* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 23.11 MB | |
| 2014-04-28 14:52:57 | |
 | |||||||
Nyilvános  798 | 3307 | Rövid leírás | Teljes leírás (269.5 KB) | Muraköz 1894 5-8. szám február Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam, Csáktornya, 1894v február 4-én ? „ 5. szaoi. vt|\'. 8s«rkwmtSvel irtokéinI l«k«t ml>-dtnntp 11 «• 15» Ara kö*ött — A lap *t4lleml réuire yonatkoaé »indtn köiltminjr Hargitai Jilllf »Mtkcatfl tniit klldsndl. Kiadóhivatal t kOnyvkcreskodi««. Id. előfl.etfrl dijak ayllttarek U kinkUuk. Hirdetések jotáejosao számitíatoak. ■lftflsetéat áraki - Egész ém . , , 4 frt • • • I frt . 1 frt Fél évre Negyed érre . Egyee Mám 10 kr. . vi \\ - • HMM és BORVXT KYELYÖt ií&MÖ TÍRSADALil, fSMBRCTTKRJKSZTC k SZÉPIRODALMI HJIUF.\' Megjelenik lieten kiút «uj«zer; vniiáriiHp. . A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, d »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár«1 sat. hivatalos közlönye. HlrdtUMk -4f «lA>radtabuk t BndapaaUa: OoldWKkr 4. V. W Kck.Uin B. klrd. Irod. Bfaabm. öchal.k h., dob mi m., Opp«!ik a^ Daabs Q. L. k tiraUil 4* H»r»dL BrDnben: 8Um M. .. Syiltlér pttllnora 10 kr* rt» . —— t mrttrmrrw — Pénzügyi kibontakozásunk. Általánosan ismert dologgal kezdjük. Azzal, hogy béke időben szinte példátlan az a nyomás, mely pénzpiacunkat hónapok óta sújtja. A mi kicsiny nálunk a takarékpénz-lór, hogy ne mondjuk cirkumpeklusos magatartásából levonható tanulság: az álla lános mindenütt az európai kontinensen olyarx bankoknál is, melyek milliókat forgatnak\' \'Csak most pirkadt fel egy biztató jövö hajnala", pénzintézeteink nem lesznek kész tetve a megháromszorosilott tartaléktöke veszlegeltelésére. Szűnöfélben a nyomás, mely pénzintézeteinkre, kereskedőinkre ós ezek adósaira nehezedett Lidércz nyomás alól szabadutunk föl. Most már bevallhatjuk, löbszörösen álltu ik • az elmúlt hónapokon pénzügyi katasztrófa alatt. „Nem tanuságnélküli ezekre a kűzdel mes hónapokra v sszapiilantást Vetni, mert ennek a pénzügyi válságunknak nagy és fontos tanulságai vannak reánk nézve. És pedig, a mit kiváló örömmel lehet consta-lálnunk, ránk nézve nem lesújtó,, -hanem vigasztald, reményt keltő, önbizalmunkat megacélozó tanulságai- Mert ugy állták ki pénzügyi, kereskedelmi, agrárviszonyaink e kemény lüzpróbát, AJirakli" Urnája int a kovácsolt vas: megaczélosodtak a *ngok alatt. A pénzügyi válság indifc) oka az oczeá-non tul keresendő. A bimetalismus rendszerit Amerikában nagyon devalválódott az ezüst értéke. Amerika csak aranyat importált, a mire Anglia a kamatláb felemelésével segített. A mit pedig a hatalmas aqgolbank csinál, azt a pénzügyi nap többi; bolygói egész Európán keresztül kénytelenek utána esi* csinálni. így drágult meg a pénz, a hitel szabadszáj u gyeplőjét fékre fogták, szűk mes gyén haladtak a pénzüg^telyzet ezernyi veszélyei közölt. Hozzád nekünk még valularendezébűnk is volt. Érték papírjainkat vissza bocsálotlák, közlük legszeretetre méltóbb bizalmatlansággal szövetségesünk: Németország. — A belföldi pénzpiacz szivta a papírokat,^a pénz pedig ki ment érette. Bkunkat súlyosbította a g^bnaárak le-sülyedése, a gazdák jó reményektől biztatva várlak. Gabnakivitel nem lévén, idegen pénz nem jöhetett az országba élénkíteni a forgalmat. A központi pénzintézetek megszorították vidéki társaikat. Támogatásról szó sem volt. » Kis tökével rendelkező vidéki takarékpénztáraink sínylették meg első sorban a bajt. Nekik a hitelt kellett a lehetőség legnagyobb határáig megszorítani Tudunk pénzintézeteket, melyek a válság alatt hónapokon keresztül nem adtak ujabb,kölcsönt és még biztos adósaiktól is erősen inkasszál* Iák követeléseiket. , A mi pénzpiaciunk küzdött a helyzettel, de oisonyos jóleső nyíltsággal jelénIjük ki, hogy bár óvatos volt. de méltányos és tapintatos része van benne, hogy minden megrázkódtatás nélkül éltük ál a pénzügyi veszedelem korszakát\' A túlspekulácziónak okosan határt szabtak, db/a legitim hitelt mindig elősegi-tették. / . i • Ily eljárás mellett míg egyrészről az üzleti bukásokat elkerülhették, mérlegeiket, kedvezően zárták le. Mily nehéz dolog ilyen küzdelmes esztendőben- Biztató jel a kibontakozásra«\'hogy az osztrák magyar bank a kamatlábat féazáza-lékkai leszállította- Még igy is egy félszázalékkal magasabb, mint a válságé kezdetén, de kilátás van rá hogy ezt a félszázalékot is elenyészletik, mint a válság kezdete előtt. 1 A válságnak kétségtelen tanulsága az üti vázlatok Bulgáriából, in. Julius 13 An MonBBtirkiöjbeo nagy mosAst (ártottunk s 14 én reggel S\'ivno felé elindultunk. Utunk újból Jusuf-Efendibe vití; de ex alkalommal oda k m ku\'jAnál állapodtunk meg. A kutak Bulgáriában egyáltalában jó karban tartatnak s kiválóan szépek a török időkből valók. Ugy a városokban, községekben, valamiül a* országutak mentén a forrás* vagy palakvixet csövekben a ku-lakba vezelik • a kulak tulajdonképen nem állanak egyébből, mint egv tégla alakú köbö\' épített falból melynek a közepén egy-két vagy bárom vascsőből ömlik a vis. Alattuk kömendencxe siokott lenni, melyből a jószág is ihatik. A csövek (ölött a fal mélyedésében ivó edény van. Jusuf-Efendi kútja rendkívül szép. Egy darab köböl való, melyre egy csinos kereten belQl a magyar Ízlésre emlékeztető tulipán cokrok vannak vésve. lu bucsuszlunk el egyúttal a fekete tengerid, melyet további utunkban löbbé nem érintünk. Késő délután érkestünk Alikoria községbe s mikor beesteledett, Eskibasli köxiógben voltunk. Alig ériünk ki az utóbbi községböl, egy fegyveres lovassal találkoztunk., ki szekerünket meg-Állítani akarta. Nikolo, a mi kocsisunk, a» ökrök közé vágóit, a lovas pedig, kinek irozából a rablóvezér kilátszott, öklével fenyegetett » törökül utánunk kiáltott. Kérdésemre, hogy mit kiáltott hoszAnk a lova«, nem felelt semmit a koosisunk. Aggodalmából s a rabló kézmo«dulalaiból sej\'et-tünk. axonban mindent s emberünk, a ki eddig napleáldozás után, ha mindjárt az országúton vol-lunk is faluhos közel, a világért »eni hajlott tovább, hanem mi voltunk kénytelenek az uton éjszakázni: ez a mi emberünk sió nélkül tovább hajtott, pedig a>ap már rég leáldozott.Lelt 10 óra, sőt 11 is lett s mi még mindig mentünk. Egyszerre csak fél 12 óra tájban az Alhanas tó partján lévő bozótba hajtott, kifogta az ökröket, bevezette ato-kat még tovább az országúttól a sűrűségbe, nekünk pedif? meghagyta, hogy a bokrok között bujunk el. Most már mindent tndlunk a elhatároztuk, hogy revo verrel a kézben ébren töltjük as egész éjszakát. Alig töltődünk egy fél órát a sűrűségben, kelet felöl (a honnan mi is jöttünk), sipolás hallatszott ; nemsokára rá nyugat felöl is sipok szóllottak meg, fél 1 óra körül pedig egy kocsit láttunk az országúton lassú léptekkel halladni, melyen több férfi félig álló helyzetben, tehát keresve valakit, volt. Két óra körül befogta Nikolo as ökröket ■ gyors lépésben hajtott Ludia felé. A napot ótt láttuk már felkelni Ludžan, a látogatott fürdőhelyen, melyén különösen a burgasi közönség nya-: ralni szokott. — Ludfa mögött kiértUnk a BurgAsból Aidosba vezető, jö karban Urlolt országútra s e jártabb uton világos nappal mi is most már megkönnyebbülve éreztük magunkat. Délig meg sem álltunk, mig Aidosba nem érkeztünk.\'; Aidos cainos görög város. As Aidos-Balkán déli lAbánál fekszik, egy kopár, de szép mészkő hegy- j ség aljAn. A sok pivoi oterép fedél különös benyomást lett ránk. Megebédelvén s néhány fénykép felvételt léve ismét felöltünk az ökörszekérre s tovább hajtottunk Karnabat felé. Aidos és Karnabat közölt rendkívül unalmas as ulasAs. Egyhangú dombos vidék teljesen benőve a már sokszor említett tfttkla Paliurás cserjével. JCüiönösen a Pirne község fölölt emelkédö domb oly kiterjedésű, hogy végtelen dombnak neveztük el s alig győztük várni, mikor érkezünk a tetejére. Éjjel 12 órakor érkestünk Karnnbstba, tehát épen huss óráig mentUnk szekéren. Másnap kora reggel ismét folytatluk utunkat. Kihagyván a Strandza mocsarakat utunk Alatagli községtől kezdve Slivnoig közvetlen a Balkán hegység lábánál vitt. Gyönyörködtünk a különös alkotású mély bevölgyeléseket feltüntető ciupa hullám vonalokat alkotó hegyláncában n 4iz éjszakát Trapoglovo faluban töltöttük. A sors nem akarta azonban, hogy szárat bőrrel érkezzünk éjjeli tanyánkra s egy zivatar oly hirtelen lepett meg, hogy esőköpönyegeinkkel is a poggyászt kellett védenünk. Mogyoró nagyságú cseppek hullák, s tud\'unk olyan csepeket is megfigyelni, a melyek ecyenlitfijük körül gyűrűvel birtak mint aSiturnus. Reggel tovább indultunk. Közel voltunk most már Slivnobos s számításaink szerint már délben olt lehetünk. A Balkán mindig szebb képet tárt elénk. Figyelemmel néztünk Šlivno felé, mikor tűnik fel már a Hochaietter által oly szépen leirt és lerajsolt Catalkaja; de csak akkor láthattuk e gyönyört! sziklaóriást, mikor Süvno közvetlen közelében voltunk. Az ut bal oldalán néhány klm-nyire a várostól nagy kiterjedésű kaionatábor volt s a kocsival ép egy nagyobb saabásu hadgyakorlat szinlerén mentünk kereszt ük Igen sok ooinos katonatábort láttunk utazAnunk alatt. Bulgária é mennyiben nincs még elegeódö kaszárnyája, «É oWbb lábortk építésével segil magán. A\' hogy a külföldön a magyar papírok iránt erős bizalmatlanság kapott lábra- De a külföld balvéleményóből immár kiábrándult\' Magyarország demonstrálta fejlődősének pezsgő elevenségtt korszakát. Különfélék. — fiőtiönitnytlTinUis. Molnár Lajos gőzmalomtulajdonos ur a Csáktornyái önkéntes tUzoltó-egyesUletnek a folyó évi január hó 17-én megtartott tűzoltói tánca-vigalma alkalmából 10 frtot volt szíves adományozni,,mely szívességéért az adakozónak e helyen is hálás köszönetét nyilvánítja a tüzoltóegylet nevében a parancsnokság. fiorctolya bál. A csáktornyai korcsolyázó egylet mult hó 27 én rendezte tánczeetélyét a >IIatyu<-vendéglő dísztermében. A csino san diszitett tánczteremben elegáns közön Bég gyűlt egybe, mely Sárközi zenekarának ügyes játéka mellett szUnni nem akaró jó kedvvel mulatott- A jókedv mellett bizonyít az, hogy reggel 8 órakor még mindig szólt a zene. A szomszéd városok s a közel vidék szépneme nagy számmal volt képviselve. Ott láttuk: Benedikt Béláné, Bernyák Károlyné, Böhm Sydneiné (Perlak), Csa-kalhurner Hermánné, Csesznák Józsefné (Perlak), Fejér Józsefné ós Ella, Grész Ala-josné ós leánya Irma-(Perlak), Hajós Mi hályné\'és leánya Ella, Hirschmann Adolf nő, Qgv. Hirschmann Sándorné, Horánszky Béláné (Alsó Lendva), Kayser Lajosné, Margit és Irén (Újudvar), Knortzer Malcsi, Kollár Mariska, Krasovecz Etelka, dr. Krasovecz Ignáczné Özv- Löbl Ignácznó, Mattos Gizella, Mayer Salamonné ,(Perlak), Neumann Al* bertné, Neumann BeVnátné, Pálya Mibályné, Pethő Jenőné, Sonnenberg Lipótné és leánya Camilla, özv. Székely Lajosné, Nagy-Ka nizsa), Wollák Rezsőné, Vrana Frigyesnó és leánya Gertrúd (Bányavár), Vrancsits Károlyné és leánya Irén, Wettendorfer Dá-vidné, dr- Wolí Béláné, Wolfsohn Juliska, Zechmeister Fánni (Náprádfa), özv. Zíegler Lajosné,Zvicker Ferenczné(Varazsd) urnóket. — kctori népiskolát meglátogatta f. hó 1 én dr. í&tzsicska Kálmán vármegyénk tevékeny, önfeláldozó tanfelügyelője s nagy megelégedéssel gyönyörködött a mult évben sok áldozattal épített, díszes, 6 tanteremre s egy óvodára berendezett uj iskolaépületben. Kíséretében voltak főtisztelendő Hergár István esperes és főtisztelendő Gadó Mátyás plébáuoa urak, buzgó, lelkes tanűgybarátok.Az iskola megtekintése s a tanulók előmenetelének kipuhato ása után, a mely itt-ott nem ia oly eredmény-nyel ütött ki, a mint óhajtottuk ; de majd talán as uj iskolával támadt u}, nagyobb munkakedv megtermi gyümölcseit a közel jövőben, kifrált ha a tanulók ós az illető tauitó ur is jól a szivökbe vésik a tanfelügyelő ur atyai tanácsait. — Tehát mint jelestem, ezek után előkerült a község és egyik tanító közti néaii difíerencziák kiegyenlítése. lebonyolítása tiszta, elfogulatlan tárgyilag08sággal,mely alkalommal a község 8 az érdekelt tanító meggyőződhetett, ho^y i)*azi bírái előtt áll, a kik szivükön viselik egyiknek ugy, mint a másiknak jogos érdekeit, mert c«ak e két tényező t. í. a község ós tanító együttes, harmonikus mü-dödésében várható biztos siker a népnevelés nagy nemzetfenntartó munkájában, különö sen itt a haza határszélén, a hol a községre, de főleg a tanítóra íj magasztos misszió, az önfeláldozó apostoloskodás küzdelmei, fáradalmai., várnak, s e »zent czél érdekében jogos volt ama komoly intelme is a tanfelügyelő urnák, mikor kije\'entette: ha laak két tanító marad is egész Muraközben, de nem fogja türui ezt, hogy e legnehezebb, legkényesebb ponton árnyék borítsa a tanítói szép tekintélyt — olvasókört bál £ls6 @ombotaa Az olvasóköri bál már a múltban is egyike volt a legfényesebb és legsikerültebb mulatságoknak. Régi elvéhez moBt is hü ma«adt. A rendezőség elkötetett minden áldozatot, csak hogy a közönség me^elegédését kivív hassa. A csinos táncxterem, az élő virágcsokrokkal diszitett táticsrendek kelleraies meglepetést szereztek a szép hölgykoszorú-nak. Hirschler Ödönné, mint bálanya csinos csokrot kapott. — Vidékiek hiányában teljesen magunkra voltunk utalva, mégis ugy anyagilag, mint a jó hangulatot illetőleg a rendezőség fáradságát szép siker koszo- rúzta. A mulatság kivilágos kivirradtig tartott, miben nagy érdeme van a Sárkösy féle nagy kauizsat kitőnő zenekarnak ia, Elis. meiést érdemel még Igrecz Márton vendéglős is, ki jó ételekről és italokról gondoskodott. A díszes hölgykoszoruban a követkesŐ asszonyok voltak : Hirsohler Henri k né, Hirschler Ödönné, Korber Jánosné, Lőwe Adolfné, Schvarcz Simonnó, Iiichter Imróné, Starki Antalnó, Szlámek Józsefné, Sonnewald Her. manné, dr. Szabó Zsigmondué, Vámosi Tivadarné MiszerRáfáelnó, 8tefíos Istvánná, Liszják Jánosné, Csirmená Fábiánné, Kuszák Istvánná Leányok : Thiel Ottilia, Pihhler Paula, Szlámek Julin, Szlámek Ida, Kosén-berg Malvin, Sorraewald Ludmilla Uhr Vilma (Nagy-Kanizsáról). Felülfizetni szíveskedtek : Hirsohler Miksa 9 irt, Hirschler Ödön 8 frt, Hirschler Adél 5 frt, Kunfi Lajos 4 frt, dr: Szabó Zsigmond, Szegő öyu\'a (N«gy Kanizsa) 3-3 frt, Hir8chler|Henr.k, 8ohlesinger Izidor 2 50 -2 60 frt, Horváth Csougor 2 frt. Schlesinger János, Prokop Konstantin, Pollák Hermanu, Ruszák János, Hochsínger Julia, Lőke Lajos, Lábos Mihály, Czimermán Ferencz, Berger Manó, Lővén-stein L, Ehrnvald Béla, Lőwe Adolf, Stefios István 1 - 1 Irt Pichler Imre, Korber János, Vámosi Tivadar, Utaai József, Son-nevűid Hermann, Starki Antal, Sohwarz Simon 50—50 kr. A szíves adakozók fogadják e helyen is a rendezőség meleg köszönetét. Qyáuhtr. A következő gyászjelentést vettük.: özv. Székely Qyőzőné szül. Szva esek Irma szomorodott szívvel jelenti forrón szerelett férjének Székely Győzőnek élele 29-ik évében, boldog házasságuknak pedig 16-ik hónapjábn, rövid szenvedés — és a halotti szentségek ájtatos felvétele ulán folyó hó 28-án déli 12 órakor történt gyászos elhunytát. Boldogultnak hűlt tete me folyó hó 30-án délután 4 órakor fog az alsó-lendvai alsósirkerlben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 81 én d. e. v 10 órakor fog a dobronok székesegyházban az Ürnak bemutatlatni. Kelt Kámaházán. (Zalam.) 1894. január 29. Nyugodjék békével I — bottoinyai önk. Mtoltó igylit január Hü 5SSÍ6SK Dél tájban oiakugyan Slivnoba érkeztünk s a város török,iésxóben fogadtunk szállást. Olcsó lakásunk volt, buaa krajozárt fizettünk csak egy szobáért, a melyben különben slmmi nemű bútor darab nem volt, mág a szokásos szőnyeg is hiányzott. Ilyet kívántam s örömömre szolgált bogy ilyet találhattunk. A padló közepén kijelöltünk egy területet fekvőhelynek a azt Jó nagy rovarporsáncxczal \' körülvettük. Este volt csak szerencséuk tapasztalni, mennyire nem volt üres a mi szobánk, E^éss forrongás, nyüsgésvolt mindenütt. Egy kis teknős báftát magunkkal boatunk, azt a zoologus társam magával akarta vinni Pestre. Ez fQl-alá sétált a szobákban. Fülbemászót és kulaucsot szintén magunkkal hoztunk a papiros között, svábbogár, atka, poloska s a rovar világ fekete serege amúgy ls bőven termeit a szobában. Egér is volt,. ezt majd eltelejteltem, pedig ezek legjobban bántottak. Lefekvéskor tehát egy egész világ ébredt kö-rülötttün!i a nem gjrőziűnk eléggé örvendezni a vig társaságnak. Első reggel nyolczezáz,- ezer poloska mozdulatlanul feküdt a sáncsok körül; de a holt tetemeken élet támadt, egyik-másik átvergődött a gáton, s jaj volt nekünk, annál nagyobb hévvel boszulta meg magát elhalt táisa-iért. Sajnálattal kellett tapasstalalni, hogy as ege. rek bőröndömet keresztül rágták s elhatároztuk, bogy a legközelebbi 4j|el hajlóvadászatot rendelünk as egerekre. Bőröndömet ezentúl egy szegre akasztotta i fel, hogy az egerek el ne érjék és Siipanica barátom a lepke háló nyelével egyet kösülök sMrenoiéseu agyon vert. Ezt cségérül kiakasztottak a bőrönd mel^é és szentül csakugyan nyugodtabban alhat!unk. Juliu* 19-én tettük as elaft kirándulást Sliv- non s első sorban a szép Catalkáját mászluk meg A Catalkája rendkívül gazdag növényekben ve-gélatiója igen változatos. Miket gyUjtÖltem itt, avval egyáltalában nem akarom untatni a kedves olvasókat, de a panoráma is oly szép Slivoo környékén, hogy én örömmel töltenem akár minden esztendőben a nyaral. 8ok palak a Čalalkaja s a hozzá tartozó Siniie-Kamen oldalán veszi eredetét, mélyen bevágott völgyeket képezve, tömegét szaggatottá teszik. Majdnem minden völgynek meg van a maga botanikai különlegessége s majd minden völgyben poxzlógyárak épüllek. Igen csinos, mindenféle szinü posztót, szőnyegeket: pokróczo* kaí és több efféléket készítenek a nagyon sajnálom hogy as amúgy is sok podgyáss miatt emléket nem hozhattam magammal. A posztógyárak zakatolása, a legelő juhok kolompja s a sok helyt vizesést képező palakok zúgása, a phantuslikus sziklatömbök s a mélységbe lehanyatló lépcsőzetes utak, kögörgelegek maradandó benyomást tesznek az ember lelkére. Slivno mellett láttuk az első rózsa kerteket is, A Catalkaja déli elödombjain. valamint a síkon terűinek el azok szőlőkertekkel és festő ebsefa (Rbamnus tinktoria) ültetvényekkel vegyest. A város is teljesen belátható a Cntalkajáról s a magasból nézte látszik csak, mily nagy kiterjedésű Slivnonak van sörfőzdéje is. Mikor •z első kirándulásról a váróiba visszatértünk, egy .európai" színezetű ház mellett elhaladva ujjgyakorlatokat hallottunk zongorázni. Jobban figyelve megismertük, hogy e gyakorlatok Dartalus iskolájából valók s noha én soha éle-tetemben nem gondolfam még a magam jóakaratából ujjgyakorlatokra, jól esett ráismernem, hogy én is valamikor elvertem ugy, h hogy ugyanezen gyakorlatokat. Az étkezéssel elég jól jártunk Slivnjn. Török konyhában étkeztünk. Volt ugyun velem egy „Drdgoman", mindamellett idö sem volti arra, hogy útközben törökül tanuljak s ha nagyon akartam megérlelni mágamat. legfeljebb az egyes szókat raktam egymás mellé, u hogy a szótárban megtaláltam ökel. Mindamellett a török vendéglős rendkívül szivesen fogadolt bennünket n mindig bizonyos előnyökben részesített rendes török ven dégeivel szemben. Három hetet itt töltvén megismertem a török embert egész valójában, sok szép vonása van természetének, melyek kötül legalább néhányat fel akarok említeni Szavát feltétlenül megtartja, tehát megbízható, ö is viszont megbízik az emberben s hogy mennyire megy a bizalma, kilátszik abból,hogy törökök közt ajtó-zárásra, lakatra aincs szükség. A török a világért sem bánija a másét, nyitva lehet a sióba napokig, eszébe se jut megtekinteni más holmiját s mi egymaga is már sz utasra rendkívül jó benyomást tess, nem kivánci s nem boszantja vérig az embert kérdéseivel, mint a ; bolgár, főleg pedig a görög szokta. A vendéglők Bulgáriában egyáltalában három-felók, török, görög vagy bo\'gár izlés sz.rlnt berendezvék eltekintve természetesen adói, hogy * nagyobb városokban franozi konyha is tatáitalik. A török a három első közül a legjobb. Síivoon tulnyomólag török konyhát találhatunk s mi rendkívül feltűnt Slivnon majd minden vendéglcb u i édes, mézsel kéuiiett tészták kapha\'ók, holott Philippopolt és Sophiát kivéve tésztát sehol sem láttam Legjobb a lörök ételek közölt a „Köphte\', mely metélt, fűszerezett búsból sült pogácsa, emlékeztet a mi fasirozott húsokra] s igeu Ízletesen szokták elkészíteni. Ellünk is belőle minden 28-án tartott zártkörű lánozmulatsága — habár a aok Ígérettel telt várakozásunk uem is teljesedett be akként, hogy vendégekkel bö számban dicsekedhetnénk — mert még h helyben lakó is a ozivilieáltabb néposz-tályba magukat siámitó polgárok sem jelentek meg — a mi oaak annak tulajdo-nitha 6, hogy nagyon kevéssé tudják becsülni azon Intézményt — melyet egy ön-kéntes tűzoltó-egylet magában foglal _ de hogyan is, m\'dőu sajnálattal kell oda nyilatkoznom, hogy még az egylet elnöke sem méltatta fiatal egyletének tag-jaít. — habár ebben akadályozva nem volt _ hogy jelenlétével szerencséltette volna Őket. Mégis rendkívül mulatUtó volt — a mennyiben a jelenvoltak csak a kénŐ reggeli órákban tudtak elszéledn1, Csáktornyái bajtársainknak pedig reméljük felejthe-hetetlen lesz mulatságunk. — Mindazonáltal találkoztak nemeeszivü párlfogóink.kik egyletünk segélyezésére íelU\'fizeini szíveskedtek és ped g: Amon Jakab, Dittrioh János Párnán Jakab éB neje, Strahia testvérek 2—2 frt, Baumcbak Fiigyes, Ehrlich Her man, Hrupitw Vincze és neje, Kubinyi Ann?, N. N.. Scblesinger Mór, Ungár Adolf 1—1 frt, Baumhnok Alajos. Golubić8 Mihály, M. N., N. N. 60-60 kr. Fogadják egt lelünk iránti jóindulatukért hálás köszö netünket. Nem mulaszthatom el ez uton íh Weber Míkály vendéglős umak — páratlan fáradozásáért — melyet nemcsak az egylet — hanem minden egyes vendég is a legnagyobb megelégedéssel fogadott — kŐszö tünket nyilvánítani. K L \' — M\'tf\'i hlnk Zalamégyéhen 1893-han a gyámoltak és gondnokoltak száma 26881. Az árvaszékhez julius óta befolyt 991.867 frt, kiadatott 274,173 frt deca 31-én maradt 1 552 843 írt. - Zalamegyé-ben az idei ujonczozás márcziuj ö-éu a tapo\'czai járásban fog kezdődni s április 18-án a keszthelyi járásban Vv gződni ; e\'öáll összesen az I. korosztályból 3664, a II ból 2399, a III bél 1997 összesen 8060 hadköteles — Keszthelyen grót Festetits Tassilénó jószívűségéből a napokban népkonyha fog fölállitatni, melyben naponként 24 szegény nyer élmet. — Gyepű és Kaján községek egyesültek. — A sümegi tkptár r. társ. 1893. évi nyereménye 7987 frt, á csabren-dekié 9817 frt — é mait hó 27\'iki kórcsolyabál alkal-«ival h % öltözőben egy sárczipő lett k cserélve — lapunk kiadóhivatalában visszacserélhető — ánatilll Éden színháza közelebb városunkban egy előadást fog tartani. — Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. — é <glső hinykUiáxasitást figyiit í hó 21 én tartotta saját újonnan épült házában VI. kei Ulet Teféz körút 40-42 az. a. XXXI, rendes közgyűlését. Schwarz Ármin bankigazgató az egylet <jlnöke a közgyűlést tetszéssel fogadott beszéddel nyitván meg, üdvözölte az egylet saját otthonában nasy számmal megjelent képviselő bizottsági ta gokat és örömének adott kifejezést, hogy ás egylet, mely 29 év óta vezetése alatt áll és a mely a legcsekélyebb kezdetből mai jelentékenységére emelkedett képes volt ily remek építményt egész tehermentesen, az egylet sa át erejebtfl készitelni, A vezérigazgató Kohn Arnold által előadott évi jelentésből kitűnik, hogy a néhány elégedetlen által íz egyletre felidézett zavarok és nehézségek daczára az 1893 év 141,097 frt 39 kr. kezelési felesleggel zárul és hogy a tartilékok 686,411 frt 90 krra emelkedtek Az egylet a lefolyt évben nászjutalékok, felesleghányadok éa bekövetkezett haláleset ulán törlént visszafizetések fejében 117.355 frt 28 krt fizetett ki (6438 frt 36 kr al többet, mint 1892 évben). Ezek közt 48 árva jutalék 15049 frt 38 krral foglaltatik, melyekért a kedvezményezett árvákat beirt tagok halála következtében átlag 9 háromnegyed évig semmiféle befizetés sem telje sittetett. Uj tagok belépésére vonatkozólag a jelentés kiemeli, hogy a lefolyt évben 5346 juta\'ékréw többnyire a ÍUta\'abb korosztályokból Íratott be. Különösen u C) osztály mutat fel nagy haladást, amennyiben ma, működésének alig egy éve után kiváló mathematíkus szakférfiak által megvizsgál tuttak, az alapszabályok a kereskedelmi törvénynek megfelelően módosíttattak. Az egylet cégének bejegyzése a legrövidebb idŐ. a\'att fog közöltetni és a legközelebbi közgyűlést az alapszabályok értelmében már az összes tagok gyülekezete fogja képezni. nap. Megemlítem iit, hogy a török a tojást meg nem eszi. (el nem használja azt ételei készítésére s mikor egy alkalommal társammal keményre (ólt tojánt ellem, a török undorodva elfordult tőlünk. Ilyen a szokás I Ölivnon megismerkedtünk egyúttal egy kitűnő enthoraologussal hírneves utazóval, Haberhauerrel, kl Szibériát, a Kaukázust kétszer, Kis Ázsiái a perzta határig, söt Cbinát is bejárta, számtalan rovart felfedezett s kinek gyűjteményét igazán élvezettel néztük mind a kelten. Julius 24-ka volt már pénlek, (a törökök vasárnapja) s még mindig r.em kaptam egyetlen egy levelet sem, oly gyarló a posta Bulgáriában. Egy sürgöny villásából megtudtam, hogy dr. Degen barátom maga már 7 levelet irt ozimemre, melyek közül egyetlen egyet sem kaptam meg. A szárított növényeket becsomagoltam, elküldtem azokat Budapestre, a podgyászt pedig összepakolva koosit fogadtunk, hogy a Balkán egy másik érdekes vidéken üssük fel újból a sátrunk fáját- Wagner Jftnos Szegéiiy kis hadnagy. Egy asszonynak. Valamikor nem is oly régen, ön volt a bálok csillaga, önért hevült a garnizonnak legszebb, legifjabb hadnagya. Mikor feltűnt a déli korzón, — Fején csipkés báli ka\'ap — A vének, ifjak mind csak önre Bámullak egy két perez alatt. S bár a patikus, pap, tanító, Akár a harcsa hallgatott. Szemükről látszott, hogy irigylék Azt a csinos kis hadnagyot. Hát még mikor oltárhoz lépett ön és a kardos ideál, Az is a templomba rontoti Ki oda máskor soh\'se |ár. yi Olt volt patikus, pap, tanitó, Ezernyi bájos lányalak, S egy hároméves kis fiúcska Épen az uj szószék alatt. Mikor bevégzödött az aktus, Az esketési szép beszéd, A nép közt suttogás terjengett, Mint a fuló tüz szerteszét. • V * - N« .■•* Aki csak szólt, intett, nevetgélt, Avagy diskréten hallgatott, Szörnyen sajnálta a szegény, de Megennivaló hadnagyot. » • ., Hrabovsssky I,ajoe. A ház zárkő letételének ünnepélye jövő la* vaszszal tartatik meg.Az igazgatóság évi je • lentése, valamint az előterjosstett mérleg tudomásul vétetett, jóváhagyatott és a köz-gyűlés Dózsa Benő képvisaíő bizottsági tag indítványára az igazgtóságnak éa választmánynak egyhangúlag köszönetet szavazott és a felmentvényt megadta. — 4 abad $ió képes politikai napilap legújabb kedvezményei A „8zabad SzóV melyről talán már fölösleges elmondani^ hogy a legjobb és legolcsóbb magyar napilap, heteukint „Koszorú* ozimmel egy rend* kívül gazdag és előkelő tartalmú, képekkel díszített szép irodalmi hetilapot ad mellékletül Továbbá „Kalapács* ozimmel maró és osipős élezektöl duzzadó élozlapot, mely hetenkínt talányt is közöl és a megfejtők között 52 Jószívű sorsjegyet és 52 szépirodalmi könyvet sorsol ki. Ezenkívül még a következő páratlan kedvezményekben részesiti előflzttŐit: Azok az előfizetők, a kik a „Szabad Szó* ra egész 1894 éven keresztül előfizetnek oly módon, hogy as előfizetési összeget negyedévenként küldik be, megkapják 1. A „Magyar Történeti Album" nak már megjelent kötetét nyomban, a mint az első évnegyedi előfizetést beküldik. 2, A pünkösdkor megjelenő .írók és művészek Albuma* és „Közigazgatási Album4 közül azl. a melyet maguk választanak 3. A .Magyar Történeti Album" nak karácsonykor megjelenő 2 ik kötetéti 4. A „Szabad Szó* 1895. évre szóló karácsonykor megjelenő nagy képes naptárát. Előfizetés ár: egész évre Budapesen 10 frt, vidéken 12 frt, télévre Budapesten 6 frt, vidéken 6 frt, negyed évre Budapesten 2\'60 frt vidéken 3 frt. A előfizetési pénzek a ,Szabad Szó" kiadóhivatalához (Te éz-körut 41 szám alá) küldendők. Jegyzet: Nem előfizetőknek a díszei kötésű 50 pompás szines képet tar* talmazó Magyar Történeti Albumok egyes, 150 oldalra terjedő köteteit kÖtetenkint 2 frt bdti árért megküldjük. NYÍLTTÉRI). T. Muelly Vilmos úrhoz Perlakon. Mult évi deczember hó elején részedről a perlaki Casinóban, és 1893. évi deczember hó 26-án saját boltodban többek előtt általad olyan sértés tétetett ellenem, a melyre én válaszul czimedre 1893 deczember 27 én egy express levelet adtam postára, de mivel erre mindezideig választ nem kaptam kijelentem itt e hasábokon, hogy vagy válaszolj arra, nembánom ón bármily irányban, mert ha jónak látod azt agyon hallgatni, ezennel kinyilvánítom, hogy sér-téseidet semmibe sem vettem, sőt kimondom ilt, hogy te vagy és olyan, mint a kinőnek engem akartál declarálni. Kelt Dráva-Egyházán, 1894 február 1. t . ■ .1 » Ifi. KutnyAk Mihály. ♦) E rovat alatt közlőitekért nem vállal (a* lelős**r-*t a 1 • Saerk. gtilakoa bérbe, esetleg örökáron el-adatik gy nagyobb belsőség, melyen bár-mely ÍJilethelyiségnek is alkalmas ós jó karban lévő nagyobb épület áll. Továbbá fölvilágosítást a kiadóhivatal ad- ,967 8 8 VELKLÖ3 SZKRKISZTÖ MARQIXAI proaZUJF XI. teoíy- YuvCakovcu 1894 4-ga februara. 5. Broj. B ortdnlkom moíl j« (Vtki <Ua govoriti aid 11 I 11 »uro«. — Sr« poUljk« tiloé* m udriha »o-vünk, saj -M pollljaja na i«« ■ar|iUi i«U(W utdilkt jn Óakor«o. Preelplatna ceu« |e: Na celo leto . t . 4 frt Na pol lota . . . 2 frt Na četvert leta . . 1 frt Obaaan« m pol«f ^gođb« I tU mianaja. Pojedini broji koltaja 10 fa. Zs4aUlJ*tY0! ftijil&ra Fl.ch.l Villpota kan m prdplata i obmnaa« poliljaja. na horvátokon I mag)amkom jeziku Izlazeći đružtveni znanstveni I povuéljivl 9 lat ca puk, ^ ^tsclazl »TralclPtlj0d.033L Jed-onlcrat 1 to: ttu. svaira n&d&lju.. _ 3Iutbeni glasnik: „Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga druživa\' C „Čakovečke gparkasse", „Mmljimmnke nparkas.se \'. \\ t. d Molitva greánika* Zdrava o Marija Zdravi liljan béli Zdravo o kralj ioa Zdravi övét premili! GrMniku m smili — Majka od milosti, Sroe ni ae tuži — Od težke žalosti. A doia me boli, Ar sbantovah Boga, Zato k Tej\'ae utičem Moli Sinka svoga\'! Moli Sinka svoga, Oh sladka Dévice, Da mi gréhe prosti I^retí krivioe 1 A kad jenput meni Zadnji Caa nadojde, Naj mi duda k Tebi U nebesa sadje. Iz Malog Katoličkog Vleotnlka Dobro ga je vlovil« \\ • Miflka je bil denea osobito srečen. Dotiral je na senjem dve dobro debele vole i prav ih je sa ljepe peneze prodal. Izbro-jil mu je nekakov flvaba na dlan ravnih dvé stotine forinti. Zadovoljen s Ijepora trgovinom, i?el je dimo veselo popflvajuć Nise je odmeknui joá niti kojih tri sto koraOaje i dostignu! ga na zavoju ceste vu varafl aused Imbra- , — Hvalen Bog 1 pozdravil je Imbra Miflku. Jeli si kaj dobro trguval. ha? t — Bog mi je pomogel, Imbra 1 BaS dobro. E gledi, gdé mi je dvaba nabrojil (jvé sto forinta ! Vu razgovoru dospeli su susedi već vu bliziuu njivoga varoflinca, i rekel je ve Imbra Mi<ki: — Cujeá Midka, stari smo znanci, dobri susedi. Eto nevolja me natirala ter sam moral prodati denes jednoga vola, da okrpam krova na hiži i étali. Tréba mi je penez. Na nale staro prijateljstvo i na dobru vjeru, prosim te dajder mi posudi sto forinti. Vjera je tvrda: za möseo dni — dok avinje prodam, povrnul ti budem poöteno vse do krajcara. — Ej Imbro, rekel je na to Miflka, snam, da si poflten, ali i meni su tréba penezi. Težko mi se je raztati a krajcarom. Komaj sem dočekal, da skup spravim nekaj povekflu flumicu (svoticu), pak da ju vulo-žim vu áparkasu, jer Ondi — kak su mi rekli gospon dkoln>k, nosi kapital interefla. Veruj, em mi je prav težko 1 Zahmanl Imbra nije prestal nagovar* jati ga ovak i onak. Zakliujal se i na Boga i na vjeru i na vse svoje, da bu zh mödec dni povrnul tih stotinu forinti . Miflka je bil mahkoga srca. Imbra mu se smislil i on odluči pomoči čovjeku vu nevolji a na dobrn v;eru. Pak najzadnjič, govoril je vu sebi, vsejedno mije: v.uložim taj penez odmah vezda ili. za mčsec dana Poleg ceste seli su se pod svržnati hrast i tu je izbrojil Mjiku Imbrju prav stolinu fornti. Daj ruku, Imbra ! Za méseo dni, je li ? — Vjera je tvrda. Za mősec dana S Bogom ! — 8 Bogom i vu zdravju 1 pridodsl je Miflka i oni su se razišli . . . Mésec je dana minulo, odkad je Miflka posudil suaedu Ijepu svoticu penez. Već je> i jeden tjeden preiel povrh toga, ali ti\' Imbrija néga, da naprama svomu obećanju povrne peneze. PieSll su i dva tjedni, nu Im-bieka od nikud 1 Vezda si je\' pomislil ZABAVA. Tadiüs Kosciuszko. Dalje. Mnog« vekfli Oincinitoe, nego je on staroga véka, bio jo podjedno purgar I zako-nodavec, državnik, vodja vladar i L soldat, podložnik i diktator. Tadeus, Kociuako postova! je slaboga stanka i čuval njegve dvorja Dike. Ist i neprijatelji Čudili so i céoili njegve krdpoeti. Kralj preiski očevidno mo je priz na), da je nepreobladan; a od plemenitosti i veličini duha njegovog néje ima! pomisli sam kralj, badnć ma je činil bljeskave i ve lelépe ponude. Bitka trajala je po Cóloj ne-srećooj Poljskoj. I néje pomagalo nikaj, da je vrhovni zapovédnik poljski bitko sa bitkom dobival. Sve se Je već i već vojni fleregov nagomilovalo na medji kraljevine Poljske na zapoved Katharine cesarice is njenog prostra« nog carstva.Ktomo so Prail od zapada nabro-pili, a AastrijancUprioukani od joga, pak tak silóim ndprijateljem več né so mogle se održati sile naroda polskoga. Kosciasko pri* sil j en se ds svestrani braniti, moral je svoju i vojsko razkomadati, a II pojedlo) leregt bilil so po redo preobladani. Gda su Poljaki pod sapovédniőtvom Sierakovskoga 1794. Hujoa (september) udvodnevnom boja s Ilusi, koji sa brojem mnogo veći bili pri Berzecu u réki Litvi, koraual je Suvarov sa svom silom 0 sredifiće nesrečne kraljevine sve pred sobom lamajuč, rufieć, i paleć kaj bi mu na puto stalo. Kociusko je s najvekiom napetostjum okolo, i Varflave skupil 21.000 janakab po najviše r.arodne vojske. Sigurno i Junaöki kora cal je proti Rusom i ne računajoč na mnogo vekši broj neprijateljab, koji sa se stim jofl bolji janačlli, kad su ove silne bitke zidobih 1 nlavorikom se oténöali. Dvanajst miljah od Varáave pri" gradiću Maczievice zestale su obedvé vojske, te so se udrile silovito ravno 10. oktobra. Rueah bilo je 80.000, a Po-Ijakah samo 20 000. Triput sa navaljivali Ilasi naproti srediitu poljskomu, te su trikrat bili redovi roški od kartačov razredjedioi i trikrat sa bil! njihovi leregi razbiti poljskimi bajonedami. Poljaki sUli so kakti pečine, pred njimi bu se gomilala téla palili Hasáb. Vezda pozove Suvarov reservu, te s«m nagne napadanjem četvrtiput a podvostruleoimi silami. Sila napa lajočih bila .je tak silovita, da su rodovi Poljakab, prebijeni i nazad hićeni bili. Grozoviti se je boj vezda tapočel, Covék na čovčka ili još bolje četvori a na jednoga. Zihraan su bila sva čada, junačenja i e gurjenja, Zahmam je palo palo 10,000 samih izabranih Rušah; polski floregi bili su ipak ráztlrani, vekáa stran generalah 1 ofleirah ležala je mrtva ili težka ranjena na bojiflću, san Kosciusko sčdeč na konju, boril se je joi u najljutiiem boju pallealuč svoje junake s las-tovltim primőröm i gromnim glasom. Is pet ranah tekla je već krv glasovitog i uzvišenoga toga junaka i branitelja slobode, ajfl mu 83 bliskal u desno) ruki meč krvavi I onda ga u mai nesrečno pogodi srno u juiučka prsa,tmina mu se navleče na očite se sbolnim uzdibjanjem zruši ouestređ en s konja, Rusi ga izvleku izpod hrpe telesa te ga odpeljaju, kakti svoje ga zarobljenika. Poljska prepala je. Suvarov s napadanjem zavzeme Praga i okalja slavu svoju a neCovéó-jotn suvorastjum nad predobljenimi nesretniki. VarSava se predala 9. novembra. Pruai su koracali sVelikom Poljskom naprvo Austrijska vojska daprla je do Ljubljauje, drugo zauzeli su Rusi. Tretje razdeljeoje Poljske kraljevine jo nastalo. Olio so je u cruiuu zaodel, samo stalnost polskoga naroda so jo zbrisala. — Postupanje b ugrabljenim vitezom i njegvimi pajdaii bil je povolji cesarice Katha-rine. Opojoua svojim preobodanjcm,dala je sve Miška, da je njemu red opomenuti auseda i i šel je taki k njemu. — Hvaljen Bog Imbro! Kak je ? po-zdravil je Miiko Imbrija, koji je vu dvorifču Békél kólje za ogradu — Pomoz Bog MiSko 1 Kakva te sreća nosi k meni ? prefrgano je rekel Imbra. s „ — Im znafl, dragi aused, predel je" već i poldrugi mösec, pak sam dofiel, da te zmislim na obećanje. Naj se srditi; sila mi je za peneze 1 — Za kakove peneze ? megnul je Tmbra i del je doli aekiru. — Za ime bolje brate, kak to pitaS ? Im 8e morti zmiSljavaS, da sam t> na tvrdu vjeru posudil sto forinti za mö-seo dni. £ moj drageo, toga ti ja nepriznajem. Gde i sam peneze imam 1 Hodi s bngom a takvom Salom 1 — Im naj tak, Imbra 1 Bog bu te 1 Jeli znaS, da sam ti pod onim hrastom nabrojih ravnih stotinu I — E ako ti taj hrast bude hotel po-avedočiti ovo, kaj si rekel, budem priznal duga! Drugoga svedoka i onak riemafl, a znaö, da se den denea prez svedoka nikaj de\'ati nesme, nasmejal ae Imbra i počel je znoVa količe delati. — Imbra, Imbra, vkani me i na Boga i na vjeru. Đoatigne te kadtiga na drugom jvötu, a i na ovom ima j03 pravde, ima uda I s — Za drügi övét neboli me glava, a i zi ov evét ae nóbojim. Tuti me brate, tuži, ali i svedoka dopelja/ pr< d sud. Morti ti bude hrast hotel poavedoćiti, ako ga Ijepo zaprosiš 1 Ha, ha, ha t E anda do vidjenja pred sudom ! odgovoril je raztužen Miska i odiflel je. I zaista je MiSka zutra dan tutil Imbru zaradi dužnih mu sto forin\'i- Kak nevol en nije imal b«S niti jednoga svedoka, naravski je, da ga je sudeo hotel već odpustiti ali mu je bito tal poštenjaka Čovjeka i on ipak odredil je den razprave, i pozval je obedva pred se. Kada au d flli pred sudca, zapital je sudeo najprvlje Mifiku : — Anda ti veliS, da si ovottiu čovjeku posudil na vjeru sto forinti ? — Jesem, gospodin sudec; Bog mi je svedok 1 A ti Imbra, velii, da nisi od njega niti krajcara vu ime posudbe prijel. — Tak je. Gde su mu svedoki? Ako mi dopelja pak makar samo jadnoga* a onda Caat mu 1 — No on ima jednoga svedoka\' On veli, da ti je dal " peneze pod hrastom. — Kakovim hrastu ? Prigovoril je Imbra. Gde je hrast ? Ja nikaj neznam o hrastu ... j Sudeo se ponekaj zamisli). Jasno mu je bilo, da ima pred sobom s jedne strani čovjeka po tenoga, a a druge strani pre-friganca i vkanjitela. Tu je trebalo vezda mudroga Šalamona duha, da od Imbrija Ijepi naöin izmami priznanje duga . . . Ozbiljno i odreiito pogledal je MiSku i rekel mu je i — Kada drugoga svedoka nemaš, a ti otiđi po toga hrata i odmah ga sim donesi t. . t Do ti ćas bude Imbra ćekal ovdi. . — A joj, gospodin sudeo, kak bu hrast evedoćil ? zajavkal je MiSka — Odmah, da si iiel po njega I Mora avedočiti 1 Zapoveda! je rfudec oštrim gladno, a Imbra se je nasmejal. Nije bilo« suprotstaviti se audou, veü ha d po hrast svedoka ! Za malo vrethena obrnul ae audec k Imbri J zapital ga : — Im rčći mi, jeli Teč mogel dojt do hrasta? — E nije joa. Hrast stoji nekaj po dalje od meata — onkraj ceste. Vezda se je lađeo nasmejal i re kel je: » ...... . • -v » • — Jeli vidtt magar c, da sem te vlo-vil. Rekel si, da ó hrastu nikaj neznaS, * glej kak točno i dobro znaj I Vezda je jasno, da si pod njim i zaista izciganil od poštenjaka čovjeka peneze, pak jo! ovak bezobrazno laže I 1 — Hoćeš li mu -v—• pitam te — iz dobra volje tih stoj forinti povrnuti? Kaj prejdi. Imbra je samo piuftal.rOpaail je, da je naael mudromu sudcu* — Ako nečefi idilom, a ti bufl silom, nastavil je sodec. Za tri dni doSel bude bubenj pred hitu. Jeli li razmel? A resda hajde s Bogom ! \\ Kak da ga je gdo ledenom vodom fliknul po liou, šuljal se Imbra do hiže pred hitom srel se s povraćajućim Miflkom, koj jo itel prez hrasta* — svedoka. Potegnut ga sa kaput vu hiiu 1 aa čas izbroji non ie stotinu forinti i k tomu je još rekel Midki, koj se, nije mogel tomu dosta načuditi: — Na evo ti I Hast je >sve-dočill nje u tamnica, te su ti nevoljni a užoji stoprv po Djenoj smrti za gledali opet sance. Cesar Pavel 1. odprl je temnice, pozvav Kosciuska pred ae, preda mu njegov meč; ali vitez odgovori ; „Cisare netrebam mcči, kad neimtm domovine I* i nigdar već céje oroije nosil. C>sar Pavel svladan s tolikim njegvim velikodofljem,prikaže mnoge zemlje Kosciuszko, koji je sve svoje imanje p ložil na Oltar pemile domovine; ali i na tom se zahvali Oincinatua rekavši: „Imam cesare dosta, gdó budem repu sijal, a već netrebam*. Sprevadjan sa svojim veruim piijateljem Nčrrčevićem pojde KoBcinezko u Franouiku, u zatim u Englezku. Ovdje ga, zaUče Poa laustvo Sévero Amerikanske Skupitiae, da kakti gost dojde u Ameriku. Primivši poziv, odpotoval je on onamo, te aa ga a kraljevskom Častjum odlikovali. Svi razredi pučanstva, svi zborovi na técali su Be sčira sjajoiflimi dokazi svojega pofltuvanje. Skoplćina odredi godišDju pod-poro, i ponudi mu ju tak, ćutljivoi uljudno, da se Kosc\'pzko tiöje mogel odreći. Zemljaki njegovi poslali su mu sablju Sobeákovu, oli on je se néj-j hotel ni dotaknuti. Vitez slobode hotel je samo, da so bori za slobodu svoj;) domovine. Oda je Napoleon I. u ratovib od Idtab 1807. Poljake hotel učioiti slepim orudjem proti Rusiji obečavajuć njim uspostavljenje ljibove kraljevine i uredba državna, Kosci uszko síétoval je svoje zemljake, naj se ne-daju, zaslépiti zanebiuimi i lažnimi röími. Ali mu opomene niaa posluhnuli. Poljaki OBlana pod vodatvom Dubrovskoga i odpoše-Iju, odbor da Kosciusaku vrhovno zapovéd uićtvo ponudi, ali njim on odgovori, da neöe tudje stvari potvod jivati balflakom svoje sablje, i zahvali ae na ponudi. Napoleon se je grozil Ko8ciuszku, koji ae je medlim povrool a Europu, to se je časom a Svaj-carakoj, časom a Pariza zadrži val ; da <ga bude silom a Poljsku odpeljal, ali on je njegve grožnje za niitetne držal, i nčje ae dal predobiti a lažljivimi obešanji, koja au aamo na to nagibala, da bi od Napoleonovim orudjem postal. I Napoleou se je u istini na toliko spo zabil, da je pod Kosciaszkovim imenu a Monibear a tiskati dal poziv na Poljake. Nepreatraáljivi junčina je medtim izjavil oóito i op\'to u Novinab,rda je tej poziv podmeš čen Poalé padnuć« Napoleona zamoli on Aleksandra, da nekoje tfakšice Poljakom podőli, i od akrajnje je nevolje oslobodi. Zadnja lóta avojega, sbarkanoga livota aprevodil je Kosciuazko a n»jvekŠoj tiflloi, a Milka je strpal ba >ke vu žep i rekel je: t Jeli sam ti ni prav povedel, da i prez svedoka ima joi pravde ima auda I . . . " \\ Priredil: Gl&d ií\'erencss KAJ JE NOVOGA? Jókai pri kralju. Njegovo VeličiDitao primilo je va kraljevskom dvoru kod obćih/ aadiencijah Jókri Móra. Audlescija bila je vrlo zanimiva i po ;poeta vrlo častna. Kral je doflel Jókaija vu ansret do vratab, a r.atim ga nagovoril . .Vrlo se veselim, kej Vai opet jenkrat ovdi vidim.- Jókai ae je za ove milostive.reći pon\'-zuo zahvalil, a kralj je (nastavil: »Osobito druttva uek >liko prijateljah o Salutbornu u Švajcarskoj, gde se 1817. 15. oktobra n Véónost prostavi. Slobodna Amerika öuvfli za smrt Kosouszkovu, oblekla se Crninu, te mn na Hudaonu nedaleko od\' New-Yorka podigla spomen\'k prostati častan, ua kojem se čita alédtóa: „Kosciuszku vitezu dvéjuh 8\\dtab*. Pak bili mogel koji god putnik to dično ime na tom möatu izgovoriti brei Stovanjs. Im se je ovdé Kocinszko dičuo boril, ovdje Je stal kakti slavodobitnik poleg Vasbingtona i Lafayette-a, ovdje su videli oni roditi aunca^ blage slobode nadnovim svötoin, isto sonce, koje je .potlje umirajuće oko plemenitog Kosci oszka ugasnati videlo »nad nesrećaom svojom domovi nam. Vea naobrateni svčt poštuje i spominja dendenes toga mož«, koji ae tak dično boril za ćovftČaaSka prava o obedva a véts, O ojem stojijo réói, .koj« j« pöanik rekel : »CataUah i varoflah gde so Zob vremena sve jih ste porazi, Al njegovo diéoo ime sjaje, Kak danica jama, ka vék traje.* é me je veselilo, da se je óta narodna slava tak sjajno svršila. Bil je to zaista za Vas podpun uspjeh. Naročito ae pako veselim, ka ate velike poteškoće jubileuma podnesli nes lomljenom anagom i vu dobrom idravlju. Ta koliko 8te aamo govoruh morali držati 1" — „Vađe Veličanstvo, to je bil najlehked* dé mog zadatka, — ali poljeg vaega toga još iti na ples, — to nije vide za mene staroga mladića." — .Imate prav, dodal je kralj, pri takvih je sgodah ubava prava muka. Oatanite još dugo tak maladi atarić, kakov ste vezda \' 8 tim je audencija bila avidena, a Jókai se ,je udaljil. Vseatrano seje opatij da je Jókai bU primljen prvi iza osobab, kojim dvoraki ceremoniel daje prednost. S putovanja nadvojvode Otta. Nadvojvoda Otto atigel je a pratnjom 14 anuara vu Brindiz, gde se je sel na damő\'f, a kojim je odplovil put Egipta. Veó au siödu 17. jauuara prispel je nadvojvoda vu Alek-sandriju, odkud je joS istoga dana pošei vu Kaiio. Januara 28, ob 8. vuri vu jutro od-plovM je nadvojvoda na damdifu do prvog katarakta na Nilu. Put onamo i nazad trajal bude 20 dauab. Na U. februara povrne se nadvojvoda opet vu Kairo, a zatim pohodil bude Palestinu. Nije jod\' izvjestno, da li bude nadvojvoda putoval kopnom ili morjem do svete zemlje. Odluči li se za prvo, onda se bude vu Suezu viedilo karavana na gamilab m treba prevaliti pustinju uz Slnai, na Kalat, Gatu. Hehron, uz ćerleno morje vu dolinu Jordana, na Jericko, Jeruzalem i Ja ft u Ov put je veoma zanimiv i prez pogibelji, a treba za ijega okolo 5 tjednov. Okolo vuzma mogel bi se nadvojvoda povrnuti vu Beč. Kaflrlga smrti vu Magjaraktj. Pravosudna Štatistika vu Magjarakoj iz* kazoje, da je od ljeta 1880. do 1893. vu vsemu na smrt obsudjeno 88 oaobab, od ko jih se akonćalo 38, pomilovano 61, a >4 au vumrli [prvlje smaknufla. Broj odaudjenib iznosil je najvite godiuah: 1881. 11, — 1884. 17, - 188B. 13, i 1886. 10. — a smaknutih (i%galge obedeoib) 1881. 4 — 1888. 5, — 1884. 7, — 1885. 5, doöim je bilo pomilovano ljeta 1881. 5, — 1884 10, — 1886. 8, — 1886. 9, — 1887- 7, ljeta 1898^^bsudjena je na amrt aamo jedna osoba, ali jol nije osuda pravomoćna. 1 ■ . Promet na orsaćklh »eljeznlcah ljeta 1893. Vnogo prije nego dr gib Ijet doznajerao ljetos rezultat profeta na magjarakih železnicah vu preleatom ljetu. Rezultat je vu cólom vuogo povoljneli* Od lani ter izkazuje vu vsih stavkati znamenit\'prirast prometa i dohodkov* Na vaib ötrekah magjarake orsačke šeljeznice — 7605 kilometrah — vozilo ae ae je ljeta 1898. vu vaem 81,402.800 plaćajući h Ijudih (osobab), tojest na proti ljetu 1892. za 2,198.000 osobah vida, prem )e loljezcićka mreža bila samo za 7 kilometrah dugi«. ^ Dohodak je iznosil 19,668.000 for., t. j. za i.Olf 800 for. vile od lani. Prtljage (robe) vofteno je 1,032,600 komadov, dohodkov od toga iznosil je 787.100 for. t.). za 86,000 for. vide. OJ putnikah odpada 11,990 800 na daljaju vožnju, a 19,412.000 na suaednn vožujo. Vnogo zanjmivijl i pooéoiji je rezultat o prometu robe. I negledeči na terh, vožen za lastovitu poraba teljeznićke Uprave, koji je iznosil okolo 178,00q vagonskih tovarab, vofteno je lani 1,776 vagoafka tovara, t. j. 244,967 vagonaka tovara víáe nego ljeta 1892. Obzirom na fela vožene robe, predano je 192,880 vagona žita, t. j. za 16,579 vagouah više nego ljeta 1892,; melje 76610 vagonah (-f 14,102), - vugljena (lapora] 196,177 v.gonah (+ 68,117) i robe vu komadih 433,748 (-+- 64,762). Petdeoet Ijet na dnu morja. Norvežka barka „Elsa Andersen" do peljala je^neki dan sa sobom vu Galveston, vu Teksasa, ostanke jedne englezke brigge (ladje), koja je pred 60 Ijetah potonula. Podzemni potres pri Frarörskom otočju zdlgnul je ladja na morsku povráiuu. Varjsko tölo broda bilo je poaipauo morskimi puži, a nutrašuji dolnji dóli broda bile au samo de lomice napunjeni vodom. Vu kapetanovoj ao-b:ci u adi\' su vile željeznih ladicah. Spisi [plama), koji su bili vu ladicah apravljoni vsi su zegnjili, začuvala se je samo kožnata orba, koja je m dtemtoga tak .otvrdnula, da su ju morali aekirom razbiti. — Vu torbi našli su do 1000 englezkih aovereignah iz jeta 1809., više zlatih vurah i jeden niz bisor* (gjungja). Voda je ove predmete jako 8kvarila. Vu ladji naSli su takaj i tri ljudska kostura. Princ Eduárd Schönburg. Princ Eduard Seubarg stupil je nezdav uja kak novicluS vu benediktinski klotter vu ieuronu. Princ je Bin prvog podpredsednika austrijske pospodske bite, kneza Senberga, rodjen 1863. vu Mouakovu ter je do nez-davnja slutil kakti ritmajater vu uanskoj regimenti br. 13. ..... Elfelov turen. Iz Pariza pi u : Namjeravalo se je, da se Eifelov turen do ljeta 1900, kad ae opet vu Parizu sprema svjetska izložba,• poradi. No ova osnova iazbila se je pokehdob su stroški rušenja preveliki. Zidanje turua koštalo je 7,457.000 trankuv, oi koje svote je potrošeno 4 milijuno, na same težake. Za ru\'enje koštali bi stroški 8 milijune, a još b\' potiöbno bilo od teliti društvo a* vise mil junab, ter bi se starodki mogli eventualno povisiti i na 10 milijuuab. To je vsikak pre-veó, \'pak budu po svoj priliki i pohoditelji izložbe ijeta 1899. videli Eifelov tureo. Barun I baronica Seefrled. Barun i baronica Seefried, rodjena princesa Jalžibeta bavarska, stigli au vu Opavu gde bude barun Seefried stupil vu 1 pjedaóku regimentu cara Ferenc Jožefa. I. Za vezda su se mladi suprugl nastanili vu hotelu. — Imenovanje baronovo nije još službeno oglašeno. Vu Budlmpedtu 27. januara. 4 ■ i" , Vu notarnjem dvorskom kućanstvo Nje-vog Veličanstva včinjena je nova važna odredba, Odenea razpošiljajo se vse pozivnice k vaim dvorskim avetöanoatim isključivo vo magjarakom jezika. Veó denea pozvani ao magjarakimi pozivnicarai kotrigl prajzkoga (njemačkoga) pokliaarstva k dvorskom obedu. \' •> Cena ziik*. — Gmbonm árak i Li [ Grac, 27-ga januara 1894 13 Z2 30 44 40 u -I \'i 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pđenica 6 60 Zab Zob 6 26 \' Rozs Hri 6 60 Kukoricza ó Kuruza stari 4 60 . uj „ novi Árpa - \' Ječmen . 6 - Febfc ub Grah beli 5. - Sárga * » žuti 4 — Vegyes i» » zméSan •4. ~ VASÚTI MENETREND csáktoknyAv. Indul Napszaka 1 1 Kanizsa i olé Reggel 4 44 » Délben 11 39 » Éjjel 10 07 Pragerhof (elé Reggel 6 22 > Délután 4 16 » Éjjel 1 17 Zágráb (elé Reggel 6 60 > Délután 4 20 Varazsdig Este 10 17 • Délben 11 44 Egerszeg felé : Reggel 6 06 0 Délután 4 80 Rrke.lU Kanizsa felöl Reggel 6 14 Délután 4 01 » Éjjel 1 14 Pragerhof felöl Reggel 4 41 > Délben 11 X9 > * Éjjel 9 65 Zágráb íelö Reggol 4 81 > Délelőtt 11 17 » Dólután 3 69 ■ Este 9 30 Egerszeg (elöl | Délelőtt 9 30 « Este 9 40 Gyors -pint*- és v»gy*»TO!ut gyorsv. postav i gyorsv vegyesv. postav. gyorsv. > postav, vegyesv. — ■ ■—— NYILTTÉR* Bali selyemszöveteket méterenként 46 krtól 11 írt 65 krig. valamint fekete, iehér én tzines selyemszöveteket is méterenként 46 krtfi U írt 66 krig — .ima, oaikozot, koozkázott mintérott, damarzolt stb. minőségben (minígy 200 különböző fajta és 2000 kölönbözö szin s Árnyalatban) pősta-bér íb vámmentesen a privát megredelök la-kánéra ez&liit : H e n n e b e r g G. (os. és kir. udvari szállitó) selyem-gy&ra Zürlohbeu, Minták póstafordu\'ó val küldetnek. Svájczba oiimzett levelekre 10 kros bélyeg ós levelezőlapokra • 5 kros bélyeg ragasztandó. * E rovat alatt közlőitekért nem válal ie-felösséget a Sserk ODQOVOBNI ÜBEDNIK MARGUTAI JÓZSEF Glavni surednik . GLAD FERENCZ Hirdetések. Házeladás. Csáktornyán a periakí-utcza 280. szám alatt levő v •\' T *sr h á z ne« szabad kézből eladó. Bővebbeta tulajdonos * 971 l-l Schlesinger Mórná)t q 000000000000000000900 ooooooooooooog XI. ÉVFOLYAM. Előleges jelentés. Az eddig a maga nemében egyedül létezfl r Eden színház néhány nap múlva Csáktornyára érkezik ós vÍ88zavonhatlanul csak egy előadást fog rendezni. Bővebbet a falragaszok. 4851 tk. 1893. Árverési hirdetmény- A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, hogy Kluger József bottornyai lakos végrehajtatnak Koczián Feiencz mint adós, Ovcsár József és neje mint jelzálogbirtok tulajdonosok végrehajtást szenvedők elleni 9 frt 99 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtás. Qgyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróaág) területé lévőn pod-tureui 437. tjk. 163. hrsz. a. ingatlanból és legelő illetményből Ovcsár József és Kuti Iloaa tulajdonába átment \\ részére 256 frt becárban, a podturent 920 tk. 506]b h sz. a. egész 34 frt, 896;b hrsz. a. egész 30 frt> 648|a hrsz. a. egész 57 fit, 1960 hrsz. a. cgósz 36 frt, az 1081 sz. tkv. 1583jb hrsz. a. lUtajecz Dáliát és neje Tomasek Katalin tulajdonába átment egész ingatlan 116 frt becsárban; a pcdtureni G43 tk. 536 hrsz. a. egész 44 frt, 542 hrsz. a. egész 15 frt, 662 hrsz. a. egész 47 frt,-686 hrsz. a. egész 82 frt, 689 brsx. a. egesz 18 frt becsárban az árverést azsnnel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a feunebb megjelölt ingatlan az Í894, éri ítbíüir hó 28 án d t 10 órákor » podtureni községházánál megtartandó nyil-váuos árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartozuak az in* g»tlau becsArának 10*|,*át vagyis készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. § ában jelölt ái folyammal számított és az 1881. évi november hó l ón 3383. sz. a kelt igazság Qgyminiszteri rendelet 8 §.ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. cz. 107. §-a értelmében a bánatpénzek a bíróságnál előleges elhelyezésóról kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tlkvi hatóság Csáktornyán 1895. deézember hó 13 án. 966 l-l Á csáktornyai takarékpénztárral egyesült Önsegélyző azövelkeiet t, cz. Ingfai folyó ivi február tó 11-sa délután 3 órakor, Csáktornyán, f. a csáktornyai O takarékpénztár részvénytársulat helyiségében tartandó KÖZGYŰLÉSRE v \' hivatkozva az alapszabályok 20*) §.ára, tisztelettel meghivatnak, T tli G Y A K. 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A íolyamatban levő V. és Vf. csoporti számadások fölött határozathozatal és a felmentvény megadása. t 4. Négy igazgató tanácsi tag és a felügyelő bizottság megválasztása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése 6. Netáni indítványok. Csáktornyán, 1894. január 18 án. - > • * ______Az igazgatóság. *) Hogy a közgyűlés érvényes határozatot hozhasson, arra legalább 20 szövetkezed tagnak jelenléte szükségeltetik, kik 5(H) törzsbetétet képviselnek. 11a a közgyUlés nem vá\'hatnék\'határozatképessé, akkor 15 nappal későbbre egy uj köxgyQlés hívandó össze, mely az első közgyűlés tárgyai fölött tekintet nélkül a tagok vagy törzsbetétek számára, jogérvé nyes határozatokat hox. A megvizsgált évi számadások, ax üzleti jelentés ás a felügyelő bizottság jelentése a tárodat üzleti helyiségében a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg a részvénye, sek által hetekinthetök. JOOQOOOO0OOOOO oooooooooocoooooooooo o o Uj íodrász-ÜElet. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek becsos tudomására hozni, miszerint Csáktornyán, Főtér, Iskola utcza Neuwirth Albert féle házban 1894 évi február hó 1-én nj fodrász és borbélytermet nyitottam. — Törekvésem leend a nagyérdemű közönség megelégedését kiérdemelni, mit annál is inkább remélek miután e szakmában Bécs és Budapest fővárosokban óveken át működtem, \' . < 4 Kivá\'ó tisztelettel MIK KONSTANTIN fodrász, \' 973 1-8 Brijaluicu i česlaniću. Imam srečo vnogo Štovanoj občinstvo dati na znanje, da a Čakovca a Žkolskoj-ulici kod Gosp. llbert Neuvictha kuči novo Brijalnicu i česlaniću otvorim 1-ga Februara 1894. Boduč utem posla sem o glavni yarcáib u Beča i a Budimpešta vifleh letah. Nejveča tersenje mi bude, da vnogo štovano občinstva\'[za dovolstju zadnjem Izvers: itovauom MIK KONSTANTIN \' brijač, V«.\'1 m * ! ! Valódi HAUSWALDT-kávé ! ! A legjobb kávévegyiték, felülmúlhat lan színező erőben és illatos izben. Fekete kávéhoz 1 kanál valódi Hauswaldf-kávé, 4 kanál babkávéval. Fehér kávéhoz 1 kanál valódi Hauswaldt-kávé 3 kanál babkávévaL Valódi Hauswaldt-kávé minden íüszerkereskedésben hapható. 964 i_2 ff KÖMT&ny és oaizban szenvedőknek ezennol a ® legtágabb körökben Horqony-Pain-Expeller elnevezés alatt dicsóróleg ismeretossé vált 2W. Captici comp. ^jántólag logyon emlékoxetbe hozva. Ezen népszerű háziszor 25 óta, mint lcgiiiogbi/.httóbb fájdalomcsillapító bedörzsölés ismeretes és mindnyájak által, a kik használták igen kedveltetik, úgy hogy további kütönOs ajánlásra nem szórni. Üvegjo 40 kr., 70 kr. vagy 1 í. 20 krnyi áron a legtöbb gyógysior-tárban kapható. Azonban a „Horgonyn védjegyre ügyelendő, mórt oaak a vörös horgonynyal ellátott iivogek valódiak. Ha a valódi Pain-ExpeÜer helvben nem _. volna kapható, akkor fordulj unt a gyártök gyógyszertárához: Hiohter gjógyiMTtkn „az arany I- oroszlánhoz" Prágában vagy TSrftk József HL_ gyógyszerészhez Budapesten 4852 tk 1898. Árverési hirdetményi kivonat, A ceáktcruyai kir. járásbíróság mint elekköuyti hatóság köihirré teszi, h>gy Bottornya község TŐgrehajtatónak, Koczián Klára és férje Baksza István, Koczián Fe-rencz és neje Orcsár Mária végrehajtást szenvedettek elleni 164 frt 16 Va kr tőkekövetelés és járulekai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék a csáktornyai kir. jbiróság területén lévő bottornyai 586. tk. öOSJc hrsz. a. ingatlan 68 frt, 522|b hrsz. a. 194 frt, 820|i hrsz. a. 136 frt, 896/a hrsz. a. 69 fit, 10581» hrsz a. 67 frt, 1889/b hrsz. a. 76 frt becsárbiu, bottorujai 920. tk. 605/b hrsz. a. 34 frt, 896Jb htđz. a. 80 frt, 648]a hraz. a. 57 frt, 19601b hrsz. a. 86 frt, bottornyai 1081 tk. 15832b hrsz. a. 116 frt beosárban és a bottornyai 948 tjk. 636 hrsz a. 44 frt, 642 hrsz. a. 16 frt, 662 hrsz. a 47 /rt, 686 hrsz. a.82 frt és 689 hrsz. a. 18 frt beosárban as árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1894. éri /tbtaAr hb 28-tk aapiáa déltlŐU 10 órakot a podtoreni község házánál megtartandó nyilvános árveiésen a megállapított kikiáltási áron alól ii eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat* lan becsárának l0°|(-át készpénzben, vagy az 1881: LX, t.-cz 42.§-bsn jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó 1-én 8838 sz. a. kelt <\'gasiágügymioiszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezébe« letenni vagy az 1881. LX t-e*. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átuolgáltatai. Kir. jbiróság mint tkvi batóaág. Osák tornyáu, 1893. deczembcr 18 án. 987 ;xxxxxxxxxxxxxxxixxxixxxxxxxxxxxx PSERHOFE ROj.-fé 1 e \',/ gyógyszertár BÉCS II E N, I. K E H , S 1 N G E It S T K A S S E 15. SZ. A. „zum goldenen Rolchsapfel." VériÍN/,liié lubdacMok, ezelőtt AltalánoM l&bdaowolc novo alatt; oz ntóbbi nevet te)jo« joggal mogérdoiuiik, uiívl csakugyan alig létezik betegség, melybin ezon labdacsok csodás ha. tásukat ezerszeresen bo nem bizonyították volna. Evtizedok óta ozon labdacsok általános oltorjedéinok örvendenek ós alig van család, moly hun ezen kítünö liáaiszerbol készlot nem volna található. Számtalan orvos által ezon labdacsok háziszorül njánltatnjvk és ajánltattal minüon oly bajoknál t»»lyck a rósz emésztésből (a székrekedésből erednek i mint ope-zavarok, májbajok, kólika, vértólulások aranyét, béltétlenség s liasou\'0 , betegségeknél. Vértisztitó tulajdonságuknál fogva kítünö hatással vannak vérszegénység n n•/. abból eredő bajoknál is : igy sápkórnál, idegességből származó fejfájásoknál stb. Ezen vértisztitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a Jogcsekélyebb fájdalmakat sem okozzák, 8 önnek folytán mig a leggyengébb «gyének, do még gyermekek állal is minden aggodalom nélkül bevohetők. A számtalan hálairatból, melyet o lubdacsok fogyasztói a legkülönbözőbb és legnohozobb betegségek ntán egészségük viuzanyoréso folytán hozzánk intéztek, ezen helyen csakis néhányat omlitünk azon ra®KÍ«syí<Mol1 bogy mindenki, a ki ozon labdacsokat egyszer használta, meg vagynnk győződve, azokat tovább fogja ajánlani. Kuln, 1893. április hó 3 án. Tisztelt Pserhofor url begyn oly szivos és küliliOn iiéknii Ismét 15 tekercset »> ön fóKiluuihatatlan vérliszliló labdacsaiból utánvétellel Kogadja rz utun Is a legmélyebb kösioneteinst labdacsai esodahatisiért. Msradok teljes tisztelettel Pawlistik Ko reniz, Köln, Lindenthal. lfrache, Kiodnik mellett, 1887. szept hó 12-én. Tekintetes Úr! . Isten akarata volt, hogy as öu labdacsai kezeim kőié kerültek, melyeknek hali.it ezennel megírom ; Én gyer-mekigyban megbüiltm olyannyira, hogy semmi munkit sem voltam többé képe* végeini éi bizonyára már a holtak költ volnék, ha az ön csodálatra méltó labdacsai en-gem nem menteltek volna ineg. Az Isten áldja meg Ont ezért ezerszer. Nagy bizalmam van, bogy ezen labdacsok »ng.ni is tAkéletesen ki fognak gyógyítani, a mint inár másoknak is egészségük visszanyerésére segítségül szolgáltak. __ ______Knlflcz Térés. Hécs ÖJIiely, 1887. nov. 9 én. Mélyen tisztelt Úr! A legforróbb köszönetemet mondom ezennel önnek 60 íves nagynéném nevében. Az illető 5 éven it szenvedett gyomorburutban és vizkórsigban, már éleiét Is megunta, melyről egyébkent le la mondott, midőn véletlen ogy dobozt kapott ön kitűnő vértlsztiló labdacsaiból * az.írnak állandó hasznilata folytán tőkélotesen kigyógyult. Legfőbb tisztelettel__Welnzellel Jos«fa. Euhengrabsramt, O.\'öhl mellett, 1889. márcz 27 én. Teklntotes Ur I Alú:irott Ismételten kér 4 csomagot az ön valóban hasr-nos és kilünó labdacsaiból. KI nem mulaszthatom legnagyobb elismerésemet klfcjozni ezen iabdacok értéke felett és azok. a hol csak alkalmain nyilik, a szenvedőknek legmeleg-ebben fogom i^ánlani. Kzen bilairatoin tetszéssze-rinti haszuálására önl ezennel felhatalmazom. Tejes tiiztelsttel____Hahó Ignics. Qotschdorf, Kolbacb mellett, Ssilézla 1888. okt. 8 án T. Úri Felkérem, miszerint az ön vérlisztltó labd«c aihól 1 csomagot 0 dobozzal küldeni szíveskedjék. Csakis az ön csodilatos labdacsainak köszőnlietsm, hogy egy gyomor bajtól, mely engem öt éven At gyötört, megszabadultam. Kz»n labdacsok nilatn sohasem fognak kifogyni, • midőn Isgforróbb köszönetemet kifejezem, vagyok |isztelett«l Zwicki Anna. Ezon vértintitd íabdiüsok csakis a Paorho far J.-féU, az „arany birodalmi almáhos" omltumeU gyóK/a.er(Arb>4ii, H«OMbeu «., Nlu-B®"1^«*"« 1«. m. kéazittettnok valódi miuő-! o"\' i? egy 16 *"eM UbdaCÍ0t tartalmazó doboz ~Val,*J« v-fJ csomag, melylxin ti doboz tartahnaz-u-V.z ... 03 krba korUl \' béruiontetloa ntánvitel ín í^:1 \\ 10 kr\' E*y caouiaguál koveitbb nem aUldettk el. Az ősszeg előbbenl bokQldésénil (mi logloblan poetauUlványnyat eezkÖzőlUtik) bérmentes küldéssel •m« i 1 csomag 1 frt 26 kr., 8 csomag 2 frt 20 kr 8 c*>mzg 81 frjt 85 kr., 4 csomag 4 Írt40kr., 5cao-»a« 5 frt 20 kr. ás 10 csomag 0 frt £0 krba kerül. MT at». Nagy eltoriedtsógük következtében *«en labdacsok a legkülönfélébb nevek és alakok alatt ».niáaoatztoeH; onaek következtében kérotik otrnUl* Tannochinin Ütifílnedv, P<orhofor J.-/élo vórlisztitó labdaoioknt követelni ér esi kis azok tckintliotök valódiaknak, melyeknok hasz. nál. : utasítása a Pserhofor J. névaláírással feketo színben és mindou egyes doboz fedele ugyanazon alá-iráisal vörös szinbon van ollátva. "jBC Amerikai JcÖSZVélJyfeeMcs, EEJ" aznr minden köszvényos és csAzos bajo\'^. u. m: gorincz ngy-báutaloin, tsgszaggatás ischíss, mlgraine ideges fogfájás, tufáját, fiiNzaggatás stb. stb. ellou 1 forint 20 kr. Paerhofer J-.töl Évek hosszá sora óta valamennyi hajuövoszlő »zor között orvosok ál tal a lo/jnbbuak olisniorvo. Kgy elegánsan kiállított nagy Nr.elouczévol 2 forint. Ált\'ll^llAw i\'imav íjlenU«l tanártól. Al.ltill(lIlUo Itipasz tltés és szúrás által okozott sebeknél, mérges daganatoknál, ujjkukacz, se-bos- vagy gytiladt-mell vagy más ily bajoknál, miut kitűnő s/,or lön kipróbálva, t tégely 60 kr. Bét-menlvo 75 kr. Tt^\'l 0"vl vi 1 r/űii Hl ■•»erhofer J.-től. Sok év x ,lO.? WtH^OttUl ft fagyos tagokraa miudeu idült mibro, iníut logl tztosabb szor elísmorvo. Kgy köcsöggel 40 kr. Hérmentve 65 kr. egy általán san ismerd kitünőházl-»zor hurut rekedtség, görcsös kó-hógós stb. i-llou, 1 üvegocsko ára 50 krajc. 2 ttvíg bérmentvo 1 frt 50 krajezár. íf>rá«al caöjipők), megron-IJ.Uo tolt gyomor, rosz oméaiUs és inindonr/emU altesti bajok ollon kitűnő háziszer. ,1 üvegocske 22 kr. 12 üvog 2 frt. Általános tisztító só s/.or n rosz emésztés inindon kővolkozményeí, n. m. főfájás, szédülés gyomorgörcs, gyomorhév, arazyér, dugulás stb. ollou. 1 csomag ára 1 forint. Angol csodabalzsam, 60 Por a láb izzadás ellen. SS izzadást s az azáltal képződő kollouietlon szagot, épen Űrt a a lábbelit és miut ártalmatlan szórván kipróbálva. Egy dobozzal 50 kr. ilérmontvo 76 kr. (ro vvíi-híílztínm ki,Ui,ö 8MrK°,J,v» •llwI U U y Yíl UiU/jíjillil, Kgy üveg 40 krajcaár hénneiitoi küldéssel G5 kr. Holsó vagy egészsóg-só gyomorhurut és mlndon a reudotlon oméiítósből származó bajoknál. Egy csomag 1 frt. _ Ezon itt folsorolt késsítményoken kivttl ai osztrák lapokban hirdetett összes bel- és k alföldi gyógyszorészoti különlegességek raktáron vaanak áa a készletbon nótán nom lövök gyorsan és olosón megszereztetek. — Postai uiegrendelésok a loggyorsab-ban oszkózóltolnok ha a pénzösszeg előre bekUdetik ; nagyobb mogrondelésok utánvéttől Lüldotoek, — Bár-montvo csakis oly csetbon történik a küldés, k« az összeg előre bcérkozík, moly esetben a postaköltségek sokkal mvrsékcllobb:k. xxxxxxxxxixxxxxxxx: Njomslolt Fiscbel Fülöp laptulajdocosnál Osaktomyin. t tt évfolyam. e= HSS I Csáktornya, 1894. február 11-én 6. sum SaerktratfiTtl értekezni leket mindennap 11 éa Ifi óra köiött — A lap »»elletni rémire Tontlkoaé ■Indán késiemén/ Hargitai Jóaaaf »i«ike«*tfl nevére ktldaodl Kiadóhivatal i Flnekel Ffllöp könytkeroekodéee. Id« küldendők u előfUetM dijak nylltterek éa hlrdeté.tk. Birdotések jutáDjosao száoitlalnak. =a Uftlsetfat árak: Egéaz évre . . , , 4 fti Fél érre . ♦ • 2 frt Negyed 4vre . . . 1 Ört Egyee sxám 10 kr. V MAGYAR és BORV/T KYELVEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, ISMERETTEíUESZTÍJ * SZÍPIRÖDAH! HETILAP. _,ftlenik hcíenklut egyszer: voMáritnp. A .Muraközi tiszti Jnsogélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönfe:^« -■■• .......- " i f ff ^ ^V^Ti .. ... BirdetéMk »ég •Ifogadt&\'aak t BndtpwUg: Qoldberger A. ▼. éa Kckttela B. klrd. Írod. Béoabmi Sckalek H., Dttkea Oppéllk jL, D»ube 0. L. *e tértinél éa HerndL BrSabea: Stern M. t . I* HyittUr pitit tora ÍQ kr* Felhívás a magyar közönséghez. Ezredéves orsz. kiállításunk sikere érdekében kérjük a nemzet minden számol tevő tényezőjénnek támogatását. E kiállilás nem egyszerű tárlatnak, látványosságnak van tervezve, mert a magyar nemzet ezer éves múltjának képezi beszámolóját s ez a beszámoló nem lehet másolala az ugyneve zelt mutatványos kiállásoknak, melyeknek egész sorozata követte egymást az utolsó évtizedben. A nemes versengés megindult országszerte. A vagyonos iparos, a ki áldozatokra képes, ott lesz termelése és munkája javá val; de ott lesz a kevésbbé tehelŐ3, jeles iparos is, mert a nemzeti munkának ö is lelkes tényezője és ámbár áldozatokat- keli hoznia, nem maradhat el, mert elmaradásával nem volna teljes, nem volna hűséges a magyar kultura bemutatóit képe* És e helyen apellálunk a nemes ma* gyar középosztályra, a lelkes közönségre. Járuljon hozzá ö is a nemzeti verseny sikeréhez s hozza meg áldozatát a nagy ezé! sikere érdekében. Nem oly áldozatokról van szó, melyek a társadalmat nem illetik. Kérjük, hogyt szükségleteinek fedezésével a kiállilás előtti Á„Mirakh"lánzája évben legyen némi figyelemmel a közel környezetében lakó jelesebb magyar iparo sokra, kérjük, hogy rendeljen olyan tárgyakat, a melyeket az illető iparos az alkalomhoz méltó figyelemmel készítsen * el és a nemzett kiállításra felkiildvón, ve\'e Nmü és kézműiparunk magas színvonalát kidom borithassa. Az áldozat valóban oly csekély, hogy minden hazafinak megkellene azt hoznia. Egy-egy luxusbutordarab, egy maipati czikk, minden müveit család szalonjában elkél s kiállilás nélkül is kereslet tárgyát képezi; — annál inkább hisszük hát most, mikor a legnemesebb Ügy támogatásáról van szó, hogy a magyar középosztály sietni tbg megrendeléseivel a jeles, de ke vésbbé tehelös iparosság, segítségére s megmenti őt attól, hogy ambicziójának tárgyát munkája javát, esetleg figyelmen kívül hagyja a kiállításokat csak futólag áttekintő közönség. \' Ma még hosszú idő van a kiállításig s ez a kérelem még \'torainak telszhetik sokak elölt. De, hogy megtesszük már most, annak különös oka, hogy egyrészt iparosságunkat figyelmeztessük, hogy a nemes magyar táráadalomban segélyt fog találni, — másrészt, hogy ideje legyen munkája versenyképességéről, jelességéről és jó ízléséről meggyőzni azt a társadalmai, melytől támogalást vár. Szóval az iparosnak lesz ideje keresni a megrendelek tetszését s a megrendelőnek van alkalma kiszemelni azt az iparost, akit támogatásra méltónak talál. i Mi bízunk a magyar iparban és a magyar társadalomban egyaránt E bizalommal vagyunk \\ \'v hazafias tisztelettel { Budapest, 1894. január v^gén. Az iparosok ki&llit&ai _ • nagybizottfl&ga. • --— A ,,Csáktornyai Takarékpénztár" közgyűlése. A »Csáktornyái Takarékpénztár« e hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen felen volt 31 részvé« nyes "134 szavazattal, képviselve volt- 6 részvényes 82 szavacaltal. - - . I.1 A társulat elnöklő vezérigazgatója Neumann József ur konstatálja, hogy az intézeti alapszabályok értelmében a köz* gyűlés határozatképes és azt — á részvó nyeseket üdvözölve — megnyitja. , ✓ 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére Moran^ dini Bálint és Sonnenberg Lipót urak leltek kijelölve. ... —imwnuj im I\'WI HHWH HBPHM A kalifa és hatalmas birodalma már o<ak a hagyományok mysiikus regéiben élnek, de a hatalma« varázsló néha lelkei évszázados álmából és szolgálattevő szellemei állal egy helyre hordatja mindait, a mit holdvilágos csendes éj«zakán aa ihlet perozeiben a kö!tö láinoki saemei elé bűvöl ragyogó képzelete. Ily találkát rendezett e bires bűvész a perlaki kisdedóvó egyesUlet f. évi február hó i-én tartott jelmez eotélyén. A kedves beteg, a haldokid farsang betegágyához meghívták a kedólv leghíresebb orvosait a felügyelő bizottság hölgytagjait őj ezek a fáradhatatlan elnök dr. Böhoi Sidney vezetése alatt megkezdték a varázslat nagy munkáját. Az őskori láno/.terem, mint a mesebeli gubancsos o-dkó, lerázta vedlett ruháját és a tevékony lllndér ujjak művészi alkotása alatt minden várakozáson felüli disztneat öltött magára. Már valamivel a kitűzött idő előtt, bájos társaságban — mint egy ragyogó kaleidoskop — kezdődött a felvonulás. Ott volt az éj szeüd király nőjeés a csillagok egész serege, a tél kedves hirnökea hópehely, az alpesek nyájas tündére «£s kedvenoz virága a havasi gyopár, az éj nyugalmának impozáns Őr/önöje. A nemzetiségeket, a németalföldi elegáns patrlciusnö, az előkelő orostnő a fen s tiroli és steyer menyeo<ke és a festői spanyol é» c<l-gánytánezosnők képviselték, — Olt volt a keoses pierette és a virágok büszke királynője a róata, elküldte kincstárnokát a gyUngytermfl kagylót a véa óo<eftn karbunkulusként fényitőkét szemével jött a megennivaló le<i piozi kéményseprő és uramboosá\' az ördög piros szaruival, de oly in-! gerlöen cábHÓ alakban, hogy a más világ bor J A perlaki jelmezbál- A perlaki kisdedóv da jelmezbáljáról kellene referálnom, de as összbenyomás, mint valami behízelgő zene akkordjai, folyvást egy régeu-régen hallott kedves regét hoz emlékembe... Volt Bagdad városában egy igazságos uralkodó, a dicső Harun al Kaschid kalifa, kinek áldolt szivét hatalmába keriié a gonosz igézel. Ajkáról eltűnt a barátságos, leereszkedő mosoly, szelíd szem a inek ragyogó fénye megtört, ángel-méjlre aa éj homálya kezdé boritani aőlét fátyolát. A hatalmas mór birodalom legkiválóbb orvosai reménytvesztve, elosüggedlen állták köiűl a szeretelt beteg Agyát, a remek kristálypalota aranyozott csarnokait zokogás és jajveszékelés tölié be. Ekkor a siránkozó tömegen egy hófehér hajú aggastyán tört magának utat a beleg ágyához. Bő burnuazának egyik rejtekéből egy kristály-Övegesét vont e!ö és varázsszavakat mormolva, abbéi néhánycsoppel a padlóra öntött. A hova a bűvös azer oteppjei hullottak kékes köd kezdett terjengeni, mely csakhamar meglölté a termet ós lassankint e ködböl kibontakoztak a< ezeregyéj óvodáé regének szemkápráztató alakjai és a beteg elé járulva megérintene homlokát. A delejes érintésre lángbaborult a kalifa halvány atoza, csukott ajkai az elragadtaiás mosolyára nyíltak, szemeibe visszatért as élet melegítő tüze............! salmairól láp\'ált rosu véleményünk tökéletesen elenyészett. Az Öreg Sárközy magas tribunján hamiskásan mosolygott bujussza alá, bizonyosan az jutott ! estébe, milyen forradalom lesz most mindjárt, ha rágyújt legjobb csárdására. 1 És csakugyan, a mint felhangzottak n csárdás szilaj fitemei, delejes áram rezgett vo\'na át * levegőn. Ax észbontóm felragyogj szemek és • fesztelen jókedvtől lángbaborult arozok, hadat üzentek a férflvilágoak ; ki birja tovább ? Csintalan koboldok repkedlek keresztül-kasul a termen, biztatva, tüzelve a tánocosokat ki birja tovább? A franotia, spanyol és velenezei nemesek, a bikaviador, a kényelmes töröki a tiroli vadász, as alföldi helyár, a cigány vajda, a szerecsen, a jokey, a kis bébó, a törpe professor és a bohó-ezok valamint az egyenruhák és irakkok ádáz« versenygéit kezdtek a kitartás pálmájáért. A hagyományos kivilágos kiviradlig ideje már rég lejárt, a biztató napsugár már a zenithről mosolygott a tánezosokra, midőn ai igazi magyar samata mulatság a déli harangszóra véget ért. Az első négyest 88 pár tánozolla. A jelen volt hölgyek köaűl a következőket aikerült feljegyesni: dr. Böbm Sidneyné — éj királynője, — Banelly Sándorné. Banelly Hermin k. a. — havasi gyopár, — Barsch Kornél — havasi gyopár, — Osesznák Józsefné — alpesi tündér, — özv. C^izmadiáné Adél. Osismadia Mariska k. a., Bernáih Mibályoé, G rész AUjoané — orosz nö, — Oréiz Iriha (gyöngy), üorio« neoz Józsefné, Horváth Cioogoraé —"németalföldi -nő, — Horváth Pál né Herman Jlnoané. Imrey Sándor/ é (Leuti), Kiaía\'udy (iyuláné (Hodosán), 8. Az igazgatósági, valamint a felügyelő-bizottsági jelentós élénk helyesléssel tudomásul vételvén, mind az igazgatóságnak, mind a felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatott. Altalános helyesléssel találko zott különösen a* igazgatósági jelentés azon része, a melyben a mult évben elhunyt igazgató tanácsi tagról és intézeti jogtanácsosról, Sárosi László úrról fájdalomtelten történt megemlékezés, ídyáb^á betegeskedés folytán tisztéről leköszönt. * Molnár Elek urnák, az intézet egyik alapitójának és fennál ása óta az igazgatótanács ügybuzgó tagjának visszaléptéről szóló jelentéi*. , Határozatba ment, hogy Sárosy L$szl<y<ir emléke jegyzőkönyvileg megörökíttessék. Molnár urnák pedig jegyzőkönyvkiVonatilag fejeztessék ki a társulatból való kilépése feletti őszinte sajnálkozása ós az intézet felvirágzása körül szerzett érdemei iránti elis-mérése. 4. Következett az igazgatóság nyeremény felosztási tervezete, mely szerint: 1898. ivi nyeremény • 19786 frt 25 kr. részvénytőke kamat__2400 » — _» a szolgának (utalmul 60 frt * kr közhasznú és jótékonyczé lókra (tekintet nélkül az évközben ily czélra ki-adott 102 írtra) a rendkívüli tartalék-alap öregbítésére (a mely ezzel 21889 írt a emelkedik) 10148 410 » — » 62 » 500 írt — kr 07 » 73 » összesen: 22136 frt 26 kr nak ily módoni felosztása javasoltatik : az intézeti ingatlanok érték csökkentésére az intézet szerelvényeinek értékcsökkentésére az 1898. évi részvény szel vények darabonkét 24 írtjával közvetlen a közgyűlés után leendő beváltására 960Ö » — » az igazgató 1898. óvi fizetésének felemelésére az aligazgató 1898. évi fizetésének felemelésére 200 » — » a felügyelő bizottság 1893. évi fizetésének felemelésére a könyvelő 1898. évi fizetésének felemelésére a segédkönyvelő 1893. évi fizetésének kiemelésére a könyvelőnek jutalmul / 400 » - » 150 » — > 800 » - » 120 t - » 200 » — „ Kostyál Ferenozaó — hópehely, — dr. Krasovetz Ignácznó (Csáktornya), Krasovecz Etelka (Csákánya), Lange Kelemenné — pkrette, — Mittel-hauser Ferenczné (Mura-Király) — tiroli nö, — Mattos Gizella k. a. (Nagy-Kanizsa) Nyuly Gizella k. a. (Nagy-Kanizsa), Papp Gizella k. a. (Vill&ny) ^erger Etelke k. a. (Nagy-Kanizsa) — spanyol tánczosnő, — Reichwein Antalné, Báth Ida k. a (Mura-Király), Kramaricsné Helén, Reich Betti k. a. (Sopron) — ördög, — 8lpoas Károlynó — éjjeli Or, - Sleioauer Térés (Tüske-Szent-György) Steinauer Fáni (Mura-Ssent-Mária), özv. Székely Lajosué (Nagy-Kanizsa), Sosterits Betti k. a. -ó német leány, — Süuieghy Stefánia k. a. — havasi gyopár. — Sosterios Pálné, 8teru Frigyt s-tfó, dr. Tuboly Gyuláné (Nagy-Kanizsa), Tamás Sándorné ^(Borsfa), Vogler Józsefné (Peláncz), Vogler Olga k. a. (Peláncz). — steyer menyecske — Vizkeleti Ilonka k. a. — rósza, özv. Verly Miksánó, Verly Emönó. Verbaneeica Nándornó (Mura-Király) — havasi gyopár, — Wiener Fe-renozné, Wizmathy Gizella —- kéményseprő, — WOsztner ilenrikné — Pretlosa. s A feltűnőbb férfi jelmezek köaül a köveike-söket jegyeztem fel: dr. Böhm 8idney-— XVI-ik Lajoa, — Kostyál Ferencz — roooco, — Grész Alajos — bébé ón törpe professor, — Kramarits Viktor — bikaviáüor. — Lange Kelemen — Jokey — Vorbanosioi Nándor — velenozei nobili, — Chityll Pál - alföldi betyár. — Baneily Vilmo« -r szerecsen, — Mibács János — tiroli, — Reiohwein Antal — Iranoila inaurgens, — Gori-osaneoz Károly — bohöoz, — Glavina János — török, — Babics Sándor — clown, — Wüsst ner Henrik — oiigánybáró — stb. Közli: Merkur. összesen 22136 írt 25 kr. Mely nyeremény felosztási javaslat egyhangúlag történt elfogaJása ulán: 6. a csáklornyai takarékpénztár rész-vénytársulattal egyesült önsegélyző szövet k&et igazgatóságának alapszabály szabta jelentése olyastalván fel, a közgyűlés azt helyeslőleg tudomásul velte. 7. Következtek a titkos szavazás utján megejtelt ily eredményű választások : Ziegler Kálmán 166, Hirschmanri Leo 166, Nuzsy Mátyás 165, Deák József 165, Mayer Sa lamon 165 szavazattal . igazgató • tanácsosi minőségben meghagyattak, Bernyák Károly 165, Csakathurner Ármin 153 szavazattal az igazgatótanácsba újból megválasztatlak. A felügyelő bizottságba Pálya Mihály 166, Alszeghy Alajos 166, Hirchmann Adolf 166 szavazattal rendes; Heinrich Miksa 143, Probszt Ferencz 132 szavazallal póttagokká lettek megválasztva. A szavazat szedő bizottság részéről kihirdetett ezen választási eredményt a közgyűlés éljennel fogadta. Végül: 8. Dr. Schwarz Albert részvényes indítványára az igazgatóság és felügyelő bizottságnak buzgó tevékenységükért jegy zőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztatott meg. Egyéb tárgy napirenden nem lévén s indítványtételre senki sem jelentkezvén, elnök a közgyűlés berekesztette. Csáktornya, 1894. február 7-én. "Weiaz Miksa könyvelő és titkár. A „Muraközi Takarékpóuztár" közgyűlése. t A »Muraközi Takarékpénztár« részvénytársaság lolyó hó 8 án lartotla Xlll ik óvi rendes közgyűlését- A közgyűlésen jelen volt 17 részvényes 94 szzvazallal. 1. Az inlézet elnöke főtisztelendő Horváth Lajos ur conslatálja, hogy a közgyűlés az alapszabályok érielmében haláro zatképes, a megjelenteket meleg szavakban üdvözli s a gyűlést megnyitoltnak nyilvá-nitja. 2. Az igazgatóság jelenlése a lefolyt üzletévről, valamint a felügyelő bizotlság jelentése az előterjesztett mérlegnek felülvizsgálásáról, tudomásul vételik és ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatik. 3. Az igazgatóságnak a nyereményre vonatkozó javaslata egyhangúlag elfogadtatott. E szerint: 6°/o részvénytőke kamatra 2400 írt - kr 200 darab részvény ulán osztalékra á 20 írt 4000 > - > a rendkívüli tartalék alap gyarapilására 6000 » — > a könyvelő jutalmazására 200 > - > a segédliszt jutalmazására 50 » — > ajándékul a szolgának 40 » — » jótékony czélokra (nem íe kintve az évközben enge-dólyezet\'eket) a többletet pedig 1641 frt 98 krt az 1694. év számlájára álvezelni határozta. 4. Az alapszauályok értelmében a kilépő 4 igazgatósági tag és felügyelő bizottságra vonatkozó választás megejtetett s a kövelkező eredménynyel végzödött: Igazgatósági tagokká megválasztattak: Kohn Herman 94. Neuwirth Mór 94, Ro-senberg Lajos 94, Zakál Henrik 94 szavazattal. A felügyelő bizottságba rendes tagokká Margitay József 94 Neumann Berrát 94, Neumann Samu 45; póttagokká pedig Benedikt Béla 94,, Löbl Mór 94 szavazattat lettek megválaszlva. % 5. Az elnöknek, igazgatóknak, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak buzgó működésükért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. 6. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kiszelák Lajos és Benedikt Béla urak megválasztatván elnök a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Csáktornya, 1894 február 8. Baumnnn Zsigmond, \' könyvelő és jegyző. _ 215 » — » összesen 12905 frt - kr, Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás előmunkálatairól. — (A ii&liiiási bizottság jelentéséből.\'—) Volyi.) Egyéb épiikezések. A fent elősorolt és nagyrészt pályázati tárgyalás alatt levő nsgy épületeken kivül foglalkozott móg az igazgmóság a következő fontotabb épületek tervezésével. a) Az iparcsarnok kibővítése. As eddigi teivezetek szerint e csarnokban helyeztetnének a bútoripar éa dekoratív lakberendezés, a fonó,-szövö-, ruházati óh bőripar, ezüst- és aranyműves ipar és as apróáiuk, agyag ós üvegipar ós a vegyészéti ipar. b) Az ünnepélyek carnbkának terve, melyben az előadó művészet kiállítása ia szándókolialik elhelyeztetni. A talános a nézet, hogy a kiálli\'áj alatt rendezendő kongresszusok, országos össze-jövételek, dhzUlések síb. már ia bejelentett nagy számát tekintve, ily csarnokra föltétlenül szükség lesz, s ha ennek folytán ily csarnok létesítése elkerülhetetlen: terveztessék az ugy, bogy abban a hang versen) ek, zene- óh egyéb előadások megtartására alkalmas nagy terem is álljon rendelkezésre, a melybon az e\'őadó művészet összes >gai gyakorlatilag bemuialhatók legyenek. A nagyterem karzattal ellátva 3000 személy befogadáaára alkalmas, azonkívül a pódium 260 működő senésznek és énekesnek kényelmes helyet szolgáltat. A terem nagyságának megállapításánál figyelembe kelletett venni azon körülményt, hogy a nagyobb hazai kongresszusok é« ünnepélvek közölt olyanok is leaznek, melyeknél 4—6ÖC0 résztvevőre számítani lehet (tűzoltói, lövészegyleti tanítói congressus, dalárünnepóly stb.), tehát i\'y esetekben az előirányzott nagyságú terem a résztvevők legnagyobb részének beiogadására még alkalmaz less. Ez épülettel kapcsolatosan egy n«gyobb vendéglői helyiség is terveztetik azon okból, hogy kedvezőtlen idő esetén a rendes napi zeneelöadá-sok a csarnok nagy termében megtarthatók legyenek, és hogy ily alka\'omkor a közönség ott megfelelő vendéglői kiszolgálást ls találhasson. c) Az egészségügyi csoport abba as épületbe van tervezve, mely 1886 ben műcsarnok volt. E csoport keretébe tartozván a balneologla és táplálás Ugye is, ezek számára külön annexek léteHiiése fog szükvégessé válni. Ugy nemkülönben e csoport közelébe ter-estetik a mentötársulatnak épülete ia, mely z eegészségügyi szo\'gálataak e kiállítási területen való berendezésére éa eszkös* lésére hajlandónak nyilatkozott. . d) A hadügyi csoport számára, mely ugy a közös hadsereg éi a hadi tengerészet, valamint a honvédség, csendőrség és a vöröskereszt-egylet, végre a közös hadsereg ós a honvédség szállítóinak kiállítását foglalja magában, egy nagyobb és több kisebb pavillon van tervesve. - A tíagy ipar egyes csoportjai saját ozéljaikra önálló épületeket terveznek. Ezek eddig a következők : e) A papírgyártás és a soksiorositó műipar" égak. A hazai papirgjárak, a íövtárosi nagy nyomda-vállatatok, a fényképészek n n többi ezen csoportba tartozó nagyob o*ógek már eddig 1GOOOO frtnyi összeget gyűjtöttek oly czélból, hogy érdekeltjei es Iparcsoport számára külön nagyobb fzabásu pavi Ilont épitsenek éa abban egy minta-nyomdát üzemben tartsanak, a melyben a sokszorosítás minden nemei működésben bemúlattalni fognak. Ugyanily áldozatkészséget tanúsított az élelmi szerek csoportjába tartozó három nagy ipar, t. l.\'i ^ \' - í) a malomipar, g) a ozukoripar, h) a szeszipar, A malomipar ép ugy mint a ozukoripar első rangu képviselői, külön külön már is 100,000 írtnál nagyobb összeget szavaetak meg, külön épületek létesítésére, egy teljesen felszerelt nagy malom- és csukorgyár-minta költségeire, valamint á dissitésre é* berendezésre. A szeszgyárak képviselői elvben hasonlókép külön épület létesítésében állapodtak meg. i) A háziipari és népismei kiállítás falu alakjában van tervezve, mely a kővetkező épületekből fog állani: 1. A vásártér közepén egy templom-alakú épület a dlssesebb háziipari tárgyak elbe\'yezó-sőre. 2. Több hangárszerü k\'sehb csarnok, a közönséges népipari ozikkek számára. 3. Vásárbódék az eladáwra száni\'.házl ipari ozikkek számára. 4. A templom és vásártér körül jobbról bali ól csoportost va 20—25 falusi ház a ház-tájjal. 6. Egy községháza. 6. Egy falusi minta-kórház. 7. Egy debreczeni csárda és 8. a tópartján egy szegedi halász-csárda. Az ország különböző részein létező tipikus parasztházak már kijelöltettek én azok létesítésére az illető törvényhatóságok fölkéretlek. (Folytaljuk.) Különfélék. — 4J1 atmás. A vallás és közoktatási miniszter ur Macskássy Sándor Csáktornyái áll tanilóképezdei rendes tanárt ugyanezen minőségében a VIII fizetési osztály 3 ik fokozatába kinevezte. — <4 csiktornyai polgárság által rendezett bál folyó hó 3 án tartatott meg a Hattyú vendéglő dÍBztermében, mely tánczmu\'ataág minden tekintetben felülmúlta a várakozást. A nagy Bzámban megjelent közönség Sár közi szorgalmas zenekara me\'lett reggel 8 óráig jé kedvvel mulatott Felülfuetni jazi-veakedtek: dr. Sohwartz Albert 6 írt. Polyák Mihály 3 frt, Schuleg János, Mayer Salamon, Fárendlá Mórnó 2-2 frt, Mayer Herman, Neumann Bernáth. dr. Krasovecz Ignác«, Benedikt Béla, Pruszatz Alajos, 1Ö0-1-50 frt; Debics János, Wirth Bé\'a. Neumann Mózea, Pulai Henrik, Heinrich Bernát, Maider Albert, Neuman Henrik (Beliczáról), Fink Antal, Kovácsion János Neumann Salamon, dr. Hajós Ferenoz, Ivacs\'cs Mátyásné, Gacsál István, Bora láttán, Mózes Bernát, Gráner Miksa, Hirach mann Samu, dr. Wolf Bé!a,Szoc8lca Mihály, Klein Vilmo*, Mik Konstantin, Grica Géza, VabuBzek Ferencz, György József, Sohrenk testvérek, Hiraohmann Adolf, Hartman Adolf, Molnár Gáspár, Petrics Pálné. Neumann Samu I - 1 irt, Megla Antal, Frá*z Balázs, Kopijar Sándor, Vrantaits Jenő, Mayer Károly, Neumann Simon, Grosz Lipót, Roaenberger Rezső. Tóth Lajos, Deák József, Nóvák József, Políák Bernáth, Lesosanecz caalád, Pol Iák 8amu, Weisz Miksa, Molnár Lajos, Weiaz Salamon, Wettendoríer Beruáth, Baranica Andrásné, Öchloainger Henrik, Wollák Rezső, Bernyák Károly, Pethő Jen«, Bölcs Sindor, Zakál Lajos, Nemecz József Kohn Oltó, tíziuer György (Dráva-Csány) Zrínyi Győző R s^nberger Márk, Szirk Frigye8, Hiréchmaun Ilenrik, Neumann Albert. Dekkert József. Vágner - Antalné, Hein Adolfné, Nuzsy Teréz Masztnak József, Zakál Vilmos, Hiruohmann Leo, Wet-tendorfer Dávid, Löbl Mór, Löbl Rezső, dr. Rokkonatein ügyvéd (Budapest), Szackaz nunjök (Budapest), Beno Fridrich, Nóvák Lássló, Szőke Nándor 60 • 60 krajczárl. Vré*zk Vincze (Dráva-Vásá hely), Antono-vica Józaef (Felaő Puszta (a) 30—30 k/ajozárt Szilvás János, Bedica Ferencz 20 -20 kraj. czárt. A bzives adakozók s tánoz-rendező\'c fogadják e helyen a rendező bizottság hálás köszönetét. — hKöJXÍüctayllráaitás. F. hó 3 i k i bál-bizottság réaaéről a befolyt tiaztajövedelemből az izraelita vallású szegények részére való kiosztás czéljából 26 frtot átvettem - miért is e helyen a s egónyek nevében háláé köszönetemet nyilvánítom Benedikt Ede, izraelita hitközségi elnök. — <£ pulaki khdtdóvóda javára f. évi február l én rendezett jelmezbál alkalmával következő szive« felülfizetések történtek: dr. Wlassics Gyula orsz gyűl képviselő 10 frt. Dr. Böhm Sidney 7 fit Grész Alajos és neje, Tamás Sándor 6 6 frt. Tóth Láailó kir. törv<z. elnök 6 frt. Ujlaky és Hirachler 4 frt Hergár István, Ljubics Károly 3-8 frt. Fejér József, Imrey Ferencz, Kutnyák Ferenoz, dr. Meatrioa Mátyás és neje Tóth István, Verly Mikst 2 - 2 írt. Fiachl Sán-dor, Vizmathy Sándor 1 60—1-60 írt .ar.hal György, dr Fárnek László (Csáktornya), dr, Hajós Ferencz, Kisfaludy Gyula, Mittelhauser Ferenoz. Sípos Károly és neje, Soataricí Pál. Steunauer Teréz dr. Tuboly Gyula, Verbancsicd Nándor, Verly Ferenoz, Verly Jenő éa neje 1 —l f t- Bernálh Mihály, Ebenapanger Miksa, Főamáyer N, Málék István, Nagy Elemér, Pre\'ecz János 60 - 60 kr. A jótékonyczél érdekében kifejtett nemes adakozásért ez uton is leghálásabb köszönetét nyilvánítja a perlaki kisdedóvoda felügyelő-bizottságit - Perlak n, 1894. óvi február hó 8 án. Dr Böhm Sdney felügyelő-bizottsági elnök — Horváth Pál felügyelő-bizottsági jegyző. — flövönctnyllráattás. E hó 3-án tartott polgári bál jövedelméből a rendezőség 26 frtot juttatott a helybeli szegények közt leendő feloszlás végett, melyért a szegények nevében fogadja a rendezőség meleg köszönetemet. Pruszatz Alajos \\árosbiró gttz rolt (gottornyán folyó hó 7 ón esti 7 órakor. Tudósilónk értesítése szerint ö gazdának épületei az összes még meglévő takarmány és élelmi szerekkel lettek a lángok martalékává. Ez már a hetedik tüzeset a boltornyai fárában az utolsó 10 évben. A legnagyobb szerencsétlenségben még szerencsének mondható, hogy a raa$ becsült 1460 frt kárból 1076 írt biztosítva-volt s így van remény, hogy a károsultak épületüket mielőbb fel fogják építhetni. — Ismét csak tanújelét láthatjuk, hogy az általános biztosilás az amúgy is szalmával fedett falusi házaknak egyike a legáldásosabb felsőbb hatósági intézményeknek, csakhogy sajnos, még mindig találkoznak egyének, kik e részben is ellenkező véleményben vannak. Ne legyünk tehV allén ségei annak, ami a pórnép jóvoltáért hitt alkotva, ós törekedjünk a tüzbiztosilási és lüzollá8Í ügyet a lehetőségig fáradhatatlanul páitfogásunkba venni. K. L. — Qösiántlnytlvánltát A Csáktornyai Takarékpénztár a helybeli polg. iako\'ft ta- nári könyvtára részére 20 frtot volt asira«a-V adományozni ; midőn esen összeget a nyilvánosság előtt nyugtázom, egyúttal hivatalos kötelességemnek ismerem e helyen is as intézet igasgatóiágának iskolánk iránt tanúsított meleg érdeklődéseért a tanügy nevében köszönetemet nyilvánitani. Csák-tornyán 1894. február 8-án. Pálya Mikály igazgató. gidig lábakon diosérik a Pain-Expeller nevU általánosan ismert Tinót. Caps. Comp.-val való bedörzsöléaeket. Már az első bedörsaölé* után kellemes melegség járja be a tagokat- MeghUléaek ellen biztos éa gyors hatásuaknak bizonyultak a Pain-Expeller-rel való bedörisölé<<ek. A cauz és a köszvény fájdalmát is oaiilapitják. A Pain Expeller-rel, amelyről iti aZólunk, a Horgony védjegy van, amire bevásárláskor ügyelni kell. Ara igen olció, 40 krajozár 70 krajczár, vagy 1 forint 20 krajözá üvegenkint. > — éa Qjságom* ajándéka A milyen s\'.ép kedves a Pó*a bácsi gyermeklap,a „Az én Újságom", olyan aranyoj kis köny vecako Az én Újságom naptára, melyet minden előfizetője a lapnak ingyen kap. As 1894 évi naptárt a kiadóhiratal most küldte meg az előfizetőknek. Van ebben a szép kis könyvecakében egy osomó olvasni való, még pedig a javából, vagy huss kép, aztán sok tiszta megrovatozott lap, órarend slb., a hová as apró emberek jegyezhetnek. Beleírhatná az apa, az anya nevenapját a születésnapját, kik a tanítói, kik/« tanuló társai, melyek a tankönyvei atb. stb. Nagy öröme van ezzel a könyvecskével » gyermeknek, mely nemcsak szórakozást nyUjt neki, de megtanítja őt egyasersmind rend-szeretetre is — , Az ón Ujfágom* e\'üŐzetési ára negyedévre 1 frt, félévre 2 frt — Aki legalább egv negyedévre előfizet, annak ingyen kUtdi me^ a kis napiárt ,Az én Ujságnmu kiadóhivatala, Budapeat Andráaay-ut 10 A napfát bolti ára különben 60 kr. — £1 abad <$ió képea politikai napilap legújabb kedvezményei.. A „8zabad Özótt. melyről talán már fölösleges elmondani, hogy a legjobb és legolcsóbb magyar napilap, hetenkint „Koszorú* ozimmel egy rend-, kívül gazdag és előkelő tartalmú, képekkel diszitett szép irodalmi hetilapot ad mellékletül Továbbá „Kalapács" czimmel maró és caipőj élczektől duzzadó élczlapot, mely hetenkint talányt is közöl éj a megfejtők között 62 Jósziv sorsjegyet és 62 szépirodalmi könyvet aoraol ki. EzenkivUl még a következő páratlan kedvezményekben részesíti előfizüőit: Azok az előfizetők, a kik a „Szabad Szó\'ra egé*z 1894 éven keresztül előfizetnek oly módon, hogy az előfizetési összoget negyedévenkínt küldik be, megkapják 1. A „Magyar Történeti Album"-nah már megjelent kötetét nyomban, a mint az első évnegyedi előfizetést beküldik. 2, A pünkösdkor megjelenő .írók és Művészek Albuma" éa „Közigazgatási Album4 közUl azt. a melyet maguk választanak. 3. A „Magyar Történeti Album" nak karácsonykor megjelenő 2 ik kötetét, 4. A „Szabad Szó" 1895. 4vre szóló karácsonykor , megje\'enŐ nagy képea nptárát Előfizetés ár : egész évre Budupesen 10 frt, vidéken 12 írt, íélévre Budapesten ft frt, vidéken 6 frt, negyed évre Budapesten 2\'60 frt vidéken 8 írt. A előfizetési pénzek a „Szibai Szó* kiadóhivatalához (Teréz-körat 41 szám alá) küldendők. Jegyzet: Nem előfizetőknek a díszei kötésű 60 pompás azines képet tar* talmazó Magyar Történeti Albumok egyes, 160 oldalra terjedő köteteit kötetenklnt 2 irt b >lti árért megküldjük. XI. te&y- Vu Čakovcu 1894. 11-ga februara Broj. 6. S arednikon moti Ja rrakldaa govoriti mi II i II rtrvm, — 8ra potiljka tl«aU ae sadrZaJa no-fisak, naj m poUljaju na ima MurglUl Jašera urednika m . Óakoreo. XxdaUljstTOt XaJlUra Flaohel Tilipora kaa m podplata i obxnane pollljeja. * .HCU Pred p lata a cen« |« s Na celo leto J . . 4 (rt Na pol leta . . 2 frt Na četvert leta . , 1 frt foJedt.nl broji koKaJ« 10 Obraaoe M pola« w>dbe 1 fc): . raönnajn. aaa horvaüikoj i i magjarskom Jeilbn Ulaze*! đružtvent snauaitvoul 1 povuéljlvl Ilit sa pale. ^Izaajcl anraJclOtlJ adtan JeAenlcrat 1 to: vu svailcvt\'rLOclelj-a. ------------._---| | --1 I Službeni glasnik: „Međimurskoga |>odpomagajuőega činovničkoga druživa € „Čakovečke íparkasHe", „Medjinuirska aparkasse". i t. d. ■ - l—K- ar— Magjarski ablegati vu Zagrebu, Februara drugoga okolo 9 »ure pred poldan zišlo se je na orsačkom banhofu odlično druUvo, da dočeka goste parla* mentaroe iz magjarske prestolnice. Bili su tu p. n. gg: preze« sabora Gjugjević Vazo, odjelni predstojnik dr. Iso Krflnajvi, preze« kluba Svetoaar Kuflevič, za malo ne vsi ablegati narodne stranke, vnogo gradjanov zastopniki zagrebečki, štampe i nekoliko vu Zagrebi sluibujučih őinovnikah Ma« gjarab. Točno ob 9 v uri 23 minute doSel je vu banhof osobni cug, dolazeči iz Budim peSte. Kad je cug stal i na oblokih se pojavili odlični gosti, na čelu im prezeš magjarske zastupničke hite i pravi tajni sav|etnik Nj. Veličanstva preuzvlSeni gospodin barun D. Bánffy, pozdravili au ih skup spravljeni ablegati i ostalo občinstvo gromovitim: »živili I« na koje su gosti odgovorili la »éljen I« Za navadnimi pozdravi znanoov, doili su gosti vu čekavniou prvoga razreda, gde se skup spravili i horvatski ablegati, ter ovdi je pozdravil prezeš kluba narodne stranke preuzvifieni g. KoSević magjarske goate po priliki ovak i .Odlična gospoda 1 Smatramo osobitom čaitjam i srečnim dogodjajetu, kaj moremo pozdraviti vas, ablegate bratskoga i saveznoga naroda magjarskoga, a kojim nas vefu stoljetne sveze i historija, v u nadoj sredin\'. Pozdraljamo Vas istinski i zanosno ter želimo, da Vam boravek vu glavnom gradu H>rvatske bude mil i vugoden, ter da iz njega ponesete najvugodneSe spomen-ke. Dobro nam došli i Živeli l" Burni „živili I i éljen !" čul se je u dvorani. Vezda je sam govornik gostom raz tolnačil svoj horvatski govor magjarskim j zikóm, a za tim vzel je réö preuzvifieni g. barun Bánffy, koji je po prilici odgovc-ril ovo : / Mi smo osobito srečni, kaj nam se je pružila Ijepa prilika, dn se odazovemo pri. jateljskom pozivu svojih horvatskih pajdaiah ab\'egatov. Tim se je izpunila jedna od davnih željah naSih, koju smj več dug\'o gojili ; pak prvu priliku, koju nam daje slobodno vröme, upotrebljujemo na to, ter doili smo med vas. a kojimi nas veže vnogoljetna zajednica i zajednički interesi naših domovinah. Zahva juje se na srdačnom doieku, koji če im ostati nezaboravnim, ter serdačno pozdravljam vu ime moje i mojih pajdašov vu Budimpešti narodnu stranku i vse ablegate horvatskoga naroda. Éljen 1 Iza toga sledilo je predstavljanje medjusobno nepoznatih magjarikih par- lamentarcah, a onda su ae magjarski gosti dva po dva — vnaki gost vu pratiyi horvatskog kolege — odpeljali au se v u odprtih koóijah na stau vu hótel k> „Caru austrijanskomu"* Na polju pred palačom banhofaL ziölo se je ljudstva množina i Ijepi broj g »spo-jah, koje su uzveličale ovaj jednostavni no srdačni doček odličnih magjarakih pada-mentaracab, koji su do8l\'» da pohode svoje pajdaSe horvatske ablegate na zajedničkom horvatskom magjarskom saboru i da razgledaju glavni grad savezne Hqrvatake. Zvun prezeSa Desidera baruna Bánfia, doSli su vu Zagreb sljedeča gospoda able« £&ti : Klobušicki Janofl, grof Teleky Sándor, Mtlnnich Aurél, Földváry Elemér, Janicsáry šandor, Papp Géza Busbach Peter, Haitsy Pavel, g of Vas« Béla, Horváth Béla, Simó Ludvik, Mikó Apárd, Rónay Ivan i Szftpz Karoly. S ablegati dodli su kakti preistavnici átampe gg. : Futtaky Julio, Licsay A ám i Szatbmáry Mór. * * . , ♦ v Ob 11 vurl uputli su se po programu magjarski gosti U« pratnju horvatsk b ablegatah, da razgledaju varaSa i znamenitosti, ter da pohode. Nj. preuzviSenost ZABAVA. Prevejani tat. Bilo je a korizmeno vrieme, kid se svi dobri katoliki spovedajuč, dumlriju z Bogom i svojoj glainoj dužnosti najme obavljanja vazmene sv. izpovedi, zadovoljavaju. — Ima ravnló i takovih, koji taj sveti öln samo iz-obavljaju, bez da bi se sa svoje gjiebe skrofleno požaluvalJ, samo da dobespovedalnicljjedulju, kakti dokaz Izvrlene vazmene sv. izpovedi, ali nas to nije briga; za to bodu oni sami odgovarali. A ima i takovih, koji ne samo da se nežaljoju za griehe, već idu k sv. Izpovedi\' sa da se iz tog svetog Sina norca naprave. — AU i osi budu a svoje vrieme za to odgovarali, Jer sv. izpoved niti se umo iz navade a joi manje smiebom I norca de lanjem obavlja. Ali kam sem zašel ? Em ja imam ovde pripovest prlpovedati a ne prodekuvati, • prióel sen prodekavati, kak dac je to jedino moj poael, kojega najbolje razmem. Anda h\'tro k pripovedi 1 Bilo je n korizmeno vrieme, kad je n niekoj fari se obevljala korizmeno izpoved. Ljudih je došla množina, i iz susödoih fa* rab je mnogo bilo, a spovednikov malo.Akoprem sa od ranoga jatra svi marljivo spovedal1, toliko maožina ipak nisu mogli izpovedati, nego ih je nekoliko jod za popoldan ostalo, u koje je domači gospodin p\'ebanud spovednikom rekel, da neka sada puste mira, on ba ove ostale već sam popoldai izpovedal. Po obeda, kad sa se spovedniki svaki k*svoma domu raeiili, obleče se gospod\'n domači plebanuá te se cdputi a cirkvu, da ove joS nekoliko do večera . izpove i je sa postili, zajedno i priőesti. Ved je kmioa postajala, kad na zadnje dode i nikakov stepihleb te se pred spovednika klekne. .Koj je vaá glavni greh, kojim najgaCče griefllte?" zapita ga gospodin pie« banuš. „Ja kradem" — odgovori spovedajuči se. : U ovom pak hipu Je pod Skomce potegnul zlata vur« iz žepa gospodina plebanuša. .Tak ne valja rečl% — opomene ga gospodin plebanufl — .vi morate reči ja sem fkral." »Istina je, oteo duhovni, ja sem vkral" odgovori ov. Zatim njemu izpovodnik: „Ako hoćete, da budete od grehov odrešeni, tak morate ukradjenu stvar, onomu őija je, natrag dati. A kaj ste vkrali?\' t • .Jednu šepnu ara* — odgovori tat — „ja njim ju otec duhovni evo ovde predajem*. „Ne I — Ja ju nečem" — veli gospodin plebanad. — gVi ju morate onomu dati, čija je b la*. „To je bal ona nesreéá11 — odgovori T . « a te * tat — .Ja sam ma je daval, ali ja oa neče*. .A, ako je tak" — veli gospodin plebanufl — .onda si ju morete a ime božje zadriiti, a ja vas ovime odvezujem od grehov." Grieflnik se stane i otide hitro iz cirkve a zatim i hitro iz sela dalje. Gospod\'n plebauuá je po časa hotel si na vuru poglednuti, ali je sve bez vare videl koliko je tuklo. Razlaganje svetog pisma, V. / . U Školi Z... bila je ta liepa navada, da je gospodin naočitelj svake subote a školi razlagal sveto pismo i onoga sv. Evangeiinma,. koj bu se zutra a cirkvi čtel tak4 da su gospodina bana, prezeša sabora presvetlog gosp\' Vatu Gjorgjevića i druge. Vae kočije krenule au ii hotela »k caru austrijanskomu* prék Jelačićevoga pijaca vu atolnu cirkvu, koju au goati točno razgledali. Ovde su im služili kakli olnaCniki goap. pl. Bojničić i graditelj Bollé. * „ Cirkva i njesina restauraoija dopala se je goat:ma izvanredno, c.Odovud su ae goati odpelali na Zrinjski pijao vu akademičku palaču, gde au pod vodjenjem. preav. goap. odjelnog preatojnika dra. I Iso Kránjavija i Bojničiča razgledali galerijah slikah (kipov), a potlji pod vođatvon goap. Bojnićića arlreologićki mu* zeum. vorjeni, povrnuli 8U ie vu hotel „k caru auatrijtnskom * Malo potlji po 6 van odpočel\' je vu palači glasbenog zavoda banket, kaj ga je vu čast magjarVkim gostom i drogovom priredil klub narodne stranke. Goati, poz vani po naročitoj deputaciji, do »U au korporativno, ter au bili\\ pri dohodku pozdravljeni gromkim klicanjem- Banketa je bilo nazočno zvun goitih ut preuzv. bana grofa Khuen Hódervárya i vsa tri odjelna predstojnikah, 60 narodnih ablega tov med óvimi virilište : veliki župani preav. gg: Kovačević, pl. Jurković i pl. Rubido — Zichy, biskup križevačkl Drohobeozky i komei dr. L. Josipović, — ter načelnik glavnog g\'ada g. MoÜnsky i zastopniki Hampe ^ Po kratkom njed.usobnom pozdravljanju i srdačnom upoznavanju po^el je obed. Pod célim obedom igrala je izmence ma-/ gjarske i horvatake arje, izebrane komade banda domače regimente. Odovud bu pošli Kakovičevom valioom prek sveučilišnoga pijaca, Prilazom i Ilicom vu gornji grad k preuzviSenom goap. banu, da mű ae poklone. Pri njegvoj preuzvišenosti zadržali au se magjaraki ablegati prek pol vare, ter au od onud odiSli vu sabor, da pozdrave prezefla g. Vašu öjurgjevióa Vu palači kluba narodne atranke zi li au se bili vsi kotrigi kluba, koji su svoje magjarake drugove dočekali aa bnrttim »živili,« na kaj su m«gjarski ablegati odgovorili zanosnim ,éljen". Tu ih je toplo. pozdravil prezeS sabora g. Gjurgjević, na čem se je preuzviSeni g. barun B&nffy jednako toplo zahvalil. Za tim au bila gospoda vu klubu v podvorjena, ter su tu vu prijateljskom raz-govo u sproveli duže vremena Okolo 2 vure prepeljali au 8e gospoda okolo Cmroka i Tuőkanoa, a zatim au djőii vu narodno kasino, gde ih je pozdravil presv. g. kt. oraački nadov>tnik Spitzer kakti prezed vu ime družtvenih kotrigab, kojih se je «>ovda akup zisel Ijepi broj i koji su dočekali goste gromkim kl canlem. Prezei g. barun Bánffy zahvalil ae je vu ime svoje i dru govah »vojih na 8erdačnom dočeku. — Pokehdob su i ovdi bili goatoljubivo\' pod- KAJ JE NOVOGA? Smrtni dan kraljeviča Rudolfa. ■ » Povodom pete golišnjice ođ smrti blago« pokojnoga kraljevića Rudolfa bila je kapucinska gbbnica (grufi) već 29. januar oavótljena. S obedre straue sarkofaga, vu kojem leži pokojnik, gorele aa va visokih giraadolih avéée, a pred léiom (rakom) bilo ja poatavljono čroom vilom pokriveno klecalo. 1 \' Ob 2. vare po poldan došlo je va grob nica deputacija od 6 oflc\'rah c. i kr, pjelaOke regimente br. 19, u kojoj je visoki pokojnik bil vlastoikom (tnhaberom), ter je položila na raku prelepi vőnec 8 pantlekom* Na pant-leku pisano je: \\Ofioirski sbor ces. i kralj, pjpfličke regimente br. 19/ Zvua toga doticali su Töace družtvo za podpora betečnikab, lovačko drožtvo .Hubertus", i vojno veteransko družtvo „Kraljević* Rudolfa". Njezina c. i kr* visost, gospa kraljevna-vdovica nadvojvodkinja Štefania, odpeljala ae je 80 januara vu jutro ob 7 vuri vu Mayerling, da 6ndi bide nazočna svetim metlam za svojega pokojnog tovaruia. 0 poldtiu povrnula ae visoka gospa vu Beč. Va komorskoj kapelici cesarakog dvora sluZene aa od 8 vare vu jutro do 12 vare 0 poldan av. mefle i to viake pol tare jedna« Na raka zmotboga pokojnika\' položeni aa va zoi-ja dva vénei a pantleki, koje noae napise : .Štefanija* i „B iubetha". Ob 8 vuri * a jutro dolel je va kapucinska o\'rkva. nadvojvoda Albrecht, bil je naz>ćea tihoj meš\',. a za tim aa pomolil aad rakom svog bratića. Vu pol deseti vuri doiel je> nadvojvoda Lja> devit Viktor, koji je osobno doneeel vftne* od bé\'ogA jorgonova s čerlenimi i bélimi k inčecl. 1 on ae je. pomolil nad rakom avog bratića. -— Nazadnje je po navadi pred pol\' dan položen na ime prajtkoga cesara Vilima Ijepi véaec na raku, a na bélth pantlekin stoji vu zlatnih\' sto v ih napis: ,Vu vjernu prijatelstvo — car Vilim,II.• Proslava rodjen-dana cesara Villwa. / Vu budimskom kraljevskom dvora proe« lavljen je vu subota rodjen-daa cesara Vi I i ma 1 njegov 24-ljetni aoldaćkl jubileum evetćmim aaćinom* Ob 6 vari na večer b\'l je vu dvoru (vu kraljevskoj palači) gala>-diner (obed)y komu 9u po pozivu cara i kralja Ferencz Jožeta nazečni bili: njemački (prajski) pohlisir tu fttfću princ R-asn, puklisuaki savjetnik princ Ratibor ; pjk\'is tajnik princ L\'hoovaky i prajzki kapetan Hug>. Zrna toga bili au na« zoćui prajski glaval konzul va BadimpeSti. grof Mon\'al miniater vanjskih poslov, grof Kalnoky ; miniater prezeJ dr. Wekerla, sborai -ispovjednik, podmarlal princ Lobkdvfcz; ta»-vernik grof Ferenc« Zichy; vrlwni vratar grof Julio Széc8eoyl; öuvar krane Jožef pl. Szlávi; vrhovni nadvornikj, grof Gejza Szapáry, vrhovnik koujulnik. grof Stefin Erdődy; vrhov* ni komonrk, barau Béla Orczy; prveá* poklisar vu Berlinu, grof SíéCsöflylK Imre » vrhovni nadvornik. princ Hohenlohe J^rbovnf nadzornik knhinje, grof Wolkenateln; glavn| adjutanti general kanjaničtva grof Páhr * cleli kriminalni apparat je bil u gibanju, samo* da m\' ga krivca najü. Na jedan krat po dogem iskanja na|4a krivca; bil je najme domači selski kovač ljadomorec* Njega onda primu žandari i od* pelsju a Sgerszeg, gde ga ative pred , aad«, koj ma p) zskouu, jeli mu bu po volji ili proti volji, odaudl tafltiga smrti. Glas taj doapre iz Egerazega uj!njegovo selo te au aeljakl glave akupa delit i med sobom govorili; ,Tak budu veaüi naSe/a kovača. — Ju tak j*. |jj;lava za glavu. — Eh Skoda za njega^ jod je mlad ćloiek. —. Prav mu budi, zakaj je človeka zatukel". 1 t. d. U tom vriemena je 1 iz Badima doála. potvrdjena i susuda i sad mu viia nije bilo pomoći do jedine kraljevske milosti. Sikupe se anda jeioog\' dana stareiin« onoga sela u aedoici i daju molbenicu aa* praviti, u kojoj liepo prose njihovomu kovača neka kaitiga smrti odprostila, Jer je on jedini kovač u njihovem selu, pak idi je vrlo potre • ben, nego u selu su dva> tkalca, pak ako već tko ztradi toga Ijudomorstva mera obeđen biti, tak neka radje jednoga izmed dveh tkal* Cev obese a jedinoga kovača im oek n mira; paste. * Em. KoU«y Školska dieca svake nedelje veó naprvo ćula i znala evangelinm, koj se je u nede\'ju čtel. Domov dojduća ákolska dieca znala su onda domarom svojim piipovmti, kaj su u ékoli ćula, a ovi su je (oslulall te mnogo toga zapametili — i to je bilo pravo. Samo jedan Beljak, kojemu nikaj nije bilo prav, kaj ae je n Školi odio i kak se je učilo, — jer anal je reći: to je negda druga\' bilo, npfii stari sa to sve bolje t spametneée delali. Ov seljak je. jedne subote dama poslu*«!, kak je mali Őtefek razlagal 8v. Evangéliuma fiisto oDak, kak je n školi od gospodiaa na-vućetelja čul. Nekoliko dni zatim zest»ne se ov seljak sa gospodinom aćiteljem na polja, pak hoteći Be iz njega i njegovog navućanja u Školi norca napraviti, ptistupi k*njemu te ga za* pita : „čuju gospodin navučitolj, jeli je to njihova Í8tinat kaj au sad prošlu subotu diecu u Akoli vuöili najmre, ako te netko po desnom lica vndri, podeni ma i liévo ?" i Učitelj .odgovori: „Da od toga niti morem kaj oduznti nifi k tomu kaj pridodeti — tak stoji pisano a svetom evangeliumu/ Beljaki koj; je imal nekakov; mržoju proti gospodina očitello> m\'slil je, da ma je sad vriame osvete doálp, pak jer učitelj sam veli, da tak stoji a ev\'angeliumu, župi ga iz / sve moći P3 desnom lica ztiečmi: „Nek mu sad podaja i drago liceu. Vu tom vriemenu ide grof 8a jednim igarom po polju u lov, i kad to iz daleka vidi i larmu čuje, po.-alje lugara do svadećih so z liečmi: „Idi pogledal, kaj ovi dva med sobom i maj a.\' Kad je lugar do njih dcM, baš jo gospodin navučitelj; priličeu veliki i jaki človek, seljaku na njegovu šuško odgovoril : „Ali moj dragi, u svetom pismu takaj stoji, kojom njijrom buS ti merih onom mierom se bu i tebi mierilou — pak ga je pa to Supil, da se je siromak seljak na tlo zrušil kak snop slame. Lugar sad otide natrag k*gcspodina grofa i na pitanje, kaj ovi tam med sobom imaju odgovori: Oije nikaj osebujnoga, njihova mi; (ost, samo si razlažu sveto dismo<* Mudri starešine. A, v ; \' < ■• « , * • • Jednoé jeo niekom selu bilo ptČJujeno ljodomorstvo, istrage su tekle dan i noč, žandari i panduri občinski hili su iz deloga kotara na nogah, to se je izpitivalo, zezveda* valo, gde tko koga videl, jednum tiećjum podmarflal Bolfras; odjelni predstojnik Pápay i krilni adjatantí. Kralja o desne sedel je prajski poklisar prioa Reuss, o Jévo minister grof Kálnoky. Kaj je već donešen bil šampanjer, zdignnl se kralj Ferenci Jožef, a žnjim vsi nazočni. Kralj je iirekel sljedeća zdravica (oapitaica): Zmiđijavajući se as Moje najsrdačnije grata-Jacije deneflnje dvojvrstne slave, rodjendana i 35 godišnjice vojne službe Njegovog Veličanstva cara Vilima, ispijam ova čaiu va njemu prsiateljstva i privrženost va zdravje Mojega dragog saveznika Nj. VéliCanstva, njemačkog cara 1 kralja prajakog*. , Njegovo Veličanstvo odlikovalo je tečajom obeda i posije kod corda princa Beássa po~ daljim razgovorom. Doktor Jókai. Nedeljni magjarski sliabeni list (novine) va Budimpešti oglasil je sljedeće previflnje ré»enje; „Na predlog Mojega magjarskoga ministra aa bogoštvoje i nastavu dozvoljujem, da budimpefltanako sveučilište promovira Jókai Móra počastnim doktorom filozofije i da mu tom izdade diploma. Va Beča 16. januara Ferencz Jelef s. r. — grof Alblu f- o 1894. Osáky r.\' f Hercog Nikola Esterházy. Va Jieća je na večor 28. januara vu svojoj palači vumrl jeden najpoznateiih ka valirab monarhije, hercog Miklofl Esterházy OboljevŠi pred četirimi tjedni od vužganja plüóah. Boril se je usljed svoje ^jake telovne snage (jakosti) dogo vremena sa smrtjum. BU je 77 Ijet star. Pokojnik bil je sin hercega Pavla Eeterbáya, kóji je vnogo Ijetah bii austrijskim poklisarom va Londona, a ljeta 1848. bil je minister vanjskih poslov va prvom msgjarskom min ateríumu Batbyányevum.IIer* ceg Mikloá rodil se je 26. juniufla ljeta 1817. Regensburgu. Njegova mati Tereza, bila je knegmja Thurn i Taksis. Mladost sprevodil je vu Englezkoj, gde mu je otec ostal do \'ljeta 1842. Istoga se je ljeta oženil herceg Nikolo a Eoglezkinjom Barem Villeis, kčerjom grofa Jersvya. No ona je več ljeta 1863. vamrla. Od nje ima tri sine. Pavla, Alojzia Nikola. čom popévá se, p lede I kliče hara I Vse se upisuje na arkuSe, da gratuliraju knesu. Grad je bil tri večeri sjajno razsvetljen. Knez Ferdinand izdal je manifest kojim podeljuje avomu sinu ime Boris i naslov (ti« toluS) princa trnovskog. Novorodjenik je bur-garski princ, odvetek bugarskog tronula, princ trnovski, vojvoda saskl, vitez 1. i 4. razreda vojnog reda za hrabost, nosilac ogrlice Alek-sandrova repa, chef 4. kanoirsku regimente vu Plevoi, 4- konjaničke i 3 pješačke regimente. Kada budu prestali stari penezi ? , / Vezda ima va naSem cesaratva va pro -meta papirnatih foriutačah 67 milijuna, petačab, 143 milijuna, petdesetače 161 mi-ijun, zvao toga ima vnogo drugoga ataroga penesa. Joá bu tréba dvé ljeti, dok se ti novci povuio iz prometa ter novim zameni. Od starih penez ostale budu duže vremena samo desetaće. opadanje va izseljeaja. Is Austro-Magjarake izselilo se 64.227 (lanjskoga ljeta 69 089). Najvlfle se izselilo i« Njemačke (Prajzke) 87.091 dulab, pak iz Italije, ip koje se je izselilo 67.802 dude; vsega ipak menje ee izselilo Evroplanah vo Amerika za 65.119 du-ah Ukupni broj Evropejcov koji se ljeta 1793. izselili vu Ameriku iznoai 476.649 dala. Dobre žepne I sténe vure za fal céue mod dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijac, Šparkassa). Pri njem\' se uzimljeju vure takaj za popravek za" fal. céuu. Dvoboj- Btari hercag Pavel, koji je vumrl ljeta 1866. silno se je va Londona zadužil akoprem se je imetek ljeta 1860, sastojeći od 29 marofov (gospofltijab) va veličini od 98 kvadrat miljah cönil na 46 milijanah forintih. Istodobno jo iznosilo pasivno stanje 26 7 milijuna forinti (doga). Zaradi toga dolel je imetek pod strgaj. S imetkom je upravijal kuratorij, koji je izdal „ Estet háayeve srećke (loze)," a aam herceg moral ae je zadovoljiti godišnjom apanažom od 189 000 for. Herceg Nikola bil je prisiljen, da po smrti avuga otca proda svoja palaču s parkom va VI. berkom kotara varafiu Beča za 600 000 for., a svoja galerija slikah narodnoj galeriji vu Budimpešti. Mrtvo télo pokopalo se je va familjzkom grobaici (ijrufto) va VaSvaru. w jT , \' /..\' < a \'• , . > \' ■?. \' ■ s ■ Vu 8ofljl 30\' januara. • • • r ■ / Bugarska knjeglnja, Marija Manja Lulza, rodila je va jatro ob 7 vari sina. Vöat se je velikoni hitrinom razlila po varoia, ter je sazvala najvekšu radoat. Vsrai je nakinften. Od vsih stran dohadjaja kneza gratalacije 181. januara, porod prestolonasljednika oglasilo je 101 »usov 1 štacuni sa zaprti. Pred pala (gekaj za kratek cas. Vu Šopronu pobili sa se na sablje 29. januara po poldan vu onde*ujoj konjaničkoj kasarni husarski obcrlajtnanli barun Maks Gagern i barun Ljudevit Redi. Prvi je znatnije raujen na oku i nosu, a drugi leie na bedrc. Inspektor konjanićtva general Gagern, došei je vu Óopron, da pohodi svog ranjenog sina,,. Nevoljni milijunar. / Vu Aukseresű vumrl je neko) dan od glada i zime vu siromaSaom stanu starec, koji je više deset Ijetah spravljal odpadke (éike) od cigarah i živel od milostinje. Med njegvimi stvari na*li su na najžu i ladicu, vu kojoj je bilo Bkrito nn radost herbov svota od 1 milijun franakah vu p^pirih. Od jeta 1893. nije starec niti coupoue odrezal. Zvun toga dokazalo ae je, da )e starec bil vlastnik velikog ali zapuSćenng imetka. Kraljeva rčč. Njegovo Veličanstvo pohodilo je pred dvfcmi tjedni vu Budimpešti trgovečki ples, - .. - . . . - -------- er je tom sgodom uajprijaznije razgovaralo 8 ^ ula 1 pantlek, feher, larfa (karinka), mnogom gospodom i gospodjami. Vu razgo- K «Röaen smutnjo ; nesrečna Šminka, voru 8 gradskim vrhovnim načelnikom R*thom cralj je naglasil silen razvitek glavnog grada Magjarske. »Ring je, rekel je kralj, postal e pravo čudovište." A kad je ratim nadua-čelnik dodel, da bude ring za dva tri ljeta podpunoma izgradjen, dodal je kralj : „To me vrlo veseli, a isto tak je potrebno, da se čim prvlje i dobro rfiSi pitanje o kasarnah. Bečani mogli bi od BudimpeStancov se navčlU, kak Se more podignuti grad, kad javne intereae nosi cölo pučanstvo na srcu1. Vu toplicah. Goat: Čujete, kelner, jeli se more ovdi^dobiti i pol porcijo ?• Kelner : „Nije moguće, ali morete zevsema mirno vzeíi oélu porciju,* ar ova nije nikaj vekSa od pol porcije pri VaS hiži.fl Srećen slučaj. TovaruSica: (k svojemu mužu, koj je pijan dimo dolel) : „ AH Joika, ja sam prez rčči." Muž : „Hvala Bogu, da si prez rčči | Ja aam ae zaista već bojal Tvojega strašnoga prodećtva.* ; Beteg. Doktor: „Kak se mi vidi, frajlica, oni imaja aim:cu.* Frajlica : „Je imam faulencu I* Na pepelnicu l Javkanje dővojke. Včera još ufanje! - sad pusta soba, \' A po njoj povsud nepospravljena roba : Delo bedaka StraSen dogodjaj pripetil se je nczdavnja va občini Putna vu Kraasó-8zörőuy vat me-gjiji. OndeSnji občinski bitov Oionca piebol je najprvlje svoju 6 Ijet staru kčerku, zatim 7 Ijet staroga sinek« i ženu, a napokon je porinál noža vu svoja lastovita prsa. Oni ti i aldovi sa na mestu ostali mrtvi. Vmoritelj bude po vsoj priliki ostal živ. Kuliko se Evropljanah odselilo vu Ameriku ljeta 1893? Ovih danah izilel vu N/ü\'Jorka iskaz 0 doseljivanju Evropljana vu Ameriku do 1. decembra 1898. ljeta. Po izkazu opaža Oprava plesna visi na atóni, Kak da se smije nearečnoj meni ; Pak da se glava jaklo pomene Bali su proSli; eto migrene 1 Ne ima već palačah sjajnih, Ne ima onih noći bajnih, Kad poleg muiiko divne avuke Letéla od ruke do ruke ; Kad uz mile mi plesače, Kucalo mi jo Brce jače; Kad vu njivom zagrljaju Mislila sem da, sam već vu raju. S bogom l sad nećem već noći Vuživat vas Ijepe noći I 8 bogom, aj, pajdaši plesal Srce mi tuga potresa, S bogom i mladosti moja, DražoBt je minula tvoja. — Pak tvojoj Dori, Ve vu pokori, Tréba, ah, plohu vleć 1 Priredil: Gl&d Fereno« nun Buda, 3-ffa februara 1894 3 10 23 34 00 Cena ziika. — Gabona árak 1 m-.m&zaa. — 1 m.-cent. |j frt kr. "~Buza Zab Rozs Kukoricza ó; . • »J Árpa Febér bab Sárga » Vegyes * Páenica 6 50 Zob 6 25 Hrí 5 60 Kuruza starii 4 65 * no*1 Ječmen 6 - Grah beli B. - » žuti » zméöan 4.- Hirdetések. Házeladás. Csáktornyán a periaki-ulcza 280. szám alatt levő t . «r h á z Tg szabad kézből eladó. Bővebbeta tulajdonos 971 2-4 fcchlesinger Mórnál, NYILTTÉR" 3Í KÖsivóny óo osúzban axonvodőknok exennol * legtágabb körökboa Horgony-Pain-Expeller olnovozóa alatt diosériíeg ismsretowó vált Tmd. Capticx eomp. ajdnlólag lágyon emlókozotbe hozva. K/.on nópszorü háziszor 26 óta, mint legmegbízhatóbb fájdalomcsillapító bodörxsölós ismorotes ós mindnyájak által, a kik használták igon kodveltetik, úgyhogy további\' különös ajánlást a nom szorul. Üvogjo 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a lögtöbb gyógyszor-tárbán kapható. Azonban a „Horgony" védjogvre ügyelendő. mort csak a vörös horgonynyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-Kxpollor helvbon nom volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához fiiohter gyógyszertára arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török Józsof tlt?_gyógyszoroszhoz Budapesten Hennebei\'g Q. (ca. kir. udvariszállitö) aelyonogyAra Zürichben,privátmegren delök lakasár« kösvellenül szállít fekete,fehér és szioes selyemszöveteket, méterenkint 45 krtdl 11 frt 65 krlg postabér és vámmentesen, »ima, csikós, kooikáiott és minláiott takat, damasitot stb. (mintegy 240 kűíönbözö minőség én 2000 különbözö síin és árnya, latban.) Minták postufordultával küldetnek-8vájotba e/imselt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. t \' ♦ E rovat alatt közlőitekért nem válal felösséget a Szerk VASÚTI MENETREND csAktoksíAX, Indiai ^anltsa í elé > » Pragerhof felé a a Zágráb felé > Varazsdig a Egerszeg (elé : Brk«alk Kanizsa felöl Pragerhof felöl » a \' Zágráb felö Kgersseg (elöl Naptuks Reggel Délben fcjjel \' Heggel Délután Eiiel Reggel Délután Este Délben Reggel Délután Reggel Dólatánl Éjjel Reggel Délben Éjjel Reggol Délelőtt Délután Este Délelőtt Este 5 05 30 postav. Gyors-póttá- ás v©gye»von>»t gydrsv. 11,17 8 69 9 30 9 30 9140 vegyesy. -jr-r„- ir .---ír.: -t----- ODGOVORNI UBEDNIK M ARGITAI JÓZSEF Glavni surednik GLAD FERENOZ XXXXXXXXXXXXXXXIXXXIXXXXXXXXXXXX PSERHOFE ROJ.-f é 1 e V g-y* ógryczertár v • BÉCSBEN, I. KEH, 8 1 N G E It 8 T It A S S E 15. 8Z. k! - „zum goldenen Relchsapfel." Vérilftztltó lubdttCHok, «M10tl általános labdacsok neve alatt; as utóbbi nevel teljes joggal megérdemlik, »Ivi csskugyan alig léteaik betegség, melybín esőn labdacaok csodás h»-tisukat esersseresen b« nem bizonyították volna. Évtisedek rita ozon labdacaok általános elterjedésnek ör-vomlenek és alig van család, melyben esőn kitűnő hásisserból késsiet nam volna található. Ssámtalan orvoa által esen labdacsok háslsserül ajánltatoak is ajánltatlak minden oly bajoknál Melyek a roas eméaatésböl éa ssékrekedésböl erednek : mint epe-savarok, májbajok, kólika, vértóluláaok aranyér, béltétlenség s hsionló betei<ségeknél. Vértisstitó tulajdonságuknál fogva kliünö hatáaaal vanaak vérszegénység s as abból eredő bajoknál is: így sápkórnál, idegességből ssármssó fejfájásoknál stb. Ezen • vértisstitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat aem okosaik, s ennek folytáa »*« » leggyengébb egyének, de még gyermekek által la minden aggodalom nélkül bevehetók. A számtalan hálairatból, melyet e labdacsok fogyasztói a legkülönbözőbb éa lagneheaebb betegségek ntán egészségük visszanyerése folytán hosaánk intéstek, esen helyen csskis néhányat említünk aaon megjegyzéssel, hogy mindenki, a ki esen labdacsokat egysser használta, meg vagynnk győződve. asokat tovább fogja ajánlani. Pierhofer J.-íéle vértisstltó labdacsokat követelai ér csakis ások tekinthetők valódiaknak, melyeknek basa-nál.4>; utasítása a Paerhofer J. névaláírással fekeU ssinben és minden egyes dobos fedeje ugyanaaos aláírással vörös ssinben vsa ellátva. *tMl Amerikai lÖSiíélfleMCS, sser minden köszvényes és csAsos bajok. n. m: gerinc* agy-bántalom, tsgsssggatás Ischlas, mlgralae ideges fogfájás, főfájás, fülszaggatáa stb. stb. ellen 1 forint 20 kr. Tannochinin IfljteillCS óta valamennyi h^jnövesstö sser kósött orvosok által a legjobbnak el lámára. Kgv elegánsan kiállított negy saelencsével 2 fi rt«\'. Általános tapasz SS\'ÜI.ríSíuí!: aott sebeknél, mérges daganatoknál, ujjkukaca, se-bes- vagy gynladt-mell vagy máa ily b<őokaál, mint kitUuŐ sser lön kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bérmentve 75 kr. TtWvhalyflAm P«erk»r«r J.-töJ. Sok év 2 y UttlZSttlIl óta a fagyos tagokras mladen IdUlt aebrs, mlat legi latosabb sser elismerve. Kgy köcsöggel 40 kr. Bérmeutve 66 kr. it+i Prtrmrl \\t w *1,ftlAn san Ismert kitűnő hásl-UWIUIieUVy tV)r hurut rekedtaág, görcsös köhögés stb. ellen, 1 ttvegecske ára 50 krajo. 2 iveg bérmentve 1 frt 50 krajcsár. Élet-esszenczia tougyomorfross emi«tL és mlndenr/amQ altesti b^Jok ellen kttlnÖ háaisaer. ,1 Uvegecske 22 kr. 12 Üveg 2 frt. Altalános tisztító só SSÍSKft25: sser a rosa emésstás minden kővetkeaményei, n. m. főfájás, ssédBléa gyomorgörcs, gyomorhév, araáyár, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 forint. Angol csodabalzsam, S5«írT,H 60 Por a l&bizzad&a ^M.^\'auE lassdást s as aaálUl képsődÖ kelletlen sssgot, épen tartja a lábbelit ia mint árUluaUaa sser van kipróbálva. Egy dobossal 50 kr. Bérmentve 76 kr. Golyva-balzsam, Köln, 189». április hó S^.án. Tlsstelt Pserhofer url lágyan oly silves is k0ld|0n niktm lsmit 15 tekercset as 6n fölQlniulhstatUa virllistltó labdacsaiból utánvétellel. Koftdj« tx utun U a legmélyebb kósxOiMtemet labdaeeel esodelutáUirl. M«r«dok teljes tlsstelettel Pawlistik Ke-rents, KCIn, l.iiidentbal. ____ , IIr»«che, Plödnlk mellett, 18S7. ssept. bó 12-án, Tekintetes Úri leten eksrata volt, bogy as Ön labdacsai kexelm köti kerültek, melyeknek batieát exennel megírom ; Kn gyermekágyban meghQltem olyannyira, hogy semmi munkál eem voltam többé kipe* vigetni is blsonyira már a holtak köxt volnik, ha as Ón csodálatra méllö labdacsai engem nem mentettek volna meg. As leten áldja meg önt eaért eseraxer. Nagy blselmam van, liogjr esen laMacsok engem is tikéletesen kl fognak gyógyítani, a mint inMr másoknak is egélteégllk vlsssanyerésire segiteigUI stol-galtak. Knlflct Teris. MSSSIMlfl ■ ■■ ■ \' Bics Újhely, 1887. nov. 9 in. • Mélyen tlsstelt Úr I . \' A legforróbb kÖexOnetemet mondom etennel önnek 60 ivee nagyniuim neviben. As Illető S éved át ssenvedett gyomorlmrntban és viskórságban, már életit U megunts, melyről egyibkint le Is mondott, midőn viletlen egy d*. bott kapott ön kllúnő virtlaitltd labdacsaiból * atnkoak állandó hasanálata folytán tökileteeen kigyógyult. Legfőbb tlsstelettel__Welnsettel Josefa. Kichengraberamt, Qföbl mellett, 18S9. márct 27-in. Tekintetes Url Alulírott ismitelten kér 4 csomagot ss ön valóban hasznos és kitűnő labdacsaiból. Kl nem mulaszthatom legnagyobb elismerésemet klfejesnl eaen labdaeeok értik* felett is ások, a hol ceak alkalmam nyílik, a asenvedöknek leiiuielegnebben fogom ajánlani. Kten hálalratom tetasieese-risati haetnálására önt etennel ftlhatalmasom. Tejes tlntelettel\' __Ilshn Ignáes. Gotichdorf. Kolbacb mellett, SallésU 1888. okt. 8 án. T. Űrt Kelkérem, mleserint as ön virtlestltó labd^cialhól I eeoinagot 6 dobottal küldeni etiveaktdjék. Csakis as ön ceodálatoe labdacsainak köstönh«t*m, hogy egy tyomor. bajtól, mely *ng*m öt iv*n át gyötört, incgstabadullam. Kten labdacsok nálam sohasem lógnak kifogyni, s midőn legforróbb köszönetemet kifestem, vagyok tlsstelettel Zwlckl Anna. Esen virtlsstitó íabdscsok csakis a Pserho-far J.-féla, as „araay birodalmi almáhoi" eslmsetl gyégyssertárbas, Héeskea I., Nln-goratrstM« 15. m. iu kéealttettnek valódi miaő-ségbea, s egy 15. ssem labdacsot tartalmazó dobos ára 21 kr. Kgy csomag, melybea tl dobos tartalmas-tátik, 1 frt 06 krba kerül ; bérmentetlen atánvéUl küldésnél 1 frt 10 kr. Egy csomagnál kevesebb nem küldetik el. As öesseg előbbent beküldésén« (ml legjobbsn postautalvány nyal es«k»«öHetik) bérmente« küldéssel együtt; 1 csomag 1 frt 25 kr.,2 osomsg 2 frt 30 kr. S csomag 3 frt 85 kr., 4 csomag 4 Írt40kr„ 5 cao-mag 5 frt 20 kr. ia 10 csomag 0 M 20 krba kerül. SMT NB. Nagy olterjedUégük következtében aaea laUacaok a legkttlbafélébb nevek áa alakok alatt * utáaoxtatMfc; essek követkestábea kéretik Miikls üveg 40 krajcsár bérmentes kaldéssel 66 kr. IJelsó vagy egós/séff-só gyomorhurnt és renden s rendetlen «aMlUsWÍ ssármssó bajoknál. Agy csomag 1 frt. _ Esen itt felsorolt kéeaitmiayekea klrtl u oaatrák lapokban hirdeUtt össsea bal- ás kftifÖMl gyógysseréasoti ktlönUgeaeégek raktár«* TU)Nk 4« a kóssletben netán wm :evök gyorsa« ás oloste meg-sserestetnek. — Poslat megrendelések a leggyorsabban esskósöltetnek, ha a pénsössseg eMSre bekttld«uii-< negyobb megrendelések utánvéttel kttldetsek, — Bkr-montve csskis oly esetben történik a ktiiáf, ka as óssseg előre beérkesik, mely eaetbes a p«tUk«ltségek sokkal mérsékeltebbek. ,-VA A „Csáktornyái tárházak részvénytársaság" közhírré tegsi, miszerint folyó évi február 27-én d. u. 2 órakor Csáktornyán (a tártaság helyiségében) Il-ik rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. . cc. részvényeseket ezennel meghívja. Azon részvényesek, kik azon megjelenni óhajtanak, kötelesek részvényeiket a közgyűlést megelőző napig a magyar ipar és kereskedelmi bank részvénytársaságnál Budapesten (Nádor-utcza) letenni. Csáktornyán, 1894. február 6 án- iAz igazgatóság. TÁRGYSOROZAT: 1. Jelentése az igazgatóságnak s felügyelő-bizottságnak az elmúlt üzleti év menetéről, 1893. évi üzleti mérleg bemutatása s jóváhagyása, a tiszta nyereség mikénti felosztása,, a felment vény megadása. 2. Az igazgatóságnak választása. 8. A \'felügyelő-bizottságnak választása. 974 1 — 1 ohx*x*x*x*xkx: í? I Afandéklávgyak nagy válanzlékban, m a íllll UUI órás és ékszerész Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. mmmemi Ajánlja dúsan felszerelt sYájcxi uebórA-, arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árak épt a 8 d j Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. Olcsó arak melleit\' / 5080—95 .tk Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Nátjesecz György, dráskoveczi lakos végrehaitatónak Kanizsai Jakab elleni végrehajtási ügyében az 54 frt 20 kr. per ós 8 frt 45 kr. végrehajtási kérelmi költségből még hátralékos 28 fit 88 kr. s eirttal 7 frt 75 krban megállapított árverés kérelmi költség erejéig a n-kanizsai kir. törvényszék (a perlaki kir. jbiróság) te rületén fekvő, a 6zt.-máriai 176. aztjkvben A I 1-6, 8-12, 15-45 sorsz. a. foglalt ingatlanokból Kanizsai Jakab nevén álló rész és az ezen tjkvböl az u. o. 1814 Rztjkvbe átjegyzett ós ott A f 1 sor 1774 hrsz. a foglalt ingatlanból jelenleg Dominica And rás nevén álló rész ingatlan 640 frt, valamint a Bzt.-máriai 176 sztikvben A 11 266 hrsz a, foglalt ingatlanból Kauizsai Jakab nevén álló egy ötöd ré3z 173 Ut bettárban 1891. eri aárutas hó 5 én d. «. 10 brakot Sxt.-Mária község házánál Simon Gábor n.< kanizsai lakos felperesi Ugyv. vagy helyettese közbenjöttével megtartaudó nyilvános árverésen el fognak adatni. v Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bccsár 10*|é~át készpénzben vagy óvadékképes érték-papirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedébó-től számítandó 20 nap alatt, a másodikat vgyanattól 40 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6*/. kamatokkal együtt ap áí^rési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szeiint lefizetni. — Ezen kirdetmény Ifibocsájtásávsl egyidejűleg megállapított árverési feltételek a bivataloi órák alatt ^perlaki kir. jbiróság telekkönyvi \'osztá-Íjánál és a Szent. Mária községi elöljáróságánál megtekinthetők. \' • Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Perlakon, 1893. évi november hó 16-ón. Uj íodrász-üzlet / Brijalnicu i. česlaniću. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek becses tudomására hozni, misxeriut Csáktornyán, Fótér, Iskola utcza Neuwirth Albert félő házban 1894 óvi február hó l-éu uj fodrász és borbélytermet nyitottam — Törekvésem ieend a nagyérdemű közönség megelégedését ki-érdemelni, mit annál is inkább remélek miután e szakmában Bécs és Budapest fővárosokban éveken át működtem, Kivá\'ó tisztelettel MIK KONSTANTIN fodrász. 973 2-3 _ Imam srečo vnogo Štovanoj občinstvo dalj na zoanje, da u Ćikovcu u Školskoj-ul ci kod Gofp- Albert Neuvjttha kuči novo Brijalnicu i ceslaniću otvorim 1-ga Februara 1894. Buduč utem pasla sem a g\'avni var<fiih u B čn i u Budimpeštu videl) letah. Nejveča tersenje mi bude, da vnogo štovano občinstvu za dovolstju za dobijem MIK it. Izvers: štovanom KONSTANTIN brijaé, Pálya/,ali hirdetmény. A kath. dekánoveczi (Maiaköz Zalamegye) róm. k án tor la n i t ól á U o máira pályázat hirdettetik. Javadaltmzá* 316 frt készpénz, 7 \\ magyar hold szántó és rét, szabad lakás éi kert, tometédok éa mise után já ó stóla Kötelessége lesz a mindennapi és ismétlő iskola tanítása, a templomi szertartások végzése magyar és hoivát nye\'ven, valamint a kántori-ágban való jártasság megkívántatik. Az okmányokkal fehzerell folyamodványok Hergár l8tván esperes plébános úrhoz Mura-Szent-Máriára (Murák öj Zalamegye) intízendők. — Határidő: márcziu8 28. 975 l-l W- Nyomatott Fischel Fülöp lap tulajdonosnál Csáktornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. február 18-án BMrkMstOvtl irUktinl min. itnnap 11 U lg 6n kötött — A Up BMlleni rtaxira vonalkoaé «ind»a köiUminjr Xkr(ttk| József »swkwitö MTir* \' klldtod«. Kiadó klvatalD riKkrl Fülöp könyvkerMkcdlM. 14« kUdtndök u elöfl«et*»l dijak njlltt«r*k is klrd«Unk. JfUsd jfltájjoMo siámillatoú. 7. szam. • • • i 4 M * • i • S frt MAGYAR éi HORYXT NYELVEI! Meg)«] TÍRSADALH!, ISMERETTEÍUKSZTC 4 SZÉPIRODALMI BCTILAP. hkint agyazer: vas^riinp. A »Muraközi tiszti önbogélyző szövetkezett, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. Fél évre Negyed éyre . . . 1 frt Egyee azám 10 kr. , HWfU«k M| •liWfttd^bMLkt BndtpMUat tioMbcrf** A. V. U K*k«Ut. *. kW. lr»d. S4o*b«ai ScUUk H., »fkff M.. Opí*Uk Art DmU 0. L. fa UrUoil U Upni). BrBnbon: SUra )jL ..J.—JS ÍM Nyilillr p*tit*or* 10 kr. HUJ II —B - A gyQmőlC9bor (cider) készité- aonak m^terndAzsáj&t legrosszabb esetbpn is 6 frltal lehet értékesíteni. séröl. Mult évben a kontinensen mindenütt nagy gyümölcstermés jeleztetett s miután hazánkban is nagy termésre volt kilátás, a gazdák méltán aggódtak, miként fogják gyümölcsüket értékesíteni. A nehézségeket még azon körülmény fokozta, hogy a koleraveszély miatt a külországok nyers gyümölcsünk elöl határainkat elzárták. A dolgok ilyetén állásánál a földmive-lésügyi ra. kir. miniszter gróf Bethlen András elérkezettnek látta az időt hazánkban, az almaborkészilési eljárás meghonosítására, melylyel a gyümölcsöt legalább középáron lehet értékesíteni. Az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos 2 Simon-féle malmot hozatott Fran cziaországból 2 sajtóval s ezekkel a gyü-mölcsborkészilést a Szilágyságban, Trencsén, Szatmár és Mármarosban bemutatta. A gyümölcsbor készítésnek, a mellett hogy*^ igen kelleme?, egészséges italt nyújt, mely jóságban a mü s az olaszborokat te temesen felülmúlja, az a főelőnye, hogy a kereskedők nem nyomhatják le túlságosan a nyers gyümölcs árát, mert az esetben a tulajdonos inkább borrá dolgozza fel, melynél A „Mnraklz" iá rosája Nemcsak bőtermésti, de a mostohább években is van jogosultsága a gyümölcsbor készítésnek, mert mindig akad selejtes, hit*j vány minőségű hullott rázott alma. melyet nyersen eladni alig,vagy csak potonáron lehet. A mellett, hogy a tulajdonos magát egész évre kellemes* Üdítő itallal ellátja, sok pénzt, is meg lehet általa takarítani, ha a munkásnép pálinka helyett rászokna, mint az Trencsénben törlént; azonkívül ezen osztálynak egészségi állapotára is jólékony befolyást gyakorolna, Franczia, Németország és Ausztria egyes tartományaiban már rég .idő óta gyártják, oda való nép nem is lehet el nélküle, — ha nincs termésük, bejárjé^ az egész con« lineat. s a cider számára tíiindenféte almát összevásárolnak. Az idei almabor készítéséről szólva, a trencséni és szatmári működést említem lel, hol az almabor készKést _ magam 4 ve zettem. Trencsénben Bohuniczon Kubinyi képviselőnél készítettünk 100, s Pruszkán, gróf Königseggnél 80 hectoliter almabort Az almák igen sok fajtához tartoztak, mint az már nálunk szokásban van s ezeknek mustja megméretvén, 8 százalék qzu-kortarlalmat mulatott. Egy métermázsa almából kaptunk átlagban 60 liter mustot, igy egy hectoliter mustra szükséges 167 klgr. nyera alma, megjegyezvén, hogy az almáhez időnként körte is vegyiltelett, mi a bor jóságát tete• mesen fokozjsp. \' Naponkint feldolgoztatott 20 métermázsa almafa ebből nyerttlnk 12 hectoliter mus* tot- A munkálatokat 5 napszámos végezte 70 kr napi bér mellett Ez tesz összesen egy napra 3 frt 50 kfy mely öaweg 12 részre elosztva, esik egy hectoj^ter must előállítására 29 kr, a gépek és kamatját nem számítva, mi,után azokat a Minisztérium díjmentesen bocsátotta a gazdaközönség rendelkezésére. Az a kérdés mprüi fel, mjként lebet a bort értékesíteni ? Mielőtt még rendes árakról szólni lehelne, hozzá kell a közönséget szoktatni a igy ez is mint minden kezdet, némi ne* hézségekbe fog Ütközni. v * • , ■ \\ Ausztriában az atra*bor literje 20 krral fizettetik, mi megel,égedhetün£, fya eleinte 12 kron fogjuk tudni árusítani, ez estben is 1 métermázsa alo&a 7 - # írt pénzériéket képvisel* Természetes, hogy a bor minősége mindenek teleti behatással lesz az árak alakulására. í BBMMBzgoaTiBPriiaiaiiiti i n tibb Üti láziatok Bulgáriából. ív. Aug. 8 án eibuciuztunk a szép Citalkajktól a egy kétlovas fedett szekéren elindultunk Lipka (elé. 2 órai kocsiz&a ulán elhagytuk a jelentékeny aebes folyású Tundifct Halsbet-Lud^ba érkezlüuk, kellemes léptekkel fürdőhelyre. Déltájban Nova-Zagorában tartoltunk pihenőt. Különös érdekkel nézlQk az utak mellett íekvö temetőket a melyeket nagy számban a a legnagyobb változatosságban láthattunk mindenütt. Egész Bulgária a azt hiszem az egésx Baikántél-saiget caupa temető. Országutak mellett, domboldalakon, sok helyt, mlot valami érintetlen szentély hullámzó vetések közt, egyik a másik mellett. Valamennyi air fölött kőoszlop, néha csak faragatlan tuskó, ezilánk van elhelyezve. Egyik másik nagyobb airdomb tetején kimagasló oszlop, vagy több egymásra rakott tuskó látható ; valami vezér alusaaza örök álmát alatta. Érdekes, hogy a földhüs ragadt ember elaö ét legtöbb törekvése volt, múlandóságától irtózva, itt létét megjelölni és ugyan hány nemzedék végezte be azóta a földi pályafutását, • mióta ások a* elődeink a faragatlan ködarabok alatt örök álmukat aluszszák? Ki tudná azt megmondani?! Találunk kissé simitott, majd ssebben faragott és díszes kövekkel biró sírkerteket is. mig a föllo- bogózott uj bolgár temetők különös benyomást lesznek as emberre. A bolgárok as elhalt egyén övét, melyet életének utol-ó időszakában viselt, ráakasztjuk a fejiára s e különtáleszinü, többnyire piros övek, a széltől lengetve a temető megaaokott csendes nyugalmával ösize nem férő nyüzsgő életről ébre-atenek lelkünkben maradandó képet, mely tra vest iát teremt mintegy a temető lelkűnkben élt fogalmára. As éjszakát Stará-Zagorában (Öltöttük, Bulgária szebb városainak egyikében, mely ugyan most Is nagyon rendezetlen. As orosz-török . háborúban azonban annyira ösazelŐdözték, hogy a város nagy része uj, téglából „európai* izlés szerint épült háeakból áll. Másnap a Maritsa és a Tundž« közt húzódó vízválasztón, a Karadia Djgon hajtattunk keresstül gyönyörű, de kooiival nehezen járható uton Dervent falut elhagyva, lábunk alatt tarült el a felső Tundža medenoze s csodáiluk a Magna Balkánt, mely a maga egész nagyszerűségében (Ont föl előttünk. A Tundža medencie, erdőrés*-letekkel, kövér legelökkel s rendkívül vastag (üs, éger ós tölgyfákkal gyéren benőtt lapos, melyet elhagyva, Knsaulik, a bolgkr paradicsom rózsaiigeleibe érkestünk. 8ajnálom, hogy nem májusban tehettem est az utamat, róssaviritás idején, mert csakugyan azebb tavaast el nem tudok képzelni, minta milyet Kasaulikon élveshetnek, mikor a sok ezer hold millió meg millió rózsavirága a levegőt iiiatával megtölti I Este Sipka városba érkeztünk s Janka naplóját birván, abba a vendéglőbe átálltunk, a melyben a megboldogult kiváló fűvis« 23 évvel ezelőtt lakott. Azonnal vezetőt fogadtunk ■ másnap reggel útnak indultunk tol a S i p k a ^bagóba, on- nan U ab rova Monastirba. O a barova városba • visasa Sipkába — egy 8 napos kirán* dü\'áura. - A Sipkahágó legmagasabb pontja 621 mpyirjl fekszik Sipka város fölött s as igen meredek Ifjtön mélyen bevágott sserpeutin visa iöl, melyet jó karban tartanak Á Sipka osuos alatt\' majdnem a hágó legmagasabb pontján Han épült, mely pár az orosz-török háborúban is meg volt* A Hantól ke|etre letértünk as ulrjjl é{i a Jalovica völgyébsn leereszkedtünk. Este elmlp^qk üabrova Monastirba, Éjszak-Bulgária előkelőségé-* nek a nyaraló helyére. Utkösben a ritka babérlevelü oseresznyót (Prunus Lauroceraaus L.) sz^diem gyönyörű termésben. Levele* galyai föltdqően hasonlítanak a nemes babérhoz olyannvira, bogy sok kertéss valódi babérképen eat árulta. Kalapunkat megbabérkoszorusjuk a éjszakára bevopul-tunk a kleatromha. Megismerkedtünk itt agy pélerrári egyetemi hallgatóval is (Bulgária köliöldön főleg Prágában éa PétervAron képestéit, többnyire államköltségen Gált) « érdekes adatokkal gyarapítottuk emberis-meretünket, de sajnálattal vallom be, a mennyire törekszem oeak jó oldaláról bemutatni a bolgárt, itt csakis rossz természetét illetőleg tehettem tne*. figyeléseket. Másnap a Janira mentén Qabrovának tar: toltunk; Örömmel hallgattam a mély saiklamederban, néhol a Hernád Iglo köselébep szemlélhető, áttörésére emlékeztető, eebeaen rohanó fplj& súgását i versenyt haladtam a sziklákon megmegttyrő hullámaival n örömmel kiáltottam: add át w ismerőseim földjéről jövő Dttpáhak wivef üdvözletemet I Szatmárban, Nagy-Bányán több birto kos kisebb mennyiségű almája dolgoztatott fel, itt az eredmény kedvezőbbnek mondható a mennyiben 1 métermázsa almából 62- 65 liter muat aajtoltatott. A mi almaboraink rendszerint kevés szesztartalommal birnak, azért nehogy elromoljanak, ápril - májusig el kell fogyasztani, e bajon azonban czukor vagy reciűcált szesz hozzáadása által lehet segíteni. Ha a must pk 8#|« czukor tartalmat mutatott, ebből csak félannyi, azaz 4* szesztartalommal biró bor lesz/ha mi ennek tartósságát emelni akarjuk, legalább 8 - 9* szesztartalomra kell törekedni. Minden kilogramm czukorból lesz 1° szesztartalom (Ci. egy htl. mustra számítva) s minden liter rectificált szesa szintén egy hectoliter-női egy fokkal emeli a szesztartalmat, meg jegyezvén, hogy a czukrot mindjárt a musthoz, tehát az erjedés előtt kell alni, a szeszt pedig az erjedés befejeztével. Nyolcz százalék czukorral biró musthoz hozzáadunk vagy 8 kilogramm közönséges fehér süvegczukrot vagy 4 liter rectificált szeszt, ha azt akarjuk, hogy borunk 8" szesztartalommal birjoo. A szesz mesterséges szaporítása ugyan költségbe kerül, de ez a bor magasabb árában bőven visszatérül. A bor, illetve ji mustnak czukrózása ránt a közöneég körében nagy előítélet uralkodik, azt tfllitván, hogy ezen manipu-látió következtében a bor megnyálasodik. Ez azonban nem áll, mert a czukor hozzáadásával csak azt pótoljuk, a mit a természet mostohán adoU. -r sőt ellenkezőleg tpinél nagyobb a szesztartalom, annál kevésbbé lesz a bor betegségeknek kitéve. Franczia országban bor számára igen cmikordus fajtákat termesztenek, melynek mustja 14—16°|. czukrot is tartalmaz, azért ott a szesztartalom növelésére alig van szükség. A mi savanyu almáinkból készült bor okvetlen javításra szorul, ha azt tartósabbá akarjuk tenni. Ae idei szőlőbor kevés czukortartalma miatt általában romlandó lesz,Tía annak szesztartalma mesterséges uton nem lesz gyarapítva, a mire még mindig van idő, ha kierjedés után megfelelő rectificált szeszt adunk hozzá. Pár szóval még a borkészitési eljárást kívánom ismertetni. Az alma, körte legnagyobb czukortar-talmát teljes érettségével éri el, azért a lerázott gyümölcsöt fedett helyiségben halmokba rakva 3—4 hétig szokás izzasztani, hogy teljesen utánérjen. • Miután az alma átválogátvarNpes dobszerkezetben megmosalotf, belekérüK , a malomba mely azt kásává őrli, ezen kása kádakban 12 — 15 óláig áll, hogy az erjedést előmozdító csirgombákkal érintkezzék s hogy a törköly egy kis szént nyerjen. Ezután tesszük a törkölyt a sajtóba. Ez a szőlősajtóhoz teljesen hasonló, csak hogy a nyílások keskenyebbek,- nehogy a musttal együtt a törköly részei is kiszorít-tassanak. * Az alma-törköly összeállítása miatt a mustot nem eresztené jól ki, azért a sajtóba minden 10 cmt. magas törkölyrétegre egy tölgyfavesszőből font cserényt alkalmazunk, mely mintegy alagcsőül szolgál s a must kiszivárgását elősegíti. A tölgyvesszöből készült cserényeknek az az előnyük is van, hogy a mustnak némi csersavat kölcsönöznek, a mire a bor tisztulásánál nagy szükség van. ^ 1000 gramm alma átlag 83o gr. vizet s 120 gr- oldható anyagot tartalmaz, ezek bői 950 gr. mustot kellene nyerni, ezt azonban a mi sajtolási eljárásunkkal elérni sohasem fogjuk, hanem 60 70 százalék lével meg kell elégednünk. Az első saj tolásból kapjuk az I. oszt. mustot. - ....... A sajtóból kikerült törköly még sok levet tartalmaz, azért azt kádakba töltjük s minden hectölitert 25-30 liter vizzel le-öntünk, 12-15 óráig állani hagyjuk, aztán újból kisajtoljuk. Ez a II. osztályú, az u. m. kis cider, mely sokkal gyengébb az elsőnél, azért azt hamarább kell elfogyasztani. A második osztályú must az egész mennyiségnek egyharmad s az első osztályú kélharmadré&zét teszi. A hordókat — tekintettel a nemsokára beálló erjedésre musttal, csak annyira kell megtölteni, hogy legalább 8 arasznyi ür maradjon, aztán a hordók kolyogókkal el láttatnak. Az erjedés tart 8—6 hétig, a pincze hőmérséke szerint* Midőn a kotyo-gók megszűntek mtlködnl, tehát az eriedés bevégződött, a hordók teletöltetnek* hogy az akona alatt alig maradjonk2 ctmnyi Ur s a-hordót elzárjuk- \' * Január hóban szép derült időben történik ar első s márcziusban a második le fejlés. A, további kezelés ugy történik, mint egyébb boroknál, a hordók tisztán tartatnak s időnként meglöllögettetnek. Hogy a muslhoz, vajamiút később a lefejtésekhez tiszta hordókat kell használni, magától értetődik. Lehet az almabornak igen kellemes illatot adni, ha minden hecto-literhez 5 gramm narancsvirágot teszünk, ezt hosszú vékony zacskóban a hordóba eresztjük s az akona dugóval megerősítve 3-4 hétig bent hagyjuk. Almamustból kitűnő pezsgőt is lehet csinálni. A ki már ilyet islelt, igazat fog nekem adni midőn azt állítom, hogy az bármely franczia gyártmánynyal kiállja a versenyt. A franczia pezsgőnek legnagyobb része szintén gyümölcsborból készül s valóban megfoghatatlan, hogy oly soká tudtak a közönség jóhiszeműségével visszaélni, 5-6 írtjával árulva palaczkját oly folyadéknak, melynek előállítása alig kerül 50—60 krba s melyet egy kis ügyeletlel mi magunk is elő tudunk állítani. í • • A pezsgő következőleg készül: 103 liter jó almamustra veszünk 3 \'|a klgr. finom czukrot s abban feloldjuk. A helyiség hőmérsékének nem szabad 6-8* C-nál magasabbnak lenni. Az erjedés befejezlével \'adunk hozzá 6 liter cognacot vagy rectificált szeszt s 6 gramm narancsvirágot. Déltájban Gabrován voltunk.^Végig mentünk as egész városon s csodálattal ssemléltem óriási kiterjedésé\' A nép megállott ax ulczákon, elénk tolakodott,bámult és kérdezősködött; mit mivelünk, nit keresünk ml a Balkánban I A gabroval nép fölötte virág kedvelő. Sehol sem láttam annyi virágot cserépben, mint olt ; as utosák, as erkélyek és mindenütt tele voltak virágokkal, mintha otak botanikust fogadni késsültek volna. Gabrovát csakhamar otthagytuk s a hágóVa indultunk vissxa felé, most már éjszakról šipk&fe. Kaiig eljutottunk a löot emiilett Hauba b elhatá. roztuk, hogy ott a csatatéren töltjük/as éjszakái. A Han melleit szép lugas épült, as uton pedig egy nagysaerü, a babérlevelü cseresznyével diszitett diadalkapu van emelve. A babérlevelek ugy a diadalkapun, valamint a lugason rozsdavörösek már és első pillanatra ast gondoltam, hogy még az orosz török háborúból valók; hogy talán ilt vonult as orosx győztes hadwreg stb., de vazetöm csakhamar fölvilágosított róla, bogy Ferdinánd fejedelem\' tavaszi körútja alkalmából a Sipka hágón kerosztttl vonult Philipopolba • neki emelték a diadalkaput. < E diadalkaputól kele\'re ai erdő felé temető van. Ott fekttssnek ai orosa elesettek. As egéss hágó tele van kösiremlékekkel, e temetőkben egy néhány van, s sokan, igen sokan aluszsxák abban örök álmukat. Az elesett tisitek nevei is föl vannak irva a>övekre,de sokan,nagyon sokan vannak I Ax elesett tízezer török nsgy részét nem temetlék el s a Sipka hegy oldala tele van embercsontokkal, tele van bombadarabokkal, golyókkal. Borzasztó csatát vívhatlak ilt a ax ember hajlandó azt hinni, hogy még osak pár éivel ezelőtt vitték véghei a borzasaié pusztítást. Bámultam a törökök vitézségéi és vakmerőségét, hogy a munkát, kardcsapás nélkül elfoglalta a hágót, később, miuián magát abba beíésxkelte, déröl a hágó legmeredekebb oldaláról merte és kélpes volt megtámadni s onnan kiverni. Egy \'kereszt mindamellett az oroszok dicsőségét hirdeti a Sipka cMicfc tetején s e kereszt iölállitáeával elpusztították egy ritka növény, \'a Saxiíraga controversa lka termőhelyét. A török vérből azonban egy u| növény f akadt, a hegy nyugoii lejtőjén lermö Bhinanthns Wagneri Deg. Lemenet közben Wgér tüzérséggel találkoztunk, kik ágyukat siállilották a hágón keresőül Qabrovába. 36 ökör húzott ögy-egy ágyút s ezek is osak egy egy pihenő után 4-5 perczig vonszolták. Augusztus 9 én fcaloprjben voltunk már, a Magas-Balkán legérdekesebb vidékén. Azonnal embert fogadtunk s 10 én d. u. Janka idejében Svate Mariának, most KaloprMonasiirnak nevezett kolostorba rándultunk, honnan másnap a Balkán legbecsesebb botanikai ritkaságait, legdrágább kincseit rejtő Akdere patak forrásvidékére nagyobb kirándulást teendünk. A kolostorban (a körülményekhez képest) nagyszerűen fogadlak. Le is irom kedves olvasóim miben áll e fogadás, a milyen fogadásban a Bbodope hegységbe tett utam alkalmából gyakran résaesültem, de ez évi utam alkalmából első esetben. ▲ pap (valamennyi többnyire igeu sima modorú görög) rendkívül ámenen lát, lizsaer is kezet szőrit a bevezeti az embert a klastrom valamelyik »zobájába, hol aa éjszakái is eltölt-heti. A szolgával hozat azulán egy korsó vizet és egy nyers uborkát. Először maga iszik, kösben tovább nyújtja s akár szomjas ax ember akár nem, kénytelen ax esetleges állott -meleg vizböl nagyokat nyelni. A korsó nyálas sxáját nem asa-bad letörölni, ast is le kell öblíteni s as ember legfeljebb avval bosszulja meg magát, hoty még jobban benyálatva adja odább. Akkor azlán hozzá kell lálni as uborkábo«, melyet azalatt fólapritoit s ha nagyon udvarias, meg is hámoxott. Én nem szoktam nyert uborkával élni s alkalmas pillanatban a fa\'atot a szám ból kivéve zsebembe tüntettem. \' Erre aztán ax ember természetesen ne* marad adós, elibök tálalja as 6—6 napra a havasra sxánt pálinkát s rövid idö múlva axt a sajnos tényállást kénytelen koustatálni, bogy a pálinka elfogyott s a havason ihatik axtán as ember — vizel I így jártam akárhányszor, d« ex évi utamon egyszer sem. Volt Pálinkba bőven • a kedves papunkat berugatluk. örültünk is ennek a a szent férfiú eszét veszítvén, olyan vacsorát késaittelfltt, nekünk, a milyet Bulgáriába még nem ettem. Bableves, vajban sült turó és tojás, hal méz stb... Olvan jól laktunk hogy aludni sem tudtunk a telegyomorral • odaálmodtam magam ax Akdere forrás vidékére, a Janka által emliteit barlanghoz, vúeséshe*; csodáltam a saiklarepe-pések, kistögelések dusgasgad növényzetét; szedtem olyan különlegesoégeket, a milyeneket iö!di botanikus talán osak a Marson gyűjthet s e kedvet, szép álmot csak a kedves papunknak köszönhetem, — illetőleg a jé pálinkánknak I — Beteljesedett-e álmom — ast caak a jövö alka\' lommal áru!om el I Wagner J&no«. Egy hónap múlva vizahólyaggal megkerítjük (egy heloliterre 4 gramm) s midőn a bor megtisztult, körülbelül 2 hét múlva palaczkokba fejtjük, minden palaczkba dió, nagyságú czukrot helyezve ledugaszoljuk dróttal lekötözzük s hideg pinczébe lefektetve tartogatjuk fogyasztásig. Ezekből látható, hogy leginkább a hő-mérsék szabályozása okoz némi nehézséget b errö kell főkép figyelmünket fordítani. Trencsénben a birtokosok pezsgőgyár-tás czéljából szövetkezetet akarnak léteaiteni Ez legjobban kifizeti magát, mert ha cakk 1 fr^ával is fogják tudni a 7 decis palacz-kot értékes teni, a tisztességes nyereség el nem maradhat X t Fődolog természetesen, hogy minden évben tudjanak bizonyos mennyiséget előállítani, mert a fogyasztóközönséget magukhoz kell szoktatni. Ez azonban Trencsénben nemkivihetetlen. mert ott temérdek gyümölcs termeltetik s alig van év, hogy ne lehetne legalább 1—2 száz métermázsa almát vá-sárlás utján is beszerezni. A nagybányai gazdasági egyesület be is fogja a gépeket szerezni, hogy azok az egész év folyamán tehát a nyári gyümölcs feldolgozásához is közönség rendelkezésére álljának. Bornemissza Zoltán. Különfélék. *— £thiljH.it. Ehrlich Hermin bottornyai postamesternő Stridóra, Borosa Mária stridói postamesternő Bottornyára helyez tetett át. — gösiőaitn/llrdaltát Mint már több éven át, ugy a foljó évben is a Csáktor nyai Takarékpénztár 80 frtot, a Muraközi Takarékpénztár 40 frtot kegyes volt a helybeli jótékonyczélu nŐegyletoek adományozni Midőn a fönt nevezett összegeket nyugtázom, erkölcsi kötelességemnek ismerem a nyilvánosság előtt is a két iutézet t. igazgatóságának Ó41. tagjainak egyletüuk irá yában tanúsított meleg és rokonszenves jó indulatu kért — a szegények nevében — legbensőbb hála és köszönetemet kitejezni. Csáktornya 1894 ;feb. 14. Bernyák Ká/olyné egyletj elnök. •— fitrtactéliMtg történhetett volna a mait napokban a dráva gz.-mihilyi vaauti átjárónál. Egy egylovas jármű elé fogott megbokrosodott ló sehogy sem akart kitérni a közelgő vonat elől, s csak a legutolsó pillanatban tudta valahogy a tulajdonos meg fékezni lovát az ukki vonat kerekei előtt. Csoda, hogy itt még nem történt baj I Sz.-Rókus felől erősen lejt az nt, a vasúti vonal • téglagyár felől erősen kanyarodik, az útról a temető miatt a Csáktornya felől jövő vonat nem látható. Ezen az átjárón jár keresztül a falu osordája, a temetkezési menet, kiaéret itt jár fel a temetőbe. Szóval minden körülmény amellett bizonyit, hogy • az.-mihályi átjáróhoa egy őrhás, vagy legalább is sorompó állittassék, me\'y ügyben — amint értesültünk - folyamodást fognak az érdekeltek benyújtani. — Syilránot köjiöntt A Csáktornyai Takarékpénztár igazgatósága egyszász, a Muraközi Takarékpénztár igazgatósága negyven, Molnár Lajos ur, helybeli gőzmalom-tula-donos öt forintot volt szíves kezeimhez juttatni oly czélból, hogy ea ösazegek a kisdedóvó-intézet fentartáaára fordíttassanak. A mikor ezek vételét elismerem, «1 nem mulaszthatom, hogy addig is, mig a választ- mány határozatából enhek megfelelőbb alakban elegrt tehetnénk, a tisztelt adakozóknak e helyen is legforróbb köszönetet ne mondjak. Csáktornya, 1894. február 8-án. Ziegler Kálmán óvodai elnök. — 4 ttoMÜi rtndrldék plébániái „tótsági kerület4 elnevezéssel képesnek esperességi kerületet. A szombathelyi megyés püspök most elrendelte, hogy a .tótsági kerület* • helyett ezentúl .muraszombati esperességi kerület" használtassák. — Gsöd A Csáktornyái világítás, gőzfürdő éa gőzmalom-vállalat csődbe jutott. Tömeggondnoknak dr. HalÓ3 Ferenoz oaák-tornyai ügyvéd neveztetett ki. A kiegyezésre kilátás van. Városunk e\'őhaladása érdekében vajba szerencsésen bonyolittatnék le ez az ügy I — Srilrinos kóuönel A .Csáktornyai Tarókpénitái * t. igazgatótága folyó hó 6-án a .Murairöri Takarékpénztár * t. igazgatósága pedig folyó hó 8 án volt szivea a helybeli községi elemi népiskola könyvtárának 10-10 adományozni. Fogadják a feni\'t intézetek m. t. igazgatóságai és tagjai e helyen ii becses adományukért a népiskola tanítótestületének leghálásabb köszönetét. Csáktornyán, 1894 február 16 Jeney Gusztáv ig- tanító — A . (jtiktotnyal fioraátó (ggyttülif működését újra megkezdette; legutóbbi ér tekezletén elhatározta, hogy a tornázással egy 11 teaen a vivást ia gyakorolni fogja. Ezen határozat alapján Bölca Sándor szolgabíró ur az egyesületnek két vivókardot ajándékozott, miért az értekezlet jegyző könyvi köszönetet szavazott. Ugyanosak köszönettel vette tudomásul az értekesiet dr llajós Ferencz ügyvéd urnák azan szivea ajánlatát, hogy a víváshoz szükséges egyéb eszközöket használatra az egyesületnek reh delkezéaére bocsátja A tornázáa vezetésére Oaal Imre rajztanár, b. tornatanár kéretett fel. A tornaórák egyelőre hetenként kétszer: hétfőn és csütörtökön délután 6-7 órakor tartatnak. A tisztviselők a régiek maradtak, ezen kivül pedig öttaga intéző bizottság szerveztetek, melynek tagjai Wollák Rezső ügyvéd ur, mint elnökkel az élén : Straohia Károly, dr. Wolf Béla, dr. Hajós Ferencz és Beér Ferencz urak. — tg\'ffri kink. Zala-Egerszeg 50000 a főgimnázium ozéljaira 40-000 frtot, 5000 frt évi segélyt s ingyen telket azavazott meg. — A keszthely-vidéki uj tkptár elnöke Mandl Pál, alelnöke Reisoh Venozel, titkára Nagy Zsigmoud lett, továbbá megalakították as igazgatóságot 20 s a felügyelő bizottságot 4 taggal. — A sümegi népbank 1893. évi vagyona 297,855 frt, nyeresége 6,079 frt, részvénytőkéje 40,000 frt, tartalékaiarja 10,600 írt volt. — A nagy kanizsai ipartestület tisztújító közgyűlésén elnök lett Samu József, alelnökök Krausz Ferdinánd éj Halvax Frigyes - A Balaton jege a meleg időjárás folytán megriant. — Stern Farkas kis őrsi szőlőbirtokost, az antwerpeni nemzetközi borkiállításon boraiért az I. oszt. nagy aranyéremmel és díszoklevéllel tüntették ki. — gót kalapok alumíniumból. Egy fran-czia feltaláló e találmánynyal lelőtte ezen uj iparág madarát. Mint Bergl Sándor fkabadalmi irodája Budapesten jelenti, az Trre vonatkozó szabadalombejelentés tényleg bennfoglaltatik a legújabb szabadalmi la) stromban. Hölgyeinknek tehát nem kell a jövő tavaszi kalap divat miatt aggodniok, mert a disz és divatárukereskedőknek — vagy tulajdonképen a mdlakatosoknak e szereuésés találmánya a legtágasabb téri nyitotta meg a fanUaia, ialós és keretet dolgában. Valóban minő terjedelmett széle« magas vagy mindkét terjedelemben mily jelentékeny műremekeket lehet alkotni e könnyű anyagból, melyek a divatból kiesvén as ódon „alaminium\'-ba vándorolnak, hogy a legközelebbi saisonban az\'án iámét w] alakban ós szépségben jelenjenek meg! K párisi divatlapok remélhetőleg nem sokáig váratnak magukra a facon|avaalatok megtételével, egy k s alumínium Eiffel-torony mindenesetre, csinos érdekea fejdísz lenne. — iM nót aki as elektroteohnikát tanulta, Lamme Berta k. a. Springfieldben (Obio). Iegköselebb a Westing- House Co. pittaburghi cégnél kapott \'.alkalmasást. Tanulmányait az ohisi egyetemen végeste^és ott ele\'Uromérnöki képesítést nyert — (fridiuatt es kiríétttU div mű. Valóban joggal nevesbető ennek a Mauthner Ödön budapesti magkereakedő es idei főár-jegyzéke, a melyet gondos és kitűnően tájékosható sserkesztésü ssövege mellett a számos fekete ábrákat nem is tekintve ragyogó asinnyomatu 90 mülap d«zit. Mauthner a mult nyáron Amerikában járt és aa ottani növénytermelő körök nagy baladottságot tanúsító munkáját tanulmányozva, rájött, hogy mennyig czélazerü lesz hazánkban is természet hÜ színekben mutatni be a közönségnek a terményeket. Ezen kápráztató csínnal kiállított tájékoztató mü a növények ismerete tekintetében nagy átalakulásokat van hivatva e\'őidézni. Ha szép növényt ismertünk látásból, beszerezni óhajtottuk volna, de nevét esetlegesen nem tudtuk. A Mauthner árjegyzéke alapján azonban a természethü színezés nyomán ráismerüok és nevét, leirálát, sőt számtalan-nak tenyésztési módját ia megtanulják e diszmübŐl. Mauthner 184 oldalú katalógusa természetesen oaak azoknak, kik rendeléseikkel megtisztelni óhajtják a czéget, kívánatra ingyen és bérmetve megkü\'detik. — 4 &tabai Sió képes politikai nap«(&P legújabb kedvezményei A „Szabad Szó*, melyről talán már fölöslege«.nlnaondani, hogy a legjobb és legolosóbb magyar napilap, hetenkint „Koszorú" ozimmel egy rendkívül gasdag éa előkelő tartalmú, képekkel díszített szép irodalmi hetilapot ad mellékletül. Továbbá „Kalapáoa" ozimmel maró ős osipŐs élczektől duzzadó ólozlapot, mely hetenkint talányt is közöl és a megfejtők kösött 52 Jósziv sorsjegyet és 62 szépirodalmi könyvet sorsol ki. Ezenkivül még a következő páratlan kedvezményekben részesiti előfizetőit: Ások as előfizetők, a kik a .Szabad Szó\' ra egész 1894 éven keresztül előfizetnek oly módon, hogy as előfizetési összeget negyedévenkint küldik be, megkapják 1. A „Magyar, Történeti Album" nak már megjelent kötetét nyomban, a mint az első évnegyedi előfizetést beküldik. 2, A pünkösdkor *ü»gj*hnő .írók és művészek Albuma* óv g Közigazgatási Album4 közül azt, a melyet mag\\A válasz-tanak. 3. A .Magyar Történeti Albumának karáosonykor megjelenő 2 ik kötetét. 4. A „Szabad Szó* 1895. évre szóló karácsonykor megjelenő nagy képet naptárát. Előfizetési ár: egéss évre Budíj»*sen 10 frt, vidéken 12 frt, félévre Budapesten 6 frt, vidéken 6 frt, negyed évre Budapesten 2 60 frt vidéken 8 frt. A előfizetési pénvek a fSzabad Szó* kiadóhivatalához (Ter^ körút 41 ssám alá) küldendők. Jegyzet; Nem előfizetőknek a (ty.szei kötésű 50 pompás ssines képet tartalmazó Magyar Történeti Albumok egyes, 150 oldalra terjedő köteteit kötetenkint 2 frt bolti árért megküldjük. FELKLŐSSZKRKK8ZTŐ MARQITAIJOZSWy XI. teSaj. Vu Čakovcu 1894. 18-ga februara. Broj. 7. a urednikom M04i j« sraki du fororitl m«d Hi II Tirom. — Br« poliljk« tlíoét *« »adrtaja no-Vtaak, mj m polllj^jn n« I m« ■K^rgttal JoM«f« uradnika t« áú*m hA 1\'redplaina cena fes Na celo leto ... 4 frt Na pol leta . \'. . 8 frt Na őeívert leta . . 1 frt foj«4inl M* koiUjo 10 kr. Obnaa« m poltf htodba i AJ ntfnnajiL <. r Is4at*ljatvoi Kajtlara Vlaohtl Flllpora kam m prvdplaU i obanan« poliljaja. aa horvnOikon I mađarskom Jeclkn ldazeéi đružtvenl znnuMtvcuI 1 povníljlvl Jt»t sa puk. j p Izlazi stalci í-\'tSJod.®*! 3«đ.©:nlcrat 1 to: vu. svaku nodLelJu.. _ 31u2beni glasnik: „Mcljimurakogn podpomagajučega činovničkoga družlvaG„Čakovečke flparkasse", „Merijimurttke »parkasne1*. i (. d .■------ Gospodarstvo. Nekaj o leženju /jajeo pri kokoSih. Jajćenjek pri kokoiih je aaatavljen iz malih atanioa, kojih ima 600 do 800. Vse te slanice mogu ae podpuno razviti, ali ae nemoreju povnožavati niti obnoviti, zato more kokofi aamo toliko jajec iznesti, koliko ima razvijenih atanicah vu jajćenjaku. -Glavna je anda atvar, da kokoS ta jajca čim prvlje zneae, ar tim se priflpara ne aamo hrana, poklam kam se kokoi t>»k dugo nehranf, a aokoS je od vekše vréd nOBai zaradi mesa, ako je mlajša nego ako li je stara, kada prestane nestl. Ako kokoS n. pr. nese vsako ljeto 100 jajec onda bi morala neati 6 do 8 • Ijet, da bi mog:a iznesti vaa jajca iz razvijanih atani ca jajčenjake, ako pak koko3 iznese vsako ljeto 160 jajeo, onda more ona 600 do 800 jajeo iznesti već za 4 do 5 ljet, anda za tri ljeta prvlje, ter se mora 3 ljeta menje hraniti, da iznesu istu vnožinu jajeo Neaenje jajec ovisno je vu prvom redu od vrati (fele) kokoSi, ar nekoje fele rajši neau nego li druge. Pospješiti se pak more neáenje jajeo aa dobrom, redovitom branom i to je upravo ona glavna star, na ko;u ae mora pri póvanju kokosi osobito paziti. Prije vaega mora ae hrana davati kokošim redovito,\'niti prevife niti premalo i navök vu pravo vréme- Ako nije prilike, da bi kokoSi mogle po vrtih i senokoiah hodati ter izkati črve, kukce« male puže, ličinke, onda jim se more davati nekaj mesa. Zafó su najboISa pluča i jetra od goveda koja se skuhaju osole i oprpre. Dobro je i kuhano meso teličah, janjeta ili ovca Msao od betežne živine nesme se davati. Kad ne mesom hrani, mora se fino razrezati, ter je dobra poméSati e posejami, aemljetim ječmenom, s kuruzom ali pšencom Vrlo dobra brana za kokoSi je ječmen kuhal, piti. Vu zimi dobra je hrana i zrnje od koprivah i posušene koprive, dakak da jim i zrnje neame faliti. Sulii žir i semljtiti, ter pomčšan sa posejam\', daje takaj dobru hranu za kokoSi. Jake hrane vrlo au hasnovite, dapa\'e neobhodno potrébno za kokoči vu zimi, da dobiiu više topline, i da tim viSe neseju (le/.u). Da kokoši vu zimi malo jajeo neseju razlog je taj, da se koko*i drže odviše na mrzlom, i da se prek zime shbo hrane. Vu zimi treba kokoši driati na toplom mčstu, ako nejma zato pripavnih kokoši njakah, nek se koko&injak napravi vu sta.i gde ima za to preatora Vu zimi, treba da kako\'i Čim više jajec zneseju, jer budu dale dvojvratno vekSu basen, nego li vu ljetu, kad su jajca faleša. Iz Austro-Magjarakog orsaga počela au ae pred 30 ljetmi jajca izvažati, ter ae ih je prvih Ijćtah jako malo izvozilo, tak da je još ljeta 1873- bil céli izvoz jajec 97 147 meter oentov vu vrödnosti od 1.912,000 for. Od ouda bil je izvoz od Ijetah vekSi, ter ae je ljeta 1880 zvoz lo jajeo več do 5 milijuna forinti vrédnosti. Od ovoga ljeta povekšal se Je izvoz, tak da je vu zadnjih 6 Ijetah bil dva i tri put vekSi nego li prv\'j*. Izvor jajeo vu zadnjih 5 Ijetah iz Auslro Magjarske pokazuju na sljedeći broji: Ljeta 1886. izvezlo se je 453,727 m\'c. jajeo vu vrödnoati od 848 17.8 for. (Ljeta 1887. izvelo se ja 455 042 mtc. jajeo vu \'vrédnosti od 10.464.244 for. Ljeta 1888. izvezlo ao je 483*229 mto j»jec vu vré-dnogli od 12,080 725 " for. Ljeta 1889-izvezlo se je 556 964 mio jaj« c vu vrödnosti od 14,481.004 for- Ljeta 1890- izvezlo se je 609 290 mtc, jajeo vu v édnosti od 16,146 185 for. NajvekŠi izvoz je bil iz Magjarske i Horvatske. — Nisu li ti broji dovoljni dokaz, koliku vrednost ima za našu zem\'ju peradarstvo, i kak je potrebno, da se kokoši bolje hrane i njeguju, da dadu čim viáe jaj c i tim napraviju veliki prihod. Nekaj ó jajcu- Vsaki dobro zna. da ja|ce ima lupinu pod njom kožicu kakti meniou, a vu njoj ZABAVA. Raztresenost Bende. i. Benda je bil glasoviti mutikaš, te je bil u službi hercega s»xonsko gothanskog kakti dvorski kapelmeiater- , Jednoć ie na poziv svojih prijateljah potoval izWeiraara, gde je atalno stanoval aa svojom\'ženom, o Gothu. Kad je doSel na poto o Erfurt, pohodil je nekoje avoje prija« telje, a fena njegova je opet pohodila nekoje svoje prijateljice i pri tom pohadjanju su ae razdrobili, — on je otiiel po ovih olicah a ona po ooih. Kad je avoj posel obavi), sodne se o kola i odpela ae sam dalje te dojde o Gothu« Jedan njegov prijatelj, kojega je tu prvoga pohodil, razveselil se je kruto, da ga zdravog I veselog vidi te ga zajedno zapita, zakaj nije i svoju ženo sobom dopeljal« Benda se sad atoprv domisli, da si je ftenif na pota a Erfurtu zaboravil, odmah Aa rapred t odpelja se po njo. II. J\'dnoi je pohodil svojega prijatelja Rusta o Dessavi, koj je baj iz Italie sputo-vanja domov doSel. Pod obodom je Rust mctnnl na stol izvrstno vino, koje se je Bendi osobito dopalo, te ga zapita : odkod ima to vino ? — ,Iz Stottina-. Odgovori Ruat. PosÜe oboda išli su se obodva zajedno *etat, te jo pod áetDjum Bust svojemu prija* telju povedal razoe znamenitosti iz svojega putovanja po Italii. Ta pripovestje skoro celu uru trpela. Benda je iza toga viiomena s prsti po žep h od kaputa bubnjal, te kad je Rust u svojoj pripove8ti rekel: .Zatim sem doíel u Stettin." Tu je Benda, koj od ciele pripovesti nikaj čjl nije, opet došel k sebi i onak raztrešeu rekel: »Vrlo liepo i vrlo vino 1 - Dakle jo to vino iz Stettina" ? III. . Benda je dogo vtiemena stanu val n je* dooj koči, ali jednoć, B>g zna iz ko/t>ga zroka, je premonil stan i odišel drugam stanuvat. Kad je jedan krat na večer vei zamišljen iSel, domov, obrne zadubljen u svoj prvfši stan, i jer je soba bila slučajno odprta stupi nutar, vužgo sroču te si leže o Taki zatim dojde i stanar iste aoba domov, te se nije mogel zadosta začuditi, kad jo nekoga stranjskoga o svojoj postelji našel. Benda se prebodi i pričme stanara špotati, da ga je zbodil, te ga tera van i« hlže. Ov opet se srdi, da ma jo stranjeki, bez njegov znanja došol u sobo i tak nastane glasno piavdanje. G>spoJar kuče önje larmo i dojde gledat, tko se to svađi, te kad čuje cielu stvar prićme se iz svega grla amejali. Ou sad Bendi dopove,, da više nestanojo ovde,"te ga odpclja dotnov. IV. Jednoć ja hercegica saxonsko-gothanska kupila novi klavir, te pozove svojega kapel-mei8tra Bendu, da ga proba. Kad je nekoliko iminutah Igral, skoči naglo iz stolca od klavira sta.ie u jedan kut sobe. „Kaj dela ju moj dragi goapon Benda" ? Zapita ga hercegica. „M\'loativna hercegica, — ogovori oo — ,ja bi rad Gol, kakvoga glasa taj klavir iz dtleka ima". belanjek i Žuftanjek. Kolca ne sastoji od dve mrenice, pak je doata žilava; be\'anjek je akorom od Čistoga bjelanoa, do\'im je vu žučanjku vekéi dél iute masti. — Na lupom kraju jajca poseben je preator za zrak izmedju mrenioa ljuske. Vo tom zraku vnogo je viSe kiaika, nego vu običnom vanjskom, pak je potreben za dihanje razvijajućeg se piceJra. Zvun toga je lupina vsa Šupljikava, a črez te sitne Supljjnice ulazi zrak vu nju, čim se nekaj vlage jzaufli. Kokoiina jajca pravilno su a jednog kraja nekaj ftpičaata (diljata), a s drugog fctolje tupa, prem ae najde jajeo, koje ne« maju lupine, već samo neku bélu mehku ljusku poput kakove mrenioe. Kokoš, ko a takova jajoa nese, ili je betežna ili prede* bala* Takovim treba podati nekaj takvoga kaj lupina dela. Žnčanjek je takaj zavdet a nekakom tenkom mrenicom ; zvun toga je spojen a beljanjkom sa dvó cevčice, kojim za vröme razvijani« p:ceka prihadja bela-njek k žučanjku. Vu žučanjku je zvun toga pravi zametek piceku, ter mu ;\'e on i prvotna prava hrana. Ima i jajeo aa dva i.ufanjka, ter se iz njih, kad se nasade, \\ izvaljuju nakaze — dvojki. Takova au jajca neobično velika i nekaj sdepasta. — Nevalja ih nasaajivati, Napokon se je • opazilo i to, da se izvatiju iz bolje ipičas lih jajeo Bami kokoti (pfvci), n iz bolje okruglih s vek\'inom same pigmente. Vsa jajca su podpuno razvita, kaj ih kokoJi iznesu, makar i nije kokota med njimi« Vu tih nema zam.tka, iz kojeg bi se moglo pi*de razvijati. y Ta jaje* su dobra za vsakvi porabu, samo nisu za naaad. KÁJ JE NOVOGA? t Kraljica Jalžabetta. Oilazek Njerinog Veličanstva kralj\'ce Jalžabete s Madeire, gdč boravi od 23. decembra,« bil je ustanovljen za 31. januara, — no čini ae, da se je moral opet na neko vrétne odgoditi, pokehdob j>d nisu na jahti (damflifu) „Greif* izpeljani vii potrebni popravki Na povratku imala bi ae jahta teknuti Lisabona, Cadixa, Valer.cie, Btrce-Ione, Nizie — i za tim pojti do Krfa, gde bude kraljica kratko vi ő ne boravila. Sredinom mčaeca aprila o.ekuje se , povraček kraljice\' va BeČ- Iz Funchala, glavnog grada otoka Madiire piáu 28. januara : Carica kraljica. Jalčabeta boravi već pet tjedoov ovdi, ter je vu pratnji svoje dvorske goapodje grofice Mikeg, svog učitelja grčkog jezika i jednog urodjenika kao vodje poduzela vnogobrrvjue Izlete po otoku. Uztrajn>it kraljičina izvan redna je, ar se ona gusto krat i po 7 do 9 vur na don penje po vrlo strmnih stezah i putevih Madeire. Po tom se mora i suditi, da je kroljićino zdravlje povoljno. Vičkrat nahadji se kraljica vn okolici glavnog grada nalazeće se vile, da onde vi 11 bujnu cvötnu vegetac\'ju ter osta;e p1) TÜe vur vu vrtovih. Vai stanovniki hvale njoziuu dobrotu i pri jaz« nost. Nezdavanja je kraljica igh javnim pavkom (promenadom), gde ie upravo igrala portngizka soldačka banda. Č m ju je kapel* nik opazil, dal jo igrati autiijansku pučku himnu. Vai pohodmki vrta a velepoćitanjem su pozdravljali kraljicu. Ćaetnioi (oficiri) jahte „Greit" ovde su vrlo poštovani, ter ae njim vu čast prireiUo vi) plesov, obödih i izleta h. Denes nam javlja telegraf iz Gibraltara, da je kraljica viera vu polnoči vu na;bolj-Aera zdravju na j ihti „Greif^ stigla tamo. Vu Gibraltaru ostala bude kraljici osom dni, zatim bu pohodila Gran^di i Španjolske luke. Kraljica je ostavila Funch.il 31. januara ter ju nojpre oplo\\i\'a cč\'u Madeiru ter i sa severno obale pohodi\'a nekoje predele na otoku. Oraj je p it trajat tri dana. -« * Potde8et-0odiflnji jubileum vladanja cosara i kralja. » Akopnm nas jod 6 Ijet deli od onog dana, kad* se bude navrgilo ftO Ijet srrćiioga vladanja cesara i, kralja Ferencz Jožefa, po eli 60 so vu Bećb razni krugóvi dogovarjati, kak da se kaj dostojnege i veličajuede proslavi onaj znameniti dan. Ima več vile projektah za ova proiltvt, pak bude za ataloo odebrani najah&dnrgi. Medtimfbga ss je ustrojil odbor, koji namjerava, da va kojoj bi se od I. augusta do 81. decembra 1898. priredila obča aaitrljanska jabilarna izloiba. Oibor je pred nekolikimi dani ima! prvu sjednica. Qibor at zaavaji grofl Harrach Wilczek i ^ynsky. — Palača ostala bi i -na dalje vn izložbene avrhe updrftana, a mogla bi se apotrebiti vu drago vi éme sa koncerte i svetčapostl. . Gradjavni strelki preračunani su na 10 milijuna forinti, a, peuezi bi se priskibeli dionicami na 10, 100, 600 i 1000 kruaah, koie bi u s 3% ukamatile i tečajem 90 gpd\'nih od-platilo. Papinski konzlterlj. Jul t« čijem ovoga meseca držal bude papa konyistorlf, vu kom bade imenoval, kak se veli, cest kardinal«h, četiri Talijana, da oaegura Taliianom vrčinu va sv* sbora, i dva atranjska prelat«, biskupa Perrando va Aatana i austrijanskog jezuitu Steiuhubera. Í Velika kralja kod grofa Hunyádi. * t Va palači vrhovnog dvorskog eeremo-niara, grofa Hunyádi Kalmana, va Beča, odkrili su velikax kradju. Njegov osobu! dvorJanik KOhrer Anton, koji jo imel patka nad sreberninom, okral je svoga goapodara za viSe cd 8O.QOO forinti. Oa je najmre, malo po malo zalotil vekéi dél familjske srebemine va razne zavode ter i priznaj čin. Veli. da ga je na to nagnala nevolja, ar je moral zderžavati žano-T devetero dftee. Pri njem sa nagli vnož-na zaloftaih cedaljah ter 8jji već i znamenit dél založene srebernioe izkupiU, ali je jeden dél izgubljen, poklam kam je oa i čedalje opet zaloi i i pokebdob su vnoge stvari već prepale, KQhrer je za srebernino, koju sa do vésda mogli izkaplti, dobil samo 200 forinti. Grof Hunyádi izjavil je, da se nepridrutuje preganjanja tvog aluge i da tiepotrebuje odgtctu, Krađa je odkrita sluöajuo. Gto/ov sin, oberlajtuáat Hnojádi Károly, koj se bude na skorom oftenil t V. Benda je svoju gospa neizmerno ljubi\', te je bil skoro zdvojeo, kad mu je umrla Bag kad je na skolkah mrtva letala, dojde ma na pamet, da mora jog compositiu jedne cirkvono popevke dovr»iti,koju je pred nekoliko danah bil zapoćel,te otide a drugu sobu, gde je navadno pisni. U tom,-dok je on pisa1, i composilia dokanćal, dojde dekla a sobu .e ga zamoli no veo, da kapi vino za one, koji bada mrtveca noaili. Benda aa sdere oa nju i odgovori: „Ti zna«, da te stvari na mo nespadaju idi k*ženi nek ti ona novce daa. — Tak jo bil raztrelen, da jo zaboravi!, da mu žeia na skolkah mrtva leži. Pruski kralj Friedrich veliki. / . i .. U raznovrstne, duge i kratke tabore zapletena Pruska pričela je nekoje vrleme zlo stati i kraljevski trona! sa cielom dižuom »e je pričel zibati tak, da su već nekoji, a med njimi i sam kralj Friedrich veliki propast kraljevstva za italoo držali. Naj Uepge se to iz aliedećo piipovesti videti more, a jer je izgovorena kraljeva rieć u njoj Jalna i duhovita, hoću ju ovde pripovedati: Nekoliko danah prije bitke pri Rossbacha (1757) bag u ono vrieme, kad aa pruske državne stvari najgorle stale, stal je Friedrich veliki, ta; zmoten kralj, sa svojom vojskura u jeinom Močvarnom predalu zemljo, gde je kak i ostali soldatih, na slami na podu zornije spal a za ^raua skupa zojimi prostoga profunta je). Kad si je legel na slamu, zakurili su ujegovi grenadiri okolo njega ogenj, da ma nebu zima, jer noći su hladne bile Na jedan krat, kad je najliopSe apal, zbudi ga joden njegovih grenadiraS imenom špencer, ter mu pokate na jedna patrola, koja je niekog njegovog grenadira svezanoga vodila z*ri( č<ni: „Friedrioh" l (Grenardiri ujegove garde su mu slobodno ,Ti\' govorili) „Gledi tamo, opet Ti jednoga od Tvoj\'h greoadirah vode, koj je desontiral.- Kralj se na svojem leiiiću osovi i čeka. Patrola dopelja izbilja pred kralja soldata, koj je bil deaertirml. „Zakaj si ti pobegel i svojega kralja oslavil* ? Zapita ga kralj oitrim glasom. Je, stobom stoji slo, ~ pak um hotel d - j (negde drugde moja sreća probati" 1 odgovori grenadir. * „Ti prav imag\', dokonča ud kralj — ,tli saag kaj, ti još ovoga tabora ikop znami vsemi delaj, ter me do konca Utoga ! naj ostaviti, ako po dokoočka istoga onda \'nebu bolje,tak ti sad ovde istinski obećujem da ća onda skop stobam i ja aam pokeči-* II. Pri Friedricha velikom bil\' je jedood nekoj človek, koj je a govora bejÚsl, u audienoiji. i kajti je tak atrašao beklal, 4a ga kralj skoro nije mogel ra.zmeU, zapita ga ; .Jeli vi beklate i onda kad popevate"? •f „Ne—ne—nebek—nebeklam onda" od-govoii ov. „Tak anda mi spopavajte ono, kaj ml hoćete povedati*, dokonča kralj. III. Jednoo je nekoj mladi dvovjaoik frisde licha velikoga a predteblja kraljeve spavalniea na stolca aedcć čvrsto zaspal. Koralj Midt 8luČajuo iz svoje sobe i vidi dvorjana, gde spi i hrče na stolca, ksk da bfl u poste\')«* On ma te pribi\'ži i vidi gde mo nsktkov groficom Nádaidy, dolel bude s« avojom za-runičuom vu Beč, pak je atoga bil to gro-fovakoj palači iidao nalog, da se pripravi areberoioa aa ajajen. obed. Rezoltat je bil dakak vrlo nepovoljan. t ,\' , i i 1 Družtvo patvoriteljah penez. i i- Vu Amaterdamo zatvorili aa 5. februara droltvo od 15 perđon, koje ae je bavilo delanjem folifloih atranjakih peoez. Na*li ao tri velike ladice holaodeakih noU po 800 for., kaj ianoai 2 milij na forinti. Gavoi krivee je nekakov njemački riiar Oakar Krauaa, koji Je priznal, da je ved sa vifle od 100.000 for. foliánih banjkah razpaćeoo ZloĆioci imali ao podpooo vredjeoo fabrika. VJ Nadvojvoda Otto. po va Nadvojvoda Otto, koji vezda patnje Egipta, pohodil je 29. januara kediva njegovoj palači Abdino, a kediv, je povtnul pohod nadvojvodi vo »Hotela Shepheirdu". f Kardinal Lulgi Serafini Vo Rimo je vumrl 9. februara kardi-njdbiákop sabioski Loigi Seraflui, rodjeu 7. januariuáa 1808. vu Magiiaoo, kardinal je od 12. marciola ljeta 1877., Za áestnajst-godiflojeg pontiflkata Leooa XIII, Serafiul je 94. preminolilrardiual, dočim su vu iatom razdoblju imenovani 92. Vezda 61. živi kardinali, medjn njimi 9 od Pia IX,, a vei ostali od Leona XIII. Po narodnosti 82 ao Talijani, a ostali pripadaju drogim narod-noatim. Po dobi najstarefli je kardio^l-djakon Mertei, koji navrfioje ovih dana 88 ijetah a oajmlajái Reode, koj je atopram 47 Ijet star\'. Po imenovanja opet je oajatareii Kartel, koji noai grimiz od 15. marcika 1858., — a oijmlajfli mletački kardinal-patriaika Sarto, od 12 jonioša 1803. Kanonizacija djevica orleánoke. -PreSestno sobota, sastale se )e va Rima kongregacija za obrede po ^dsedDić>Tom kardinala vihara Parocbia, ter je jednoglasno zaključila vo nazočnosti od 12 kardinaiah, da se djevica orleanska kanonizira t j. pre gladi blaženom. Papa je ov zaključak potvrd^ Perzijokl flah dojde vit Evropu.\' Perzijanski šah Nasredln zaključil je, da i ovo ljeto pohodi Evropa. Va Rusija ba dolel prve polovice meaeca joniuša, Sah bode aa sobom dopoija! i svog dragog sina Maaol Mirso Zir-El-Soltana, kojega bo predstavil evropakím vladarom, a istodobno bode njegvoga sina ijobimca perzijanskog naroda, Mozafet-Erdioa preglasil oasljednikom tronoőa. Biće prez o tave Iz Mletakah piiojo bečkim novijam; Doskora videlf budete vu Beču čaden prirodni pojav, bitje prez glave, koje spada vo felo aiamcakih dvojkah, ter -ovde izazivlje najveklo senzaciju va doktorskih kragovih. Vezda se ovdi pokaluje 9 Ijet star dečec Glovami L\'bra, Ijepo, b\'ödo i spametno déto, koma iz dolnjeg téla visi drugi, podpuno raziti dečak, ali mo fali jedino glava. Mati dećakova je rodom iz Romagoe, njegov otec vodil je vsake fele pripitomljene živine po svöta. Toj Bsrtolomea Libra imel je brata, koj je imal samo Ijeva noga, ali je injom znal pisati, pufliti i obavljati vsake fele posle. Pod desoom pazduhom imel je pod kožom posve razvijeno rako i. t. d., jedoom rččjnm bil je nakaza, ali se je za peneze pokazuval, pak mo je dobro bilo. Bartolomeo potoval je aa avojom lenom po avdto i imel je vile djece. Putem iz Smiroe vu Cagliari rodila mu je tona na damgifa maloga Giovaonia, koga drogač zoveju Micca. Žnjim su putovali vo Brazilijo, Argentina, i bog zna kud. Miccin dvojka-brat, koji je n njega *kup zrasel, ali nema glave, obavlja jeden dél funkcijah samostalno, a prva se je i sam kretal (gibal), ali se vezda podvrgava vu volji bratovoj. Vaaki dodijr ovoga bitja ćuti Giovanni osjetljivije, nego li da bi se njega gdo tekaul. $ekaj za kratek cos. Odmjerena žalost. On: „Kak joJ dngo budete jol y loati, miloativna gospa ?" Ona: „Dok si —. najdem nika.«-. ža< zaruč« Dober prigovor. •• - < Žena : „AM, tovaru«, im ti sevsema pijan la Tovaru« : „I ti bi bila, da li toliko, popih, kuliko ja.4 Deöinska ćud. Lujaika: Zakaj se plačei draga teoa ? Teca : Dala sam si zub ispuknutJ, pak me to vezda boli. Lujzika: Aj kak si ti čutljiva, draga teca, moja si mama vaaki većer izvadi vae zube pak niti nepisne. Dobre lepne i eténe vure za fai cöoe mofi dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vo Čakovcu (Pijac, Bparkassa). Pri n,em se uslmljeju vure takaj za popravek za falcéiig papir\'iz žepa van luče ; ovoga potegoe kralj apavajočemu Iz Žepa te ga pročita, — bil ja najme list dvorjanikove matere, koja se sina zahvaljuje za poslaoe peneze, te na konca veli a lista, da će ma Bog njegovu detiosko ljubav naplatiti. / Kralj vzeme iz svog žepa svojo peneznlco scekini te skop sa pročitanem listom pasti stiha spavajuóemu a žep, z»tim otide a svojo . soba i priiue halabučiti, zvoniti i zvati. * \\ \\ * lA Dvorlanik se ii sna n toj halabaki »leca i ooak zaspao nahrupi a kraljeva sobd. „Valjda na vahih sediš ili mozbit spli\' da nečujefl, kak te već fyrtal vare zovem ždere se kralj oa njega. Dvorjaoik a prvom hipa neznajnči kaj bi odgovoril i kak bi se ^ »pričal, prićme nekaj nerazumljivo mucati l ooak ú stiski ma raka sama od sebe kakti * posege a lep, gde nekaj laehkofa popipa. Dvorjaoik nezoajoći ka) je, potegne ta stvar It Žepa te vidi, da je kraljeva novčarka s-cekini. MisM\',da mu jo je koj drogi dvorjaoik o žep podmetool, da ga stira a sumnju metoe kakti tata, prebledi kak stena\' te se poćme plakati. .Kaj U Je ?• Zapita ga kralj. # Netko me hoće ;>red N ibovim Veličanstvom kakti tata očrniti8, odgovori dvorjaoik — «ja neioam kak je Njihovoga Veličanstva novčarka s cekini n moj lep došla" — i stim se hiti pred kraljem" na koljena. »Moj dragi prijatelj l« batrivel ga je sada kralj — „srcća dojde više krat o snu; pošli ove novce svojoj staroj materi,pozdravi ja od moje atraae, te joj roči, da bum se ja vil i na dalje skrbel za ojo i za te — ti poapaocc*. Em. Kollay. NeVugodno pitanje- Mlada goapa (primajuć novu deklu): Kak aem već rekla« za kuhanje, preatiranje pranje i 8podobne stvari, ja se^nebrinem. Tu se zevsema zanašam na vas. Ja nisam nigdar doma*, zvun kad je gotovo jelo ili kada me gdo pohodi.Jofl se niate očitovali jeli hoćete pri meni slutiti, — ili leljite }03 kaj zapitati. Dekla: Samo jedno pitanje. Gospa: Anda. D/kla: Za kojega vas je vraga onda milo\'/iivni gospodin lenti, kad nikaj nadelate l Strahoviti kompliment. Sluiatelj medioine t Kada gledam važe ljepo telo, frajlioa, onda si navék premifl-ljavam, kakvo bi to veaelje bilo ^vaa sek-cirati, - ^ Priredil: Qlékd Ferenc* t Grao lO ga februara 1894 . AO 19 18 20 41 Cena Utka. — Gabona árak 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. | frt kr. Buza Pšenica 6 60 Zab Zob 6 60 Rozs Hrt 6 20 Kukoricza 6 Kuruza stari 4 60 . • uj „ novi Árpa Ječmen 6 - Febéi Nib Grah beli 6. - Sárga » » žuti 4.— Vegyes » » zmédan 4.- 4 * »The Gresham« t Pri »The Greiham* ivinom londoa-■kom druitva (va Čakovca je npravniCtvo pri Granera stacunara), je moći tivoto si\' garati. Tojest plati, gdo »i hoće život oai-garati, po leta veklu ili nenjéu svota i to poleg toga, kak je gdo itar i kak svota hoće da dobi, pak ako bi vamrl, herbom imenuto dnrttvo splati onu svota, na koja je bil lat osiguren, ili ako d olivi na p. 15—20 let i nJemu daju iitu svota va rake. Tak Je moči livot ieaskah i decab osigurati. Ovo dražtvo •mi svoj« glavno opravnićtvo vu Badapešta Hirdetések. - Házeladás. Csáktornyán a perlaki-ulcza 280. szám alatt levő . . 4 -s* ser h á z ne* szabad kézbői eladó. Bővebbet a tulajdonos . 971 3-4 fcchlesinger Mórnál, fr5 lösstky és ot&tbaa sxeovedóknak ssana*} a \' legtágabb körökben Horgony-Pain-Expeller elnororóe alatt diosóróíeg ismeretese* vált TmcL további különös sjánláíra nom szorul Üvegje 40 kr., 70 kr. vagr 1 f. 20 krnyi áron s legtflbb gyógyszer-Urban kapható. Azonban a „Horgony" vódjegvre ügyelendő, mert csak a vörös horgonynyal elütött üvegek valódiak. Ha a valódi Psin-Expeller helvben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógy-Biortárához: Riohter gyógyszertára „as wany Lr, oroszlánhoz" Prágában vagr TGrök f*P gyógyszerészhez Buaapoaton.. József ,VASÚTI MENETREND CSÁKTOJUNYAN. Issdssl Napszaka i I Gyors -póita- ás vegye.vonat Kanissa í elé Beggel 4 44 gyorsv. » Délben 11 39 s • « Éjjel 10 07 posla v Pragerhof felé Reggel 6 22 ♦ . » Déiulán 4 16 «s s Kjjel 1 17 gyorsv Zágráb felé Reggel 6 50 vegye«*. » Délalán 4 20 Varaisdig 1 \' Este 10 17 ■ » t ■ Délben 11 44 Egersxeg felé : Reggel 6 06 N » •V\' m Délután 4 80 • Érlttslh . Kanizsa felöl Reggel 6 14 postav. 0 Délatán 4 01 ff • ■ Éjjel 1 14 gyorsv. Pragerhof felöl Reggel 4 41 » » Délben 11 H9 postav. " » \' Éjjel 9 66 • Zágráb felő , Reggel 4 31 vegyesv. » Délelőtt 11 17 » \' Délután 3 69 i g s Este 9 80 e Kgersseg felöl Délelőtt 9 30 H e Este 9 40 s NYILTTÉR* Egétzeelyem, mintázott Foulárdok&t (mintegy 460 külOnböiö fajban) méterenként 76 krtóí 8 írt 65 krig, valamint fekete, fehér éa saines selyemssöveieke 45 krtól 11 frt 66 krig szállít — sima, kooská". csikós, virágos, dsmassolt minőségben (mintegy 240 féle dixpooilió és 2000 külöp-bözössin a Arnyalatban) ssállit póatabér vám menteaen a privátmegrendelök la* káíára JHenneberg G. (os. kir. udvar sxállitó) selyemgy&ra Zflriolv ben.i Minták pd-taíorlnlóval küldetnek. Svájc iba cxlmzsti levelekre 10 kros éa levelező lapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. ■ i * E rovat alatt kösiOttekért nem felOsséget a válal fe-Saerk ODGOVORNI ÜBKDKIK M ARQITAI JÓZSEF Glavni surednik GLAD FKllBNOZ vxxxxxxxxxxxxx>axxx!xxxxxxxxxxxx: v PSERHOFE Roj.-f é 1 e \\ \' y.. :\' t Bryógrymxertéj: , k v • BÉCSBEN, 1. KEH, 8 I N G E U ST K A 8 S E 15. SZ. A. „zum goldenen Relohsapfel." • " VértlNXtltó labdacsok, mlöu általános latinosok neve alatti és utóbbi oovat telje« joggal megérdemlik, m!*-) csakugyan alig létezik betegség, melyb»n .zen labdacsok Csodái ka« Umikat ezerszeresen be nem bizonyították volna. Évtizedek óta ezen labdacsok általános elterjedtetek ör- vendenek ás alig van család, melyben ezen kitűnő házlszerból kémlel nem volna Utálható. Ssámtalan orvos által »zen labdacsok házlszerfll aJánlUtnsk és ^Jánltattak minden oly bajoknál melyek a rosa eméaatéaből ás székrekedésből erednek : mint epe-zavarok, má|t>Ajok, kdlfka, vértólttlások aranyér, béltétlenséfr s hasonló betegségeknél. Vértisstitó tulajdonságuknál fogra khünö hatással vannak vérszegénység s as abból eredő bajoknál 1( : igy sápkórnál, Idegességből származó fejfájásoknál stb. Eaes vértisstitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat tem okosaik, s ennek folytás * leggyengébb »gyének, de még gyermekek által Is minden aggodalom nélkül bevehetők.\' A saámtalsn hálairatból, melyet e labdacsok fogyasztói a legkülönbözőbb éa legnehezebb betegeitek után egéssségttc vlsszauyeráae folytán hozzánk intéztek, ezen helyen csakis itábányat emiitank aaoa meg|.gy*és»el, hogy mindenki, a kl esen labdacsokat egysser használta, meg vagyunk győződve, azokat tovább fogja ajánlani. Köln, 1893. április hó S Un, Tisztelt Pserhofer urt T*fy.n oly sslves és küldjön nékem Ismét 15 tekercset as ön fOlMuiulhslatlan vér.l.ztifó labdacsaiból utánvétellel. Kogadja ez uton Is a legtnélyebb kötzönetemet lab<lac*a| e*xla hatásáért. Maradok telje« tisstelettel Pawlistlk Pe-rtnia, Kúlu, Liudenlhal. Hra eb«, Rlödulk mellett, 1U7. ssept hó U én, Tekintetes Úr! leien akarata volt, hogy as Ou labdacaai k.telm köt* kerültek, melyeknek listását etennel megírom; fen gyér* mekágyban meghűltem olyannyira, hogy semmi műnkét sem Toltam többá képoa végezni és blzooyára már a hol tak közt volnék, ha as ön csodálatra méltó Iab4»cssl »u- Ont gain nem meut«IUk volna msg. As latén áldja meg esért ea«rsx«r. Nagy blialinam van, bogy ea«n labdai-sok «ng«m Is tökéletesen ki foKnak gyógyítani, a mini inVr miioknak Is egátseégilk »l»«»any«ré*ére seiitaégúl saol-gállak. ______Knlflca Térés. Bécs ÖJhely, 1887. nov. 9 én. •\' Mélyen tisztelt Ör 1 A legforróbb köaaőnsteraet mondom esenn«\' önnek 80 éves nagynéném nevébeo. As Illető 0 év«a át sa.nYtd.U gyomorburutban és vixkórságban, már életét Is m^junts, midőn véletlen egy dn-labdacMiiból s asoknak , Pserhofer J-.Wl 0 Evek hosaaá sor* ■elyröt egyébként le le mond»tt, midőn véletlen egy dn. »ost kapott ön kltúnő vértlsitltó labdaclból t állandó használata folytán tökéletesen kigyógyult Welnsettel Josefa. bost kapott ön kltúnő vértisstitó Legfőbb tlsstelettel Bichengraberamt, Gíöhl mellett, 18M. márts J7-én. Tekintetes ürl Alulírott lemételten kér é csomagot aa ön valóba* ha./«os és kltünŐ labdacsaiból. Iti n«m mnlassthatom leg-nagysbb elismeréeemet klfejosnl esen labdaotok értéke lelett és aiok, a hol csak alkalmam nyílik, a szenvedőknek legmelegaebbeo fogom ajánlani. Kxen hálalratom tetazéeese-rinti hsssuálására önt ezennel felhatalmazom. Tejes tisztelettel____lUh» Igitáes. Qotsckdorf, Kolbaob mellett, BalIásU 18S8. okt. 8 áa. T, Űrt Felkérem, mlszerlut as ön vérílestltó labdte>alhól 1 eeomagot 0 dobozzal küldeni ealvaekedjék. Csakis as ön csodálatos labdacsalnak köszönhetem, hogy egy gyomor negssaUulalt Ifogyni, s legforróbb köszönetemet kifejezem, vagyok UszUlettel bajtól, mely eug.in öt éven át gyötört, meg »ta L Kztn labdacsok nálam eoKaaen fognak klf időn JEwIckl Anna. Kaea vártlsztltó übdlcaok csakis s Peerho fer J. féle, az „nrany birodalmi nlmAho«" esi ma nett gyéiysserUrbaa, Uéesbea I., Nlm. gerstnwse 15. ss. m. kéezitUttnek valódi miuft. aégben, a egy 16 azea labdacsot tartalmaaó doboz ára 21 kr. Kgy csomag, melyben 0 doboz tartalmas-Utlk, 1 frt 05 krba kerttl ; bérmenUtlea uUuvólel küldésnél 1 tt\\ 10 kr. Kgy csomagnál kevesebb nsa küldetik el. Az ősszeg előbbenl beküldésénél (ml leglobbaa postautalványnyal eezkőzőlUUk) bérmentei küldéssel együtt j 1 ceomsg 1 frt M kr., % oiomag 8 frt 30 kr. a osorna« 8 fit 85 kr„ 4 csomag i frt 40kr„ 5 csomag I frt 20 kr, ás 10 csomag 9 frt 20 krba körül. K BIB. Nagy elterjedtségük kövotkeatéb<4 sok s legkülönfélébb nevek ás alakok alatt nlánonUtw^; essek következtében kéretik ssekls xxxxxx Pterhofer J.-.\'ále vértisstitó labdacsokat követelni ár csakis azok tekinthetők valódiaknak, melyeknek húsnál. : ntaaltáss a Pserhofer J. névaláirással fekete színben ás minden egye« doboz fedele ugyanazon alá-írással vörös színben vsa ellátva. *7M • Amerikai töHTÉDítMÍCX, szer minden köszvényes ás. cs&zos bajok. u. m: gorincz agy-bántalom, tagsssggatás Ischias, asigralse Ideges fogfájás, főfájás, fttlazaggatáa stb. stb. elles 1 forint 20 kr. Tannocliinin óts valamennyi hajnöv#»atő sser között orvosok által a legjobbnak elismorve. Kgy elegánsan kláUltott nagy saelenczével 2 forint. Általános tapasz Jg^^MÍIÍÍi zott sebeknél, mérge« daganatoknál, n|Jkokacs, se-bes- vagy gyuladt-mell vagy más Ily bajokaál. mint kitünÖ szer lön kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bérmentve 75 kr. Fagybalzsam ST?^*\',^.^ Idült sebre, m lat leg) istosabb sser elismerve. Kgy köcsöggel 40 kr. Béraestve 86 kr. íVlPíínAflv W általAa-MuilssisrikUtoaM«!. U tllUllüU V J trer hl>n,t re k ed ts ég, körted« kö- hftgés stb. ellen, 1 tvegecske ára 50 kr*)e. 2 tveg bármentve 1 frt 50 krajosár. É lot-esszonczia tott gyomorf rósz em*ántL 4« miudenr/emü altesti bajok ellen klttnö házlszer. ,1 üvegecske kr. 19 üveg i frt. Altalános tisztító só JM^S\' tzer a rósz emésztés minden követkeáményel, a. m. főfájás, szédülés gyomorgörcs, gyomorhév, aranyár, dugulás stb. ell«n. 1 ceomsg ára 1 forin*. Kgy üreg 80 krajcsár, Angol csodabalzsam, Por a láb izzadás elfcss. SESJu.uC izzadást « as azáltnl képződő k«llemet|v\\ szagot, épen tartja a lábbelit á« mist ártalmaiig sser van kipróbálva. Kgy dobozzal 60 kr. Bármentve 76 kr. Go\'yva-balzsam, bórmentes küldéssel G5 kr. Helsó vagy egós/sé^-só gyomorhurut áa mleds\'-t a rendetlen emáástásWi , származó bajoknál. Kgy csomag 1 Ari. Ezen Itt felsorolt készítményeken Uvtl al osztrák lapokban hirdetett ös«se« bel- 4s kaUMB gyógyszeré«zetl különlegeasérek raktáron vanjMk ás a készletben netán nem l?y«. gyersan 4s oloeáe mc* \'\' szereztetnek. — Postni mo* endelósek a leg^yoresí-- • ban eszközöltetnek, ha a pénzösszeg e»re kek«ldeáft j • nagyobb megrendelések utánvéttel küldetnek, — Mr- ! moutve csakis oly esetben tőrUnik s kftkiás, U as\' őeszeg előre beérkezik, mely wmtben a postaköltségek sokkal mértékeltebbek. •V , ami mi. m* p. m, Hirdetmény. Pokriváos trt,n oskolahegyi lako« as ahiliroU kár. törvényszékééi a Zalamegve Csáktornyái járáa V-ik hegykerÜleléhea Oa-kolahegy (Vuojetiness) hegyi községben ▼olt úrbéreseknek közösen kiadott éa ai V-ik hegykerületi V67. sz. tjkvben 297 hrsz. a. felvett, állítólag 23 hold 800. \'QM kitér jedésa közös legelő fölosztáaa iránta* eljárás megindítását kérelmezvén, a fölosztáa megen-gedhetőségé tárgyában a nyomozás teljesítése és szükség esetén as érdekeltek megszavaz-tatása és esetleg as eljárás folytatása végett Vizí-fct György községbe mint a körjegyző székhelyre 1894« évi május hó 8-ik napjának d. e. 9 órája a Jegyző lakáshoz kiUlsetett, mely- helyre és, Ha áridőre mindazok,kik a közös legelőhöz jogosultak, vagy igényt tartanak a törvényes következmények terhe alatt azon hozzáadás-aai idéztetnek, hogy as eljárás további foiyaraán tsemélyes idézés vsgy értesités elvárása nőikül érdekeik képviseletéről gondoskodjanak. A kir. törvényszék mint úrbéri birőeág. « ~ Nagy-Kanizsán 1893. évi decsember hó 80-án. Tóth elnök. 981 l-l Gombért jegyző. P. 53 1894. sz. Árverési hirdetmény. i Alulirt kir. bir, végrehajtó az 1881. évi IX t.-cs, 102. 108. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Csáktornyái kir. járásbíróság 1614 |p 1898 számú végzése által alftó-lendvai takarékpénztár végrehajtató ja-véhra Szábolcseez Mátyás és társa ellen 280 frt tőke s ennek járulékai erejéig elren* / delt kielégítési végreba;táa alkalmával bíróilag lefoglalt és 788 frtra becsült és pedig Ssabolcaees Mátyásnál 2 drb szarvasmarha és károm drb 16. Z\'ílccz Mihálynál 2 drb kamcza ló, egy csikó 6a 4 drb szarvasmarhából álló ingóaágok nyilvános árverésen leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Zebaneczen leendő eszközlésére 1M4-Uc ifi itbtaár hó 28 ik utáni 2 héja napjának dil- m Molnár, jjkjMHt bírósági végrehajtó * | AfánaéMárguak iinffi/ vtílaizlékban. | § "1 órás és ékszerész [Síj Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. —----m un 11 a i min--- Ajánlja dúsan felszerelt \\ svájcii zsebóra-, aranya ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. ( Ajándéktárgyak nagy választókban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. V Olcsó ára/t melleit a 8 a o. e a határidőül kitűzetik és ahhoz a Venni szándékozók ezennel oly megjegyséssel hivatnak meg hogy as érintett ingóságok ezen árverésen az 1S&I. évi LX. t -cz. 107. §a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron al«l is kén-p én a fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket sz árverés megkezdéséig alulirt bil. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára as 1881. évi LX. t.-óz. 109. §4ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1894. óvi február bő 11. napján. Uj fodrász-üzlet. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek becses tudomására hozni, miszerint Csáktornyán, Főtér, Iskola utcza Neuwirth Albert féle házban 1894 óvi február hó 1-én uj • ■ " • 1 -v fodrász és borbélytermet nyitottam. — Törekvésem leend a nagyérdemű közönség megelégedését kiérdemelni, mit annál ia inkább remélek miután e szakmában Bécs és Budapest fővárosokban óveken át működtem. Kivá\'ő tisztelettel MIK KONSTANTIN fodrász. 973 3 3 Brijalnicu i česlaniću. Imam snčo vnogo Štovanoj 4občinstvo da\'j na znanjp^ da u Čakovcu u ékolskoj-uüci kod Gotp. Albert Neuvirtha koči novo » • Brijalnicu i česlaniću otvorim 1-ga Februara 1894. Buduć utem p»sla som u glavni vanflih u Biću i u Budimpeštu viá\'h letah. NejveCa tersen je mi bu^e, da vnogo štovano občinstvo za dovolstju zadobijem Izvcrs: štovanom MIK KONSTANTIN \' brijaó, : >•\' i t Xa ierI<aiilVii. BO Meterzentner H e u und 160 Meterklafter BlIClIEIIIOLZi an der Strasae gelegen in Vizi-Szt-György (oskolahegy) Bergab nach Csa-kathurn. Daeelbst sind auh 14.600 Qulden auf nur naohvveisbar soliden I Satz Inlabulation auszuleihen.\' - Adresse: FBANZ MEYF.R „POSTFACH« in CSAKATHURN. 1)80 1-2 Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán. a;-\' XI. évfolyam. Csáktornya, 1891 február 25-én 8. fizum Basrkaastóval irtskaul lehtt »la-tttnap 11 ia 1« óra kö*ött — A lap aiaUami riasira yoaatkraé mÍBd«n kftsltminjr Hargita! Jözasf iMi k mi tó aavira ktldandl. Kiadóhivatal i Flaekel Vallp kSnyvkaraakedUa. Ida klldaadOk aa attflaatfcl dijak ayilttarak 4a ktrdattaU. Birdet&i jitísjouD számiüaloá. t Kj^o érré . Fél évra . Nagy ad ím Kgy« 4 fH a frt X trt 10 kr. MAGYAR és BORfíT HTKLYEH miiül! tíRSADAlBí, ISimWíSrrl % SZÍPIRODALMI HETILAP. _Wíe^|elenlk hetenkint egymr: vaaámnp. »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái t*karékpénstár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. Badapaatoat 4u V. 4a. K«kjM»B.kirl iné. B4«aba*i Sokalak BL, D«kM M., ÓffalllkJ^ Daaba S. L. «a táraiail Aa BaAil Dililiiai Mm M. NpilUér pHümr* ló In -J.1 ! A párbaj ellen. A közelmúlt napokban járlak a kor mánynál a íö ős székváros kaszinóinak küldötte avégből, hogy a párbaj megszüntetésé ügyében törvényhozásiig történjék intézkedés. Valóban itt volna az ideje, hogy a párbaj mint a középkori istenítéletek maradványa s az uri sportnak egyik kiegészítő s barbár neme kiirtassék a társadalombó 1 Az érzelmek minden foka kell, hogy bele-vonassék a küzdelembe: a megdöbbenés és iszonyat az áldozatok fölött ; a szánalomnak az áldozat\' hozzátartozói iránt, a haragnak a párbaj előidézője ellen, a nevet-8égnek, a párba) nem ritkán nyilatkozó komikuma fölött. Hát csak iszonyodjunk e /barbár szokás véres halottainak láttára; mig álszemértnünk és a társadalom buta . előítélete nagyobb, mint igaz ságszeretetUnk : addig krakellereké lészen amegsüvegelíetés kiváltsága és sokszor fílbö fogsz harapni a társadalmi kényszer alatt álló emberiség. Elég sok áldozatot követelt már a buta "előítélet, mennyi anyai és özvegyi könycsep omlott azért, hogy elmondható legyen miként »az X és Y közöli felmerült »ügy« a lovagiasság szabályai szerint elintéztetett. Ez az állapot immár tarthalat lanná vált. Annyi dőre félszegség rilt ki e rosz szokásból, annyi iszonyatos és mégis nevelsőgeá oldalát mutatta meg : hogy tü nedeznie kell a társadalomból az álszé gyennek és előítéletnek. De mit tehetünk róla. ha még se »tU« nedezik*. Teljesen osztozunk abban, hogy a pár* bajmániát csak a társadalom szüntetheti meg. Hisz épp a miatt fog a párbaj még igen solr-éfrekftalot követelni, mert erősségeit a társadalom és részben a nevelés félszegségeiberf találja. Angliában megbírta tenni a társadalom, hogy himpellérek hepciáskodása ki van zárva^ de hogy mi hogy jutunk ennyire, az nagy kérdés. Radikális kura kell ide I A társaskörök egyenesen tiltsák ki azt, aki becsülele meg reparálását párbaj ulán kisérti meg, az erkölcsi egyesületek pedig vegyék föl alapszabályaikba, hogy akár a kihívás vissza-utasításával, akár a párbaj mellőzésével, a tag kényszeritő kizárása fenn nem forog. ——---——— A közigazgatási bizottság ülése. # . * » A megyei közigazgatási bizottság február havi ülését Svastits Benó főispán elnöklete alatt folyó hó 18-án tartotta. Az alispáni havi jelentés helyeslő\'eg tudomásul vétetett. * A Nagy- és Kis-Kanizsá közt levő kanálison tervbe vett magán fürdő létesítését a közigazgatási bizottság jóváhagyta. Nagy-Kanizsán a vasúti utozában a kongó ut végétől a pályaudvarig vezető ulnak a déli vaspálya társaság részéről eszközölt helyreigazítására vonatkozólag a városi tanács felhivatik ; intézkedjék az iránt, hogy a szóban forgó ut oly állapotba ho • zassék, a mely a közforgalom érdekeinek teljesen megfelel A közigazgatási bizottság úgy a kereskedelemügyi m. kir. minisztert, Valamint a balatoni gőzhajótáraulatot megkeresi oly irányú intézkedésre, hogy Keszthellyel a gőz-hajójárlat julius és augusztus hónapokban a mult évihez hasonló módon — hetenkint négyszer — történjék, azonkívül május hó 16-től junius végéig és szeptember l-től október 16-ig hetenként félszer. Az államépitészeti hivatal főnöke jelentést tett a vármegye területén aa 1893. évben eszközölt kazánvizsgálatokról. A tudomásul vett jelentés szerint 3íT kazánt vettek vizpróba alá, mig 224 et szemléltek meg. Előterjesztetett Hackl K&rolyné csáktornyai lakos kérvénye egy iparvágányi átjárd létesítése érdemében. A beadott kérvény a járási főszolgabírónak kladatlk, az érdekelt raktár i észvénytársaság és gróf Fwtilics Jenő urodalmának meghallgatása és az ered mény bejelentése alkalmával annak jelentése végett is, hogy a szóban forgó iparvágány bejárása alkalmával miért nem lelt a kófaóses helyen átjárókról gondoskodva? Kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta a perlaki kisded-óvodát és iparoatanoncziakolát, a drávaegyházi r. k. iskolát: kétszer volt személyi Ügyekben Tüske Szent-Györgyön, valamint Perlakon a tantestület személyi ügyei miatt másod izben is megjelent; ugyanott Tóth Sándor igazgatónak a földhitelintézet által pBMMMIpl iTT-^lj A „MnaUi"tánzája < i Muri után. (Bohózat egy felvon&aban.) Zombori Lőrinci, öav. Mucaynó, Lőrinc anyósa, Ele1, neje Jucii, azobalAny, Dobry Mihály, agglegény. I. Jelenet. Zombox1 i e g y e d n 1. (Diaze*en berendezeti aalon, egy chaiae longueon ül ZomboH fáradtan álmosan, egy mulatáiban átvirrasztott éjszaka félreiamerhetlen jeleivel.) Lórin cz. (Aaitozva.j No Menozi, most heíűföliél magadnak 1 Légy elkeazülve egy kemény erkölcsi predikáozióra, szivet facsaró könnyekre s legalább két hétig tartó durczáakodásra. Maid hallom megint: „oh bnyám, anyám, bárosak szót fogadtam volna neked, ki semmi áron nem akartál beleegyezni, hogy ennek a korhelynek a felesége legyek," Korhely 1 Én Istenem, tökéletes igazsága van; az ördög hozta ssl a Dobry Miskáf az utamba I -U.L. .JtL.UL-fiBHBM—1—W Haza kéhtUlök a hivatalból, mikor a tyuk-u\'ca azögletén találkozom evvel a hirhedt lump fráterrel. Igyekeztem szabadulni tőle, de oly meggyőzően fejtegette, hogy egy házaa emberre nézve valóságos veszedelem, ha untalan a felesége kötényéhez köt j magát, hogy — hogy épen hajnali öt óra volt, mikor haza vergődtem. 8zerenostélenségemre tegnap az anyóaom i« megérkezett, aa a bárpia, kit sz isten csak ssért teremtett, hogy engem boszautaon. Betéve tudom már, mit íog mondani : Tisztelt vőm uram. ha a megboldogultam ilyen lump ember lett volna, rögtön a Tiszának mentem volna. Egy korhely elöl képei volnék a ,Fidai-azigelekre azökni a kannibálokhoz.- Oh miért, hogy olyan mesaze vannak azok a fldsiszigetek I Csak utána volnék már, de hah I lépéseket hallok, ez ö. a feleségem. (Fejét lec<Qggeszli, kezeivel elfödi arczát, fogai köat:) Leaz most nagy mosáa t II. Jelenet. Zo raborl, Etel. (Zomboriné reggeli pongyolában, kaczár fökőtővel, boldogságtól augárzó arezcial közeledik férjéhez.) ✓ \' Etel. Édes Lenoiikém, visszatértét már? (félre). Iatenem, mily érző szive vau (férjéhez). Hát oaakugyan meghalt ? Lörinoz. \'Felemeli faiét, meglepetóaael). Meghal\' ? Kioaoda ? Etel. Oh ne titkold. Roaa »Mbar, ugyebár azt hiszed, hogy osakajyaa azaraltem att a boldogtalan Palit, klbex naoaa erővel sknrt (elégül adni a nahogy azivsmnek bánatot okozz, slUtko-lod. (Bánatosan). Nyugodjék békával t da igazin nemea aaivre vall, hogy feláldoztad egy é jaza kádat, hogy egy haldokló barátodat, kit ok oélkai bár, de vetélytáraoak tartottal, utolaó éráiban vigasztalj. L e n o 11. (Félre). Érti ai ördög, (najáhea). De hát kérlek .. . Etel. (Szavába vág). Csak aa nyugtalant-lőtt, hogy nssa te értesítettél, hanaoa Dobry úrra biztad, bogy nevadben ia tudóaitson kimaradásodról, d« aulán lerméazsteenek találtam, hogy Dobri ur kersai as alkalmat kogy v«i*tn bizalmasabb összekötetésbe kerUljöa (biishsaasn). Lenozikéw, milyen ember ea a Dobry ur? LiaoiL (Növekvő bámulattal). BJcalmaa 1 ŐPszaköttetéa ? Dobry ur ? (télre) ember fcgyso, a ki ezt érti. Etel. Mama ugyan alig 46 éves, de azért mégis zagyon oaodálkozom, bogy újból férjhez megy. JuoaL (As ajtóo bedugja fajét) A nagyságos aaszony kéreti agy psrozre a nagyságát (vUaaahuaaa tejét). (Etel távoaik. zsabéböl levél hull ki). L • n o z i. (Feláll). Éa iUam agéaa éjszaka, éa es as aaazonv beszél Ösass tttősköt-bogsrat (éazrevsaai a levelet, felveszt). Ab, Is vél, sa még az imént nem vo!t itt, most aftbsits ki a zsebéből Etel, aézsOk na (olvas § feikaozag) Not kt a li ÍSL1.\' faiskola kezeléseért adott 200 frt jutalmat éa diszokmány t kézbesítette; meglátogatta a hodosáni állami és kemendi községi iskolát; volt Mura Királyon a gyermekmenedékház szervezése, Turcsiscsén és Hrástyánban az iskolázás rendezése miatt; személyi ügyben volt Kotorban; főispán részvételével a városi képviselőtestülettel, iskolaszékkel és vidéki érdekeltséggel értekezletet tartott Ta polczán az ottani felső népiskolának polgári iskolává átalakítása ügyében. Kaczun Ignácz mura-szerdahelyi közs. elemi iskolai tanitó dijlevele megerőltetett Mura-Csány képviselőtestületének határozata az iskola fűtése ügyében megfelelő eljárás czéljából a kir. tanfelügyelőnek ki adatik. - Kir. tanfelügyelő bemutatta Wresck Győrgyné félévi özvegyi járandósága érde mében történt intézkedések adatait. A csáktornyai járás főszolgabírója íelhivatik, hogy ugy a község, mint az özvegy eltérő állításainak okmányos igazolása után, az elhalt tanitó dijlevelének alapján az özvegy félévi járandóságát a beteg tanitó ide nem tartozó viszonyaitól függetlenül a legsürgősebben állapítsa meg s haladéktalan kiszolgáltatása iránt szigorúan intézkedjék. - V Különfélék. — §r. ffllcutlcs Qjula kerületünk orsz. képviselője e hó 21-én a képviselőházban majdnem egy órán át élénk helyesléssel kísért beszédet tartott, melyről ugy a kormánypárti, mint az ellenzéki lapok ia nagy di caérettel emlékeznek meg. A » .Magyar Újság Bsimü napilap ugy nyilatkozik, hogy Wiassits Gyula beszédét ritka szép alapos tudománya és szélea ismerete alapján, a szónoki hév melegével éa a meggyőződés lelkesedésével mondotta* A beszéd nagy hatást keltett • a szónokot beazédje végén számosan, a többi között maga az igaz ságügyminiszter is Üdvözölte. Az egyetemi polgárság Wlasaits Gyulát nagyszerű beszéde alkalmából az egyetemen büntetőjogi előadása kezdetén élénk ovatióban részesítette. Amin*, a napilapokból értesülünk, Wiassits gyula képviselőnk Zalavármegyéből és Mu raközből beszéde alkalmából számos üdvözlő táviratot 6» levelet kapott* mejyben emel kedett beszédjéhez gratuláltak. titok kulcsa. (Hangosan Olvas). Nagyságos assso-nyom I E pereiben találkozom férjével, kit szabad-kosAsa daoiára magammal vissek egy közös barátunkból, Sxendröy Palihox, ki a halállal vivődik. A szegény fiút a sserelmi bánat ölte meg. Egyébiránt holnap liszteletemet lessem, hogy a nsgjv-ád által bizonyára ismert Ogyben a legközelebbi teendő ;et megbeszéljük. Keseit csókolva: Dpbry Mihály tőldbirtokos. h*t soripium. Férje alkalmasint osak reggel érkesik hasa. Ha, ha, ha 1 No ez felültette a feleségemet, elhiteti vele. hogy egy baldokkmai virrasstok. Van is annak eszeágában, bogy Meghaljon. Meghalt ott biaony egy kicsit a térfiuQség. (Aggodalmasan). De mit jelent a levél utolső passusa ? Ettől a Miskálél minden kitelik, felülteti az egész világot, nekem pláne ait hazudta, hogy hásasodik s ez a muri buosu a legény-élettől. ;»"" . III Jelenet- (Bejön) E ( s 1. (Ünnepélyesen). Dobry Mihály nr • menyasszonya kívánják tiszteletüket tenni. (Kitárja as ájtót, bejön rajta . - Dobri Miska s őtv. Muo.ioé). f Le nozi. (Álmélkodással, aztán a helyzet teljes íeliMmerése után). Fogadjátok áldásomat (félre). Kanibálok jöjjön el a ti orstágtok. Aeskulap. — ^főit/Hutajrilt daliái. A Muraközi Ta karékpénztár a helybeli pólg- iskola ifjtí&ági önképzőkör tőkéjének gyarapításához ö írttal volt szíves hozzájárulni. MidŐn ezen Össze get a nyilvánosság előtt is nyugtázom, hi vatalos kötelességemnek ismerem, nevezett intézet igazgatóságának e helyen is az ifjúság nevében hálás köszönetemet nyilvánítani. Csáktornyán, 1894. febr. 20. Pálya Mihály, igazgató. — £lsb-&tndra és vidéke fiatalsága által fo/yó hó 17-én rendezett koszorúcska - daczára a böjtnek, igen szépei) sikerült és igen disztingvált közönséget hozott Össze a .Korona" "szálloda di«ztermében. A kö„-zönség csak a késői reggeli órákban hagyta el a táneztermet, a hol a Jegjobb kedv uralkodoit. A wndezőoég a hölgyeket igen csinos táncrenddel lepte meg. Jelen voltak, asszonyok : Gayer Pálné (Pórszombat), Ha jós Mihályné, Horánszsky Bé áué, Huf Jó-zseíné. özv. Iso5 Alajosné (Z.-Egerszeg), Isoó Ferenozné, Józsa Fábiánná. Király Mórné, Nuszer Jánosné, Nagy -Sándorné, Román Dánielnó (Barabás), Smodics Győ-zőné, Sanveber Józseíné (Baksa), Stein An-tal né, Wollák Adolfné, Leányok ; Hajós Ella, Isoó Juliska (Za\'a-Eger.-zeg), Isoó Vilma, Román Mariska (Barabás), Stein Irénke, Poszvék Olga (Szatmár). — állandó gatiaiigl tudóaitói tiszttel bizta meg a földmiveléaügyi miniszter Lite-ráti István lipcsei haszonbérlőt — volt godosáaban e bó 17-én d. n. 1 órakor. Kerzmár Mátyás földmivea istállójáéi pajtája égett le a takarmánynyal együtt, valamint egy kas kukorioza. Az épület biztosítva volt. A vész helyén gyorsan megjelentek a hodosáni, mura-királyi, perlaki és mura Csányi önk. tűzoltó egyletek tagjai, valamint ^sehovecz község fecskendőikkel, kiknek sikerült a tüz tovaterjedését megakadályozni. A tüz kitörésének oka is meretlen. — gtküldititt az Alsó-Len Ivai Takarékpénztár XXI-ik évi üzletének kimutatása és mérlego áz 1893 évről. E takarékpénztár veszteség, ós nyeremény számlájá* nak egyenlege 66247 frt 47 kr/ a mérlegszámla egyenlege 841264 frt, 93 kr. Nye remény 11619 frt 76 kr, osztalék részvényenként 24 frt. A társulat 400 drb rész-vénye 84 részvényes birtokában van. Az évi rendes közgyűlés márczíus 17-én d. e lesz megtartva. ~ M\'gytl Alrtk. A megye területén január hóban 126500 frt gyűlt be kincs tári illeték gyanánt. — A keszthelyi iparegyesület tisztviselői lettek: tbeli elnök Nagy István v- biró, elnök Lang János, •lelnök Braun Rudolf, pénztárnok 8alamon János, könyvtárnokok llajdu János és Soseiber József — Jókai Mór szivea hangú levélben köszönte meg Vidor Samuné elnökhöz intézet levelében a nagy kanizsai \'zr. nőegylet jubileumi üdvözletét, a tisztviselők részére pedig 4 drb a ozképet kűl dött emlékül. — A tapolczai gazd. felső népiskolát la\'in nyeWü tanfolyammal 6 oszt. po\'gári iskolává fogiák alakítani, a vinczellér iskola továbbra is fönnmarad. — Zala-Egerszegen, ha az idei próba répaterinelés lói sikerül, két czég ajánlkozott a czukor-gyár fölépítésére. - Gróf Festetics Tasziló sport istállójában 22 lovat gondoznak, me lyek az idén m<nd sik pályán fognak versenyezni. — Xalarármigyémk at 1847 49-lki sza badságharezban mi szerepe volt a mii.<5 események színhelye volt a megyei terület ? Aki ezt tudni óhajtja, részletesen leírva megtalálja Nóvák Mihály könyvében (Kapható a szerzőnél Andráshidán, u. p. Zala-Egerszeg). A munka terjedelme 176 lap, ára — bérmenteeen küldve -r- 1 frt, Egyetlen történeti munka sem tárgyalja oly részletességgel megyénk és Muraköz akkori eseményeit, éa sok eddig ismeretlen törté-neti dolgot derített fel és örökitett meg a könyv irója. A napilapok is elismeréssel szóltak róla mint pl a .Budapesti Hírlap", „Egyetértés", „Pesti Napló" atb. Igen uép volna, ha az iró törekvését, buzgóságát tömeges megrende\'ésével jutalmazná Muraköz intellinencziája és a megye közönsége. — gaiai httik. Munkácsi Mihály, h« zánk nagy fia Páriából f hó 20-án együtt Budapestre érkezett, hol műve, « „Honfoglalás4 tegnap lett kiállítva. — A hét kimagasló eseménye a polgári házasság lói szóló törvényjavaslat tárgyalásának meg. kezdése; kerületünk9m képviselője, Wlassits Gyula kedden szép és tartalmas beszédet mondott a javaslat mellett — Baross szobrára 17 pályamű érkezett be, melyek mától fogva nyilvánosan ki vannak ájlitva ; hazafias adakozásból 94 eier forint gyűlt össze — Ungmegyében éhínség uralkodik. - Jókait hétfőn avatták föl doktorr^. — Kassán becaületsértési pör van folyaqautban egy — papagály ellen, I — yoirármigft levéltári anyagának kiválóan érdekes és értékes részét képezik azon genealógiai, csalid-történeti, harald cai és általános történeti adatok, melyek vármegyénk nemes családjaira Vonatkoznak Évek munkájával összegyűjtöttem ezen adatokat s .Vasvármegye nomes családjai* czimmel egy műben dolgoztam föl, réazint azért, ho^y a felsorolt tudomány ágaknak szerény szolgálatot tegyek, részint pedig azért, me t Ugy vagyok meggyőződve, hfogy kedvesen veszi a leien nemzedék, ha megnyitom\'em-lékét az Ősöknek, kik iránt haló porukban is kegyelettel viseltetünk- Mudkám két részre oszlik ; az ehŐ rész magábaq foglalja vármegyénk főrendü nemes osaládjait, azon nemes családokat, melyekről1 régibb jegyző könyveink s levéltári okmányaink emlékeznek, továbbá azokat, melyek a mult században megejtett nemesi vizsgálatik alkalmával kétségtelen names csa\'ádoknak találtattak. Munkám második része azon családokat, tünteti föl, me\'yeknek czimeres nemes levele vármegyénk levéltárában eredetiben vag|jr másolatbau föltalálható Minden egye* családnál elő\'dom, hogy ki adta, mikor, s ki kapta a nemes levelet? Ezt követi a czi-mer pontos leírása, a végül azon oaaládtagok neve, éve és lakhelye, akik az okmáuyt a nemesi vizagálatok alkalmával vagy a nemesség bizonyító pörben fölmutatták. A munka terjedelme nagy nyokzadrétben meghaladja az 500 oldalt • a folyó 1894 évi április végén jelenik meg. Ara 6 forint Szombathely, 1894, február 8-án Balogh Gyula, Vasvármegye főlevéltárnoka. CSARNOK. Népdal. Tündérország rózsakertje Kivirágzott hajnalra; Madárdalos rózsabokra Virágit rám hulatja* Rózsavirág, tündérharmat, Hulljatok rám édesen, Álmodjam meg alattatok Szeret e a kedvesem ? őszi szellő bugásával Altat el a temető, Dérharmatos falevélből Hull reám a szemfödő. Sárga levél, deres harmat Hulljatok rám csendesen, Álmodjam neg alaltatok Szeret-e a kedvesem ? , __ Sas Ede. • * A bankócsináló. — Mag oaett a k ö « e\'l tt n k b « n. — L ^ A sártenger közepén állott egy korcsma. A korcsma közepén egy háromlábú aszlal. De az asztal mindég csak dülöngőzött, ha egy pohár bort teltek volna reá, kilötytyent volna belőle a java. Ez az oka, hogy a vendég mindég fenékig kiitta a poharat. És mindig rendelt. Nyilván a korcsmáros is azért nem csináltatta meg soha azt a háromlábú asztali. r- n A • A napokban uri ember vetődött az ördögházába Mivelhogy a templom istenháza; a korcsma bizvást az ördögháza. Az ur finomul mulatott, még a kutyáját is pezsgővel itatta, A czigányokat vado nat uj ötösökkel legyintette képen. A korcsmáros nem állhatta meg: —• Hallja, miféle fajta ur maga? Az idegen kedélyesen válaszolt. — Mi? Hát bankócsináló. Hl. A korcsmáros szédelegve távozott. Azon gondolkozott, elvegye-e tőle fizetésbe a hamis bankót, vagy kilökje átkos pónzóveh Vagy ... Ez a vagy veritékes órákat szerzett a vendéglősnek. Végre is a vendéghez som* fötdált. — Hallja az ur? — Hallom. — Tanítson meg engem arra a bankó-csinálásra. IV. V. A korcsmárosnak ez a tízes megint egy pár veritékes órát szerzett-, Édes, kedves uram; csináljon nekem egy százast 1 . . . — Százast? Tyfl az nagy dolog. — Ne sajnálja a fáradságot. Csináljon egyet — No nem bánom, hát adjon ide egy százast Aztán kissé hosszabacskán marad« jon kint Mire bejön, tudom eláll a szája Diktum faktum. . * > Mire a korcsmáros bejött: csodálatában elállott a szeme szája- A bankócsináló kimászott az ablakon. I * • * • A vendég nagyot nézett és elnevette • magát* — Szívesen. A maga pofája megtetszett nagyon. — Igazán? — Adjon ide egy tizest, azlán forduljon ki. Mire bejön, a tízesből csinálok egy másikat. Diktum faktum. Mire a korcsmáros bejött, az összegyűrt régi banknótája mellé kapott egy vadonatúj tizest- v Szerk. üzenetek. Ludbreg K. Köszönöm a szép tár-czákal 1 V é g f a 1 v a. Cs. A beküldött verset alkalmilag. - D rá\'v a V á s á r h e I y Gl. Elment póstán. — Nagy-Kanizsa. B. Lapunkban most hamarjában nem igen adhatunk helyet különben becses munkájának, hanem a nyáron igen. — H o d o s án. Sz. Köszönet I — P e r la k. W. még csak most van alkalmam megköszönni a szép tudósítást. .................. FELELŐS SZERKESZTŐ MARQITAI J0258EF É=ÉÉ XI. tečaj- «- 8 orídnikcni moíl j« avakl dan govoriti med 11 i 19 varom. — Sr* pošiljk* tl«uó* m »adriaj* sorinak, naj m pošiljajo na i«« larfltol JoX«r» uradnika t« Ćakovao. Izdataljatvo: »■JlUra Fiaohal Filipova kun M prodplata i obinana pollljajn. Vu" Čakovcu 1694. 25-ga férbuara. —i Broj. 8, Pred p latna mm f« t Na celo leto . . 4 frt Na pol leta . . . 8 frt Na četvert leta .. 1 trt 10 kr. Obum*» m poUff Hcott« I M aa horvátokon 1 magjarNkom Jeziku lxlaieél đružtvenl znanntvcnl I povući)!vi list ú pnk.^ _ p Izkazi »vald^tlJadLaxi Jadonlcrat 1 rru »vaOra nod-olj-a. k \\ t— Clluibeni , \' i ^ik • . Medjimurskogn jtodpomagajitfega činovničkoga družtva\'t, .Čakovečke Iparkawe", „Mcdjimurske spnrkaMse". i t d. »* i —«• Gospodarstvo. Gnojite voćke. 8igurno se za nikoju bilinu vu gospodarstvu tak malo nećini, kak za voćke (sadje), od kojih se ipak vsakoga ljeta očekuje da rode, da davaju prihod. 8 tim da voćke rodiju, jemljeju branu iz zemlje, a rédko je koji gospodar, koji bi tu branu zemlji opet povrnul, da more voćka i dalje roditi. Osobito vu mladosti, dok voćka još nejma tak razvijenoga korena, da bi mogla iz glubljine uzimati potrebitu hranu, mora se vo( ki davati dovoljno brane, da se more razvijati Zato treba voćke gnojiti i dobro gnojiti, želimo li, da voćke dadu dovoljno ploda. Voćka za svoj razvitek treba vsake féle tvarina, n pokehdob se uvék neana, kojih tvarinah ima zemlja vu seb\', a kojih nejma, zato je dobro, da se gnojenje sadja upotrebljuju i v Bake fele tvarine, da nebude vu zemlji jednih preveć, a drugih premalo Za sadje dobra au sljedeća gnojiva : 1. Stajski gnoj, koji je osobito dober za jabuke i hruške, ako je već ta dosta sprhjenj. Najbolje se upotreblju|e za talko tlo. Za kofićeno voće, n. pr. breskve, man-dalice i U d. ne valja, ar voćke rado dobivaju smoliku, osobito ako je »tajski gnoj firižek. Méáaneo je gnojivo sastavljeno iz vsake íele tvarinah, ter pomöSan aa zemljom Taj ----- LI \'J \' . . gnoj vrlo je dober za vse fele sadja, osobito pako za ko-ćeno voće, za koje stajski gnoj tuliko nevrédi. Médaneo gnoj mora se viflekrat prekopati, polejati aa gnojnicom, da dobro sagnjije, ar čim bolje je sag nj i t, ti m se lete rastvara i tim bolje deluje. 3. Sernljeti patlji i melja od kostih vrlo su dobra gnojiva za voéke 4. Krv dobro je gnojivo, osobito za slabe betežljive vočke. 6. Kalij (pepel) Vu tlu, gde je dosta kalija, voćka dobro uspjeva, p od se ljepo razvija, ter postane slastnedi. 6. Gnojnioa Iz zahodah i gnojišia. tu-likajte je jako dobro gnojivo, ali se mora uvék upotrebljivati istom onda, k«tí*je već podpuno prevrela i zegnjila, drugać ;e Í.3 gnojivo prejako, ter more voćkam i naflko eliti. To gnojivo uek se upotrebljuje osobito za gnojenje starih voćksh, loje se budu opet hitro opravile, ter rodile. Ako je gnojnioa prejaka, nek se pomčfla vodom. NajboUe vréme za gutojenje voćkah (padja) je od kesne jeseni do ranog protu ljet a. Sa tekućim gnojem jako dobro je guojiti onda, kad su se pupolf* za buduće ljetu već razvili, t. j. meseca pjgusta. Vrlo važen je natin, kak se voćka gnoji. VfQ tom se c in ju viieput velike falinge. Za gnojenje sadja izkopa se vu jeseni ili preko zime navadna jama okolo stebla voćke, ter se napuni gno\'fm, pak opet pokrije se zemljom. Negleda se na to, gde se nabadjaju i oni déli korena, koji hranu upijaju, najmre koreni aisaljke. Njih ima najvife na okrad-njem kraju korena, a najmenje ih ima na krenu okolo stebla. A pravltam, gdesisaljke nejma, se gnoji, tak da gnojenje malo Ili nikaj nebasni, dapaće more i Škoditi, ako nije bil gnoj podpunoma zegnjili, ili da ima vu gnoju kukcov, koju moreju okolo stebla ozlediti (raniti), ter zrokuvati, da poćnu na različitih méaüh gnjiliti i prouzro ití beteg ruka na drvetu. Za gnojenje moraju se jame okolo voćke prirediti tak, da gnoj dode prav vu on predel okolo voćke, gde se nahtd;aju sisaljke. Po izprobanju ide koren voćke tak na í i roko, kak idu grune (svrđje) na kroJnji. Zato nek se jama okolo voćke za gnojenje izkopa tak na iiroko, kak na Široko se razvije krošnja voćke- A gnoj nek se onda dene najviöe na skrajnji kraj jame, jer tam bude najvile sisaljkab, koje boda hranljive tvarine usisale, ter tak voćki dati najviöe hrane. Jama naj iskopa tak, da gnoj ne-dojde neposredno na sisaljke, nego da nad sisaljkom joi malo zemlje. Gnoj nek se jednakomörno vu jami porazdeli, ter pokrije zemljom.. Ako se za gnojen|e upotrebljuje tekući gnoj, on la nek se vu onom okrugu, gde m nabadjaju sisaljke teljezom naprave 80-40 otm. gliboke luknjioe, ili se pako poatave, Vu zemlja cévi za drenažu\' (glinaste cévi) po kojih se vljéva tekući gnoj, da »t luk- A!\' njloe kesneáe opet zemljom nezatekneju, nek 8« pokriju dežćicom ili oiglom. \' Koliko gnoja treba za pojedine točke, to zavisi od zemlje kak velikoće voćke* Vu dobrom tfngnoje ae voéke men je, nego 11 vu tlu, koje je tvrdo i slabo, i gde voćka mogu svci koren tel« razvijati. Mlade voćke mo raju ae tekaj viSe put gnojiti, jer njihov koren nije jofl vu glubljini, odkud bi mogel dobivati hranu. Da hrana vu zemlji more i raastvariH K da ju mo^u aiaaljke usisati, zato je neohodno potrebit zrak, toplina i vlaga, koje stvari moraju dojti va glubljinu zemlje, da mogu rastvarati i delóvatk To ae pak more polučiti tim, dm ae barem vseko ljeto i to vu jeseni, zemlja okolo- voćke prekopa, ter prerahla, da je odprta za ulaz sraka/topline i vlage. Dobro je, da ae voćke vile put prekapaju, ar tim bolje at bodu razvijale sisaljke, ter tim leže upijati hranu vu ae. Tak njegovana voćke dale budu i vek Si prihod k _ Poljedelstvo. v Vb meseca februaru nek ae iito éiati^ nezdravi ili pokvarjeni krumpir nek se odstrani. Nek se čiste jarki na polju i seno* kolah. Gnoj ae podorava, a zemlja se pri* redjuje za sijanje sobi, lena i mrkve. Voéarstvo. Voćke ae moraju Čistiti od gusenicah i od mehnja. Vu hiti poćimlje se zimsko ©épljenje voćakah, jabuka, hruéke. Ako je vréme povoljno, mogu se i voćke presa diti isto tak i ribizlin i ogrozd. Vinogradarstvo. Poćimlje se obreaivanje vinograda (go riče), priredjivati kljućeci amerikanske loze i domaće, za zimsko céplenj* Stari tre vu goricah more se preoniti. Poćimlje se cćpljenj« amerićke lose. Povrčaratvo. Vu klila ili na tople gredice posije se čeflnjak, Salata, vugorki, »pinjaći M. Priredi se zemlja za nasade ftparge. KAJ JE NOVOGA? Ijegivo Veli\'anstvo na Rivieri. S raznih\'stran suglasno ae javlja, da bu Nj. Velićauatvo car i kralj Ferenoz Jo« žef do skora iiel na fianoezku Rivieru. Kraljica bu najmre ovih dnevov na povračku s Madeire prispela vu Nizzu ili vu Mentone, pak se nagadja, da Nj. Ve\'iéanstvo svoju visoku tovar udicu kak i lani pohoditi hoće ter nekoliko dnevov odmora sprevodi ti na onój evét noj obali. Tvrdi bp, da bu kralj već 26. februara doSel na Riviera. \\ Nadvojvoda Otto vu Egiptu. r Iz Kaira javljaju: Nadvojvoda Otto bil je nazoćen vu vsake fele zanimivih vadaaijah egiptonakog glavnog grada, a napokon je bil niaoSan kod velikih vojnih vežbah, kaj au izvodile englezke posadne ćete vu okolioi\' Geaire. Pieoe de resiatance bil je juriS (Sturma) na utvrdjeni tabor, kaj su ga kakti mladistićki soldati preoblečeni Englesi branili. Na konou tabora dignut lagumom vu arak. Nadvojda je bil nazoćen obedu 7-og gardskogdragunske regimente Pred par dnevi odputoval je nadvojvoda frez pustingu vu Kafr-Davar, da pohodi slana jezera, Barun Otto Seefried., Zadnjih broj vojno-narodbog lista javlja, da Nj- Veličanstvo baruna Otta Seefricda^ (tovarufla princese Ellsabete bavarske) imenovalo lajtnaotom vu pjeS. regimenti cara Ferencz Jožefa br. 1. Regimenta je vn posadi vu Opavi. t Glasi s dvora, < Pri Nj. Velićanatvu cara i kralja bil je ovih dnevov vu bečkom dvora dvorski obed, komu su izkljuftivo prisustvovali visoki vojnički častnici (oficiri). — Nadvojvoda Karlo Ljudevit putuje sa tovaroSicom vu svoj dvor Bottensteia kod Merana, gde bude du2e duž« vremena ostal. — Nadvojvoda Ljudevit Viktor odputoval je pred nekimi dnevi na duže vremena vu Italiju. — Engleska kraljica Viktorija dojde 24. roarciuđa vu Firencu, gde bude ostala mesec dni. Vjenčanje prez dozvole. Pralka vojnička oblast uamolila je ko> tarski sud vu Esztergomu, da presluSi tamošnjeg plebanuSa, dra. Jalia Feliéra, ar je isti nezdavnja prez dopuiéenja soldaćke oblasti zdaval jednog hosarskog oberlajtuanta. Sad je proti plebanuSu povel kaznenu iztraga. K putu Nj. Veliöan8tva, Be ke novine jtvljiju, da se budu Nji-hova Veličanstva kralj i kraljica zestali i nastanili na francuzskoj Rivieri i to na rtu sv, Martina izmedju Mentona i Monaka, gde vezda boravi i cesarica Eugenija. Rt sv. Martina hvalo kakti jednu od najljepših i najzdraveS\'h točkah Cöle Riviere. Rt sv. Martina leži áahodno od Mentone, vu divnom ZABAVA. Najbolji dar. Bil je atar otec/ a vrlo bogat. Kad bi izi-el. pred hitna vrata, vse kud bi mu oko doarglo, bilo je njegovo, zvan toga imal je u Skrinji i komori alata i srebra, da nije sam zoal koliko. A neje on to herhal od svojih roditelja, ni dobil pofteae; nego on hebral od otca i matere tri dobre vlastitosti za l<vot: alatno najmre marljivost, feljeznu uztrajnost i podhvatljiv duh, i tim ateće sebi i deci svo}oj veliko bogatstvo. Iz van toga bogatstva imal je pako joS i drugo blago, a ovo •u bili tri aini, koje je brižno odgojil i od kojih je u stare avoje daae imal vse to vekla radost. Nn nije od njih imal samo radosti, nego je imal i brige., jer kojemu hl od njih oatavil imetek, da f njim dobro upravlja, toga radi stari jo! nije odločil, arje vsaki od ainov imal posebne dobre vlastitost. 0 tom je stari otec dan i noć rizmilljaval. Napokon zezvavfli Boga u pomoć, oćisti dufiu svoju od greha i domislite« Jedno jutro rasloü na atolu jeđnske tri kupe slata, pozove sine avoje, pak im reće ozbiljno: Sinki moji I nije dosta, da je filovek dobro odhranjen, on mora u ognja izkustva očistiti dužu svoju i čelikom kuflnje oćeli6iti srde« svoje. Odhranil sam vai sebi na radost, ali je veö vreme vreme, da pogledate u avet 1 stećete izkustva, jer ovo je majka mudrosti Cajte me, pno uecoli pojdete u ivet 1 vsaki « • vas hoće dobiti jednaki kup zlata na pat, dok si sam ne steće peneze i sam se neob-akrbi. Leto dana ostaj vsaki vas u sveta: za leto dana mora se vsaki u hilu povrnuti i donesti s puta dar. Koj donese najbolji dar, on bnde po mojoj smrti gospodarrnjega bodu ostali imali posluSati i zajednički imetkom uprav ljat. Hoću, da imetek moj ostane nerazdelen, ar i!eli se lehko raspadnu, a ja bi rad vu-mreti stim uvjerenjem, da se ono, kaj sem vam oatavil, neće reztepsti i reztroliti* Neznam zbilji, kojemu da z med vas ostavim imetek. Vsiki ima dobro vlastitosti: idite anda; najbolji a pata doneáeni mi dar bude odlućil 1 Jeste li sadovoljai z mojom odlukom ? i odgovorili sa vsi tri u jeden glas: »Zadovoljni amo otec 1* A na to atari otec: »Evo vam dakle na put moga blagoslova l8 Sini pokleknejo pred svojim otcem kod neju mu desnu raku, a on blagoslovi vaakoga za pat. Za tim te razideju Život je čovećji na zemlji kak život u mravinjaka. Bega se to i znoji sa tim boljim kru*cem prez odmora. Jedni ae muče, briniju po vei život, a drugi liviju iz obilje, koje su im pokojni roditelji ili rodjaoi ostavili. Ali blagoslov Božji počiva samo na delavnih rukab, pres kojih bi se vse razpalo. Pak ipak poljeg vaega toga borenja znojenja beli vreme, nigdar nepreatane i prvo nego li se kadjanao, složiti mora kosti svoje u zemlju bogatad i siromak, ovaj ponsjvile čistom sveat jum, da nije zabadavo Uvel, a onaj kako tako. I trem sinom staroga otca preteklo je leto kulnje kakti voda i kad je suoee prvoga dana dr goga leta hotelo odpoćinuti, dojde vsaki zdrugi strani svojim darom u hilu ot-iinsku. Sledeče jutro dojdu pred otca koji je pozdravil i jednako srednaöno upiti: „Nuder sinki moji, jeste li donesli obećane dare ?a» Odgovorili au sini: Jesmo 1 „Pristupi anda k meni vsaki na poseb, pak mi piipovedaj, kaj si u svetu doživel i predaj dar, kojega si mi doneBel. Najatareli po redu poćmi." Tu pristupi naj8tareii sin, kužne otca u desnu roku i počme pripovedati: Idu« putem dolel sem u zemlju, kojom se valja široki Dunav. Bila oprava vojna na Tarćioa; nekrSčansklh vojnika u toj zemlji bilo jako vnogo, iáol sem med je, a oni, atis* kajuć mi ruku, rekli au: „Oj, junački sinek, ti imadež zlata, hajde, zapijmo ga, a onda pojdimo u rat, i veruj dobro ti hoće znami biti, sinko 1 Bog i duža, merili smo mi posle bitke zlato i biserje na mere, a nesmo nosili svilu i kadifu ua telu kak Turki, nego nosili smo svilu i kadifu u oipeljah za obojke. I dal sem vojnikom polovicu zlata, da ga zapijejeju, a polovica sam si zadržal, ako bi mi bilo kada treba. Iiel se na u boj; otec bogati sa Tarki, a mi amo je sekli i otimali im blago i bogatstvo; Kad se je već leto nagnalo kriju, skap spravim bogatstvo stečenu u ratu, premenim vse u zlato, srebro i drago kameoje, koje aem ti donesel kakti dar ii svega puta." (Koneo sijedi). Priredil: J. Cirkvenčld. amftteátralnom zaljeva. ódzada diža se visoke Alpera rt un site daleko va motje aa svo )<m svjetionikom. Ta je divna Samica 1 novi eleganten hotel. Cesarica Eugeniji sagradila li je ondl sama svoju vila (kiStelj). t Kardinal Gonzalet. ^ " H Komaj aaknadno (tohidja nam glas, da je va Madrida 2. ftbruira vumrl kardinal Goozales, nijznimeniteii fllozov suvremene španjolske. Zefirino Gouzales y Diaz Tanon, rodil ae je 28. januara 1881. i po sjajno svršenih navukak postil je profesorom teologije l filozofije, ter napokon nadbiikapom va Bevilli. Na tom ga je mjesta odlikoval papa Leon XIII. 10. novembra 1884. kardinalskim Skrlakom, ali ga je keaneSe na njegova molba zaradi betegovanja réáü nadbiskupskih funkcijah, ter je Goozales fivel v tihoć\'. Pred par Mesecih podel je on va Berlin, gde ma je rak rana va lica operiral profesor Berg. man, ali je ipak ovomu betega podlegel. Za pontifikata Leonova Gonzales je 96. peminoli kardnál. .r Na tanti (kopi) leda. Is Hels\'ngforsa telegrifirali bu 17. február« : Vlera je úd finske obale odkinola ogromna krpa leda, velik do 100 vrstah, a na njo) se je nalazilo okolo 400 ienih i déce. Finci, koji su opaziti pogibelj, sa vremena ia ie oslobodili, doćim su stradalnici vek£i dél ii Ingermaalandije. Pučanstvo poleg obile nastoji, da nesrečnikom dopelja kruhc, oprava i drva, kaj s tim Uže, jer je morje v noči izmed obile i krpe lepa zimržojeno. . Ipak se nadjaja, da budu nesreóne oslobodili. . Drugi telegraf ćki glas: Ledena krpa, koja ie )e od brega odklna\'a, razbila se je ni dva dóls. Vekfli dél s vide stotina Ijadlh kreće se proti Hoglanda, a menjal se 76 Ijud\'h i 18 konjih udirjen je simo 6 kilo* metrab od obale (bregs). Ingermanlandci oslobodili su ove ljuti. Vojae oblasti is Kron-itadta poslile in pomoć. Nastradali anarhišta. « Vu sobotu smo javili, da je 16, febru ara va Qreenvicbu ueijed eksplozije bombe naitradal nepoznat íoték, koga diie za anarhista. Dencs je stvar već razjišnjena. Neznanec ignosciran je po lastov tom bratu i prijitelja. Ime mu je Mirtiil Bourdin, star je 22 ljeta, ter je pred šestimi ljetmi došel iz Francuske va Eoglezku, gde je s bratom bil šnajdir. Ilourdiu je vnogo putovi! i bil poznat policiji kakti pogibeljen anarbisthki agitator, Po vaih se pojavih zaključuje, da je Bourdio nameraval glasovitu zvezdarnicu vu Greenvich a dignuti vu zrik, ter j j vu ta ivrhu doSel ni večer oniaso. Pri sebi je imal silna bombn, koja se je medtimtoga pred vremenom rszpriila ter amog Bourdina razmrskala. Pri njem sa naili penez i glsžoatih lominib Eksplozija piipetila se je samo 30 metrih od zvezdarn\'ce. Boardin je dan pred eksplozijom bil va britskom mozeumu, gde je Atidiral iz jedne knjige prskave stvari. Glasi Iz Rima. • j * Kak javljajo iz Rima, pipa Leo XIII. odluöll je va najskoreiem vremena izdati na stétlo izjava va prilog katolikih va Rusiji. Va vitikanskih krogovih se pogovara, da bode izjava odločno ugovarjala vőrsku sloboda katolikih vo Rusiji, ali ali će poleg ▼s*g* toga fzbegavati, di nepovrédi osjetljivosti ruske vlade. Rusija déla sa vsimi silami, da vatikan predobije na svoja stran, er je pred nekoliko vremena izjavila va ftlma, da bode ruska vlada doskora stvorila nključek, da vredi pri svetoj rtoliol svoje stilno diplomatsko zastopstvo. Kod vatikina se nadajo, da se bode stim mogel najuspješnije delati za pobolšinje stanja roških katolikih, a opet s droge strani, da bode Rusija glede političkih pitaojah imala oilona vu Rima. " ■ Žuta zimlca na c. t kr. kiveti .Zrínyi". Iz R<o de Janeira stigla je 17. febro-ara sljedeći telegraf; Zipovedoik c. i kr. ritae ladje jZrinyi* vomrl je včera od tate zimice. Ustanovljeno je 1 vide alućajevah be-tegov na ladji. „Zrinyi* odplovil je denes va liha grsnde, 70 morikih miljah jotno od Ria, da se ondi desinficira, ter bode za četiri dáaa pošel va Montevidio, da premeni zrak. Komandant korvete „Zrinyi" bil je fregitski kapetan Ivan Holeček, koji je vse do odlazka na pat jbil predstojnikom 7« pomorskoga odsjeka va palja. BU je .48 IJet stir, a ostavil je teoo 1 troje déce. Korveta „Zrínyi- ostavila je 1. septembra preitooga ljeta Poly s sposadom od 160 mornarah 1 jednim dölom (lanjskoga ljeta izvučenih pomorskih kadetih. Iz Ri% imila je korvett poći ua Kap, a odonud poleg zahodne obile Afrike va Gibraltar i kdimo, Medtimtoga je va Braziliji boknola revoluciji, ter je vlada odrodili, da »Zrinyi čova i brini trgovečke interese Austro-Magyarske va Rio de Janiru Poleg kapetana Holećka zbetetali su i tri morniri, koji so odmah 1 preneSeni va Spitil ifc Sdbastijani. Grof Zichy vu Dunavu. Grf Ferdinind Z\'chy posjeduvil je sliko (kipi) svoga neidavnja vumrloga tasti, grofi Edmunda Zichia, koju je vu naravnoj vel\'ćiui naslikal (»amalal) pokojni Makart. Slika je imal kopiriti jeden slikar (nailar) va Badim-pešti, pik se je stoga 16. febroaro na kolib prevnfalo iz Budimi va Peita. Kad sa kola došla na sredina dunavskoga mosta, vlovila je bura (viber) kipa ter ga hitila va Dunav, koji ga je oduesel Grof Zichy odredil je vse shodno, da se kip oslobodi. Mikart je dobil zi kip 10.000 i rinti. i \' Bugarska knegija. * *. »v. * Ćioi se, da se je zidojih dinov beteg bngirske kneginje Marije Looise pogorJal, jer su još va sobotu telegrifičji pozvao! ii Beča vu Sofiju tri doktori i to: dvorski savjetnik, profesor dr. Gastav Braun, gyo&kolog Scbaota i profesor Neusser. Misli se, da se je po poroda kneginja ponovno prehladila. Obésen obert-lajtnant. Pitanje o flpijonstvu va ruskoj vojski joi je aavék na dnevnom relo, a iflde vsevdilj aldovov. Istom kij se nezdivnja zaprla zemlja nad smaknutim oberstom Žepkinom, kad je evo već i drugi visoki častnik, oberst-lajtnant Grigorjev zaradi istoga gréha obsodjeo i öbölén. Oberntlajtoint Grigorjev slutil, je va driganskoj regimenti vu Kieeojeva Nszdavoja su gi pozvali k vojnom sapovedoićtva va Opesu. Čim je otiSel, predozel Je sapovednik žandarmarije va Kišeojeva va njegovom kvar-lira premetačina ter je odkjil gotova pisma na glavni Stop jedne Btrinjke vlasti Is tih pismih tvrdi se, da se ie dokizilo, da js Gregorijev već dvö ljeti stat va slotbi ove strinjske vlisti ter zvrflivil za nja špioniranje a dobival zá to 24.000 frank, na ljeto. Nadalje dokazano, da oberst lajtiuaot Grigorjev Uni odprl slutbeal piket z» odsadnosti svog iefa, kij je dozvoljeno samo va vremena tabora. íj Va tom paketa bili It toćol podatki ta Mobilizacijo. ruske vojske os pruzko-aastrijsko ra konjsko medja, zatim točoi planomi aostri-jiosklh festangih ve Galiciji itd. Jztriga je va vsemu trajala urno četiri daaa. Peti, dao postavili ia Gregorjeva pred ratni sad, koji ga je obsodil degradacija i aa smrt aa galfafc. Sedmi dea obesili su ga va Oded. . \'\' " \'i \' \' 1 ili i — T «? ; ( \' \\ Mika) ga kraUk los. Povifleaa cftoa. Gospon: „Evo Vam 6 krajcarov aa podbrivaoje.* / Biijać: „Prosim joi 6 krijcirov*. Goapon : R A kak to, po Vaiem eftaika plaća ga samo 6 krajcarov. Brijač: „A1I molim, Vi ste se dali aa obedve strini podbrivitl." Stira dobra vremena. Oia: .Ali je deaes sparno. Kak mi se ćioi, nećemo joi sa dogo imati datlja I" \' Oa; Borme šećemo. N«gda va starih vremenih, dok so bile béle hlaće va modi, bilo je zevsema drogić. Človek je trebal samo béle hlače obleči, pak eto taki deždja. > MM Gde je bil ? - Sadeči .Vi ste obtoteoi, da sU vtfgali Matjaflov ikedeoj,|jeli se morete iskazati, gde ste va to vréme bili?« Obtofieni: .Kad je plamea bokool, ja sam odnad već zdavnja otiiel.* Ljubopitljivost. Sodec: .Ja se vam ćodim, ćemo Vi molite sa odgoda rezprave. i pribava brsoi-telji fiikiljuti,\' kad sa Vam taHka silne kradje dokazane. Nezoam, kaj bi branitelj f\'ikaljoš to joi mogel povedati I\' Obtoteoi: ,Vidijo, gospodin sadee, to je prav ooo, kaj bi ja sam rad čjafti."^ Gospa: CsvojoJ dekli) .Pak je to g^fro-renes? — lm se je ves po taojira rtziieL Dekla: Ćodoovito Je to, Im sam pak |a barem taojira prejdi na iporherta stopila. Gospon: Ti M\'ška, meni se tak vidi, da ti jako fratiš mojs vino i cigare, v Milka: Istina je, prosim Ijepo, ali to prišparam pri biksa i pri petroleama. PriredU: Gl&d Ferenoa. Jegeo debel élovek priblffival se kesno na večer k varala 1 pital jednoga va-roians, jeli ba mogel kítfx vrata\' va varoi. Ja miilim^ reče varoSan, kak mora ćes vrsta kola sa senom, bržčas bate mogli i Vi. Jedea pes vgrisel je Jedna jsko vmanja ženo. Ni se je saalo, jeli ov pes bil stekli: Ej t veli nekoj človek, ako . nije bil stekli,\' vezda segorao bode, kad Je va ova teaa zigrisnal. Pet let star sio |ednoga plemealtaia, dal je svojoj franeozkoj oavoćiteljlci pljsaka s levom rakom, To je miti videla i rekla: Ali Imbro 1 opet s levom rakom: ka) ti olkaj a desnom rakom nemreS vttaiti.* I F. »The Gresham* Pri »The Greaham* avanom london-akosa droltTU (va Čakovcu j« upravnićtvo pri Grauern stacunaru), Je modi livoto sigu rati. Toj011 plati, gdo si hoće iivot osi-gara ti, po leta vekia ili aaenjéa svota i to poleg toge, )fak je gdo itar i kak svoto hoće da dobi, pak ako bi vamri, herbom imenuto dražtvo »plati ona svota, na koja je bil ist oaigarea, ili ako d olivi na p. 15—20 let.i nJemu daju istu svota vo rake. Tak je moći Iivot ienskah i decah osigurati. Ovo družtvo iasa svoje glavno upravnićtvo vu Badapedta. uma Buda 17-ga februara 1894 34 2 33 40 41 Cena Utka* - Gmbona árak 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. | frt kr. Biua Pflenica 6 60 Zab Zob 6 26 ROZ8 Hrš 6 60 Kukoricza ó Kuruza itari 4 60 s Üj „ novi Árpa Ječmen 6 - Fehéi .\')ab Grah beli 5. - \' Sárga * » žuti 4.— Vegyes » a zmfcőan 4,- NYiLTTÉR*). Hennebevg O. (os. kir. udvsriaaálliló) ae-lvemgyftrn Zürichben, a privátmsgren delOk lakására köavetlenül aaállit fekete,fehér ée aaioea selyemszöveteket, métsrenkint 46 krlól lt irt 65 krig poaUbér éa tsmrnen-lenen, alma, caikoa, koeikáaott éa miniáaot-lakat, damaaitot atb. (mintegy 240 kfllönböaö mmoaég én 2000 kfllönböaö aaio éa árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek. SvAjoiba oiimaelt levelekre 10 kroa éa Isvsleiölspokra 5 kros bélyeg rsgasalandó. * E rovat alatt köxiöttekért nem fsldsaégat a válal fe-Sserk Házeladás Csóktornyán a perlaki-ulcza 280. szám alatt levő S4T ház T&4 ..-. .i . szabad kézből eladó. > Bővebbet a tulajdonos . 971 3-4 Schlesinger Mórnál, Ö1 Kfesrtoy ia ósdiban aMaredóknak aaannal a \' legtágabb körökben Horgony-P^in-Expeller ^ ebstafta alatt di<*érólaT lamerataaaé vált Ti»tt. C^ptM oomp. ajáiiUSUg legyen emlékesetbo hosva. K/.on nópeioril háiUier 25 óta, mint lojpnogbuhatóbl) fájdalomcsillapító bodörtaöló« U tn erei m on mindnyájak által, a kik haun<ák igon kedvoltotik, égy hogy további kUlöu&s ajánlást a nem sxorul. Üvegje 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a logtöbb gyógyszertárban kapható. A. ton ban a „Hoígony" rédjogvie ugye-lendó, mait oaak a vörta korgourayal átlátott ilvegak valódiak. Ha a valódi ltta-ExuaDer holvbeu nem volna kaptató, akkor ferdülj u ok a gyártók gyógy-mertát ihoi: Kichtor gyógyszertára „aa arany u, oroszlánhoz" Prágában vagy Török Jóiaef — gyógysiarleiho* Budapaaten. m T7 Xa verl(aufen. 60 Meterzentner H e u und 160 Meterklafler IliCMEWHOLZ, an der Slrasse gelegen in ViziSzt.-György (oskolahegy) Bergab nach Csakathum. Daselbst sind auch 14.500 Gulden auf nur nachweisbar soliden I. Satz Inlabulalion auszuleihen. Adresse: FRANZ MEYER „P03TFACH" in CSAKATHURN. NXXXXXXXXXXXXXXXXXiXXXXXXXXXXXX: PSERHOFE ROj.-f é 1 e V \\t . f, g-yóe-yascertáj: f BÉCSBEN, T. KEH, 81 N G K R S T lt A S S K 15. SZ. i! „tum goldenen Reiohsapfel." VérttflKÉltó lftbdftCMok, ex«ldtt általános labdaoaok neve alatt; m utóbbi nevet teljes joKgal megérdetuiik, útival csakugyan alig létezik betegség, melybtn exou labdacsok csodás k«> táaukat e sera seresen be nem bizonyltuiták volna, fcvtiaedek óta esen labdacsok általános elterjedésnek 8r-vandenek éi alig van család, melyben esen kitünö hásisxerből kéexlet nem volna található. Ssámtalan orvos által »xen labdacsok háxiaxerül ajánltatnak és ajánltattak miaden oly bajoknál ■elyek a rosa eméistésböl és székrekedésből erednek : mint epe-xavarok, májbajok, kólika, vértól«|ások aranyér, béltétlenség s hasonló bete/eégeknél. Vártisstitó tulajdonságuknál fogva kitünö hatással vannak vérsxegéaység s sx abból eredő bajoknál ii: igy sápkórnái, Idegességből származó fejfájásoknál itb. Rm» vártiaatitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat sem okosaák, • ennak folytáa még a leggyengébb egyének, de még gyermekek által is minden aggodalom nélkül bevehetök. A ssámtalan hálalrotból, melyet o labdacsok fogyasstói a legklllönbösőbb éa legnehezebb betegeé-gak ntán egésxségük visszanyerése folytán hoxxánk intéstek, esen helyen csakis nékáayat emlitttnk aaon megjegyzéssel, hogy mindenki, a ki esen labdsczokat egysaer hassnálta, meg vagyunk győaődva, asokat tovább fogja ajánlani. \' Pserhofer J.-fále vártisstitó labdaosokat köretelal ér caakis ások tekinthetők valódiaknak, melyekaek hasa-náb<: ntasltása a Pserhofer J. névaláírással fakata ssinben és minden egyes doboa fedele ugyaaaao* aláírással vörös sainbon van ellátva. Amerikai tÖWfaít<e, BC^iÍhS sser minden kösxvényes éa oaáaoa bajok. u. m: gorincx ag> bántalom, tagssaggatáa isćhiaa, aűgraiae ideges fo/fájás, töfájá«, fOluxaggatia stb. tib. elles 1 forint 20 kr. Köln, 1893. április hó S Ván. Tisstelt Pserhofer url Legy.il oly ailrri és kaid|0n nékem Ismét 15 takarcsat as 0« (4l(lliiiulh«lstlan vérlUitltó Ubilacsaiból utiuvétallal. Kofsdj* as uton Is a legmélyebb kó.xOnetamet labdacsai eeodahatásáért. Maradok teljes tlsstelattal Pawllelik Faraim, Köln, Uitdanthal. Ilra\'ehe, PIMuIk mellett, 1887. eiept hó It-éa. Tekintelea Úr! Tatén akarata volt, hogy ai ön labdacaal keselm köté kelitek, melyakuak l>atá»*t aiannel megírom : fen gyer-makágyhsn mevliOllein >lyaimyira, hogy semmi munkát ágyban mrgliQllem ilyauuylra, hogy volUm többé képea végeini és bluonyár* már a hol tak kőit volnék, ha as On csodálatra méltó labdacsai yn-gam nem menteltek volna meg. As latan álc^a meg Ont esért aseraser. Nagy blialmain van, bogy esen labdaraok engem la tfikélatasen ki fognak gyógyítani, a mint inár másoknak Is egétaségdk vieesanyeréaére angitségul siol-g ál tatu ______Knlflca Térés. Bécs újhely, 1887. nov 9 én. / Mélyen tiutelt Úr I A legforróbb kaexdneleinet mondom aaannal önnek 60 íves nagynéném nevében. Ai Illető 5 éven it aienvedett gyomorburulban é* visk<>raSgban, már éleiét la megunta, »elyről egyébként le la mond .tt, mldftn véletlen egy do. best kapott ön kllúnfi vérllaitltó Ub.lacaalból a átoknak állandó hsasnálata folytán tökéletesen kigyógyult. Legfőbb t látlelettel _ ^ Welniettel Joaefa. • Kichengrabaramt, Oföhl mellett, 1889. márts. »7-én. V Tekintetes Url Alúllrott lamélaltan kér 4 csomagot as ön valóban hasMioa éa kllUnö labdacsaiból. KI nem mulatathatom leg-nagysbb elismerésemet klfejetnl aten labdacsok értéke fe-lett és ásók, a hol ceak alkalmam nyílik, a atenvedSknek legmelagtabbeu fogom ajánlani. Kten hálalratom tetaiésese-rinti hsssnálására önt exennal felhatalmatom. Tejes tlsitelettal____Hahn Ignács. OoIschJorf. Kolbacb mellett, Bsllétla 1888. okt. 8 án T. Úri Kelkéroto, mlaterlnt ai ön vérllsstltó labdtc.alhól 1 esomagot 8 dobottal küldeni aslveekedjék. Caakla at ön ceodálatoa labdacsainak kőtxdnheiein. hogy egy gyomor, bajtól, mely engem öt éven át gyötört, inegstabadullam. Kten labdacaok nálam aohasam fognak kifogyni, s midőn legforróbb kösiOnetemet klfajesam, vagyok t<ssteleltal Kwlckl Anna. Esen vártisstitó labdacsok csakis a Paarho fsr J. róla, as „arany birodalmi almákoa" ealnaa«U gyágyssertárban, Hécsbea I., Niu- geratraase 15. Ma. m. kéexittettnek valódi minő. ségben, s ogy 15 sxom labdacsot tartalmaxó dobox ára 21 kr. Kgy csomag, melybea G dobos tartalmax-tatik, 1 frt 05 krba körül ; bérmentetlea utánvétel k tildéénél 1 frt 10. kr. Kgy csomagnál kevesebb uem küldetik el. Aa őssaeg elöbbent beküldésénél (mi legjobban postautalvány nyal eeakösöltetik) bérmentes kdldéssel •gy«tt; 1 csomsg 1 frt 26 kr., 2 oso mag 2 frt 30 kr. a csomag 8 frt 86 kr., 4 csomag 4 frt 40 kr., ft cao-Mag 5 frt 20 kr. áa 10 csomag 0 frt 20 krba kerül. NT NB. Hagy elterjedtségük követkostéhen wua labda ceo k a legkülönfélébb novek és alakok alatt i ntáaoststrrk; eaaek kővetkestében kéretik caakfn Pssrhsfar J-.tŐl Ével iiionivo iu Kr. Fagybalzsam JÍYS^riJSi.S idült sebre, miut legl latosabb sser allamerTa. Angol ceodabalzsara, Por a lábizzadfts ellen. .^JíTauE Ixxsdást I ax sxáltal képsődő kellematlea asagot, épen tartja a lábbelit és mint ártalmaUaa saef vaa kipróbálva. Kgy doboaail 60 kr. Bérmeatve 76 kr. Mrmentei küldéssel G6 kr. :xxx xxxxxxixxxxx; > Tarmocbinin utyacuutfi ívek ho—A \'If valamennyi hajntlveistö saer köaőtt orvosok ál Ur a legjobbnak olismerve. Kgy ol.gánsau kiállított nagy sxeleacxével 2 forint. Általános tapasz aott sebeknél, mérges dsgsnatokaál, ujjknkaca, »e-•>««• vagy gyulndt-mell vagy más Ily bí^okaál, »Int kitünö sser lön kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bérmentve 75 kr. F»«rhofer J.-tö|. Sok ár Mladen Kgy köcsöggel 40 kr. Bérmentve 65 kr. Ú+ifYina/\'lír W ÜUlán saa ismerd kitttaőkial-UWIULIÜUY, ,Mr j,urot rekedteág, <jörc**e k». högés stb. ellen, 1 ttvegecske ára 60 kraje. 2 areg bérmentve 1 frt 60 krajcaár. É let-esszenczia SC1S is mindenriemU alteati bajok ellsa kitlnő háaisaer. ,1 ttvegecske 22 kr. 12 Oveg 2 frt. Altalános tisztító só it\'EM: sxer a rosa emésaléa minden kővetkeaményel, n. m. főfájás, sxóddlés gyomorgörcs, gyomorhév, aranyér, dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 forint, Kgy Sva« SO krajoaár, Golyva-balzsam, kitűnő gyógyasar, »wéliUehli ílelsó vagy egés sóg só gyomorhurnt és minden a rendetlen saármaxó bajoknál. Kgy csomsg 1 frt. Esen Itt folsorolt késaitméayekea klrtl aS ossUák lapokban hirdetett őaaaes bel- ia kaiftM) gyógysxerésaetl különlegességek raktiraa nuak áa a késsletben netán nem levők gyoraaa áa oloaóa areg-smerextetnek. — P>\\jtal megrendelések a lenyoraalH ban esxkóxöltetnek ha a pénxössseg előre bekndeUk | nagyobb megrend dések utánvéttel küldetnek, — Mr> mentve csakis oly csetbon történik a kaldás, kS as öasxeg előre Uérkoaik, mely eaetbaa a pe«Uk»ltaágek sokkal niéraékelteldrk. í , Niomalott Fiachel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán. |
