* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
33.06 MB | |
2014-07-18 13:13:14 | |
Nyilvános 1058 | 1636 | Rövid leírás | Teljes leírás (287.01 KB) | Muraköz 1894. 48-51. szám december Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: i ■\'XI. évfolyam, Csáktornya, 1894 decsember 2« \'48. ,, &wk*«tÖT»l ért«k«inl l«fc«t alá. átnptp 11 4a IS ór» köiött — A lap »Milimi Tink re vonatkoa* •ind«a kOalamétijr Margltal Jósaef wikaaitö 0avira kftUaa4i. Kiadóhivatal i Ftoakt! fttlöp könyvkereíkedU«. Ida Mldandök u alöfls«(4>l dijak ■yilttarak U hirdaUatk. Bi/detések joUiijoíío számitlatoak. miutM 4r*kt íféer évre . . . 4 1H Yél érr* . ... 2 tU Negyed érre . . . 1 űrt Egye« nim 10 kr. MAGYAR és HORVÁT MIM MEGJBLKNÖ TÁRSADALMI, ISMERETTKRJESZTff * SZMUMllI HETILAP. ._lietenkiHt ^ujnser: va*iirH»|». A .MiiTnkOci tiszti Önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi takarékpénztár« »at. hjvntalos közlönye. »tg *lf»(*dUUak j Bidapaataa: OoldUrKar Á. V. ia Xokataln B. kW. Irod. B4t*t*ai Bchalak H., Dukaa M., Oppalik A., Dauba G. L. 4a U.rainil 4a HanidL Br önben: 8Urn M. Biztosítás szövetkezés utján. \' v \' - ( . I (. Az emberi természetben fekszik az e törekvés, a melylyel értékes javait a léha-, lőleg biztonságba kivánja helyezni a kárt okozó behatások ellen. Ez a törekvés a társadalom közgazda4 sági fejlődésének mértékében nvndnkább előtérbe lépett; és alkalmas módokat keresett a lehető tökélyes megvalósulásra. Ez a törekvés hozta létre a vagyon munkaképesség, testi épség és életbiztosításnak mindama nemeit, a melyeket ma ismerünk és ez keresi a tökéletesedés további formáit és fejleményeit ezen a téren. Közgazdasági kulturális fejlettségükhöz képest talAljuk a biztosításnak különböző módjait az egyes államokban, mert maga a biztosítás értékes közgazdasági eszme, a mely a többiekkel együtt fejlődik, és mindig egyre nagy9bb kflrt hódit peg. Rohamosan"\' terjedt el a biztosítás szükségének eszméje hazánkban az utóbbi egy pár évtized lefolyása alatt, a mely idő Deákra éppen közgazdasági fejlődésünknek legélénkebb fellendülése is esik Ez időszerint leggyakoribb és nálunk NfUitir ptUttorM 10 kr\\ majdnem kizárólagos módja a biztosításnak a rés/vényekre alapított biztosító társaságoknál, való kflrbiziositás és pedig legtöbbször csak tűzkár biztosítás. Ezért mint legállalánosabbnál — most maradjunk csak ennél • • . » v , } . • i Ma már sok millióra rug az az összeg, a melyet hazánk közönsége évenként kifizet a részvényekre alapított biztosító tár saságok pénztáraiba, értékeinek tűzkár ellen való biztosítása fejében És pedig 1886—90. évek állaga szerint 36 015 \\l69l-ben 35-883, P8ö5í-ben 86 051 millió! forint volt hazai intézeteink bruttó tűzkár-di) bevétele Ezzel szemben ugyané bztositó társulatok tűzkárokért kifizettek; 1H86-1890.\' években átlag 16 444. 1891 ben 13 683 és 1892 ben 14 610 milffó forintot Pedig tud j valevő dolog, hogy összes tűzkárt szenvedhető és biztosítható értékeinknek mintegy egyharmad része van biztosítva ez idő szerint és igf időveí ezek-ar. összegek még sokkal tekintélyesebbek lesznek. Itt kell rámutatnom arra a szomorú körülményre, hogyha hazánkban üzleteket kötő biztosító társaságok legtekintélyesebb része idegen, sőt, hogy e nemű hazai vál lalataink részvényei is nagyrészben idegen tökélek tárczáiban őrizietnek. Ilyenformán a biztosító részvénytársaságok jövedelmei is — kis kivétellel a külföldre fol... |