Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
24.45 MB
2014-04-28 14:57:42
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
225
2432
Rövid leírás | Teljes leírás (280.02 KB)

Muraköz 1894 9-12. szám március

Muraköz II. (Medjimurje)

Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap
Čakovec. [Csáktornya.]
1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.]
Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11.
Megj. hetenként egyszer.
Szerk. Margitai József
Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor
Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor


A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

XI. évfolyam.
Csáktornya, 1894 ^márczius 4-én
9. szám
fta«rk*MtŐT«l irUkosnt Ufctt 4MO«P 11 *• 18 órs kö»6lt — A lap »Mllemi ritxir« Yoaatkoaé ■lnd«a kö»Ur4ny Hargitai Jilllf iMtktuW UTin ktldwd*.
ftiadóklvatal i
^ riMk«l Fülöp könyvkeiMkcdiM. 14« kíld.ndök u «löfl*«t4»( dija
»ylltUwk ím blrd.tW,
Birfct&lí jíliíjoüi uínitUUü.
MAGYAR és BORYÍT NYELVEK MEGJELKNÖ TÍRSADALMf/ ISiíERmERJKSZTÖ 6 SZÍPIRODAUI BIT1UP.
Me^jclculk heten k I u t egjNzer: vanáriinp.
----------* 1 »i ■ ■ i ■ i i ii ————————,,—mamm^mmmmmmmmtmt^mmtmmmmmm——o
A »Muraközi tiszti ÖnbegélyzŐ szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi
takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye.
T-
■-J JUK
Kis birtokosaink a biztosítás
terén.
«
Biztosítani — pénzt kiadni oly valamire, mi sem adó, sem végrehajtás utján nem kötelezi a mi kisbirlokosainkat, olyan valami, mit kívánni, de követelni nem lehet még ma, miulán ezzel tisztában igen kevesen vannak és ennek hasznos voltát csak ezek képesek méltányolni. - •
Hogy mily áldásos ezen intézmény, bebizonyított tény, de miután kisbirtokosainkról lévén szó, szomorúan tapasztalták folyó évben, midőn hazánkban teljes vidékek lettek áldozatai tűzvész- és jégnek, kimondom, ki érezi, fájdalom, e csapások súlyos voltát, mint szegény kis gazdáink, l^ik nem biztosítanak, vagyis önbiztositók, viselvén a rizikót öntudatlanul j mert mig a vagyonos osztály, bár ellenszenvvel, de lefizeti a csekély biztosítási összeget, hogy nyugodtan lehessen minden elemi csapás ellent addig a mi kisgazdáink, visszariadva ama csekély áldozatoktól, miután nincs tudomásuk az élvezeítdő előnyökről, koldusbotra jutnak saját tudatlanságuk folytán.
Mindezen rendkívül könnyen lehetne segíteni, ha a kisbirtokosokat felvilágosíts nák az önbiztositás szomorúan káros voltáról. Első sorban a gazdasági egyesületek
»
Á„Mflrakh"Uniája
MMMMMMMKBMdWMBttt^WHIWMMH \'Hll" .IIHtfH » VtS v
Uti \\ ázlatok Bulgáriából.
v.
Aug. 11 én reggel elbucsuxtunk kedve* papunktól ■ ao Akdere völgyében fölfelé haladva d. u. öt óra tájban már a barlangban voltunk, melyben ■ már többször is emiitelt hírneves Kivés*, Janka is éjtsxakázott. Mi nem a barlangban, hanem a kibajló sziklafal alatt leiepedtünk « ■ a barlangban főlgyült juhganójjal tüzeltünk.
&8ös idö volt, mind a melleit nem tudtuk megállani, hogy esőben is meg ne tekintsük a JnmrukCal 60 - 60 m. magas sziklafalát, mely fenséggel derékszögben átvágja az Akderét. E •alán egy kilométer hosssu fal közepén horpadás Iktsxik, s • horpadásból xahan le a kii patak a mélységbe, hogy ös«zes vixe sxétpermetezik. A M tele van apró kiszögelésekkel, párkányokkal, melyeken a Balkán legnagyobb botanikai ritkaságai együtt föltalálbatók. Szentélynek, Flóra gyermekei védbáalyájAnak tűnik fel e sziklafal, s nem élveatem még nagyobb örömei, mint a mikor Siipanios barátom hü támogatásával nagy fáradtsággal én életvesxélylyel ugyan, de le nem vágott, >oha le nem tarolt, soha mejf nem érintett növényeket gyűjthettem sasfészkek tösiomszédnágában.
Éltem veaxélyexletéaével szedtem e szikla-párkányokon egy uj Oiuerariát, mely immár nevemet viseli a egy uj rózsát, melyet a keleti
lennének hivatva, hol a gazdákkal közvetlen értekeznek, ezt czélul tűzni ki, odahatván, hogy a jég-, tüz- és állatbiztosítás hasznos voltát is megismertetnék, gazda közönséggel. De maga a magas kormány i is támogathatná hathatósan a gazdák : érdekeit azáltal, hogy felvilágosittatná a gazdákat, szintúgy, miként azt a fllloxera terjedésekor, ennek meggátlása és a selyemhernyó tényésztés emelése czéljából
I tette, utazó vándortanárok kiküldésével. Ezeknek feladatául tűzte ki a tüz- és jég kárbiztosilásról előadásokat tartani a mi elmaradott gazdáinknak, saját jól meggondolt érdekükben.
Hanem ha Magyarországon a biztosítás oly általánosan el volna terjedve, hogy bármely elemi csapás sújtaná hazánk egyes vidékét, nem tenné azt tönkre, vagyis a lakosság nem lenne kényszerítve koldusbothoz nyúlni és végigkoldulni az országot, hogy az éhhaláltól meneküljön ; de magának az államnak js rengeteg kárt okozván, mert kényleienilik egyes városokat, sőt vidékeket is az adófizetés terhe alól felmenteni.
Mily másképpen van ez a német és más államokban; pl Svájczban jégkár állal sújtott vidékek részére a könyörado mány gyűjtés be van tiltva hatóságilag, reászorilván ezáltal a gazdákat a biztosi
Egéaz ém .\' . {; . 4 Ari Fél évre . , , r IIH Hegyed
évre . t . 1 firt Kgyea nám 10 kr. \'
ffirfeUnk mif SIAHMV***\' BwUp«t««i (Mdbsrgw Á. T. U
»tein B. klrd. iné. BicWui SckaUk H., DnkM M., Opp*Uk Danb* O. L. fa tánánil 4a H»n»dL Brflnben; 8 Ura ML .
NyiHUr péiUtor* 10 kr»
- tamnmm am--- j t* -HJ"\'-
... ">
soraimnak azon látszata legyen, mintha ezáltal a biztosítás czéljának vakon tömjénezni akarnék, utalok a folyó évben hazánkat ért csapásokra, hol az ország egyes vidékei teljesen áldozatai lettek az elemi csapásoknak Mily áldásosán tel* jesitették a bizlositó társaságok kötelezettségeiket, csak ások tudják ezt teljesen méltányolni, kik nem győzték\'eléggé kö szönni a gondviselésnek, hogy biztosítva voltak.
Kotányl Mihály.
Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás előmunkálatairól.:
— (A kiállítási bizottság jelentéséből. —)
>
(Folyt.)
III. Az egyes csoportok programmja. A) tA tfrrinetMt ftesoportbitotutynak
1. építészeti emlékek: az ország építészeté-nek fejlődését feltüntető tervek, rajxok és fényképek kivált falterületeken ; műemlékeinkről gjpa-
1 másolatok ée modellek alapterüléien.
2. Képzőművészet: hazánk képzőművészeti emlékei közül a be1* és külföldön (Önmaradt festmények, me\'szetek iR^róleteken, szobrok óa azok másolatai alapterűlkiSn.
Hóra kiváló ismerősének Dr. Dogén Árpád, kedves barátom, nevére kereszteltek.
Késő délutánig kutattunk, »yUjtöttank, pedig még mindig osak a paUk jobb partján időztünk.
Másnap reggel folytatluk a gyűjtést a ugyanazon az ulon, melyen jöltüuk, visszamentünk Keloferbe.
Aug. 16 án az es évi legnagyobb kirándulásunkat kezdtük meg, egy hat naposat a Balkán legmagasabb csúcsára, a Mara Gidikre ég a Rozalili hágóhoz.
Kora reggeltől késő délutánig pihenés nélkül haladtunk, vagyis mig a Rozaliti hkgó éjszaki lejtőjén \' lemenve, meg nem győződtünk arról, hogy a Mara Qidikre tervezeit kirándulásunk teljesen fölösleges volt. Mindöesze négy növényt raktam be s kedvetlenül tértünk vissza rövid pihenő ulán a Monaslirdere fölött emelkedő Byd Orozára, illetőleg a Monaslirdere egyik mellékvölgyébe. hol ismét egy, de bükkfákkal körülveit kinyulő sziklafal alatt, kitűnően védelt helyen, telepedlünk I«.
Másnap leereszkedtünk a völgybe, ■ \' rendkívül gazdag rétekre bukkantunk, hol előbb mindketten a bogarakat fogdostak össae, majd ejyüU áiluk ki a növéuyeket fa.
18-án keleti irányban egyenesen ereszkedtünk
le a Monaosiirderehea. Rendkivül fárasztó volt aa ut. A tömérdek csalánnal benőtt igen meredek lejlön szanaftiét heverő faágakon, törzsein és kődarabokon átvergődve a szó szoros értelmében öassetörve érkeztünk a patakhoz. Krt vid pihenő után átvágluuk rajta ■ a Mara didiknél nem sokkal alaononyabb. • kevés hóval borított Kadim|ját másztuk meg.
Későn érkeztünk tanyánkra » alig győztük bevárni, hogy a kenyér, mit vezetőnk, Janku kéazített, a hamuban khűljön.
Időzésünket e helyt is megelégelve, másnap útnak indultunk, még pedig lyból ax Akdere vízeséséhez. A Mara öideken, Jumruköalon keresztül menve, fáraazló ut és kétszeri bőrig ázás után Paris falut elhagyva a Biela völgyébe érkeztünk, hol vetelönk saját, deszkákból összetákolt kunyhójában megszálltunk.
Paris rendkivül érdekes. Boglya forma házakból áll, melyek legtöbbje osak kűrben egymásnak támasztott kukoriozakdróból van építve; tetejük szalmával összekötve a e nyomorult viskók láttára, önkéntelenül is a .legsötétebb Afrikába" képzeli magát az ember.
A Balkánban sol oláb At. Csakis a hegység legmagasabb részében ^knak, igen szegények, rendkivül bizalmatlanok a »ibló természetűek. Ha oláh emberrel találkoztunk, az megállott a addig kiiért figyelemmel minket, mip osak valami erdőben, v.igy vahmelj hegy mögött el nem tűntünk, miud kérdezte, hol töltjük az éjszakát a természetesen, jóhiszemű arozot vágva, aaindig megmondtuk; — a valóságos éjjeli tanyánktól lehető legmeawvjb. helyet jelölvén meg.
Aug. 20-án újból fölkerestük a Jumruköat sxiklaíalát s es alkalommal egy egész napot a patak bal purtjé? töltöttünk, részint pótolva á mult alkalomk\'.« ciak kevés példányban talált növényeket. rési\\at pedig inakat fölfedezve. 2l-én a már emlitelt kolostor mellett elhaladva. vissxalértünk Kaloferbe, hogy rlika növény Muciimét, minél hamarabb biztonságba hozhassam. A ,
Wagner Jékuoa.
(Folyt, köv.)
8. Zene én sxinművésxet: legnagyobb részt alapterületen ; vonó és fúvó hangsxerek, orgonák, zongorák, hangjegyek, nyomtatványok és kéxira-tok saekrényekben ; betlehemi játékok i XVIL— XVIII. sxáxadbell iskolai színpad.
4. Oktatás és tudomány története: ,kft«ép kori XIV.—XV. ssásadi szerzetes iskola ; XVII. századi interieur a tudományos eszközök Márnára : a többi tárgy fáitertleteken és ssekré-nyekbeo.
ö. Irodalom történ?t: Bluba scriptoria a XIII. sxáxadból avultai levéltár); XV. sxásadi könyvtárterem egy XVII. sxázadi íöur könyvtárt ; a nagystombali XVII. sxásadi egyetem könyvtár-termének más* ; XVII. ssáxadi nyomda*
6. Ipar: legnagyobbrésxt fali és ssabadon álló ssekrényekben elhelyesendö tárgvak. Fal-terület és ooslüme- képeknek; XVI- sxáxadi ötvösmöhely, XVII.—XVlII. ssásadi terem a czébgyölekezetek és tárgyaik ssámára.
7. Egyházi o lőport; a péo«i IV. siáaadi oubioulum (3 m □ 8.20 m. nagy ós 2.20 m. maga*); «iy tX—X, asáiadi primitív fakápolna;
XVI. ssásadi román, — Xlv. ssásadi osuos ives — a XVI. ssáxadi dsámia, XVII. s/á/adi szerb, XVlII. szásádi barokk kápolnaXvlI. protestáns kápolna (a-plaíondjával és (esteit karzatával. Nagyobbsxatyásu gypssdomborumfl-vek és kapuk elbel/esésére fslterület, a tárgyak legnagyobb réssé fali és szabadon álló szekrényekben: XIII század, szerzetes lakó* ozella, • a soproni fXV. ssásadi) káptalan-terem mása; yXVlI. századi renaisianoe reiektórium.
8. Lakberendeaés ; ösmagy ir sátor; föuri szoba a*\'XVI-XVII. századból (40-50 □ »), a bártjai városi tanáoiterem (80—90 □ m.) i
XVII. sxazadi török sátori XVlII. sráxadi főúri lakosztály; XIX. századi empire islésü sxalon 6» hálószoba. Exen helyiségek legnagyobb része bele van értvea 6-ik csoport helyiségeibe; mert együttesen állítanak ki
ö. Pásztorélet, mesögazdiság, slb : ax itt elöirányaott 160 □ méternyi területen a jellemző tárgyak leuxnek asekrényekben bemutatva. A teljes suiteek kűhJri paviliont kapnak, a történelmi főcsoport épületen kívül.
10. Kormányzat és közsxellem többnyire szekrényekben: oklevelek, peo^tek, érmek, jelvények, XVIII. sxásadi interieur, as igazság-szolgáltatá>-i (vallató é* büntető) eixköxök sxá-mára; perdöntő párpaj, megbélyegzett hamis tanú, félig lenyirt szökevény rabszolga, ssidó köxépkori megszabott öltözetében, faltér 6 nagyobb ssabáéu térképnek, melyeken ax orsxág területe korssakonkint lesx feltüntetve. A szepesi káptalan XV, ssázadi levéltárának mása.
11. Hadviselés; falterüleien fegyverek, xásx-lók, trófeák képek, szekrényekben: kisebb terjedelmű tárgyak, ssabadon álló lovas és gyalog alakok, csoportok : három XVI., XVII, é* XVIII. századi interieur; XV. sxáxadi lovagterem as Ipületen kivül: tornyok, bástyák, erődítmények, (XIII.—XVIII. sxáx»di stílben) lőrésekkel, várpuskák és ágyuk felállítására.
12.NerasetI élet egyéb jellemtö vonásai: falterület képeknek; ssekrények a külömböxö tárgyaknak és emlékeknek,
B) iA jelenkori flaoporiljot,:
Ax J/1, képsőmüvésseti csoport működési irányának és keretének alapfeltételét a tervezett műcsarnok létesítése képezi.
Exen 4000 m* nagyságú épületben elégséges terület álland rendelkezésre, hasai művé-sxeinknek, hogy teljes számban való megjelenésük és legkiválóbb műtárgyaik bemutatása által a kiállításon méltóan szerepelhessenek.
Ax I|II. előadóművészei! csoport bizottságilag megállapított programmjának főbb pontjai a következők :
Ax előadó művészet általán bárom főcsoportban foglalható Össze :
a) szavaló művészet (drámák, színművek, vígjátékok, bohózatok),
b) éneklő müvésset (dalművek, vigdalmű* vek), mely keltő közölt foglal helyet as énekes népszínmű és operett«,
o) xenemüvészet (müvésset egyes hangsse-reken, zenekarok kamarazene stb).
A kiállítás területén okvetlenül létesítendő lévén egy épület ax egyes szakkongrestxusok — egyesületi ünnepélyek, orsságos ülések sat. meg-tarthaiáxára : e* ss épület oly sserkexet és berendezésben lenne létesítendő, hogy as, mint hangversenyterem, megfeleljen as igényeknek- Sióval, egy exakt hang verseny teram építendő, tt exen minden más sokadalom coljaira is hasanálha\'ó legyen Exen csarnokban mutatandó be zenemű vészelünk.
. A hangversenyterem — a szükséges mel-j
lékhelyiségekkel együtt — 2700, illetve 8000
négyzetméter területet igényelne a mint as 1800 vagy 2000 hallgatóra létesíttetnék.
E csoporiba különben a kövelkexö lárgyak tartósnak:
A) ssinművésset. Eredeti sxinművek stb eredeti késiratai és kiadványai, hazai, valamint a haxai ssinmüvésset fejlődésére, mint tényezők közrehatott müvéssek, művésznők, irók aroz-
képei és életleirásai, és ezek kiváló emléktárgy«1
B) Ssinháaí berendezés és felszerelés: állandó sxlnháxak tervei, látképei, mintái.
Szinhási gépészet különleges sserkexetben, rajzokbar vagy mintákban.
Világítási vállalkozók : színházi különleges világilftsi készülékek, szabályoxók stb.
Disxletlestök: min\'ái, tervei, cachirozott színpadi tárgyak.
Színpadi óksxerek, fegyverek, jelmexek és axok raj/sí.
8zinpadi ozélra imitált bútorok.
C) llazai zeneművészek termékei.
Eredeti operák, ballettek, syuiphonlák slb. eredeti ké/iratai.
Régibb és mai kiadóotégek kiadmányai.
D) Hangszerek.
Orgonák, hármoniumok, xongorák, vonó-, fuvó- és Uiöhangsxerek slb.
A II. közművelődési oioport, mely a csoport-beosztási programúi szerint ax Irodalmat, az időszaki sajfót és a statisztikát foglalja magában, a következőkben állapodott meg:
Az irodalmi osztályban a magyarország irodalmi és tudományos intézetek kiadványaik megalakulásuktól kezdve, a magánkiadók kiadványai pedig 1867-től állíttassanak ki.
Külön alosztályt fognak képezni a naptárak és a ponyvairodalom.
Ax idösxáki sajtó egy olvasó ozéljaioak megfelelő külön helyiséget tervei, a melyben egyrészt as orsxágban megjelenő Összes lapok a közönség rendelkezésére állanának, másrészt a sajió retrospektív kiállítása könyvtárszerűleg helyet foglalna.
A statisztikai osztály a kiállítási programúiban körvonalozott irányban fog eljárni.
E osoportban a magyarországi kulturegyesű-letek is fognak közreműködni.
(Folytaljuk.)
Különfélék.
| — <$rcuttts <§iaö főispán ur e hó 1-én és 2-án réaztvett vidékünkön a magán-I ménvizsgálatokon, még pedig Lendván, Csáktornyán és Perlakon. Kíséretében I volt: Parosetits Ottó százados, a pallini méntelep paranosnoka. Csáktornyán a , vizsgálaton Jelen voltak: Varna Frigyes h. elnök, Tislér József, Tóth István, Mu fai Róbert bizottsági tagok, ő mé tósága 2-án távozott Perlakról Zala Egerszegre.
— (gtlkénttüük lapunkban köztudomásra hozni, hogy húsvét hétfőn Szilágyi Gyula légrádi ev. lelkész az állami lanitó képző intését zenetermében úrvacsora osztással egybekötött protestáns isteni tisstele tet tart.
— • 4 Csáktornyát kiededóvó egylet ró részére ujabb három évre a tagok gyűjtése serényen folyik. Eddig közel 100 tag irta alá a gyűjtő-ivet. Mihelyt a tagok gyűjtését befejezik, ax alakuló közgyűlés meg-tar tátik.
— Mitftl aakorgfár. Zala-Egerszegen egy megyei cxukorgyár létesiléae czóljából a megyei birtokosság bizottságot alakított, mely SvaBtics Benő főispán elnökle\'e a\'att a létesítést bletositó intézkedéseket meg is tette, és pedig oly kedvező siker rel, hogy a kisérleti répa-termelés már ez évben a megye legtöbb vidékén ugyanazon bisottaág által megindit\'atott\' melynek várható sikeres eredményéhez képest a
czukörgyár a vállalkozásra jelentkezett gyárosok által a jövö 1896. évi őszre tényleg fel i« fog állíttatni. Erre a vidé künk beli birtokossá« és gazdakösönség figyelmét annál inkább is felh\'ujuk, mert a Vasmegyében, Sárvárott és más ssom-szédmegyében is ujabban tervbe Tett czu korgyárak részére a megye területén is a répatermelés biztosítása keresve kerestetik és Ügynökök utján eszközöltetni ozélozta-tik. Nehogy a megyén\' kivüli ily gyár réazére a répatermelés lekötleesék, a a mi megyére nézve pótolhatatlan hátrány lenne, azé\'t is, mert azzal a megyei osa-korgyár létesítése lehetetlenné \' válhatnék. A mint értesülünk, vidékünkön a többi között a csáktornyai grófl uradalom, Mu« rai Róbert beliczai éj Vrana Frigyes bányavári birtokosok is vállalkoztak ki* sérletet tenni a répatermeléosel.
— jMiruuséílinsig. A o áktornyai gyógy szertárnak nehéz, homokkőből készült ajtó-oszlopa pénteken reggel bedőlt s a gyógy* szertári laboránst elütvéo, lábát összezúzta. Szerencse, hogy azon az élénk ponton nagyobb baj nem történt A sérültet rögtön orvosi kezelés alá vették.
— ilrimtt Ao mtgktTűH Uaba István ciáktornya-külíárai jegyző 14 éves fia, nagy-kanizsai keresked. isk> tanuló, szülői és szállásadó gazdája, tudta nélkül ott hagyta az isk. azzal a szándékkal, hogy Amerikáig meg sem áil. A kalandvágyó tanuló szándékáról csak 2 beavatott társa tudott, a kik megígérték neki, úogy mielőbb követni fogják. A fi u eltűnt s as aggódó szülők hetek óta hiába kutatták gyerme küket rendőrség,lapok, Bat. utján. Mig végre a a m. hét elején a világlátott fiút Görozben egy csirkUBz társaságnál meglelték s haza hozlák. A fiu Kanizsáról való eltávozása óta messze vidéket bejárt. Nagy-Kanizsáról vasúton Pragerhoíba, innen gyalog Kos* tainiczába, majd Laibachba, Laibachból Triesztbe ment, hol útközben utol érte < a Bóra. Triesztből Spalatóba, Pólába, majd Fiúméba hol gyalog, hol vitorlás csnloa kon, majd ismét Triesztbe ment vissza, ahol beállott egy czirkusz társasághoz 80 kr. napidíj mellett diszletfestőnek és jegyeladónak. Triesztből a társulattal GŐrczbe vándorolt, a honnan egyik társát értesítette sorfáról. A levél ismerősök utján a szülők kezébe kerUlt, a kik Koósz, csáktornyai városi rendőr őrmestert küldötték érette s hazahozat\'ák a kalandvágyó fiut.
— é aagykanksai Oakéatit tüioltó ím (Mit mentő osztálya javára tegnap, már cziui hó 8-án, a polgári egylet termeiben nagyságos Clément Lipótné és Gelsei Gutmann Vilmosné úrnők védnöksége alatt jótékonyczélu estély t rendeztek, a következő műsorral: 1. Prolog, irta főtisztelendő János urt szavalta Darás Malvin ur • hö\'gy. 2 IV. Concert Vieuxtemptől, hegedűn előadta Pécskai Alajos ur, zongorán k sérte Bischitzky Miksa ur. 8 »Egy kis viharu vígjáték egy felvonásban, Dreyfusi* tói, Személyek: Feleség — Dr. Schwaroz Adolf,ié urnő, Férj - Dr. Ollop Mór ur. 6. a) „Repülj fecském\', Hubertól, b) .Cavatina\' Rafftól, hegedtln előadta Pécskai Alajos ur, zongorán kisérte Bischitzky Miksa ur. 5 Magyar népdalok, énekelte Dr. Rothschild Sámuné urnő, zongorán kísérte Stocker Antal ur 6. »Faust* phantasia Wieniawsz-kytói, hegedűn előadta Péoskai Alajos ur, zongorán kisérte Bischitzky Miksa ur. 7. „A mama megengedte a tánczot\', élőkép. Közreműködő urnök : Dr. Hauser Jánosné. Rosenberg Uichardnó, Wusztl Lajosné ; úrhölgyek : Demszky Laura, Knortzer Paula, Nyély Gizella, Tóth Kamilla, Wei»i Bertha; urak; Belloni János, Belus Lajos,
Dr. Darányi Árpád, Dauacha Ottó, Har kányi Soma, Dr. Plibál Viktor, Rudó B Bél«, Dr. Szigethy Károly, Uuger Ullman Elek, Vécsey Zsigmond.
• — M\'tr^ Zalamogye terű letón 109 ügyvéd van, kik közül a z.-egerszegi kir törvényszék területére 48, a nagy-kanizsáéra 61 esik. — Készt* helyen a rault évben egyenes adó befolyt 16 069 írt fogyasztási adó 26,676 írt; tanácsülés 12, képv. teslüleli gyűlés 7-szer volt. — A S i ó f o k bal. fürdő r. társ. 1893. évi üzletforgalma 19,766 irtot jövedelmezett; az igazgatóság tagjai közé gr. Batlyány Géza, Fenyvessy Ferencz, gr. Szapáry látván, Meazlényi Lajos, Burchard Konrad, Glatz Henrik. Palkovils Ede, dr. Preisz Kornél stb. válaszlattak meg. — Acsopaki R a n o ld e r k a s t é Íj A az örökösöktö! Freyslftdtler Jenő, lovai és lótvázsonyi nagybirtokos 24 ezer írtért vette meg- — AlsóLendván filloxera és peronospora ellen védekező egyesület ala kult. - A keszthelyi ba l.-s z t;-g y ö r g y i h. é- vasút január havi összes
bevétele 2 010 frtot telt ki.
j
— ffatai hilik, A magyar királyi pá csütörtökön találkozott Mentonéban ; ki rályuuk két-, a királyné három hetet szándékozik Riviczt regényes vidékén tölteni. — Munkácsi Honfoglalását naponta mintegy 20D0en látogatják s eddig több mint 100 reproductiót rendeltük meg ; a művészi alkatás általános hatást keltett, a kép alapeszméje ellen azonban politikai és történelmi szempontból mindig több kifogás meiül íel. Az 1894- 96 évben 200 millió frt, államjegyet vonnak be ; az egy forintosok forgalma 1896. julius végén megszűnnek. — Eszterházi Pál herczeg sopioui főispán 25 évi működése után viíszavonul; liótíőn búcsúzott a megyétől, — Déva és Vajda Hunyad mellett a csáptelep szépen virágzik. — Pálmai lika végleg megválik a színpadtól. — A holnapi országos liberális nagygyűlésen az ország minden nevezetesebb pontja képvi* selve lesz. /
—• tumes követketmiayri- A gazdakörökből most már általánosan és mindenütt tudják, hogy a mu\'t évi répamag termés a góczponlon t. i. egész Észak-Németország termelő helyein nagyon rosszul ülött ki- A nagy hiányt sokan. — kik répamaggal kereskednek, — mindenféle módon, leszállilotl árakon, és olyan áruval igyekszezek pótolni, a mely a »jó« és »megbízható« jelzőt semmikép sem érdemli meg. mert az idei viszonyok közt tárva-njitva az a;tó oly üzelmeknek, melyek a gazdára nézve végzetessé válhatnak Ilyenekkel szemben csak akként lehet a gazda érdekeinek helyes megóvására nézve megnyugvást, ha az idei viszonyok \'.közt egyáltalán nem bizza másra rendelése.t mint épen csak első rendű czégre, a mely megbízhatóságánál fogva vezérszerepet ját szik növénytermelésünk terén- De látjuk különben, hogy a valódi fajazonos mag vaknak termelői is állást foglalnak már számos hamisításokkal és visszaélésekkel szemben: A ma megjelent lapokban kő velkező nyilatkozatot tesz közzé egy világhírű külföldi répamagtermelö.
A Borries féle eckendorff (északnémetországi) nemesbirtokok központi igazgató »ága ezennel közhírré teszi, hogy a kitűnőnek bizonyult eredeli eckendorfi takarmányrépa magjának kizárólagos ós egye dűli eladását Aszlria-Magyarország részére Maulhner Ödön budapesti magkereskedő czégre ruházla át és önnél fogva csak is
ezen czég egyedül képes a valódi eckendorfi répamagot szállítani-
— >§ktosltást dfrttiltót czimmel egy uj szaklapot indított még a magyar biztosítási iroda. A közlöny szerkesztői: Dr. Fleischmann Sándor és Csajághy Lajos- A lop ára egy évre 6 írt- Megrendelhető ^u dapest, IV- Deák Ferencz utcza 21. sz.^A lap -szakközleményeken kívül, minden a biztosítás kftrébe vágó kérdésben felvilágosítást ad. Ajánljuk a biztosítók s a közön ség figyelmébe.
— <§almttknél az első segélynyújtásra legmelegebben ajánlja a német vegyészeti iparszövetség a dr. Slilling-féle Py.ktanint. E szer azzal a sajátszerű tulajdonsággal bír, hogy még akkor is van gyógyhatása,
ha »a sebet egyszerűen behintjük vele« — illetőleg anélkül hogy azt előbb ki kellene tisztogatni I — Ez nem kicsinylendő fontosságú dolog azipari életben napról napra előforduló kissérüléseknél való könnyű használatra minthogy azoknak tudvalezőleg igen hátrányos következményei, miut pl. egyes lagok megmerevdése, vérmérgezés slb. szók* lak lenni.
CSARNOK-Ha megtörténnék, anyám!
Hogyha, anyám, mind az, miken Téged arany álmom viszen : Vagy ha mind az, mit számodra Szép ábrándom felrajzolna ; Ha mind áz, mit lelkem vágya Részedre caak megkívánna ; És mind az, mit megérdemel Az az értem égő kebel ; S annak minden szent betűje, Édes anyám, teljesülne: Nálam, menjek bár a menybe,
Boldogabb még ott sem lenne.
«
1 Várossy Mihály.
Dalok.
L
Kis kertemben lehullott a Tea rózsa legutolsó Virága,
Mint lehullott, elsodorta Az ősz hideg, sord szele más Határba.
Tea rózsám nem sajnálom, Mert a kinek én ast szántam Mást szeret :
Álnok, csalfa, hűtlen leány ! Megcsalta a hőn szerető Szivemet.
No, de sebaj I hűtlen leány l Mindezekért — nem átkozlak -Tégedet;
Pőt szivemből azt kibánom : . Aid d ja meg a szentháromság Ftigyedet.
Légy te boldog I.. . E világon — Boldogtalan hadd legyek én Miattad;
De gondold meg,hogy ax Isten Igazságos - s te szivemet Megcsaltad.
, u.;
Huss rá czigány, as áldóját I . . • Van kedvem, most mu atok Halottja van a szivemnek —
Husd, s ti hurok sírjatok I
\\
8irjon rijon as a négy búr Te vén osigány kezedben I Én meg ide leborulok S agy hallgatom osendesen.
Leborulok, hogy ne lássa 8enki a nagy .bánatom — Less még talán ez életben,
Less még ta\'An vig napom I
^ »
ÜT&rkas Károly,
l .
Szülőföldemen.
öledbe sietve jöttem újólag, Hogy keblem élvezzep örömnapokat Ha bánat megtámad, csak rád gondolok; S előlem oly könnyen futnak a gondok.
Gondomat s bajomat mind elfelejtem, Ha lelkem itt lebben drága öledben. Mind gyerek, éltemet benned éltem le..;
Oh, e lét fényes ég, nem lesz feledve-
j
Boldogság mennyország volt gyermekkorom, öledbe oielve azért vágyódom, Mely helyet, mint gyerek, százszor bejártam : Örömmel még egyszer befutja lábam.
S a halál ha talál reám tán itten; Oh, olyan boldogan ver végsőt szivem.
"Városéi Mihály.
Kőt sóhaj.
Mért nem száll le néha, néha Egy angyal a földre ? Minden árva szivet, Beirni egy könyvbe ..,
Hadd irna be engemet is. Az első levélre, Annak is, annak is A legelejére.
IL
Mért nem száll le néha néha Egy angyal a földre ? Minden csalfa kis lányt Beirni egy könyvbe:
Hadd írná a rózsám i$ Az első levélre, Annak is, annak is ,A legelejére.
Szabóioska Mihály.
FELELŐS SZERKESZTŐ MARGITAIJÓZSEF
/
XI teSaj.
Vu Čakovcu 1894. 4-ga marciuía.
Broj. 9.
8 nndniknm »©<1 j« »»»kl du fororltl med II I IS var©«. — Sr« potiljka tléaé« M iadrt«J*BO> risali, n»J M pollljfj« na ím« HmiíUI i*kf« indilkt n áUWTM.
XxAftUljatTO!
Z.JÜUr. FUoh.l Fllipor* ku M fndpUU i obintu« jv/lilj^Ja.
na h•rvatokor i I
Pr«dpl*taa méi Je t
Na celo leto . k . 4 frt Na pol leta . . . 8 frt Na čet vert leta . . IM
t
foj^đlnl broji kottaja 10 ftfc
Ob«MB« m pol« rtWU I M
rMtiiuiJi. , ,.
tagJarMkom Jeziku lilace^l đmžtveni znanntveul I povmljivl )l«t sli puk.
mvalKlV>tlJ«đ.«xi JadLantorat J/ to: -ma. evalsru. ned.<slj\\i
r 11 a 11 i i • -■ - - -
Službeni glasnik: ..Međimurskoga podpomagajućega činovničkoga druživa\' C ..Čakovečke flparkfwse", „Medjimurske sparkasae". i t d
1__■■_____i*
Gospodarstvo.
Najvažnija vrati krma i njihova hraniva vrédnoat.
Gdo hoče, d« svoju marhu dobro hrani, poznati mora ne samo vrsti (fele) brane, nego znati mora i njihovu vrćd-noat. Vnogo falingah óioi se vu gospo* darstvu o tom pogleda. Vnogo puta dava se marhi vsake feie krme, koja ima preveć hranljivih tvarinah vu sebi. dočlm se drugi put opet hrani sa krmom, koja ima pre malo hrane vu sebi. Marha dobiva anda jeden put preveč, d ugi put premalo hraniv&g hraniva, kaj Je posljedica, da se marha nejednako rasvija, ler dava nejednaku basen. Poanavanje hranive vrédnosti vsake fele krmiva potrebna je takaj zaradi toga, da gospodar zna, kojim krmivom mora marhu krmiti, da marha dobi vi-e mesa 41i vide made, dá marha postane jakša aa delo ili da se odebeli sa trgovinu. Kakti najpoglavitede fele krme su sije* daće,
1. Sladko séno. Vrédnost sladkog sina ovi sna je od toga, kada je bilo pokoleno i kak se je spravljalo. Ako je bila travja, pokoséna xa vréme ovćta, onda daje nabol\'e, najhranivele i najležeše probavljivo séno. Preveč dozorela trava, dava vide slame, a postane nehranljiva, i ležko probavljivo, 4pr tim gubi hranivo vrédnost. Slabo hranljivo postane séno i
i
onda, ako ga dugo vremane isp;t* deždj, jer se ispereju vse lehke\'e probavljive tva-rine is njega.
Jod je pakó gorje, ako séno popije«-n\'vi- Takovo séno marha nerado jede, ter more imati pri kravah i tu posljedicu, da polegnu (zvrgneju), ako sesa takvim s6nom hrane.
Jako hranljiva krma je otava, osobito ona iz bregov ili planinah Lehko je probavljiva, ter zato i dobro hrani.
Vu obóe je séno, tim hranivefle, čim bolda je zemlja, gdö su trave rastle. Zato je kiselo séno, koje je raslo na močvarnom tlu, malo hranive vrednosti, ter ga marha neće ui rado jesti.
2. Seno od dćteline, lucerno i espar-sete. To séno ima vnogo vide dušičnih tvarinahvu sebi, nego li prveflnje, pak je zato od vnogo ^ekde hranive vrédnosti. Ćim boUe je tlo, na kojem detelina raste, tim je hraniveáe krmivo. Ako se kosi, kada je vu cvétu, ter pomali osu-i, da listje neodpada, onda nije samo vrlo hra« nivo, nego je i lehko prebavljivo. Takova krma osobito je dobra za krave dojoioe i mlajdinu.
i 3. Fridka döteüna, lucerna i eapai sela Hraniva vrédnost ovisna je pri fiiöki detelji, ponajviše o plodnosti zemlje. Ako je deteljica temuo-modre zelene farbe, zna menje je, da je tlo plodno i da deteljica ima dosta du\'iCnih (hranivih) tvarinah vu sebi. Na hujdem tla deteljica bude slabo

izdala, bude praina i nehrahiva. Cim mlajša je deteljica, tim vide ima bjelanCO* vine vu sebi, tim je hranivij*. a tim vekda je pako pogibelj, da se govedska marha napuhne (nadune). Zat > se mlada deteljica nesme sama i mokra davati marhi, niti se nosme marha po krmljenju sa deteljicom odmah napajati. Najbolje je, da se frižka deteljica razrede ter poméda sa slamom i tak vpotrébi za hranu.
4 Zelena kuruza. Pokehdob ima zelena kuruza sladora, rado ju marha jede. Hran\'jiva nije vnogo, ar ima malo belanče-vine vu sebi, zato se samem nesme hra-niti, da marha neomrŠavi, i da nedobije gi iu, Mljeko po ovoj hrani postane vodeno. Najboljše je, da se k zeleni kurusi priméSa deteljica, p seje ili semljeti bob.
5. Méflana krma od sobi, grahorice ili graha ima istu üravinu vrédnost, Jrak i deleljica, ako se upotrébl ouda, kada grahorica ili grah načine već komudine
6. 8lama. Hraniva vrédnost slame je jake različita. Najviše hranive vrédnosti ima slama od leće i ostalih sočivioa, onda ćojde slama oi 1 etnih, a za njom od zimskih žitaricah. Najmenje hranive vrédnosti ima slama od kuruze (kuruzinje) i hajdine. Pri slami ima viSe hranive vrédnosti gornji dél (izmla> eno klasje) nego li dolnji dél, Zato nek se gornji dél pohrani, a dolnji dél vpot»"ébi za nastalj.
7. Gomolje i korem. Blitva, cukorica, krumpir, mrkva i snadka repa su hranljive
ZABAVA.
Najbolji dar.
(Dalje).

Ta iziđe aajstareii sio van i prigibajoč M silno pod bremenom, iloži pred otcem veliko vreče napunjeno zlatom, srebrom i dragim
kamenjem i reč« :
>
#Evo, ti Otec, bogait vo zaista onoliko, kolik je ves imetek tvoj. Jedno leto dan priskrbel sam, koliko si ti Crez celo tvoje tivlenje; afam se, da marljivedl rok od mojiL za uprav lanje svoga imetka nemored najti 1"
8tari Otec posegne svojom rakom a zlato, srebro i dragokamenje, ali ja naglo epet is-mekne, da bi ga kača ogrizla narugavdl čelo reče;
„Sinko, nije blago nI »rebro nit »lato, neg je blago, kaj Je srdea • drago Blago si velika donesat, ali ja okaljano prolejanom ljudskom krvjam, a a sjaja njegovom sede vragovi greha. Gdo nije pdtMim načinom priskrbe! novce, on je po »ja|a njihov« dospel a verige mije ii kojih je težko ikada oslobodili dalu svoja. Nije blago ni srebro nit
slato, neg je blago, koj je stekel razum u bratinskom družtvo srdcem; Ti si pokazal, da nemaš srdea — dara tvoga neprimam."
Na to pristopi dragi sin, kulne otca a desna raka i počne pripovedatl
.Moj pat, Oteo, nije bil dalek. Jedoo vruće ljetno po poldan idei sem po lepoj ravnini, gde nije nikakovo drevo, pod kojega hladom bi-se mogel odpočinuti. Ves zmučen i od pnt<-vanja truden, dojdem do dvora s-vrtom okiudtno. Iiuč okolo stanja, opazim pri obloku divojku, gde prede, i bila ti je/ Otec dragi, tak ljepa i Ijubezna, da uisem mogel pógled oka- svoga od nje okinuti ; nu i ona opazi mene, isiie iz dvor«, pozdravi i zapita, nebili se hotel malo okrepiti. Ja sem odgovoril, da bi, pozovh me ona a dvor i dademl mleko i kruba ; prostodudaost njezina razvede ml jezik, i ja joj počmen pripovedati zakaj idsm a svet. Zverdil sem ja, reče mi divojka;
„Vidi« , kak je Bogto dobro vdredil; evo oprav sada nam ae oženil prvi sluga, a Otec nema na koga, da se osloni, ostani pri nas. Otec moj rado te pr.me — a i meni se dopadaš.
Ostal sem otec dragi, ar mi srdee pri raslo k Marici i nidta nas na svetu nečv raiUviti. Gospodar bil je iz početka ntrog
proti meni, na upoznav me, potrspla me jednoč po ramenu i reče:
»Junak, od tebe boče biti jednoč dober gospodar; ruke sa ti od deleža, a gospodarstvo se razme lkak malo, što ostani ovde, dal budem ti Marica; dj veka me i onako neče biti, a ti baš me podtaval Nato si podademo ruke i Marica bila je moja . Komaj da se je leto nagibalo kraja, porodila mi Marica detece milo i lepo kakova je i sama; Oro primem u naručaj l rečem deteta :
„Oj, detete moje, ti bađei najbolji dar, kojega morem otca svoma donesti s puta. Ajdmo ua pat do deda, posmehovanje tvojih otica i tvoji poljube! ružice pomladit mi hodu sedoga Otca, pdk budel mi veselje a otčins-k j hiti«.
To rekav odgerne, drngi sin diroki plašt i položi Otcu a naručaj dete, nedužno angje-
leč s rečmi:
Gledaj, otoe dragi, ovo je dar z moga putovanja. Mislim, da nisem mogel boljega donesti."
Stari otec dene na krilo deteice, pogleia ma a modre oči i pritisnav ga k sebi, poljubi ma ramena lica i mehke ročice. Na ta se zamisli, na ruga starec čelo, i podavajuč det« sinu, ter prigovori ozbiljno)
uradi vnoline oukora (sladora), krumpir zaradi i k roba (itirke) To hranivo pak ima »tom onda vrödnost, ako se poméüa sa tvarinami, koje imaju dušika vu sebi, kak n. pr.: bob poseje, p eőavina od ulja i. t. đ. Gomolje i koren ne#me se tamo baenuvati aa branu, nego mora se marhi davati i seno ili drugo koje krmivo za ispunjenje želudca, ar drugač ide Škrob i slador neprebavljen (oeprekuhan) čres ćrćva.
Do vesda spomenute fele krme moreju marbu hraniti, ali ju nemreju tak prehraniti, da bi gospodtr od nje imel osobitu haien, n. pr. \'da ju odebeli za prodaju.
Da se to polući, mora se k prvešoj krm« davati marhi takaj i takova krma, koja ima vrlo vnogo hranivih tvarina vu seb\', koje su lehko prebavljive, ipak vu želudao malo sapune. Med ove fele krmiva spadaju :
8- Zrnje. Najhranljivije zrnje je od sočivica kakti: bob, grab, grafiec, graho rika,, osobito, ako se kuhano ili semljeto daje marbi. Pri telioah i volovah, gdé treba osobito usgajati meso, da postane jakSe, najprvle bude se to postiglo sa hranjenjem boba ili grahorice
9. Trop od pive suh ili moker, vrlo je hranljiva koma za krave dojnice i mlajflinu, ar je slaten i lehko pre bav jiv.
\' 10. Poseje \\nogo su hranivefle, ako je bilo smje samljeto vus navadnih melinih, nego one iz dampfmelinov, ar imaju ove menje hranivih tvarinah vu sebi.
11. Preflovina (trop) od ulja i ostalih mastilah osobito su hranive, ar imaju vrlo vnogo belaučevine. Sa niko om hranom se nemore marha tak hitro odebeliti, kak sa ovom. Lehko je prebavljiva i govedska murha rado ju jede. Osobito <!obra je ta hrana aa mladu marhu, da se ojači i bolje razvija, ar ima fosforo-kiaelog vapna vu sebi, koji je mladoj marhi vrlo potre beu za raivoj kostih.
\\ 12. Mljeko i sirutka takaj je dobra hrana. Mljeko osob to se hasnuje za
mladu marhu, ter ée rafuna 8 đo 10 fcilogramov mljeka, da povnoži pri marhi
teftinu sa 1 kilogram meta. Sirutka oput-rebljuje se kakti hranivo sa svinje.
Sadržaje vu
10 kilograma árödnjeg séna 10 ki ograma vrlo dobrog deteljićnog séna 10 kilograma slame pd hrži , ; 10 kilograma slame od ječmena 10 kilograma slame od soöivioa 88 kilograma krumpira . . i 70 kilograma buraka .... 60 kilograma mrkve .... 100 kilograma sladke repe 16 kilograma frižkog divjeg kostanja 10 kilograma srna od jermena 10 kilograma srna od sobi 10 kilograma srna od hajdine 10 kilograma ama od boba . . 10 kilograma prelavine od repice •10 kilograma posejah od hrli 10 kilograma klioah slada . . . 10 kilograma tropa od piv\'e (suhih) 40 kilograma tropa od pive (fii\'.kih) 80 kilograma odreskov od cukorice . 40 kilograma deteljice frifke mlade 50 kilograma kurusne stabljike zelene
Koliko imaju pojedine fele krmiva tvarinah vu sebi, iz kojih sbog hranjenja postaj vu marhi meso ili salo, pokazuje nand vva »križaljka.
Suhih tvarina ProbaTUirih \' trartruhis kojih a« rtrarjai
meso salo
kl* ki*: klg.
8.6 0.60 48
81 0.80 48
. . 86 0.08 87
\\ 8-6 v 0.12 4.2
. . 8.4 0.88 Ö.7
88 0.40 8.0
. . 8.4 0 84 7.8
. • 84 > 0.72 6.7
• • 8.5 0-90 7.0
. . 87 0.40 7.0
• . 8.6 0-80 6.8
• . 8.6 / 090 5.8
•. • 8.7 070 fiO
♦ 8 6 . 2 80 5.8
. • 8.8 250 48
» • 8.7 180 6.0
. • 9.0 6 1 80 5 6
. . 9 0 \\l 85 68
. • 88 1.66 5 6
. . - 8.1 0 72 70 -
. < 8.0 0 92 8 1
. • 8.0 0 85 49
Vnožina t tih krmivah razdeljena je
tak, da je pri vsih skorom jednaka vnožina suhih tvarina, ter prama tomu isračunane su ostalje prebavl|ive tvarine, Is kojih se stvarja meso i salo.
Spomenek moje mame.
U ružičastom svötlu nastala je friška majulka noč- Néma ti ina spusti se na okolicu. S lehkimi krili raznaia proleoni vetrič glas večernog zvona, opominajuć verne na pordrav-lenje Gospino, a donestč podjedno blateni mir s dvojnimi, i žalostnimi željeno uti-lenje.
Denes je prvi majuSki den, prvi den meseca Marije I
„Sinko neda se pohvaliti, da si iSel o< svet, da ptibavifi iskustva, oital 9i na jednom mestu i \'/adovoljival željam, koje su se rodile u mladonaökim srdcu tvojem. Zaisto dete, milo insće blago. Nepristoji se mlsdilu i nesluii mu na diku, pripada odo mužu, koji dospel lepim marom do zrelih čina, iraade pravo, da se kad u večer odtere znoj iz svoga čela, razveseli i okrepi milim smeákom deteta svoga. Mladići koji je preran oposlubnul glas srdća svojega i irknol is ča* eljabavi bračne, neči, sinko, postati pravi muž. Oovećanstvo koristan, več žena z obličjem muikim, koj> neće biti jak utemeljiti ćvetst dom sebi i obitelji svojoj za budući vremeoa, pak da da valja mulu živeti i za domovinu i braću ■voju. Tvoj dar, aiuko, premda bolji od dara najstarefiega ti brata, neje me razveselil s tim priznajem, da nesmem ruktra tvojim poverit« imetek svoj. jer ti si pastil vuzda srdcu svomu, a nesi premislil, da je i razum a jednakoj meri sa koristan i!vot potreben."
Nato migou stari otee aina niajmlajáemu, koji odsadi u hiti stal, plaho prbliži se ovai, kuAue otca a desnu ruka i nerede nit reći.
,0) sinko poslednja nado moja, kaj si mi ti donesel ? .Nikaj otec dragi\' odgovori Bajmlajli so. .A kaj si delal a svetu ćrez Celo to viflaae zapita otee i naruga ćelo. Nato pečme najmlajši siu s krovuim glasom ovako pripovedati,
»Sesti od prilike dau od oaoga, kad sem osUvil hižu svoju, došel sem do jednoga sela. Ta zapazim poljeg pata oboga tena, na pol golu, kak sedeč med petero deee, koja su sa krah vikala, plači.
„Kaj plačefl, lena?" upitam ja. „K«k nebi plakala/ Odgovori mi iona, „kad mi je mužu, koji nam je bil viem je. dina podpora, vumrl, a ja nisem moguća za se i decu kruha zaslutiti, toliko, da bi ai utisili glad. A denes sa nas iitirali pod boije nebo, prodali uun hi;.icu i odtirali kravica, jedinu nulu hranilica ; ah, nemam kamo da poloiim decu svoja I glava svoja, ar aesom maglu, da naplatim duga \'
Srdce mi se razftaloatilo, Otec dragi, na Ž3DO i decu. Izvadil sem zlato, kaje ai mi dal na put i dadem ga fceni, rekav;
„Evo ti zlata, kupi si hlžu i kravica i hrani deca Za dar svoj iSčem od tebe samo to, da se z decom sk>ipa molifl aa aedoga mi otca, da ga dragi B >g blagoslovi i jo* ga dugo zadrti a življenja. Na to otldera dalje.- f
Ta aad vtihoe najmlajli sin. Stari otec ibriše luljovitom rakom sasa is oka, i atli-nuv sina ruka, sspoveda ma, da pripoveda dalje.
„Tretji dan" nastavi najmlajli siu ,doj deru oteo u Veliko Suma. Izgubim put 1
odlučim po Boljoj volji u tami prenoćiti. U
*
Okolo mene tihi vetrič trepti, a ja tiho dapčem : Zdravo bi. Devica I Zdravo kraljica majufla I\'
Neapazlce zemem v ruke spomenek moje mile ma)ke, milo čislo bi. Devioe; O blagos-lovlen apomenek mamin I
Bil +*m jol dete, gda me je naaćila moliti pt^r&vlflnje S žarom mojega licaaam ju sluflal, goreči željom, lovil re«i dobadjajuće iz astah jez nih- Tak je sanedeno mala tolmačiti kreposti, lepota i vrline bi. Marije.
Stopram nije pet let bilo, gda aam izgubil
to sapazim, gde se a doljai zdiže dim, tarniml koraki se ja odpravim k-tomu mesta i najdem na travi pred hiiúm tena, gde Bi deci lomi komadič Crnoga kraha. Bil sem gladen, nu Videč, da je i dete vaako samo mali komadió dobilo, reknem ženi: Gde ti je, tena muž?«
„Ah" odgovori ovja, imam muti, ali ga za čas vile nebadem imali. ; leli a hiti na smrtnoj prfctelji. Ja ga njegajem kak on, nesnara žgati, a ljudi ako mi jim nedamo vuglenja, oni nam n^voflse »Vaoe — i tak more^ z-dec -m od glada poginuti.
Novac neaem vile imal, da bi je ženi dal, ali 8em imel zdrave rake i zato sem joj rekel: gIdi, tena, njegaj si mata, ja badem z« te vagleaja žgal, da budafl imala ti i deca kaj jesti."
rida počnem lećidrva i žgati vaglenje, celi osen tjednov sdržaval sen vau obitelj. Deveti tjeden, kad je vagleoar već posve ozdravi! razslučim ae s njimi. Bprevodil me do kra. <8ume i a plačem mi sa dobročinstvo hvalili. Ja pako reknem: Neaem badava za vas delal, hočem od vas ovo da ae vai molite it moga otca, da ga dragi Bog zdravoga uadrti." Nato odidem, ali mi je, Otec dragi ostala aapomena odpaljeaja vagleaja a lami sa betežnog vugleaara, eto je, gledaj 1*
(Koneo sijedi). - .-<•\'
Priredil: J. ClrkvenM,
dobra mamica. önt je se preselil* a sreĆaeSa domovina, gde néma boli. Plakal ssm te poljeg njene smrtne postelje, «11 samo nato, ar sa i dragi suce itlevali, a nisam jod znal premoliti moje taiostne stanje, a kojem sem se uahadjal. Po smrti moje mamice došel sem a tadje rake. Tj me nisa učili na molitvu; tu sam odrasel, kak divjak, brez svakoga odgoja. Jednoga dana, to jo bilo ravno prvoga majuöa, odiSel Bem i ja n cirkvu, Na predikalnicl. prepovedal ie jeden seroglavni redovnik od ljubavi bi. Device. Poslndal sam ga napetom pazlivostjum; reči njegve su bile vračljive balžamake kaplice mojemu tuftaomu srcu. On je rekel, da je Marija mati svih sirotinjab, da je uteáeoje fttloslnib, 1 da nigdar jod nije ostavila onoga, koji je jn za pomoč zaprosil.
Potok suzah poteče mi moje lice na te rčči. Na mestil sem se vu najzakutnefle mesto v cirkli i klečeč sam molil k krušenoj majki svih sirotah, da ml nek bude zagovornica. Od toga vremena sam većpat priskal cirkvu, gdagut mi je duga proti tetkom skoiavanju ovoga sveta bored se veö već pomalidi\'a r spadne mi oa pamet bi. Marija, majka svih sirotah.
„Zapsmeti si atoga dragi sinko dobro moje reći, ako te n životu te>-ke nevolju znadju, u kojih ti ni jedna človečka ruka nemre pomoč podati, onda moli se Matiji tna ti bude sigurou podpora u svih betegov i nevoljah".
Snanim okom sem obečal mamici, da njezine reći nigdar zabil nebndem.
Vura na steni pokazuje već nodoo
vreme...... ja zaćem boga moliti";*«; a ruki
držim malo čslo, spomenek mile majke......
»li usta mi neprestalno iepöeju z mojim srcem.
«. * * .
.Zdravo bodi Marija
Mijka sveta kraljica 1" .
Is Malog Kat. Vjeat.
kraćenju bila je ta velikoj palači famlljske palače vn Oarpineta gostba.
Herceg primaa Vaazary akademik.
Upravno vieće magjarske akademije zaa nosti izebralo je 19. februara na mesto po kojnog judext cariae, Ladislava Szögyenja Maricha, primasa Kolosa Vaszarya upravnim rdčnikom. I obadva prveSnji primasi Scitovaky i Simor bili su upravni viečnloi akademijo.
Munkácsy Mihály.
Munkácsy Mihály glasoviti magyaiski aük,r, navrdii je 20. februara 60 ljet Oa sp je rodil 20- februara 1844. vu Muukaőu od otca Ővabe, Mibalja Lieb, podredjenoga službenika vu ondednjoj solari. Kad mu je otcc vumrl, bil je mali Mihalj Lieb 6 ljet ttar, ter je dodel k sestriv Nagy-Károiy, koja ga je 1856. dala k selskomu tišlaru vu navuk i tu je delal ladice i ormare, koje je znal ljepo okinčiti- Preporučili su ga zatim nekakvomu slikaru (malaru) hitah, pri kojem je počel malati (risati). Ljeta 1863. dodel Je kakti tifllarski detič vu Budimpeštu, gde je ostal tri ljeta i težko betegoval na o ih. Odovud je otilel vu Beč gde ga uisu hoteli prijeti vu slikarsku akademiju, kak niti Matejka ni Makarta. Stoga otiáel vu Monakov, krenete vu Düsseldorf i Pariz, gde je postal glasoviti slikar i oženil markizu Desmarches.
( ■ \'
Sjedinjeni i na smrti.
Pred tremi tjedni vumrl je vu Beču grof Kilmin Majlath, sin poznatog magjarskog hUtorikera, grofa Mojiatna. Bil je 79 Ijet I star. Vu nedelju po poldan, kad jebi grofof sprevod, vnmrla je i njegova tovarudica, grofica Petrina Majlath 78 ljeti stara. Tak su tovarudi i na Bmrti sjedinjeni.
Kovnica follšnlh pene*.
KAJ JE NOVOGA?
NJ. Veličanatvo car i kralj
Njegovo Veličanstvo c»r i kralj odputoval je vu pondeljek ob 1 vuri pddan iz Beća preko Welsa va Lichtenegg vu pohod svoje kćeri, nadvojvodkinje Marije Valeriie, koja očekuje vu svojoj familiji radosten dogoijaj. Kralj se bude odonud povrnul vu Beć, a 26. februara putoval bude na Bevleru, gde se hoće zestati sa kraljicom Elisabetom vu Nizzi i žojom iti na rt sv. Martina. Boravek na Revieri trajal bude po priliki do 17. matciuša. Kralja sprevadja glavni adjutant grof Paar i vide druge gospode. Naravno je, da ladavec putuje inkognito pod imenom grof* Hohenemta. Franceski kormanj dal je po svom poklisaru va Beću, Loézu, izjaviti Nj. Vel čanstvu svoju radost, ka] dohadja vu Franoezku. Nije jod ustanovljeno, da li bude Nj. Veličanstvo se istim putem povrnulo vu Beć, ili pak bude, kak jedne bečke novine javljaju, s kraljicom ide! oa Kif, da vidi njezinu vilo,
Sveti oteo pra-vujec.
Papi Leonu XIII. narodil se pranećak. Prešetne nedelje rodila je t u varodica njegvoga bratića, grofa Ljudevita Peccia, grofica Vitko rija, vu Carpinetu, aineku. Na krstu dobio je ddte 1 ime papino, Gisabimo. Karneval mu je bogati amerikauec Loubet, komu je papa podelil tltuluš vojvode. Kakti fuagiiala je gospa Luigia d\'Odro U Milana. Po avat anom
Iz Temiévara javljaju: OvdeSoje redar, stvo (policija) dočla je vu trag kovnici krivih (fdlišoib) peuez, za koju se sumnja, da se nahadja vn Veršu. — Dra temišvarska pustovala, Slezinger i Snie nagovorili su ondefl-njeg krčmara Autona, kad je bil pripit, da zmeni jezero \'forintih za 8500 folidni kronah. Kad se je Anton otrézni), prijavil je stvarpolicijl, Vezda se iiće kovnica.
Kneževskl gosti vu Opatiji.
iz Opatije javljaju, da se okolo 10. marciuti očekuje visoki kneževskl gosti, za koje je najmljena villa Angiliona, nekoji dili Ama\'ie i ville Szeaaere, vu cčlom za 60 per. on 40 Bobab. Ves svét razbija si ondi glavu, za koga je tolik broj Bobah najmljen, pak se je zarad toga b prva sumnjalo, da bude car Aleksander na oporavek doáel vu Opatiju Medtemtoga je ova vést oprov/gnjena. Ve se oude šepče, da bi visoki gost mogel biti ve liki knez Gjuro, ili veliki knez Mihajlo obedva mlajši sini ruskoga ceaara, koji su betežoi, ter prvi boravi na Kaukazu, Vnogi naslućuju, da bi i ruaka carica mogla dojti.
Bugarska kneglnja.
Bugarska kneginja, koja je jod uték betežna od poroda, nahadja se izvan pogibelji Vu pozvani bečki doktori Braun, Schanta 1 Neussor izdali su onde pred par dnevi sljedeći bulletin ; Kod kneginje opazili su ae ograd-ćeui pojavi vužganja, koji su izazvali opetovanu sirnica. Medtemtoga se more zevsema
zaufano očekivati, da bude kneginja za kratko vréjae podpuno ozdravila.
Kapitani adjutanti pedačkih reglmentah.l
Ratni minister, geuertl konjaničtva Krieg« hamer, odredii je, da Be pri vsakoj pedaćki , egimouti postavi;jiden kapitan za regiment-k»g adjutanta. Do vezda sa ua tom mestu bili i.itjl oficiri. Od 1. majuša o. lj. ova se budu mč8ta succesivuo popubila s\'kapetani, a vezdainji adjutanti OBtaii bulu do premembe kakti «drugi regimeustki adjutanti". S prvim majušom imenovani regimentski adjutanti ka pitani stajali budu navćk vsih javnih izlazov vježbah áerega poleg oberštera te vodiju vu pisarni vsu korrespondencijn, koja se tiče ofi-cirah. Drugi regimentski adjntant nejde vu miru s d "regi, nejma konja, ter zastopa prvog adjutanta. Prvi ovakovi reg\'mentski adjutanti imenovali te bude vu Galicji,
Ruski kneževskl gosti vu Opatiji.
Malo naprvo smo javili* da se okolo 10. marcziuSa vu Opatiji očekuju visoki gosti is Rusije, za koje su uajmljenje tri ville (palače) sa 40 sobah. Jedna versija veli, .da budu došli obedva sini betetog ccsara Alek sandra, veliki knezovi Gjuro i Mihajlo. Druga veli, da bu doála ruska carica se velikom knjeginjom Knezijom. Vaikak bu za viéme boravka ruskih Gostov vu Opatiji onde boravil i vojvoda Oldenburg, koji je i na svoje ime najmil vse tri ville«
Za par dnevov oprovergajaju bečke no* vine i ove glase : , N. Fr. Pr. piima iz Berlina sljedeću vješt: Cesar Vilim, cesarica Augusta Viktorija zaputit će se vu polovici meseca marcio\'a vu Opatiju, g le budu dude vremena boravili. Potni program jod uije ustanovljen, ali se misli, da bude car i cadca 15. marciuđa dodla vu Opatiju, gde sa v<ć najmljeni i stanovi. Kak čujse, to bu cesar i kralj Ferenc Jožef na povratku iz Bievere pohodil nje« mačkoga (prajzkoga) cesara I ctsaiicu va Opati/ — Ovim se takaj oprovrgavaju vješti dolszku ruskih kntžovskih gostih vu Opatiju S ceaarom VHimom do*la budu i njegova déca.
Led na Dunavu.
Na Dunava se je od par danah pojavilo opet toliko leda, da sa va Budimpešti vse ladje obustavila promet.
Vu Budimpešti, 23. februara.
Ljudevit KoSoth stopil je sensačionalnom poslanicom stranki neodvisnosti oa popriite kakti branitelj civilne ženitbe.
Glede prigovorah o Ilorvatskoj 1 glede prestolonasljedstva pite Košat; »Kaj se tiče autonomije Horvatske, to je vu zakooo izre. čeoo, da Magjareka i Horvatska sačinjava orsočku zajednicu toli naprama prema drugim državam. Gradjani Horvatske nisu samo Hor. vati, već i magjarski drtavljani, odakle sijedi, <ia nisu ovi posli horvatski autonomni. Neau* tonomui nabrojeni so vu zakonu, medju nje se broji drialjanstvo, koje je pridržana zajedničkomu zakonodarstvu, pri čem je Horvatskoj pridrtana samo provedba.
Odatle sijedi, da za Horvatska nisa mjerodavne one norme, koje vréde, kad imo-zenci stića magjarsko, ili kad Magjar sitće inozemno dižaljanstvo. No ako zajedničko zakonodavstvo nedeli toga mnenja, kak se more odatle crpiti razlog za odklon tenitbenog prava-
Glede prestolonasljedstva kate pismo, da röíenje toga pitanja nije takovo, da bi ooo proialazilo iz osnove o civilqoj teoilbl,
$6kaj za kratek cas.
Jednoč puhal je silen veter, pital je jeden jako debel človek nekojega kočiača, koliko potrebuje za voinju vu bi žoji varofi ? De nes, gospodine odgovori kočiaS, od peljam Vas za pol\' osne , ar kad Vi budete na kolih, onda sem siguren, da mi veter neče kola
prehititi,
- Nekoj mesarski inofi pisal je svojim roditeljem sledeči list :
Drugi moji roditelji 1 Vezda sem več pol leta vu navuku t. j da se vuMm mesarijo. Meni je jako dobro i moj gospodar me ima rad. Dal mi je večputa trbuh razrezati i glavu odrezati a denes ml je dal ko*u guliti. Imamo deset volov i dve krave i vsi mu Vas lepo dali pozdraviti.
Dobre topne i sténe vure z« f»i céoe mod dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijač, Špsrkabss). Pii n.em se usimljeju vure takaj *a popravek za lal-
cčua.
LOTERIJA
Grsz 24-ga februara 1894 3 21 01 §1 34
Cena ziika. — Gabona Arah
1 m-.mázsa. — 1 m.-cent. frt kr.
Btiza > Pšenica 6 50
Zab Zob 6 25
Rozs Hr* 5 -50
Kukoricza ó Kuruza stari! 4 60
uj „ nov
Árpa Ječmen 6 -
Febér bab Grah beli 5. -
Sárga * > žuti 4-
Vegyes » » zméöan 4. -

»The Gresham«
Pr »The Gresham* zvanom londonskom druitvu (vu Čakovca je upravničtvo pri Graneru stacunaru), je moči iivoto si-gurati. Toj est plati, gdo si hoče vivot osigurati, po leto vekáu ili menjéu svoto i to poleg togs, kak je gdo star i kak svota bočc\\ dá dobi, pak ako bi vurarl, herbom imenuto dro^.tvo »plati onu svoto, na koja je bil is) osiguren, ili ako doživi na p. 15—20 let.) njemu daju isto svoto vu ruke. Tak je mori život ženskah i decah osigurati. Ovo drožtvo ima svoje glavno opravničtvo vu Budapcštu.
• N . v
84. szám v. 1894.
Árverési hirdetmény.
NYÍLTTÉRI).
Alulirt bírósági végrehajtó az 1881, évi LX. t.\'C, 102. §a értelmében ezennel késbirré tesz\', hogy a perlaki kir. járásbíróság 1r94; évi 829. számú végzése következtében Wollák Rezső Csáktornyái ügy véd.által kép^ viselt Kalcbbreaner Ferenci stridói lakos javára Fránkl Simon perlaki lakos ellen 80 frt 15 kr. b jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján íelUI foglalt és 1824 fit 45 kira becsült bolti áruezikk, liszt, bolti álványok (8 egyéb felszerelések, bor, üres hordók, szobabútor, lovak, szarvasmarha, takarmány, 2 pajta, 2 szekér, 1 varrógép, 6 szelelő rosta, 1 kukoricza kas, zsákok kuko-ricza és egyéb apró tárgyakból álló ingóságok nyilvááos árverés utjAif eladatnak.
t Mely árverésnek a perlaki ktr. jbiróság 332/p. 1894. sr, végzése folytán 80 frt 15 kr. tőkekövetelés, ennek 1894. évi január bó 14. napjától játó 6*/0 kamatai és pedig ösz-szesen 80 frt 95 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Perlakon alperes lakásán leendő eszköz\'ésére
1894. évi mórcziufi hó 12, napjának délelőtt 8 órája
határidőül kitQzeÜk és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok sz 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a élteimében készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. v \\
Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mlnlát a venni szándékolt fekete aelyembOi s a hamisiiás rftgtón kiderül: Mert ml g a valódi s jól testeit selyem az elégetésnél nyomban ösaaepOdörödik és osAkhamar ki-alsilk, maga után csekély világo»burna ha. mut hagyván, addig a hamisítóit selyem (mely ssiros »zinil saallonás less h könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostsr&llai a íesiókanyagtól telittetten tovább izzanuk) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödö-rödik, csak meggörbül. Ha valódi aelyem hamuját összenyomjuk, elporsik, a bamlsit-ványó nem. — Ilenneberg Q. (o«, kir. udvari szállító) selyemg.v&ra Zürichben, hAíhox szállítva, postabér és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből, Svájcba ciimzett levelekre 10 k»o» lés levelezőlapokra ö kros bélyeg ragasstandó.
* _;_
-----—
* G rovat alatt köztöltékért nem válal (e-felösséget a \' „ Szerk
946
Kelt Perlakon, 1894. évi febroár 26.
\\
>
Stern FrigyesJ
kir. )birósági végrehajtó.
W | 4 Ajándéktárgyak nagy válanzlékban. | g
Q \' ■ M M W
VASÚTI MENETREND
csAutokikvAiv,
Indul - Napmkft S £ Qyora-póíti- é« yegyesYOn.t
Kanizsa i elé Reggel 4 44 gyorsv.
» Délben 11 39 u
• » Éjjel 10 07 poslav
Pragerboí felé Reggel 6 22 »
> Délután 4 16 »
• Éjjel 1 17 gyorsv
Zágréb felé Reggel 6 60 vegye«*.
» Délután 4 20
Varassdig Este 10 17 >
■ Délben 11 44 n
Egerszeg (elé : Reggel 6 05 >
m Délután 4 80 »
Krhailh
Kanissa felöl Reggel 6 14 postav.
jf Délután 4 01 n
1 Éjjel 1 14 gyorsv.
Pragerhof felöl Reggel 4 41 »
» Délben 11 29 postav.
» Éjjel 0 66 a
Zágráb felö Reggel 4 31 vegyes*.
» Délelőtt U 17 •
» Délután 8 69 •
Kgersseg felöl Este 9 80 ■
Délelölt 9 80 m \'
■ Eate 9 40 ■
órás és ékszerész j|Ej| Csáktornyán*
főtér, m uj takarékpénztári épülotban.
Ajánlja dúsan felszerelt
svájexi zsebéi-a-,
arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru
raktárát.
Ajándéktárgyak nagy választékban
olcsó árakért.
i
Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm.
a
OtCMó árak melleit







V
\\r
1te


uradTona "sjAOđiĐ ioyevazvo
B
T 1
;\\xxxxxxxxxxxxxxixxxixxxxxxxxxxxx:
PSERHOFE ROj.-féle/
BÉCSBEN, T. KEK, 8 I N « K U ST H 4 8 S K 15 8Z.
„zum goldenen Relohsapfel,"
A.
Vértl*Jlili6 l«|b<l*e«ok, axelőtt általánoa labdaoaok neve alatt; e« ntóbbl »svet Ulj«« Joggal megérdeiuiik, «(v*l caakugyan »lig léUaik betegség, melyb»n exon labdacaok caodá* h«, táaukat turiurtMa b« nem biaonyltoiták volna. Kvtlaedek óta tu* labdacaok általános elterjodé*nek örvendenek i« alig v (Ml család, melyben »mu kitUod háaisaerból késalet nem volna található.
S«ámtalan orron által asea labdacsok há«is«erül ajáaltataak é« ajáalUtUk mlndon oly bajoknál aulyok a roaa eméaatisből éa saékrekedésból erednek : mlat epe-xavarok, niájbajok, kólika, vértóluláaok aranyét. béltéllenség a hasonló betegségeknél. V*rtle«tltó tulajdonaáguknál fogva kiiünő hatáasal vannak vérszegénység s aa abból eredő bajoknál la : Igy aápkóraál, Idegességből saármaxó fejfájáaoknál itb. Kién vértlsstitó labdacaok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat Mm okosaik, a ennek folytán ■»*• * leggyengébb egyének, de még gyermekek által ia minden aggodalom nélkül bevehetők.
A aaámtalan hálairatból, melyet e labdacsok fogyaaatói a MgkUlönbösóbb éa legnehezebb betegsá gek után egéssségük visaxanyeréae folytán hosaáok Intéatek, eaeu helyen caakia néhányat említünk ason »•flÉegyaásael, hogy mladenki, a kl mu labdaookat egjraaer haaanálta, mag vagyunk gyüíödve, aaokat tovább fogja ajánlani.
Köln, 1895. április hó
TiraUlt Paerhofer ur I
J*ty*i, oly eslves és küldjön nékem lamét 16 tekercset aa ón roiúlinulbalatlan vénl«»lltó labdacsaiból utánvéullel. Foga<ja •> nion U a legmélyebb kösiőnetemst labdacaai eeodahalásáért. Maradok lelje. llsstaletlel Pawlietlk Fa-
Köln, Miidanlbal.__.
Hra.che, flödnlk mslltli, 1M7, tsept. bó lt-éa.
Tekintete« Úri
Tatan akarata voll, liogy aa ön labdacaai keielm köté k.rűlt.k, melyekaiek l>alá»4t e.eanel megírom ; ÍCii gyermekágyban in.ghüll.m olyanéira, hogy eemmi munkát eem votUm többé képae végeini éa biaonyár^ már a holtak kőit volnék, ha aa On ea^álatra aaéltó labdacaai en-gem nem in.nl.II.k volna mag- Aa I.tan áldja n.eg Ont •»ért eaeraaer. Nagy bitalmam van, hogy eten labdacaok enf.m U tftkélel.ecn ki fognak gyógyítani, a mint már másoknak U egémégttk viaasanyerésár« segítségül szolgáltak. |____Knlflca Teréa.
Béc. ÚJhely, IM7. nov. lé a.
Mély«« tlaatelt Úr I «
A legforróbb kösxflneUme) mondom eaennel Önnek 00 •vsa nagynéném nevében. Aa Ulet« K éven át astnved.il gyoaaorliunitban éa viOUraágban, már életét U megunla, fcelyrM egyébként lel* mou4*tt, midőn véletlen egydn. boai kapott On kitűnő réMWtltó labdaMaiból a aaoknak állandó hassoálala folytán tökiletaaen kigyógyult.
l.sgfóbb tlaatalattel___ Welnaettel Joesfa.
* Kk-hengrabeiamt, Qföhl mellett, 18». márea. IT-én. ^ Tekintet«« Url
Alúllrotl iamétellen kér á caomagot aa ön valóban hatan oa éa kitűnő labdaoaaiból. BI nem malaaathatom leg-nsgytbb eiUmeréeemet klfajt.nl «a«n labdaoeok értóke la-ett éa a»ok, a hol eeak alkalmam nyiHt a tssuvtdMuek Ug meleg »ebben fogom aJánUnl. fcsan hálál ratom Utsiésssa-riiiti haaaoáláaára Ont ea«nn«l felhatalmaaom.
Tejea Ueatelettel____Hahn Ignáca.
Qolich.lorf, Kolbaeb mellett, SalléaU 18M. okt. 8 áa
T, Órl
Felkérem, mUaeHnt aa öa ,v4rtUatltó labd.e.alhól •aomagot 8 doboaaal küld.ol aaivMkMUék. <>«kt. aa On c^áUtoe labdacsainak\' kö«aönbet«m, hogy «gy gyomor.
S^Ti T!1\' •°«*m 01 il í/ÖWrt, roegeaabadultam. K..n labdacsok nálam avasam fognak kifogyni, a mldón legforróbb aOeiöneten^t Uf^j««#a>, vagyok ÜaaWUltel
Zwlckl Anna.
Kaaa vártiiaütó übdaoaok caakia a Paerho f»r J. fél«, aa birodalmi almáko."
oaiMMU gfágyaaartárkaa, ll«eab«a I., Ml M geralraa«« 15. ^ kéMÍtUtta«k valódi minő-aégben, ■ egy J5 aa«m labdacsot tartalmaaó dobo«
81 k£* c«""««. «»elyb«a 0 doboa UrUlmaa-tatik, 1 «•» 05 krba kerül j bérmeatetlea uUnvétel klIdáanél » M 10 kr. Kgy (»omafmáV ^rmbb uem
küldetik «1.
Aa óasasg alflbbeul beküldéUaál (mi l«(jokbaa poalautalványnyal MakftaólUUk) bérmenUa k\'lldéaMl Hy«U| 1 caom.g 1 frt 86 kr.,1 oaomag 8 frt 0 kr, • 8 f t f5 kr., 4 oaomag i Irt 40kr.. ftw
■Uf I frt M kr. to 10 csomag S frt Í0 krba kerül.
mm Mm. N«g* »lUrjedlaág«k köv.tksatéUn MM laUaoMk a legküloníélébb nevek U al. i nMaratotMk; aaaek kóvotk«aUb«n kuvtik
al.tt •Mkli
Amerikai lÓWtajtóÍM,
Tannocbinin
Fagybalzsam
idült aobre, mint legl
Pwrhofer J.-íéle vértiaatitó labdaoiokat követelni ér caakia axok tekinthetők valódlaknak, melyeknek hua-náu; ntaaitáaa a Paerhofer J. névaláiráaaai fekete iilabea ia minden egy«« dobo« fedeje ugyanaion alá-
iráaaal vörö* asitben van ellátva ___
gyora áa blstoi hatás u, legjobb
««er minden köar.vénye« éa c«6aoa bajok. u. m: gerinc« agy-bántalom, tagsaaggatá« iacblaa, migraine idegea fog fájás, löfájáa, fttlaiaggatáa atb. atb. «11 on
1 fori u t 20 kr.
P«erkofer J-.tfll Évek hoaa«á aor» óta valamennyi hajnöveiató a«er kóaótt orvoaok ál tal a legjobbnak elismerve. Kgy elegánaan kiállított nagy aselencaévol 2 forint.
Általános tapasz HrffLÍ2ÜÍÍÍ!:
sott sebeknél, mérgoa dagauatoknál, u(jkukaca, »e* b**\' vágy gynladt-mell vagy íuáa Ily bajokaál, mint kitttnó axer lön kipróbálva. 1 tégely 50 kr. Bér mentve 75 kr
Paerhofer J.-tó). Sok év óta a fagyoa tagokra« miaden legl taloaabb sser elismerve. Kgy köcaöggol 40 kr. Bérmentva 65 kr.
í\'íliPrtnorl t7 W Általánosan ismerC kltüaóháal-UWlUlitJUVj tU)T hurut, rekedtaég, c*örc«ó« kö-hOgáa itb. ellen, 1 ttvegecsko ára 50 krajo, \'i Aveg bérmentve 1 frt 50 krajexár.
Élet-esszenczia (ou pomori"™««\' enu««u«
és mindenriemu altesti bajok ellen kitttnö háaitaer. ,1 ttvegecske 98 kr. 18 ttvog 2 frt.
Altalános tisztító só
•ser a rosa emésstás minden követkosményei, u. m főfájás, laádüléa. gyomorgörcs, gyomorhév, araayér, / dugulás stb. ellen, 1 csomag ára 1 forint.
Angol csodabalzsam, Kj«!"*60 Por a lábizzadás ellen. SSJS\'.SS:
iaaadást • aa aaáltal képaódó kellemetlen a««got, épen tartja a lábbelit éa mint ártalmatlan «ser vaa kipróbálva. Egy dobossal 60 kr. Bárm«ntv« 76 kr.
kltttitti sser golyva ellen üveg 40 krajcaár
bérmentei küldéssel 65 kr.
kitünO gyógyaaer,
gyomorhurut áa miaden a rendetlen »mááatáaMl asárm^só bajoknál. Kgy o*om«c 1 frt.
Un itt felaorolt ké««ltményekeu kivit M Mairák lapokba« hirdetett öasaaa bal- áa kMfOMl lyógyaaeriaMtl különlegességek raktáron vanjtak éa a káaalatban aetán nem levők gyorsan áa oloaón *ag-aa«restctn*k — Postai megrendelések a leggyorsub-bnn aask^aOltetnek. ha a pánsŐMseg ellre WkfldeMÉ ( nagyobb megrond»lés«k ntánvéttel küldetnek, — Bár-mentve csakis oly esetbea történik a küldés, k« aa Óasxeg olóre l*érkesik, moly esetban a paaUkáHaáfek lokk.il múraékeltebbck.
Golyva-balzsam, ÍJJJ"
bérmentei küldéuel 65 kr.
Helsó vagy egés/sóg só
gyomorhurut és miaden a rendetlen
IXXXiXXXXXXiXXXXX
gooooooootoooooooo
Egy jó házból való flu °
TANONCZNAK
felvételik Kramarlts VllálOl* fűszer és cse-mege- kereskedésében Per-laken. 1-8
GCOOOOOtOOO&OOOO
4994 Ik. 1893.
I
Árverési hirdetményi kivonat.
A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint [telekkönyvi hatóság közhirtó teszi, hogy íz áll»mkÍQC8lár végrehajtztÓDtk Bán Aodrás lós nejeMibalicz Anna végrehajtást izeovedók elleni 36 frt 40 kr. (Őkeköfetelós 6s járulékai iránti végrehajtási ügyóbeu a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő zala-ujváii 452. 44 tjk. 47|2/a hrsz. a. 160 frt; a zala-mváji tk. 383 hrsz. a. 108 frt.; 343 hrsz. a. 66 frt; 48ja hraz. a. 72 fit ; és 293 brsz. s. 165 frtra becsült | ingatlanra az árverést ezennel megállapított kikiáltási árbju elrendelte és hogy * fennebb megjelölt ingatlan az
1894- éri márciitu hó 29 cn d t. 10 őiákor a zttli-ujvári községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási árou alól is eladatni fog.
Árverezni száodékozók tartoznak az ingatlan becsárának lü*J,-át vagyis készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 4\'i. § ában (elölt ái folyammal számitott éa az 1881. évi november lió 1 éa 3333. hz. a kelt igazság-ügymioíszteri rendelet 8 §.ában kijelölt dvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. ». cz. 170. ^-a értelmében a báuatpémnek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.
K r. jbiróság miut tlkvi hatóság Csáktornyán 1898. dedzember hó 24 én. 987 1 — 1
MH
Vii«kereskeilé»be
egy jóházbeli keresztény fíu mint
tanoncz
azonnal felvétetik.
Czim a kiadóhivatalban.
1-2
SfT a KioJitor-fólo Octptici eomp.
Horgony-Pain-Expeller
olnovoz^s alatt igon jó hirnóvnok örvond.
Kxon fájdalomoBillapitó bodöiisölt« valatnonDvi kósxvóny, chúx 6s tagsxa#|ratA>ibaii »xunvodó of(yó-noknok ox utoii logyon »yánlólftg omlókozotbo hoxvn. Exen tinktura mór 25 áv óta, mint lepmegblihatóbb liázisxor általánosan kedvolt óa enikOfogva már további a|AnlAxra nom axoruL
Caokóly ára, üvogenkónt 40 kr.. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak la lohotóvó Uwxi, exoii kitűnő káziszomek boaxorxóaót BováxArlás alkalmával a „Horgony" vóttjugyro ilgyolondö, uoliog> utánzatot adjanak, mort csak a vörös Horgonynyal ollátott üvégok valódiak. Ha a valódi l\'aih-Kxpollor holvben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógvsxartáráhox: Hichtor gyógyiizwrtára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Tórók Józttuf gyiSgysxoróazhez BudapMtea.

Nyomatott Ffocbel Fülöp lapiulajdoDosnáJ tornyán.
XI. évfolyam,
Csáktornya, 1894 márczfos lí-én
10.
SurkMatSral 4rUk»»nll«h»t ata-iaaaap 11 ia 18 óra köaött — A lap »m) lem i rtaUra voaatkosé ■(adta kOsUaén/ Hargitai JTólltf acatktaaUi a«Tir« klldwdS.
Kiadóhivatal l
Flaak.I Fülöp kOn/vkatiakadáM. Id« klldandök aa altfliatfcl dijak •jtfUarak U klrd.UaU.
SirdílM jitiijosu sziaitUliil.
SIMsetéei árekt
t:
*A6YAR és OORVXT NYELVEN MKGJKUNÖ f/MUI, 1SMERETTERJKOTÖ * SZÍPIRODALMP flETJLAP.
__Megjelenik heten Unt egyMen vmárnap.
A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi
\' \' takarékpénztár« sat hivatalos közlönye.
Egéaz érre . ... 4 frt Fél érre . . . 9 Art Negyed érre ... 1 frt Egyea azám 10 kr.,, :
Hlrd*U**k wtif aLfogadtabuüt t BadapaaUai GoldUrfw 1. T. áa Xokatda B. Mrd. Írod. B4oab«ai Sckalak H., DnkM M., Opp«llk Jl, D«b» O. L. «a tárainál 4a HaradL BrSnlxn: 8Urn M.
NyiWir petittora 10 kr.
r—sj
\' A „D. K. E."
Perlakról irják lapunknak, hogy olt s áltatában Muraköz alsó vidékén a »D K. E.* érdekében kifojtett mozgalom - élén Dr. Wlasils Gyula orsz. képviselővel — megindult és igen szép sikert eredménye-zelt. A siker részesei Horváth Csongor perlaki kir járásbiró, Hirschler Henrik, Ilirsch ler Miksa, Dr/ Böhm Sydney Járásorvos, Varga János plébános és Csesznák József ügyvéd, a kik teljes buzgalommal működtek közre a tagok gyűjtésében,
Horváth Csongor járásbiró ivén:
1. 100 frttal rendes tagokká lettek: Horváth Csongor kir. jbiró Perlak Csesznák József Ügyvéd »
Varga János plébános , Hirschler Henrik n. keieskedő A. Domború Hirschler Miksa n. kereskedő A Domború Alsó.muraközi takarék pénztár Perlak város mint jogi testület.
2. 20 írttal rendes tagokká lettek: Tamás János Dr. ügyvédjelölt Perlak Sipos Károlyné, gyógyszerész neje „ Sipos Károly gyógyszerész B Ebenspanger Miksa pék , Lange Kelemen állatorvos „ Lange Kelemenné > neje , Dr. Kemény Fülöp ügyvéd „ Dr. Kemény Fülöpné » neje , Verly Ernöné tplári könyvelő neje „ Sólyomi Tivadar szolgabíró ,

A-Domboru
Mayer Mór Hajdinyák István
Löwe Adolí »
Gránitz Károly >
Piek Jenő »
Márk Anlal »
LoncsariCs Vilma »
Ulasi József >
Sonnenwald Hermann »
Czizmasia Fábián »
Ruszák János »
Horváth Vincze »
Lisziák János »
Steflca Imre hivatalnok » 8teflcs István birtokos
Schlezinger Izsó hivatalnok • .
Kmetykó Gyula gyógyszerész »
Korber János postamester »
Czimmermann Ferencz plébános » Malek István vbiró Perlak Verbancliich Nándor jegyző M Király Glavina András v- pénztárnok Perlak Filipics Lajos plébános Dfkanovecz Kovács János erdész Đafoasinecz Fejér József mérnök Csáktornya, (1 írttal
gyámolító tag) Bartal György jegyző Szoboticza Klestinszky Dezső albiró Perlak
Wiener Ferencz » »
Horváth Pál kir. tlkvvezető »
Plichla Kázmér . »
Wizmathy Sándor körjegyző »
Zdelfir József jb. irnok »
Wüsztner Henrik irnok »
Megyercsy Géza irnok »
Molnár István jb- aljegyző »
i Jliriklí\'Uniija
üti vázlatok Bulgáriából.
VI.
Janka naplóját olvasgatva láttam, hogy Janka, ki körfllbelOl két hónapig tarlóskodotl Kaloferben, igen gyakran emlit egy Karamlnkoff nevü hölgyet ; elragadtatásai ir szépségéről, képxetlségóröi : osakhamar as a gondotatom támadt, hogy mini Janka hü kővetőjének, e hölgv-gyel la kellene megismerkednem. Vexetöm, ki minden izében darák ember volt, a hozxá Ötven esztendős mesterember, e kérdésemre is tudott iölvilágoaitást adni s azt mondta, hogy a bixo-nyos hölgy lérjnél van Phlllppopolban. Másnap azonban, a növények átrakásával (oglalkoava, épen midőn azt mondám barátomnak, hogy 4 Karaminkoff bö\'gyet nam fogjuk magösmerni: kopogtatott valaki.
Aa ajtó nyílott a agy magae termeid, eo-vány, ritka, hegyea szakállú, csapat »em rokon-ssenvta fdrfl lépett be. Kezében tiaasko« vászonba csavart Iralcaomót tartott • tört német nyelven bemutatta magát „KaramtakofT, ügyvéd
vagyok," mondá „a arról érlesOlve, hogy magyar utazók laknak itt, bátor vagyok önöket felkeresni s esetleges szoMlatomat fölajánlani."
Csakhamar rátértem Janka naplójára a megiud\'uk, hogy a Janka által aanyisxor említett hölgy vendégünk nővére, ki oaakugyan Phiüppopolban van férjnél, de ö haragban ran ve\'e.
Lánya, ki moat végzett, taniidnö Karlo-▼ón tartozkodlk, hol, mint bogy mi épen oda készülünk, fölkereshetjük, — legalább a lányit
Sok mindenféléről beszélgettünk vendégünkbe!, a miután a magyart vendégszeretetben résae-siieiiük, igen meglepődő I, a nem tudott eléggé hálálkodni fogadtatásáért. Beszédjéből osakhamar kiéreatük, hogy tönkre ment gaxdag c<a!ád ivadéka, kl aa orosa-török háborúban poliiltal tekinletben szerepel játsxoti. Megfordult több feledetem udvarában, irt több jogi munkát, — egygyel meg is ajándékoxoit, — moat meg be-tévő falatja is nem minden nap akad. A tollat forgató emberek Bulgáriában U csak koldulnak,
Majd viasonostuk a látogatását, de mikor a mi lelejthetstlen vexelönk, Janku, megtudta, hogy KaramlnkofM kötöttünk ismeretségei, óva intett, tartózkodjunk löle, mart rászed.
Egyet kivéve nem ia kértük semmire, t i. arra, hogy iehérnemttnkat mosatiasea ki. Máaoap megint meglátogattuk a meglepődve vettük áazre, hogy a mi ruhánkat — O mosta ^1. jw Hyan
Aug. 24-eo összepakoltunk mindeat. a 26 ín
Stern Frigyes jb. végrehajtó Perlak
Spitzer József lókereskedő -. ■ »X^
Hirschler Ödön n.-kereskedő A.-PombWÍt* Golub János plébános M.-Vid
Löke Lajos hivatalnok A -Domború
Schwarcz Simon hivatalnok »
Hosenfeld Ede hivatalnok »
Vámosi Tivadar hivatalnok » Tóth Sándor tanitó Perlak Konyári László jegyző Draskovecz
Grész Alajos ügyvéd Perlak
Dr. Vizteleki Frigyes orvos »
Herczog József hivatalnok >
Kramarics Viktor kereskedő »
Verly Ferencz pénztárnok •
Verly Ernő tkri könyvelő »
Banelly Sándor »
Aláiratkozott: hét alapító-lag, hatvanegy rendes és egy gyámolító tag. Az összes tagok száma e gyűjtő iven : 69, kik közül az alapító tagok a 100 frt tagsági dijat 20 írtjával 5 éven keresztül, a rendes tagok a 20 frt. dijat 40 éven keresztül 2 frtjával kötelezték magukat lefizetni. ".\'

Eszerint pénzben: egy ezerkilenoz-százhuszonegy forint (1921 frt) Íratott alá, melyből az első évi részletet 20 írt., ille»ve 2 frtjával valamennyi tag már le is fizette; vagyis készpénzben begyült 268 frt.
A »D K. E « kebelében Muraköz éa vidéke rtfótére fiók-egylet felállítása ter-vez te ti k.
A közmivelődési egyesület érdekében, Csáktornyán is gyüitós rendeztetik Ugy az
ugyancsak Janku vitt el Karlovéra, hol épen nsgy vásár volt, a ö is mint eladó r<£sat veit.
Másnap esáriioltam még, embert fogadtunk a Suőurum völgyébe terveiett kirándulásra, köxbe, közbe meg a vásárt tekintettük meg. Arról értesülve, hogy Bulgária éjszaki részében oholera Mtöit ki, lázas sietséggel fejeztük be kirándulásainkat, hogy mielőbb viásaatérheaiQnk basánkba.
28 án viradat elölt indultnak jó kétlovas, fedett kociival Philippopoloo kereaxtül SUni-makba, a Balkánból a Rhodopé hegységbe, hogy a tavaly (elfedezett Peuoodaaum msoedonioumot, Bulgária egyik legnarvobb botanikai ritkaságát, termésben gyO^
29-én mr£ volt már e növény ia a néhány érát tava\'yi l«meröa"..N Zahuluohy F. Tirolból beköliőxött borkereskedő családjánál töltvén, 30-án már Phitippopolba kooaistunk. Holminkat átadtuk egy szállilónek e 81-én délben felültünk a vasútra.
Nehéz axivvel buosuxtem el Bulgáriától, aóvár o\'Maniásokat vetettem majd a Balkán, majd a Hhodope hegyláaosokra: mind a mellett nagyot dobbant a szivem, mikor a Száván áthaladtunk s nem hiszem, hogy lett volna ember a föld ke jkségén, kivel cseréltem volna, mikor azept. I lv. mint végzett embert először ölelt keblére — édee anyám I
Wagner J Ano«.
■■rt
o <
alsó, mint a felső vidéken megindult gyUjtésre telhivjuk t olvasó közönségünk figyelmét! Csáktornyán a gyűjtő iv lapunk kiadó hivatalában van letéve, a hol a be lépni szándékozók aláiratkozhatnak.
A »D. K. E,« ismertetését lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk közölni.

Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás előmunkálatairól.
— (A kiállítási biaottaág Jelentéséből. -) (Folyt.)
HL Az egyem csoportok programmja.
XII. közoktatásügyi oaoport eddigi megállapodásai a következők :
Aa ezredéves kiállitáa közoktatási csoportja körébe csakis aa 1867. év utáni mozzanatok veendők íel, vagyis e kiáliiláai oaoport a magyar kösoktatáaűgynek csakis legújabb, korsaakát és jelenét tüntesse fel. As 1867. év előtll korszak feltüntetését a bizottság az erre bivatottabb történelmi főcsoport körébe klánja utalni.
A tankönyveken 4« taneisköxökön kivül a íősuly különösen a tanmenetek és laneredmé-Jiyek bemutatására helyezendő. Különösen as (ipari szakoktatásnál a gyakorlati tanilás menetének feltűntetésén kivül figyelmet kiván a bl-notlaág fordítani arra, hogy a növendékek munkálatai az egyén fokozatos fejlődését előtüntető 3 évi kurzusban (vagyis ugyanazon növendék 8 egymásutáni évben készilett dolgozataiban) mutattassanak be és bogy ezen csoportoknál a tanszerek a műhely eszközökre is kilerjedöleg tflntellessenek fel. A tanszerek és tudományos gyűjtemények, praeparaiumok bemutatásánál a bizottság különösen és első sorban a hazai gyártmányok bemutatását hangsúlyozza.
A külön pavillonban elhelyezendő mintaszert! falusi elemi iskolánál szorosan osak a mintalanterem volna bemutalandó, ellenben aa ezzel egyült ugyanegy pavillonban bemutalandó minta; övoda egész törvényszerű berendezéséhen és felszerelésében tüntetendő fel, hogy mintául szolgáljon a kisdedóvás most folyó szervezésinél felállítandó intézetek beosztására éa berendezésére. 1
A szintén külön pavlllonképen émelendő tornacsarnokban elhelyezendő volna egy mlnta-azerü tornászali felszerelés.
Az egészségügyi csoport (IV.) részletes programmja szerint nagy gond lesz forditva a balneologiai osztály kidomboritására, moly ásványvizeinek és fürdőinek gazdag éa nagyérdekű gyűjteményét fülkékben, szemléltető módon kívánja bemulatni.
A táplálkozásnak tudományoa és instrukllv tervezett feltüntetése igon érdekes részét képe. zendi e csoport kiállításának.
Az élelmi eszközök bemutatása négy cso» poriban van tervezve, u. m. a gyári munkások egészségének megóvása, tűzveszély elhárítása, vizveszély elhárítása, mentőállomások felszerelése s az első segélynyújtás. Mindezek tanúságos bemutatása mellett tervbe van véve az „önkéntes mentő-egyesület" fiókjának létesítése és a kiállítás területén való állandó fönntartása.
Az orvos sebészeti műszerek bonoitani készülékek, orthopsdlal essközök, gyógyszerek, alb. osoporijában szintén tudományos mód szerint minden ujitás, s minden miniaszerű eszköz be leaz mutatva. A saemészet, fülésxet, gégészet, fogászat, teategyenészet, elektroterápia, a nőgyógyászai sib.-re specziális figyelemmel lesz e csoport, a melynek keretében agy minta-gyógyszertár létesítés« is terveztetik.
Azon felül egj községi minta-kórház felállítása, még pedig a létesítendő faluban, mint erre legalkalmasabb helyen van tervezve.
A csoportnak egyik legfontosabb éa egyúttal látványosság! szempontból legérdekesebb rész« lesz a gyermekegészségügy! kiállítás. A osaoaemö születésé tol kezdve egész gyermekké fejlődéinek minden sladiumára vonatkozó anyagot felöleli ez alcsoport. A gyermekápolás, a dajkanevalée, a táplálás és öltöztetés, a gyermekbetegségek és ezek gyógvitási módja, a játékszerek, a gyermek értelmi fejlődése alb. stb.
Ilyenek különösen öltözékek, bőlosök, gyer-■ekékuerek, játékszerek, járó készülékek, képes könyvek alb«
Aa V. csoport kereskedelem-, pénz- és bi-telügyi csoport két alcsoportba van tervezve ;
I. Magyarország kereskedelmének feltüntetése.
II. ▲ kereskedelem segédeszközeinek bemutatása.
As első alcsoport feltűntetésére szolgálni fognak:
Statisztikai, illetve grafikai táblásatok, melyek matatni fogják:
1. Magyarország külkereskedelmét és pedig a behozatal éa a kivitel össses forgalmát, továbbá a fontoaabb behozatali és kiviteli áru-csoportok forgalmát, mennyiség érték szerint.
2. Áruforgalmunk, valamint egyes főbb árucsoportok áru forgalmának fejlődéséi, mennyiség és éri ék szerint.
8. Áruforgalmunk irányát a főbb árucsoportokra nézve és külön kimutatva a származási, illetve rendeltetési országot.
Végül a kereskedelemmel foglalkozók ata* tlsztikája less bemulatandó.
A második alcsoport czélja feltüntetni, bogy a kereskedelem éa jelzeit munkával mily gazdasági tevékenységet indított meg amaz eszközöknek előállítása éa működésben tartása végett, a melynek segélyével a kereskedelmi forgalom le-bonyolittatik.
A VI. éa VIf. mezőgazdasági és ezzel ro-konosoportok programmjának megállapítása a földmivelésügyi miniszter ur állal szerveseit oso porlbizollságnak keblében most vannak folya-maiban. -Xv
A bányásiati és koháflzali (VIII. A) osoporl bizottsága a magyar bányászatnak mai fejlettségi fokát feltüntetendő, be fogja mutatni : a bányá szat, a fém- és vaskohászat összes anyaglorrásait, illetve fajtáit mellék- éa vezérközeteik kíséretében ;
: továbbá a bányák és kohók összes miveleli felszereléseit modellekben vagy rajzokban > min* mennemű készítményeikéi, nyers fél és kéne gyártmányokban; \'\'
ezeknek axerepét ipari, kereskedelmi, közgazdasági és pénzügyi szempontból.
A gépipari (IX) csopot a legterjedelmesebb csoportok egyike lesz. Kitűnik ez a gépcsarnok megállapítod méreteiből mely, szerint a gépcsarnok 10,600 ma alapterületi el van tervezve a emeletes épület lesz, ugy, hogy az emeleten 4000 m* terület áll rendelkezésre ama könnyebb tárgyak azámára, melyeknek az emeleten va\'ó elhelyexését a csoportbizottság annak .idején ki fogja jelölni.
A közlekedés, hajózás tengerészet (X.) csoport bizottság 4 tüzetesen megállapította azoknak a cseportnak a jegyzékét, a melyek ebbe a csoportba tartoznak a külön-külön szabályozta a közutak, n közüli járművek, a folyó és csatornák, a folyam., caatorna- és tóhajözás. a tengerészet és tengeri hajózás, a vasutak, a távirda és távbeszélő és a posta aloioporljainak keretét a ezekre nézve terjedelmes, szakszerű munkálatokat dolgozott ki, melyek e csoport rendezésének legkisebb résalelei felöl la IájékoxAst nyújtanak. U csoport kiállítása is retrospektiv jellegű lesz.
A XI. oaoport az épitéslpari.
Hogy az ezredéves kiállítás alkalmával as építési ipar fejlettségét teljes valóságában és nagyságában bemutathassuk, mindenekelölt szükséges. hogy as általa felhasxnált nyers anyagok és az azokból termelt lárgyak, legyenek azok bármily oaekélyeknek látszók is, lehetőleg egy helyre egy csarnokba gyűjtessenek, és olt rendsseresen csoportosíttassanak, hogy a szemlé lőnek tiszta és igaz képet nyujtsunk az e téren tanusilolt munkálkodásunkról és haladásunkról.
A XII. osoporl faipar, bútoripar, dekoratív ipar, teljes lakberendezések munkálkodását azzal kezdette, hogy a kereskedelmi miniszter úrtól 2000 forint segély! kért gyakorim! ozéloknak megfelelő rajzok készítésére és a vidéki iparosok között való terjesztésére t a vidéken rendezendő saakfelolvasásokra stb.
Ezen össa get a kereskedelmi miniszter ur eogedélyeate.
A hadügy! (XVíMk csoport felölelni fogj* a közös hadsereg, * honvédség, a csendőrség, a vörös ketesst-egylet* a katonai szállítók és azon iparosok kiállítását, kik katonai oxélokra szolgáló esikkeket kékítenek.
A XlX-ik csoport (élelmi szerek mint Iparoslkkek) ssinlén részletesen kidolgozta pro-graaamját.
As eddigi (ervek azerinl a malom.ipar egy teljeaen berendezett és mintaszerűen felszerelt malom-aodellbea szemléltető módon less feltüntetve s bár a malom a tűzveszélyre való tekintettel — tényleges működésben nem less, mint érdekes látványosság bizonyára nagy vonzerőt fog gyakorolni a nagy közönségre.
A XX-ik háziipari és népraJai csoport, mű. kedvelök kiállítása stb. eddigi megállapodásai a kővetkezők :
A háziipar s főleg a népraja lehelő teljes bemutatására a kiállítás területén egy falu létesi-tendö, mely as orsaág össses vidékeit jellemző, tipikns házakban fogja feltűntetni. Minden házzal kapcsolatban be less mulatva a háatáj. magában a házban biven bemutatandó az illető bútorzat, teljes berendezés, a ház lakóinak típusa elevenen vagy hü bábokban, a legjelmezöbb népviseletek változatos feltüntetésével együtt.
E házakon kivül a faluban még a következő épületek leaxnek elhelyeave:
Egy templom, egy faluháza, egy iskola, egy vásártér és minlakórház.
(Vége.) \' •
Különfélék.
* <
, • \\
— Qlnmsit. A valláa éa közoktatási miniszter ur Haraszti István oki. tanítót a rácü-kanizsai állami elemi iskoláhoa rendes tanítóvá neveste ki.
— {utalom A vallás- és közoktatási mi • niszler ur, több nem magyar vidéken működő tanítót jutalmazott meg (40—40) írttal a magyar nyelv oktatásában tanúsított ki* tllnő buzgalmukért Vidékünkről ebből as alapból Tóth Kálmán hodosáni, Luttár Miklós gániosai állami iskolai tanítók nyer* tek jutalmat
— Csáktornyán építendő kaszárnya (lgye ismét egy lépéssel előre haladt, a meanyi* ben a nagyméltóságú m- kir honvédelmi m\'niszterium által a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg jóváhagyott s vegyes bizottságilag kiegészített általános építési tervezet alapján a részletes építési tervok készitését a város által kiküldött bizottaág folyó hó 6-én tartott Ülésében elhatározta. E czélból magyar éa nőmet nyelven hirdetmény bocsáttatik ki, melyben felhivatnak a szakértő építészek, hogy ajánlataikat 1894. ápril hó 6-ig a város elöljáróságánál benyújtsák,
— 4 hilybtlt jótékoayczélu n/igyltt f. hó 8 án tartotta meg a rendes negyedévi választmányi Ülését Bernyák Károlyné elnöklete alatt. Az uj elnök szép megnyitó beszédében hangoztatta az összetartás ál* dános eredményét s kérte a (agok támogatását. Több kebelbeli ügy elintézése után, czéljának megíelelőleg továbbra is több szegényt rendkívüli segélybeu részesít.
— 4 QlspárUt stoborra Grahoveoz András mura-szerdahelyi orvos ur tiz frtot folt szi-ves küldeni. Fogad,a a t- adományozó hálás köszönetünket a nemes ozél nevében I A gyüjtőbizottság.
— <§ottoinyáa mint értesülünk, a körjegyzőséghez tartozó községek lakossága községi takarékpénztár létesítését határozta el — s a mint az érdekeltség mutatja, a legközelebb alakuló ülést fognak e tárgyban tartani. Mária vagy 80 aláírás eszközöltetett leendő részvéuyesek részéről, vesznek. Af eszme a polgárság közölt támadt, kik az tJ. adósódott népen akként óhajtanak segítenif hogy a legolcsóbb kamatláb mel/ett fog. nak kölcsönöket adni, s oda hatni, hogy « még mindig garázdá kodó uzsorát ezzej megszüntethessék. Gratulálunk, ■ kívánjuk, hogy az eszme mielőbb valósaljon, a Dél-daként szolgálhasson más községeknek is,
— frólő o/tást tanfolyam. ,F. hó 89.80 éa 81 én a tapolczai vinozellériakolánál ingyenes szölő-ojtási tanfolyam tartatik. A részt venni óhajtók kéretnek magukat jó éles késsel és a vágás begyakorlásához szükséges száz darab szőlőveaszővel ellátni"
Tapolpza, 1894. mározius 0. Tus Antal igazgató.
— ^ rár / Egyezerre négy gyermeke tünt el a multl vasárnap Sárközinek, a helybeli czigányzenészek prímásának. Hirdetés éa köröztetés folytán kiderült, hogy a legidősebbnek, a tizenhátom éves (Iának vezetése mellett Mura Siklóson át Körmend felé vették utjokat, hová azerenc ésen meg ia érkeztek. Ma már itthon van a bátor osapat, pihent a küzdelmes, porol útnak éa az örvendetes — de még porosabb viszontlátá*nak fáradalmait*
— £nmúkődö gyitty&oltó A gyertyaol-lóval kormányozhatólag összekötött hézagos rud egy rugó segítségével a gyertya irányába tartatik. A rud egy időbeosztással éa hosszában eltolható s cs&varszegecs és anyaoaavar segítségével megerősíthető fényszóróval van ellátva. A fényszórón mozoghatólag ülő oltócsappantyu a gyertya felé hajlik olyképpen, hogy az utóbbi a fényszóró mutatója állal a rud időbeosz táson megjelölt idő alatt egészen a csappantyúval való érintkezési pontjáig leég é8 a rugótól a gyertyabelen keresztül toU csappantyú által eloltafík. (Bergl mérnök Budapest)
— fpirgahiaotógép. A gép lényegében egy körben elrendezett, legyezőszerüen egymás fölé fogódzó bizonyos számú kés bŐl áll, melyek a lehámozaodó spárga vastagaága szerint össze- b széttolják önmagukat és a hámzásnái a spárga minden "gör-bületéhez éa egyenetlenségéhez alkalmaz
kodnak. (Bergl mérnök Bu lapest
»
— <§aroma ttayésitőkaik Az á latkert régi jó nevű tyukászatában vérfelfrisaités czéljából elsőrendű valódi tisztafiju tenyésztörzsek érkeztek a külföld legkiválóbb te nyésztőitől.
Az igazgatóság már elfogad megrendeléseket fHjbaromíi tojásokra és kívánatra bérmentve küld árjegyzéket
Képes árjegyzék 60 krajcárnak kész pénzben vagy levéljegyekben leendő e\'Ő-* leges beküldése melleit szintén bérmentve küldetik meg a megrendelőknek.
Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt az igazgatóság. "
— @(rdiiaiay. Az 1893. évi október hó 2 án és folytatva tartott vármegyei közgyűlésben 20085 szára alatt hozott azon határozat, melyben a tervezett za\'a-völg)i vasútra törzs-észvények ellenében megajánlott vármegyei hozzájárulás kie\'é-githetése végett törlesztési kölcsön fölvétele és az annuitások fedrzhetése czéljából l./°-nyi pótadó emelés mondatik ki, — a nagyméltóságú belügyminisztériumnak 1893. évi deczember 21 ón 109876. szám alatt kelt leiratával jóváhagyatván é* aürgőss gi indokokból engedélyeztetvén, hogy ezen pótadó emelés tényleges igénybevétele iránt törvényhatósági rendkívüli közgyűlésen hozhacsék határozat, a szóban forgó vármegyei pótadóemelésnek az 1888. évi XV-ik törv. czikk rendelkezései megtartása mellett laendő névazerinti megszavazása éa Zala Egerazeg váró ának az (itt felállítandó fógymoásiumra adott városi hozzájárulás tárgyában hozott képviselőtestületi határo *at jóváhagyását kérő folyamodványa feletti intézkedés czéljából, f. évi márczius 29 én délelőtt 10 órakor Zala-Egerszegen tendki-vUli törvényhatósági bizottsági közgyűlés fog taétatni, melyre a törvényhatósági bí-zottság tagjai tisztelettel meghívatnak Zala-Egerszeg, 1894. rrárcsius 4 én. Svastíts i^enó »k., főiapán.
— M*ifri hluk. G e 1 s e i G u t-rnann Vilmos\' kir. tanácsos és nagyipa« rost az orsz. áruforgalmi értékmegállapító áll* bízott«, tagjává nevezte ki a keresk miniszter. — Keszthely város vagyona 504\'246 frt értékű ; adóssága pedig 208,123 frt. - A aalaegerszegi tkptár 16 100 frt\' nyereményből ré«zvényenként osztalékul 88, kamat fejében 12 frtot; a keszthelyi tkptár pedig 12,330 frt nyereségéből 20 frt osztalékot fizet. -A tapolozai kaszinó tisztviselői lettek: elnök Takács Jenő, alelnök Szent-miklóssy Gyula, titkár Svaty Béla, pénz tárnok Téts K , könyvtárnok Dióne* Sándor. — A K o h á r y-m U m a 1 o m Sümeg mellett összes készletével elégett. — A sümegi vízvezeték (futját 900 frtért készítik el, s 24 óránként &20 köbméter mennyiségű vizet fog adni.
— gaial Júitk. Kossuth egészségi állapotáról aggasztó hirek jöttek a napokban Turinból — Egy dinamilalaku és szerkezetű, fürészporral töltött pléhdobozt helye zett el valaki az országházban, mely első pillanatban nagy riadalmat idézett elő de hamar kiderült, hogy csak idótleu tréfa volt. — A király megnézte Monté Carloban a világhírű játékbarlangot. — A képviselőház közoktatásügyi bizottsága rébzletea tár gyalás alá vette a gyermekek vállásáról szóló törvényjavaslatot, — Radimeczky Ferencz topolyai jegyző 140—150.000 frlot a befizetett adókból elsikkasztott; évekig tartó bűnös raanipuláczíóját tovább nera leplezhetvén, e hó 3 án este a vasúton föbölőlte magát. - Széli Kálmánt Szom balhely díszpolgárának választják meg. — Munkácsi képét a «qult vasánap 6986 an nézték meg. -- Baross szobrát Stróbl, a pályázaton nyertes mintája után fogja elkészíteni: — Varmegyében telefonhálózatot készítenek. — Nagy Körösön az eddig Széchenyi István nevét viselő utczát nevezték el Jókai-utczának.
— 1848 49 iki magyar siabadsághary tötténtU czimü füzetekben megjelenő illusztrált munka, szerkeszti Gracza György ismert nevQ iró. A munka illuxztráczióinak < összeállítását Kreith Béla gróf a fővárosi 1848-49 iki ereklyemuzeum és képtár igazgatója volt szíves magára vállalni. Kreith gróf muzeuma tudvalevőleg k maga nemében úgyszólván (gyedül álló A gróf ugy a hazában, mint a külföldön éveken át kutatott az 1848-49-iki sz .badságharczra vonatkozó emléktárgyak után Hosszú fáradozás és jelentékeny áldozatok árán végre sikerült egy oly nagyszabású gyűjteményt összehoznia, a melynek ra égtek intésére két év e\'őtt úgyszólván az egész or-zágból a fővárosba özönlöttek az emberek és 0 gyűjtemény nu ia egyik legszebb látványossága Budapestnek. E múzeum több mint 1600 képet, továbbá több ezer egykorú nyomtatványt, okiratot, fegy verzetet, zászlókat és nagyjaiok után fennmaradt különféle drága ereklyéket tartalmas. S Kreith Béla gróf nemcsak rendelkezésünk ie boosájtotta muzeumát, hanem maga válalkoz\'tt rá, hogy az illusztrácziókát szakértelmével összeválogatja, nagy súlyt fektetvén arra, hogy a munkában minél több egykorú é« hiteles képek jelenjenek meg. Az egész munka — egy-egy füzetre 8 ivet S\'ámitva, — 28—80 fllzetbeo fog megjelenni As első fűzet ason ban, mely egysbersmind mutat* áuyul fog asolgAlni, 4 ívben jelenik meg- Egy-egy füzet ára 80 kr Megrendelhető Fischel Fülöp könyv-keresk. Csáktornyán.
CSARNOK.
Csikós.
Katykaringós ostor
Olt van a kezében —
7
S fényes forgó pisztoly Hátul a nyergében ; Ugy megy, mint a villám — Száguldó paripán-
, Repülj lovam 1 • . Repülj < Szélvésznél is jobban — Hej, be azt sem tudom, Babám háza hol van 1 ? Kenyéri pusztában — Csupán három ház van.
Hátom közül egyik Tudom — babám háza
— Hallottam, hogy szépen Ki vagyon pingálva «•-Megtaláljuk talán.
Siess pej-paripám!
Há om hete mullolt. Mióta nem láttam***.. Háiom hete nem volt, Künn a pusztán nálam, Holdvilágos este — Szivemnek szerelme-
Szegény csikós legény t Hogyha tudná, mint én ? Nem hajtaná loVát S nem menne oly seblén....
— Künn a temetőbe, Van a szeretője. —
Temető közepén Van egy uj keresztfa ; Ott a ke eszt alatt Nyugszik : Könnyes Terka. Ujdonat uj sírban
Zöld szin\' kopo-sóban.

* •
A hold fenn az égen Elfedte az a czát. Nem akarja látni — A csikós fájdalmát Künn a temetőbe\',
A sirra >ádőlve.
t • •
Fényes fo gó pisztoly Ott van a kezébe\', S könnyes két szemével Fel az égre né2ve_.. Imát rebeg ajka — Letűnik csillaga.
V
ni
Imáját végezve, Mellét kidüleszll S forgó pisztolyából Golyót röpít neki —
Másnap a sir mellett. Még egy ujabb str lelt.
1
Farkas Károly,
2%
FELELŐS SZXBKK8ZT0
MARGITAI jozsujf
v
XI. tečaj.
Vu Čakovcu 1894- ií-ga márciusa.
Broj. 10.
PredpWta« ««■«< je s
4Na celo leto ,, . . 4 frt Na pol leta . . . 8 frt Na četvert leta . . 1 frt
s uMdnlko« mo«1 }• »raki du gnroriii m«d 11 I It vurom. — 8v« poilljk« tllaé« M Mui.-i^jABO-rinak, n«J M poliljlOa »» I »m Maifltel jr*M*f» ar«dalk» n
Ótkor*°- Hl I || Hl I IVI I I I lil II fl fo>dinl broji ko*t«ji 10 kf.
l*<UUl>tvoi
JC«Jlft*r» riMhtl rilipoT« kam M yrtdpUU 1 obanan« polll^Ju.
asa horvaiikor i I mag|ar«kom Jeziku Izlazeél đružtvenl znanstveni I povučljlvl Itat u pak
IzO-azJL »vals3V>ti3ad.«xi JadLaasdErat I to: wi svadra. n.ed.©lj\\a.
Oboán* m
poln WHlb« I hl ntwuju.
>
Službeni .glasnik: j.Metfjiraurekoga podpomagojučega činovničkoga druživa\' 1 „Čakovečke flparkaaae", „Međimurska sparknsse". i t., d.
■ li ■ i1 \'igr
i .-juj .J -i.-

Gospodarstvo.
Kak treba odhranjuvati pajceke i hraniti svinju po opra8enju.
Pri nas, gde se svinjogojstvo vrlo ob-firno tira, trčba paziti i na to, da se svinje kaj bolje odbranjuju, ter da tim vu trgovini dobiju kaj vekfla vrédnoat. Nije dosta, da se vrlo vnogo svinjah dr/.!, bolje je, da jih se hrani menje, nu da budu dobro prehranjene, ar bude njihova vrednost zato vekáa, da se svinje čim bolje raniju, mora se na to paaiti veé vu mladosti. Cim svinja koti (polegne) pajceke, nek se odmah vsaki pajoek postavi k materi k jednom cecku. Ako je avinja dobroćudna i mirna, hitró bude pustila svoje pajceke, da ju budu ceoali, ako je pak svinja , bolje divja» onda ju trčba na vsake fele dačinom na to privőiti, kak n. pr. (ohljati ju po glavi i terbuhu, ter sdobra ju nagovarjati, d k se pripravi, da prime pajoeke. Ako je pajoek vafl jenkrat pri jednom cecku, onda naj ae naVék tam Btavi, ar drugač jakfli praflćići odrivavaju slabeSe, ter si vzemeju taki dva oeoke za čekanje, ter se počmu med aobom trgati. Ponavlja li se med pajceki to vile puta, moreju svinji raniti ceoke, ter joj zrokuvati bol. Svinja more zaradi toga zgubiti ljubav do svojih mladih, ter ae i dogadja, da ih onda i vmorl.
Zato moraju biti , početkom pajoeki navčk pod paskom, da ae privče na of-kanje, dok postanu tak jaki, da se ffioreju
pri kretanju svinje meknuti, da ih nepo-gazi. y:
Ako ima svinja samo toliko pajoekov, koliko ima ceckov, onda se pajceki po« razdele tak, da se slabefli pajoeki stave vekflim ceokorn, koji ima u vifle mljeka. Tak se bude polučilo nekak jednakomerno razvijanje pajcekov. Hočemo li pako paj-eeke odhranjuvati za razplod (pleme), po« trebno je već vu mladosti na to paziti, da se takvi pajceki čim bolje razviju 7ia tat oilj nek se vzemeju najjakdi i najbolfli razvijeni pajoeki, ter se stave k svinji na najvekfle cecke, vu kojih ima najviSe mljeka, a to au navadno prvi oecki, koji su na prsih i na terbuhu. Dogadja se, da ima svinja vile mladih nego ima ceckov, ili da svinja kod legla pogine, ter pajceki ostanu pre« matere. Vu tom sluOaju moraju se ovakovi pajceki umjetno prehraniti, ter ih navčiti, da počmu sami mljeko piti, iz koje posude, ili pak, ako imaju vi e svinjah s pajceki, da «e pajceJri prez matere med oslate svinje porazdele, koje imaju menje pajoekov nego li oeckov. Da svinje rajfli ovakove mlado k aebi primaju, nek se vsakoj svinji daju pajceki jednake veličine sa onimi, koje imaju svinje.
Vs\' pajceki nek se prvlje namažu sa Žganicom, da imaju jednaku ter ih
bude pra^ioa rajdi prijela.
Pajceki navadno čekaju 5 do 6 tjed-nov. Da prašiča preveč noslabi, i da pajceki dobiju zadosta hrane, ar postajaju navek v«kái, nek im se, kada su tri tjedna stari, počme davati mlačna hrana,
ZABAVA.
Najbolji dar.
(Koneo).
»
" Ta pokale najmlajli sin dlani natrakab svoji,pune debeli žaljov. Opaziv stari oteo te ialje, prime sinka za rake i kuflnp te ftalje.
c
Najmlajli sin za erveai se od srama, za na uči, ali za ćas nastavi opet pripovedati
»Malo zatim dojdem dragi otec, u tadju zemljo. Oade se zastavim q sela, verh kojega ja bil na brežalj^a jeden veliki grad. U sela pako same siromalke kolibice, kačiceta vsake kolibice videlo se, da ovdi vlada veliko siromsltvo. Stari jeden čovek prijel je mene a svoju kolibico, dal mi je svojega krobeka i stana.. I ta mi poéné pripovedati, kako je ovde ubogim podanikom ilo apaija,(vlastelin) koji stanaje a gradu, da je ohol, nemiloaerdsn čovek, koji i.na srdce od kamena, a a pod* ložuiki postopa kak suloi, koma) late malo poodraste, veé mora na robota l jaj njema, ako se nedopadne apai ji aiU slogam njegovim Nedavno a bil i sa — refc — nekoj ado v ići
jedinca sina; prime a takovih dogidja se na leto dosti. .A zakaj se neobrnete a moljbom na apaija, da z dtcum valom nepostopa tako ne tfoveöno?* Dpitaax starca. „Ab, reöe on nejedenpat učinili amo tako, ali on odgovara tverdokorno onim, koji ga nasoljeni prose : Pak zakaj so vaša deca? Deca vaša i onako me poslnhnnti i meni delati moraja kak moji voli. I vi roditelji i valt deca, vsi ste moji robovi.
Nato zaspimo, okol pol noći prebuda nas vika, koja potrese z-celim selom. Iziđemo Iz kolibice, vidimo da je ves grad o plamna, Podanika skupi ae maolina, ali ni jeden ne priskoči u pomoć j- usaprot, moglo sa videti, kako se vesele zoesreče, koje na^la nemilosrdnoga spaiju. Ja se pako odlučim i bei<m gorečemu grada TuSen to bil prizor, jer slugi spaije odbe^ali .samo da bí otiau život, Jedini ie spaija kakti zvan sebe biduéi, begal okot gorečega grada i vikal plačućlm glasam : oslobodite mi sina, on jedino moje blago na ovom sveta, vse vam hoću dati, kaj god iičte: Život moj\' imetek moj, samo se smiljujt« i oslobodite mi dete I
Plač i narek otčiaski bil mi je not u srJce, jednim skokom najdem se u dimu i plamna iščuć najdem jedine«, gde spava a
sastoječa se iz melje, razrézanog kruha i^ mljeka. Osobito kozino mljeko je za to dobro. Kad postann pajceki vek i, nek jinj se vifle dava takve hrane, kojoj se pri-. méla i malo ječmena, tak, da kad su pajoeki stari do Sest tjednov, vsaki pajoek dobije vu mljeku do 250 gramov kuhanoga ječmena Tak ae budu pajoeki po mali navčili na branu, ter jim neće biti tak težko, kad se od műtere odutraniju, kaj navadno biva za pet tjednov. Kad ae pajceki od matere poč <u odbijati, nek se vsaki dan za nekoliko vur vzemeju od nje. tak budu po malem čisto zaboravili na nju. -
Po oprasenju postanu svinje navadno-slabe, ter se za koji dan opet oporava. Hr#na nek se svinjam samo onda dade, kad se već očistila od blata. Ako se za 8 do 10 vu po oprasenju svinja neoöisti, nek joj se da 40 do 50 gramov glauberove soli, raztopljene vu pol litra vode • pomeflanim mljekom. Svin;e po oprasenju moraju se hraniti sa takvom hranom, koja je lehko probavljiva, hrenljiva i koja joj dava vnogo , mljeka. Takova hrana je kuhana mrkva, razrezana frižka krma kakti deteljica i lu • o ma, melja od zobi i ječmena i si utka. Nesme se pak davati kisela hrana ili krumpirova kada. Svinja nek se hrani viflekrat (5 do 6) put na dan po mali i hrana nek bude ,navék tekuća, korito, strcganja nek se prvlje vsake hrane očisti, da se ostanjki hrane neskiaaju. Prejako hraniti prasiou ne valja, ar dobi prejako mljeko, zaradi česa moreju pajceki zbete žati, osobito na očih.
11
svilnoj posteli i za velikog napora vea opiljen, vzemem ga iz plamna i pololim dete u rake otčeve. Dragega dana reöe mi spaija; poveć tudjiuec, kaj bočed, da ti dam, oslobodi! si sinka, oslobodil si ml tri iivota, dadem ti zlato, da ti bude dosta u celi iivot tvoj 1*
„Vidii, Goipodaru* — reknom, — slato uemože uplatiti, da bi ga Bog zna koliko bilo, samo jednog čovečjeg Iivota, da bi ti bil ain poginuli bil bi to izprobal na aamom sebi. Ja i9čemvifl\'; pogledaj, ti koji mitajed tolilko svoje dete, postnpaft nečovečno z decom svojih podanika, a ovi oprav onako ljabo svoja deca, kak i ti svoga jedinca. Bodi prama njim čovećan i miloserdan, a oni boda tebe blagoslivlali, a kad se dogodi nesreća budi na te, badi na dete tvoje, obraait vas boča ftivotom svojim,
,Nato se zamisli spaija, poda mi raka i reče podanikom svojim, koji aa se okolo nas skapili bili: tNeču, da badem vile samo valim gospodarom, nego boéu, da vam badem i otcem, za to, kaj ti mi je ain od, očevidne smrti oslobodjea. — Onda podanici od radosti kuéu)e odeču njegovo i moju blagoslavjaju nas u ves glas. Ja pako, aavezavli rane meje i iduć rečem : nezaboraite a molitvah svojih na onoga, koji me je rodil.
Dok pajoeki šišaju (eeoaju), navadno se prasira ne hruče, ipak se koji put dogodi, da se svinja već vu 4 Jjednu potlji kak se je oprasila opet počme hrukati. Kak se to opasi, nek se pajceki odstrane od praslce, jer je sa nje jako Škodljivo, ter mogu dobiti grižu, oslabe, ter mogu i poginuti.
Kad se pajoeki od matere odusmu, more se dogoditi, da oeoki pri prasioi zaradi prevnogog mljeka oteča. Proti tomu je najbolie Sredstvo, da le prasioa na dan nekoliko put podoji, ter oecki namežeju sa fganioom, dok neoplahn. Ako se prasioa počne hrukati kada ved nema pajcekov pri sebi, onda nek se odmah pripusti, ako je drugač već dosta jaka i zevsema sdrava.
KAJ JE NOVOGA?
Dolazek kralja Ferencz Jožefa vu Mentone-
Njegovo Veličanstvo cesar i kralj Fe rencs Jožef stigel je 1. marciuia ob peti vuri I 80 minut va jutro va Mentone; Poleg vsega toga( da je šaran doSel, zifllo se je na banhofu vise ondi ftivnć h Austrijancov, z*tim prefekt iz Nizse i vila francezkiti iunkciona-rab. Banhof bii je za občinstvo zatvoren. Žtodaii su čuvali ulaze. Mali salon bil je Ijepo okinčen cvétjem i tepihi (sagovi).
Kralj je stal pri obioku salonskih kolah ter je hitro ziflel, kak je cug stal. Bil je oprsvljen vn civilnu opravu temno-slve farbe debelim temnim putnim kaputom i noail na glavi črni nizki ákerlak. Prefekt Henry poSel je hitrim korakom k Nj. Veličanatvu, pred-stavil se, ter pozdravi) kralja na ime fran • cezke tlade. Cesar i kralj Feiencs Jožef odgovoril je: »Vese\'ira 8e, kaj sem doiel va ova IJepa zemlja Dobro sam putoval i ufam so, da budem ovde nekoliko mirnih dnevov sprevodil." Kralj je još i naglas i najstroži Inkoguito, poi kojim putaje. Zatim je kralj pozdravil nazočno občinstvo doli vzemeč iker* lika — ter se je odpelal s grofom Paarom tu zapitih kočijah na rt sv. Martina, se je b kraljicom pozdradil.
/
Njegovo Veličanstvo kralj Ferencz Jožef pohodil je pred poldan carica Eugenija — a po poldan odpeljal ie je va M >nte Karlo, gde je razgledal perivoj (tetsliiče) i igračnica. .Na odlazku bii je vladar prepoznat i od občinstvra ponizno posdraljen.
Carica i kraljica Elis«beta pohodila je va isto vröme galeiije va Mortoli. Zazajtre-kom Setala sa Veličanstva vu parka. Pre4 zajtrekom ostal je kralj va svom kabineta, gde reiaral tekače orsaike posle.
Onda je Niegovo Veličanstvo primilo kontre admirala Wachtela, komandanta jahte (■iamSlfa .Greíf, na kőio| je kraljica pa« tovala, — ter ma se zahvalilo za njigov trud i brigu, kojimi je nastojal, da pat Njeziuog Veličanstva včinl vugodnim.
Kraljevna-vdovlca nadvojvodkinja Štefanija.
Nadvojvodkiuja Štefanija odpotovala je oa večer 28. februara na dva meseca na izhoi. Vu pratnji kral|evne nahadjsja se grofice Pálffy Ohotek, ter komornik baruo Hauer. Jeden dan prejdi stigla je kraljevna Trst, gde se je ukrcala ca damflif nTriestea a kojim je krenula pat Krfa. Iza kratka boravka na Krfa, polazi visoka gospoja vn Kairo, gde se bude zeetala sa svojim Šogorom, princom Filipom Kobargora i princesom Lul-som, s kojimi baće nastavila pat na Nilu do Katarakta.
Njemački (prajzki) cesar i cesarica vu Opatiji.
Sa dobro ubavjeátene strane iz Berlina javljsja, da bude carica Augasta Viktorija a (lećom 8. marciufla odpotovala va Opatija, kam bude drugi dan došla. \'Cesar Vilim na mjerava svoju familija vu Opat\'ji pohoditi kesneie*
Austro-magjarskl generalitet.
Po izkazu najnoveáeg v-jnog iematizma imala jo Austro magjarska vojska 1. januara ljeta 1894. 777 generalov raznoga Čina, i to: 1 feldmariala, 30 fzm. i gen. konj., 88 podmatftalah i 146 general-majorah va activ
noj službi; 12 fzm. i gjn. konj., 117 pod-marSalah \\ 118 general-majorah izvan službe, — 117 naslovnih fzm. i gen. konj., 89 naslovnih podmarlalah i 164 naslovnih general-maiorah izvan slažbe. Bilo je anda vu vsema 260 generalah vu aktivnoj službi i 517 ge neralsh izvan službe.
Melju aktivnimi generali kanotrifstva (F Z M) i konjaničtva nahadja se Sest nad\' vojvodah: Karlo Ljudevit, Vilim, Jožef-Leopold, Emst i Rtiner. Za ujtmi slede kapetan trabantske telovne garde grof NelpjMfrg, baran Kuha i vojvoda Würtenberg (obedva va diipomblitetn) i baran Piret, nadvornik nadvojvode Albrechta Najstaresi va činu od dbornih komandautah je baruu Appel va Sarajeva (1882.), za njim se redaju knez Hohenlohe, vrhovni dvorski meflter, sbornl zapovednik barnn ScbOufeld i Ljad. princ Windiscbgraetz, vrhovni inšpektor pjeSačtva barun König, Sef glavnoga Stopa baran Brck, ■borni zsp. barun Reinlftider, barun Wald-8tfttten i grof Grttnne, obedva ministri baran Wel8er8heimb i barun Fejérv&ry, kapetan garde priuo l? Wiiidischgrfttz, sborni zap. princ Croj, ratni minister Kriegbamtner, minister grof Kalnoky, glavni adjaUnt grof Paar, odjelni načelnik va ratnom ministeriumu barun Merkl i dalmatinski nsmjestnik David. Naslovni su fzm. Koblitz, komornik nadvojvode Vilima i Giesl, inspektor žaudenmarije.
Vojnički red Marije Terezije ima denes vu vsem 18 domičih i 4 izvanjski vitezi. Velevrstnik je jedini nadvojvoda Albrechtod ljeta 1866., komandear fzm. Kuhn od ljotz 1866. Vitezi bu: od ljeta 1848. do 60. general kon|aničtva knez Mouteunovo, general konjauičtvakhez Steinbe\'g, general konjaništva grof Nostitz-R eneck i major Scherpon ; od ljeta 1869. do 60. fzm. vojvoda Württeraberg fim. Catty, general kon jani tva barun Appel, oberflter Ura de Margina i fzm. b ran Fejér« váry; od ljeta 1866 gen. konjan čtva baran Piret, fzm. barun Pielsticher, fml. burnu Bechtolsheim, generalmajor Montlnisant; od ljeta 1879. írat. Pittel. — Va inozemstva sa vitezi: od ljeta 1861 s:c lski kralj Ferencz II. brat mn grof od C»serte; od 1866. vojvoda Oumberland i xiskl kralj Albeit
>
Papa Leo I piebenos Nnelp-
A podanloi obećali so, da to boCu učiniti tako.
Staromu je otcu kipelo srJce od radosti na tako dičnog sina n toliko, da nije bil moguči ni jedne reči pregovoriti.
Najzadnić dojdem, dragi otec, n jednu zemlju, da si je Ijeple pomisliti nemore*. Narod marljiv, bogati varaSi, polja Ijepo obdelana — jednom r rečjom : pravi raj zemelj-•kl. Pak ipak narod UJ nije bü srečen, Í«r jt živel pod stoletnim jarmim turskim — Ja se jo§ po zemlji rezgledal nisem, vei 86 narid zdiže listom, da si ii vojuje zlatno »loboda. Staro i mlado pograbilo oružje, a *ene blagoslavljale muž», idaće a boj. I ja prímem orožje i počnem ratovati s nesrečnim narodom a prvih redovib. 01 vnogo je dra gocene krvi poteklo, poteklo krvi ciele reke, \'H ml nepopustlmo i avojuvali smo glavno bitku uprav pod glavnim gradom. Tu sem bil I js prav pod srcem ranjem, Ali prvo De8° Ü ae nehotice zaklopila ml moje oči, °P«zim, kako veselo narod diž* oko zaatavnvis
slobode i ja zaboravim od radosti na stralne boli moje rane.M
Ovo rekav, razodene tvoja perca i po* kate otcu i bratjl glaboku brazgotina ravno nad srcem. Ta skoči siedi oteo kak malo dete, zagerli vruče sina si i pritisne vusta svoja na glnboka brazgotina ravno nad srdcem i poškropi suzami bleženosti sinovska persa. obriie suze, vikne glasom sve!anino :
»Daleko nad zlato i srebro i dare bračne ljubavi drágái sa debeli iuljl, koji sa dobljeni s poštenog i plemenitog dela i glnboka rana za dobljena za sloboda naroda, 8inko najmlajši l ti si se jedini izkazal vreden, mojega zaufanja; ti budeS vladal z celim mojim imetkom, a brstja bada tvoja tebi pomagali." Z privoljenjem p oda vaj uč stareél brati najmlajšemu ruku, ar je srdce njihovo bil poSteno i pravično i jer sn prevideli, da sa debeli žulji nastali z poštenog i plemenitog posla 1 zadobljena za sloboda naroda draftl darovi od onih, koje sa ih oni otca ivomu zp^ta donesli biti.
Priredil: J. Cirkvsnčlć.
Wöriahofenski plebanoá Sebaitian Kneip, koji je od nekoliko Ijetah sa svojim vračanjem vodom stvorit novi pokret va hldropatlji, bo • ravi več viie tjednov va Rima, gde je gost papin i prvih ugiednikah cirkvenih. Kneipp ge je dal sklonuti na zamolba papina, da i pri njem pokula neksj blaža proceduru vra* čenja vodom. Zvan toga rabija i kardinal Monaco ter Jo* nekoliko prelatah.
Koliko rččih rabi navođen čovek?
Vehkl okifordski vučenjak, profesor Maks Müler, misli, da navadni čovek nerabi va oélom svom života vISe od 800 röóih. Gdo je zvréil aniversu, ke^ čita sveto pismo, Shakespeara novine i roman<*> aatreba ih va dnevnoj porabi nikaj ¥mgo vlSe 400. Med-temtoga sa dragi vodenjak! dragog mnenja, ter vpuénju na najnavadnele röőoike, iz kojih se je meći osvedoöiti, da je poraba ičćih vnogo vekSt. Navidui težaki i Ijndi niže obrazbe trebaju oaolo 1500 rftčih, inteligentni ljudi več trebaja okolo 4000, vačenjakt i pisci 8 do 10.000, a dobri i najokretneli ao« vinari okolo 12
Najvekfia knlga na svetu.
NajvekSa krti ga na svStn prea sumnje je hl torija gradjsnskoga tabora levere-merl-
kanskog .The war o( Rebellion.\' Vlada sjedinjenih državah zaključila je pred 22 ljeti, da ee izd* autentična historija rata (tabora), — a vezda se ovo ogromno delo približava k Bvrfletku, Hiltorija obsifto 120 sveskov vu oktava. Do vezda je dtampano 89 svezkov. Vaaki svezek (knjiga) debela je 7 i pol ctm., ima 1000 stranab i stoji (košta) vlada 2000 dolarab. Kad bode delo gotovo, imalo bade 120.000 stranah, ter bude koštalo kormanja dva milijona iorintib. Va vsema je dtampano 11.000 komadov, koji med občinstvom prav vnogo kapcov nebude nafilo, pokehdob bade vsaki primjerak (egzenpler) kodtal 2 do 8000 forintih. Knige sa namenjene arkivom vekáih varašov sjedinjenih državah. — Gdo bi hoto da ovih 120 svezkov prečteje, trebal bi vrlo vnogo vremens. Kad bi vsaki den prečtel 60 velikih stranab, trebalo bi ma za to 6 Ijet i 210 dana, a pokehdob je verojatno, da niti bi mogel vsaki dan čitati, niti bi mogel obladati toliki materijal, sigurno bi trebalo za temeljito čitanje toga dela nekaj vide od 13 Ijet. Keba se anda niti vnogo čitavcov našlo.
I
Maj nezdrav eši varas vu Evropi.
Barcelona je najnezdraveál grad (varaA) fu Evropi, jer je onde najvekfil pomor. OJ 1000 stanovnikov vumira vu Edinburgbu 19, vu Londonu 20, vu 8tokbolmu 21, vu Bru-selju 22, vu Parizu 28, vu Berlinu 23, vu Beču 26, vu Barceloni 31 osoba. Ljeta 1898 vumrlo je za 800 osobah vide, nego li se je rodilo, pak da se pučanstvo nezdiže doselji-vanjem, varaš bi prepa). Baroelona s»gradjena je na močvarnom fundušu ter dejma kanalizacije. Močvarna zimica, tifus, bobinke i dragi zavezni betegi vladajo ondi epidemičao. Gusto krat je ondi harala kuga i kolera.
Potro\'ek konjskog mesa vu Beču.
Ljeta 1892. potučeno je va Beču 18.209 konjab za potrodek ljudstva ter je tim Befi nad krilil ne / samo Berlin (12;000) veó i Hamburg, i Vratislavu skupa 8 Berlinom.
0 v ogromni potrodek konjskog me9a naj vide je narasel pridruženjem predgradjah gradu, ar je jod ljeta 1891. pred spojenjem potro-dono vu Beč samo 7814 konjab. Ljetos meseca jauuara potučeni su 1832 konji,
Knelpp o papi Leonu,
Naknadno čitamo iz Rima sljedeću vjes: Plébános Kueipp, koji vezda piivuči papujna svoju vračenje mrzlom vodom, izjavil se je, da je papa tak 6il i frižek, da more lebko
1 do konca ovog stoljetja živeti. Knelpp je papu motril i za audiencije i kod primanja doktorah ter je doiel do toga uvjerenja. Kardinal Monaco, koji je bil pogibeljno zbe teftal, znatno se oporavil, od kada rabi mrzla voda.
deljivdi svoj blagoslov, papa je odpustil kardinale.
Zakaj ljudi puslju ?
Bedel je herceg po obeda va svojim mebkom nasloiijiča i — pušil, ter mu je došlo na misel, zakaj da ljudi puUju, pak si je preduzel popitati ljude zato. Popošel je naj-prejdi do svoga dobroga prijatelju, ter ga je odmah zapital : „Ej brate, zakaj ti pufiié ?" Odgovori mu je prijatelj / „Ti to mene pitad. koj si sam strastven puSaö. Kaj U nije cigara vugodna po obedu? Oh Je, to prudi jako zlravju i probavi hrane.* Anda ov puSi zaradi proroicinja i probave, rekel je va sebi herceg i otišel. N
Dragi dan i3el je on na put, na vulici zgledal je moža. koj iz svoje krnjave pipe spuščal je gustoga dima vu zrak. Zastavil je svoja kola, i ljubljeno zapital je muža: „Reči mi dragec, zakaj pušd ?\' „E, dragi gospone," odgovoril mu mož, „denes nisein još nikaj jel, a kada puSlm, menje čutim gladuvaoje." Hercega je osupnul ov odgovor, koj je stal va protivnom s onim njegvoga prijatelja. Jeden pufii, da bolje prebavlja, dragi, da oi vti*i glad. 8legnul je s rameni, i podel je dalj6-
Pred večer dospel je do oštarije, v« kojoj je odšel i prenočil. Oitarjad ga priatojo0 prijel 1 dočekal pnfieCi svoju ogaretU. Kak se je k njomu herceg priblilil, hitil je vkrej cigaret , ali ga je hitro zapital herceg: „Dobri gospon ofitarj»d, naj mi povéju, zakaj pušiju ?u „Naj oprostiju, visokorodjeni gospo« din, ja čekam ovak svoje goste kesuo vnoči, da mi pušenje pretira sns, ter ovak nedédr-ljam. Herceg mu se nasmejal, pomisleči si\': „Glej* ov pu&i, da si pudenjem tira sna-"
Drago večer bil je herceg pozvan k jed nomn turskomu padi na večerju. Po večerji ponudili su dvorjaniki gostom cigare i čibuke (pipe). Herceg je opazil, kak pada strevstveno puši, a pokehdob se nije mogel žnjim razgo-varjati, neznajuč njegovog jezika, zapital je tolnačuika mu, zakaj li padi toliko pufii ? Ovaj mu je odgovoril, da tak padi navadno dčla, ar da prez puienja nemre zaspati. — Ve je bilo hercegu toga i preveč, i prestal je dalje iziskavati za zrok pufleuju. Gdo bi razmel te ljudi ? Jeden pufii, da bolje probavlja (da mu želudeo hranu bolje prekuha); drugi, da vtidi glada) tretji, da nezaspi ; četrti, da bude mogel bolje spati* — Pulcnje po lom valja za vse, i herceg je počel dalje poditi.
Bajzar t (iz nütra) „A to je kaj drugi Počekajte malo, sem gotov."
Nežna se kartati.
Trgovao Neumann dal je kčer zamui, ali tak, da je zet moral dojti u njegovu trgovinu pomagat. On anda svo,u kčer nije dal van zamu?, nego je zeta ai do* mov vzel
Jednoć se sastane na ulioi sa svojim prijateljem Rosenbergom, te ga ov zadnji med ostalim zapita\': „No kak ai s tvojim novim zetom zadovoljan ?a (
,To ti je osobito i fini človek" — odgovori Neumann — „ali samo ima tu veliku falingu, da se nežna kartati."
„Ah Bog s tobom človek" — veli na to Rosenberg —• „Em je to velika krepost i sreča za njega i za te, ako se nežna kartati."
„Je moj dragi prijatelji Ali 0n se nežna kartati a ipak se zato karta" — dokonča Neumann.
! >
Ima prav
Jednoć je po ulici nieki huiaraki offi-cir jahal, kad mu se najedan krat pričme konj puntati, aim tam skatati, zepinjati se, glavu med prve noge turitati i druge kaj-kakve komedije delati, dok nazadnje moj officir, nemogoči se duže na njem držati, nepadne žnjega na zemlju.
„Moj dragi gospóh kapitan" - veli mu na zemlju letečemu officiru, jedan mimo pro\'ežaći čllovek : To se meni nebi nigdar bilo dogodi o."
, „Ti o»el — — — odgovori officir — »kaj ti morti znaš bolje jahati nego ja ?"
»Ah to ne« — veli on — „ali ja nebi bil na konja i?elu.
Em. Kollay.
$ekaj za kratek cas.
Vu Rimu 3. februara.
, Papa je na svoj rodjen dan i na dan svoje krunitbe primil kotrige svetoga sbora, ter je odgovoril kardinalu Monaca, da bade do zadnjeg svojeg časa s tom nastojat, da učvrsti vu čovfćanstvu uvjerenje, da cirkva blagotvorno deluje medja narodi, direćl medju njimi načela vjere i morala, pravičnosti i istine. Potreboča je njezina tim vekia, čim je više uzdrman vsaki pojam poltenja, pravičnosti, autoriteta i slobode Socialna prava i dužooati npravo sa aa glava postarljeue. Cirkva na stoji, da potrebne socialne uredbe döpelja vu sklad s istinom i pravičnostjam, da bodi misel za familijarski mirni život, za ljubav bližnjega i uzdržauje mira. Ona nastoji taka), da krdčanska znanost rWi vsib verigah. Pod-
Mužikad
Bilo je u Čakovcu stanovitoga gospodina godovno. Pri večerji se najedan krat netko od prisutnih gostov, koji su dolli gospodinu u predvečer gratulirat, da bi liepo bjlo, kad bi Sárközy svojom bandom na jecfen krat pred vrati na čast godovnjaku potegnul. Pošalje anda jednoga slugu po mužika£e, ali jer je već bila kesna noć, svi su spavali. Sluga hodi od jednoga do drugoga* te je zbudi, samo je jo) bajzar falel; — k ovomu se već pripravni pajdafii odpute i poku<"e na obloku njegovog stana Pajdadi%: (iz vana) „Stani se hitro !M Bajzar: (iz nutra) „Tko je ? — Kaj hoćete ?
Pajdadi : (iz vana) „Obleči se hitro p*k hodi, — idemo gospodinu N. za godovno igrat.«
Bajzar: (iz nutra) »Niti za pet sto forinti nebi se sud ifiel iz postelje oblačit."
Pajdaši : (iz vana) „Bedak nijeden 1 Hitro se obleći, vsaki dobi dva forinta.«
Dobre žepne I stene vure za fal céae mod dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu
Čakovcu (Pijac, Öparkatsa). P,i njem se uzlmljeju vure takaj za popravek za falcé IU.
»The Gresham«
Pr »The Gieeham* zvanom london" skom druitvu (va Čakovcu je upravnićtro pri Graneru stacunaru), je moći ftivot osigurati. Tojest plati, gdo si hoće fivut osigurati, po letu vekiu ili menjša Bvota i to-poleg toga, kak je gdo star i kak svota hoče da dobi, pak ako bi vumtl, herbom imentt) dro£tvo zplati onu svotu, na koja je bil isti osiguren, ili ako doživi na p. 15—20 letah, njemu daju ista svota va ruke. Tak je moći iivot ženakah i decah osigurati. Ovo družtvo ima svoje glavno upravnićtvo va Budapedtu
Buda 8-ga marciuJa 00 71 88 20
Cena Hi ka. — Gabona árak
1 m-.mázsa. — 1 m.-cent. | frt kr.
Buza Pdenica 6 60
Zab Zob 6 76
Rozs Hri 6 60
Kukoricza 6 Kuruza itari 4 80
. a Uj n novi
Árpa Ječmen 6 60
Febér bab Grah beli ft -
Sárga » » žuti 4.—
Vegyes » » zmédan 4. -
VASÚTI MENETREND csáktohnyAn.
In d «1 i Napnaka 1 I
Kanizsa f elé 1 Beggel 4 44
» Délben 11 39
1 fejjel 10 07
Pragerhof felé Reggel 6 22
» Délután 4 16
• Éjjel 1 17
Zágráb felé Reggel 6 60
» Délután 4 20
Varassdig Eate 10 17
• Délben 11 44
Egerszeg felé : Reggel 6 06
• Délután 4 80
Rrhtith
Kanizsa felöl Reggel 6 14
Délután 4 01
f V a fejjel 1 14
Pragerhof felöl Reggel 4 41
> Délben 11 29
» Eijel 9 66
Zágráb felö Reggol 4 81
» Délelőtt 11 17
H Délután 8 59
w Eni« 9 80
Egeraaeg felöl Délelőtt 9 30
• ^ Eate 9 40
Gyora-pó»U U Tagyenfomt
gyorav. *
pO S|aV.
gyorav. vegyeav.
»
»
poatav.
R
gyorav. i
postav. ■
vegyeav.
■ *
k
NYILTTÉR*).
Nyersselyem Bastrnhákraalkalmsa kelméket öltönyönként 9 frt 60 krért éa jobb fajtájúakat ia — valamint fekete, febér és aaines aelyemfcelméket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — alma, kooikázott, caikozott, »Intézőit éa datraasolt atb minőségben (mintegy 240 fajtában éa 2000 kü-iönböaö asin a árnyalatban) azállit; póata-béi éa vámmentesen a privá\'megrendelők la kására H<nneberg Q. (oa. kir, udvari aaállitó) se yemgy&ra Zürichben. Min. lik póntafordultávalkCI detnek. Svájciba caim-/«lt leveleire 10 kroa a I ereleső lapokra 5 kroa bélyejj ragaaatandó.
\' *) E rofrat alatt közlőitekért nem vállal íe-•lőaaégst a j Sa«rk.
ODQOVOBNI UREDNIK M^RQITAI JÓZSEF
Glavni aurednik
GLAD FERENCZ
Hirdetések.
5607-98 ík .
Kubár Balázsnak Rutica Pál ét társa elleni végrehajtási ügyében irattárnoki Je eul és.
Árverési hirdetmény.
A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi ható-lág közhírré teszi, hogy Kuhár Ba\'áas alsó-vidoveczi lakos végrehajtatónak mint nćhai Kubár Marton jogutódjának Ruzics Pál és neje Kahancer Ilona m.-csányi lakos végrehajtást szenvedettek elleni ügyében a nyilván-könyvileg biztosított 81 frt 88,/, kr. egyik
tőke ennek 1878. jnlim 80-tól 6o|0 kamatai, 16 frt 68 kr. per. 70 frt 20 kr, végrebaj. tás kérelmi, 8 frt 45 kr, folyt, végreh. kérelmi, továbbá 8đ fit. másik tóke, ennek 1878. jolins hó 80-tól járó 6\'/# kamatai 17 frt 68 kr. per és 18 frt 20 kr. végrehajtási 4 frt 46 kr. eskütételi 8 frt 45 kr. folyt, végreh. kérelmei valamint, ezennel 9 frt 90 krban megállapított árverés kéretai költségek behajtás* czóljábál az ezen L. r.vjbiróság (a n-kanizsai kir. tdrvszók területéi fekvó M.-Osány község 1608- bz, tjkvben. A f 1 sorsz. a. 4084|b hrsz. ingatlan aa 1881. évi LX. ter. 156. §. értelmében egészben, s a becsatolt adóbizonylat slapján 61 frt, — aa ottani 1504. tjkvben A f 2 sor 8169 hrsz. ingatlan egészben 215. frt. — az ottani 1505 sz. tjkvben A f , 1 sor 2887 hrsz. ingatlan egészben 248 frt. az ottani 1506 sz. tjkvben A f 8 sor 8146 hrsz. ingatlan egészben 110 frt. az ottani 1607 sz. tikvben A f 1 sor 4771 a. br«s. ingat lan egészben s a fenti s a fenti alapokon 37 frt és az ottani 1711 sz. tjkvben A f 1 sor 111/b. hrsz. bel telkes hál alapokon is egészben 214 fit kikiáltási árban Mura-Oáány község házánál
1891. eri dprilit hó 3 in d. t 10 órakot
Bezétby litván Csáktornya! lakos, mint felpe« reai ügyvéd vagy hel>ettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni.
Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár.
Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10*j4-át készpénzben vagy óvajlékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt 8 egyenlő részletben még pedig az elsőt sz árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 20 nap alatt, a másodikat ugyanattól 40 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nsp alatt minden egyes részlet utáo sz árverés napjától számítandó 6*/* kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott
v
helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a.\'periaki kir. jbiróság telekkönyvi \'osztályánál és a 8zent. Mária községi <161 jár óságán ál megtekinthetők. y
Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Perlakon, 1898. évi deczember hć 12-én.\' 990 1—1
Y
. * ,. >
Árverési hirdetmény.
A csáktornyai kir. ,jái ás bíróság, mint telekkönyvi hatóiig közhírré teszi, hogy Drávavásárhely község: végrehajtatnak Nóvák Mihály n< o. lakós végrehajtást szenvedő elleni 98 frt. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nígy-kanizsa\' kir, törvényszék (a osáktornyai kir. jbiróaág) területén lévő drávaváaát helyi 1864. tkv: 159 hrsz : a ingatlan 444 frt és a drávavásárhelyi 630 tkv. 429/2 brss. a. ingatlan 85 frt. kikiáltási áiban az Urverést ezsnnel megállapított kikiáltási árban elrendelte hogy % fennebb megjelölt Ingatlan az ,
es
*
1894. ért mitcxiui m 28 in d #. 10 órákor
a dráva-vásárhelyi község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.
Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10*|,-át készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. § ában ielaett árfolyammal számított és az 1881. évi november bÓxl én 8388. sz. a kelt igstság-ügyminiszteri rendelői 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz., 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átssolgáltatni.
A csáktornyai kir. jbiróság, mint tlkri hatóság. t 988 1-1
| AfándéMárgt/nk nagy rrilatziékbait. |
)
órás és ékszerész Csáktornyán,
fit év, m uj takarékpénztári épületben.
MKMCBSi
Ajánlja dúsan felszerelt
svájczl xsebóra",
arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru
raktárát
Ajándéktárgyak nagy választékban
olcsó árakért.
Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm«
O/enő árak meiieii
a
Vaskereskedésbe
egy jóhózbeli keresztény fiu mini
tanoncz
áronnál felvétetik.
Ožim a kiadóhivatalban.
985 2 -2
A Borrlea féle uradalmak lg««-gAtóvAgrfnak Kckrndorlban (Esiak IVémetorsiAg) tudomásra jörén hogy •okaadoxfi répamtg több helyről mist eredeti vagy javított ajáaltatik. Sfitelesaftgt-nek tartja tahit aawaett igaagatbság a KAad«bOaön«ég érdekében köztudomásra hozni, hogy
eredeti eckendoríi
takarmányrépa-mag
valódi minőségben
Ausztria-Magyarországban csrakis
magkereskedésében
Budapesten
kapható, a mennyiben az «okéador£ ura dalmak mint az évban ugy 1808. évig caak egyedül ezen caegnek fognak répamagot elállítani, mely ozég az erre vonatkozó #vqegyxtket kivknatra ingyen éa bérmtatva megküldi. 989 1 -2
!>OOOOÓOtOOOOOOOO
Egy jó házból való fiu 0
TANONCZSÁK
felvétetik Kramarlls Vlkior fűszer és cse-mege-kereskedésében Perlakon. 986 2-8
O
lOOOOOOOOlOOOOOOOO
m
+ •K+XÍS\' v * v •:• <• •:• •:• * •:• ■:• •:•\'/ •:• -;•,-:• ■:■ ■;• •:■
ni\'"\' H*, ■ i , ,,.
A Kiohtor-félo JW Oaptici comp.
Horgony-Pain-Eipeller

elnevesse alatt
Kxon fAjdaJoin köexvóny, ceúx éa tagataggatásban ssenvedó o^yi neknok es utón legyen ajAnl.Sl.i^ omlékexotbe hozva.
Exen tinktur* már 28 év Óta, ■..........
\' \' <uer általánosan kedvelt éa vábbi ajánlásra nem axorul.
Oíokoly Ara, üregenként 40 kr.. 70 kr. vagy 1 l 20 kr. vagyontalanoknak is lehotövó toaxi, őzen kltünö házinzornek boszorzósót Bevásárlás alkal-
igen jó hírnévnek örvend, moaillapitó bodörxaöléa valamennvi
i>
„_____________ra.
■Int legmegbízhatóbb
éa ennéLfogva már to-
holvben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógysiertáráhox: Richter gyógy szórtára „ai arany oroszlánhoz" Prágában vagy Tórök József gjógyszoréaihai
Budapesten.
;XXXXXXXX)0000C^I500Ö>00000000000C
PSERHOFER\'J.-féle
> fyófy-mzortÁx t
BÉCSBEN; T. K EB, S1 N G E H S T U A 8 S E SZ. A.
„tura goldenen Reiohsapfel."
VérilNKtliÖ l»bdae»ok, misu általán©« labdaoaok \'neve alatti utóbbi neveUeljes joggal rosgirdetuilk, csakugyan alig UUaik Utegaég, melyben exen labdaoaok oaodás ha*
Usukst eae rase resen be nem bfxonylMták volna. Rvtiaedsk óta esen labdacsok általáaoo elterjedésnek »r-« veadeaek ás alig van palád, melyben »zon kitűnő háaissorből késsiet nem volna Utálható.
Saámtalan orvo* által -zen labdacsok héaisserüi ^jánltatnak és ajáaltattak minden oly bajoknál »•lyek a roas emésstisből és ssékrekedésből erednek : mint epe-savarok, májbajok, kólika, vértólulások aranyér, béltétlenség s hasonló betegségeknél. Vértisatitó tulajdonságuknál fogra kliünő hatással vannak vérszegénység s ss abból eredő bkoknál is : igy sápkórnál, idegességből saármasó fejfájásoknál stb. Kasa vértisatitó labdacsok oly kOnnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb,fájdalmakat sem okosaik, s ennek folytál ■ég a leggyengébb egyének, de még gyermekek által is minden sggodalom nélkül bevehetók.
A saámtalan hálairatból, melyet e labdacsok fogyásától a legkülönbőaőbb és legnehsasbb bstsgeé vgek után egéssségttb- visasanyerése folytán hoaaánk intéstsk, sssn hWyen csakis néhányat említőnk aaon meg|sgyaéssel, hogy mladenki, a ki esen labdacsokat sgysasr használta, meg vagyunk győaődve, asokat tovább fogja ajánlani.
v /
Köln, 1891 április bó 8 >án.
\' Ti ss telt Pssrkofer orl Lsgy«n "\'y szíves és küld|ön nékem Umit 15 tekercset as ön fölül.nnlbatatlan vénl«»llió laUlacealból utánvétellel. KogadJa es utón i* a legmilyebb kdixönetemet labdacsai esoda hatásáért, Maratok teljes tlizteleltel Fawlletik Ke-mm, Köln, Uudenihal. .
Hra\'eke, Klödnlk mellett, 1887. ssept. bó lt-éa,
Tekintetei Úri
Jeten akarata volt, hogy as On labdacsai kezeim köti kerüllek, melyeknek Itatását ezennel megírom : fen gyermekágyban meghűltem olyaunyira, hogy iimmi munkát sem voltam többi kipee Végeim ii\'bizonyár« már a hol* tak közt volnék, ka aa On ce»dálalr* méltó labdaceai engem nem menteitek volna meg. Ai Nlen áli|ja meg Ont •sért esamer. Nagy bizalmain van, liogy exen labdacsok eng*m te ttkéleteeen ki fognak gyógyítani, a mint már másoknak U egéiuigük viesaanyeréeérs eegiuégul ezol-gálUk. ..... .....Knlflcz Térés.
Bécs Ojbely, 1887. nov. 9 in.
• Mélyen tisztelt Úr I
A legforróbb köizönetemel mondom eiennel önnek 80 éves nagynéném nevében. Az IlIetS fi éven át ezenvedett gyomorliuratban is vizkórságban, már iletét ie megunts, meljrrAI egyébkent le le mondót*. mldAn véletlen egy do. boát kapóit ön kllúnfi vérlliitlló labdacealból * aaoknak állandó baaználata folytán tökéleteien kigyógyult.
Legfőbb tisztelettel__Welnzettel Jvsefa.
Ki. hengraberamt, Qföbl mellett, 1889. márcz 97 éa. (\' TekintsUa Url
Alulírott Ismitelien kér é ceomagot as ön valóban hasanoe éa kittlnö labdacsaiból. KI nem mulMzthatnin leg nagyobb eliemeréeeinet kifejoznl eaen lal.da<j«ok értéke felett ét azok. a hol csak alkalmam nyílik, a ezenvedöknek legmelegebben fogóin ajánlani. Kz«n lil ilratora tetszésess-rintl használáaára Önt ezennel felhatsj nazom.
Tejes tlsstelsttsl ______Ilahn Ignáca.
OotKbdorf. Kolbach mellett, Isiléila 1888. okt. 8 án T, Ürl /t
Kelkérem, miszerint aa öa vérlleztltó labdic alhól 1 eeomagot 0 dobozzal kaidenl ezlveeke<Jik. CeakU as On caodálatoe labdacsainak köstönhetem, hogy egy gyomor, bajtól, mely engem öt éven át gyötört, megszabadultam. Bien labdaeeok nálam sohasem fognak kifogyni, e mldön legforróbb köezönetemet kifejezem, vsgyok tisztelettel
Zwickl Anns.
Sssn vértisatitó íabdaesok esakis a Pserho-f*r J.-féle, aa „arany birodalmi almáho*" calmaett gyAgy ».©rUkrkan, U*OM%«a I., Min* C«rntraM« 15. az. a. kwsittettnek valódi minó-aégbea, s egy IS ntem labdacsot tartalmacó doboz ára 91 kr. Kgy csomag, melyben G doboa UrUlmaa-tatlk, 1 frt 05 krba kerül ; bérmontetlea uUnvétel küldésnél 1 frt 10 kr. Kgy csomagnál kövesebb nem küldetik el.
Aa Oaaaeg elóbbeni beküldésénél (ml legjobban po.tautalványuyai eaaköaOlUtik) bérmtntes küldéssel •gyütt; 1 csomsg 1 frt 26 kr., 8 osorasg 2 frt 30 kr. • csomag 8 f.t 85 kr„ 4 csomsg 4 frt 40 kr., 5 cao-■ag K frt 20 kr. éa 10 oaomsg 9 frt SO krba kerül.
Mt NB. Nagy elterjedtségük követksatében tmn laUaoeok a legkülbafélébb nevek és alakok alatt » uUaoBtate«*; eaaek kóvetkestében kérotik oeakla
Pwhofer J.-íéls vértlsaUtó lsbdsosokat követelal ér osakü aaok tekinthetők valódiakiak, melyeknek haa>\' náUI ntasitása a Pssrhofer J. névaláírással fskete salnben és mindsn egyea dobos fedele ugyanaaoa aláírással vörös sainben van ellátva.
Amerikai kfiUYfeVkBflfCS.
sser\'minden kössvényes és osózos bajok. u. m: gerinca agy-bántalom, tagsáaggatás isoMaa, aigraias idoges fogfájás, lőfájál, fülsasggatáa stb. stb, ellen
1 forint 20 kr.
Tannochinin haJkODŐCS WfS.\'/^
óta-valamennyi hajnövesatő ssor köaőtt orvosokéi tal.a legjobbnak elismerve. Kgy elegánsan kiállított nagy saelencaével 2 forint.
Általános tapasz Sr^iS^
sott sebekuél, mérges daganatoknál, ajjkakaoa, se-bes- vagy gyuladt-mell vagy más ily bfjokaál, asint kitűnő sser lón kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bérmentve 76 kr.
TPno-vhnl^flam PMrUof*r ^ *T
r uaizsaill 4U » fagroa tagokraa aziadea
Idült sebre, mint legl iatossbb sser elismerve. Kgy kócsöggol 40 kr. Bérmentve 66 kr.
T\'tf i P/it-inrl xt °8y általán san ismer« kitüaőháal-UbllUUÜUV, iMr hurnt rekedUég, görcsös kő hftgis stb. ellen, 1 üvegecske ára 50 krajo. 2 Iveg bérmentve 1 frt 60 krajcsár.
ÉlAt-A<i<j7PmP7Ín. (Í""*8\'1 »opi**)\'
Ei 1UI uaoAbilOZilil tott gyomor, rosa entésalés és mindenr/emü altesti b^jok ollen kitűnő háaisaer. ,1 üvegecske 22 kr. 12 üveg 2 frt.
Altalános tisztító só
sxer a rosa emésstis minden kővetkeaményel, n. m. főfájás, sxédüléa gyomorgörcs, gyomorhév, araayér, dugulás stb. ellen. 1 csomsg ára 1 forint.
Angol csodabalzsam, 5JJÍ"60 Por a lábizzadás ellen. .^\'.uE
iaasdást s aa azáltal képxődő kollomotlen szagot, épen tartja a lábbelit és mint ártalmatlan aaer vaa ■ kipróbálva. Kgy doboaaal 60 kr. Bérmentve 76 kr.
Golyva-balzsam, ^\'V^K^iSS
bérmentei küldéssel G6 kr.
Helsó vagy egós/sóff-só ,
gyomorhurut és minden a rendetlen eméáatéeből saármaxó bajoknál. Kgy csomag 1 frt. -
Exen Itt felsorolt késsitményeken kivül m osztrák lapokban hirdetett őssaes bel- éa kttfOMi gyógysasrésaetl különlegességek raktáron VSMSÉ éa a k&ssletben netán nem lövők gyoraaa éa oloaóa meg-saerextetnek. — Postai megrendeléaek a leggyoimb-ban esakf/söltetnok. ha a péasóssaeg előre MtMaátt j nsgyobb megrendelések utánvéttel küldettük, — Bér-meotve csakis oly esetben tőrUnik a küldés, hé as összeg előre beérkeaik, mely eaetbea a peaUkÓltaégek sokkal mérsékeltebbek.
:xxxxxxxxxxxxxx
Nyomatott Fischel Fülöp laptulaidonoNiál Caáktomyán.
XI. évfolyam,
i
Burkamt£T«l irUk.ml l«V*t ml*. jnotp 11 «a 1» ór» tröiött — A Up asallaml riuira voaatkosé «]ad«a kö»Un»4njr Hargitai Jélllf »MtkíuM n«ritt k&ldtsd«.
Kiadóhivatal l
tfaekel Fülöp kBayvkartakadiaa. 14« ktldandSk u tl6fl*«tfcl dijak «jrQtt«r*k Aa klnUtiaik.
Hirdetések jitáijws uiaitUUü.
Csáktornya, 1894. mározius W-An
U. wám
MA€YAR éi HORVXr MIJEH IIMlfllJ TÁRSADALMI, ISMKROTERJKSZrff 4 SZÍ PÍROD ALMI HETILAP.
_Meg)«>len»k hctenklnt jjynwi vasárnap.
A .Muraköti tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi
takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye.
—eaj -ui-im—>j_i u-miiimu_i
Ktélaetési Arak t
Egész érre , . . I é frt Fél évre .... i frt Negyed 4m ... 1 frt
Egyes ssára 10 kr. u
_____
HlrdatiMk mif alfefUtefauk t BndtpMUn: GoidUrg* A. V. éa Bekatala B. klrd. Írod. Bfaabaat Bakalak H., Dnkaa ML, Opfallk JL, Daaba O. L. 4a tánásál és HanA Brflnben: HUrn M.
• . H 4 y ■ S - • \'
Nflltlir pttUaora 10 hfk
• \'J i <11 II IIIJLJU JW.J.UW <*
A szölődézsmáváltsáffrtartozások megszüntetése.
Szőlőbirtokosainknak egy régi vágy&t teljesítette ,a napokban Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter, a mennyiben rendeleti uton intézkedett az iránt, hogy a íllloxora állal elpusztított szőlőterületeket terhelő szölődőzsmaváltsági tartozások abban az esetben, ha az illető terület más termelésre nem alkalmas, hivatalból tetjesen töröltessenek; abban az esetben pedig, ha az elpusztult szOlOk te rülete más mivelési ág alá vétetett, arány lagosan szállíttassanak le. Egyszersmind utasította a pénzügyigazgatöságokat, hogy a hátralékos szOIOdézsmaváltsági tartozások behajtása végett folyamatba tett végrehajtásokat azonnal szüntessék be.
A pénzügyminiszternek ezt a nagyfontosságú intézkedését az érdekelt szőlőbirtokosoknak nem csak általános örömmel, hanem bizonyára osztatlan hálával fogják fogadni.
A szOIOdézsmaváltsági tartozások leírása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendeletet (89447. sz.) egész terjedelmében közöljük:
KOrrendelet,
valamennyi magy. kir. pénsügvigAzgalóságnak.
A még\'fennálló szOlOdézsmaváltságtar-lozások végleges rendezése érdekében kí-
vánatos, hogy azok a hátralékok, melyek behajtása a szőlőbirtok jövedelmezőségének a filloxera pusztítása s illetőleg más elemi csapások állal nagyobb mérvben beállott csökkenése miatt nem várható, az államkincstár követeléseiből töröltes« senek,
A szőlőterületeknek adandó ujabb ál lami kedvezményekről szóló 1891. I. tör* vőnyczikk 6 § a biztosítja ugyan az emli tett szőlőterületeket terhelO szOIOdézsmaváltsági tartozásoknak egészben vagy részben való leírását; de miután tapasztalnom kellett, hogy a törvénynek e kedvezmó nyét az érdekelt birtokos közönség csak szórványosan veszi igénybe és ennek következtében még mindig nagyobb összegű szölőd^zsmaváltság-tartozások könyveltetnek a nélkül, hogy azok befizetésére kilátás lenne: az emiitett ta< tozások rendezése szempontjából elhatároztam, hogy a szőlőbirtok jövedelméből be nem hajtható sző lOdézsmaváltság tartozások \'lei^sát, illetve a más mivelősi ág alá kerüU szőlőterületeket terhelO szOIOdézsmaváltsági tartozások aránylagos leszállítását hivatalból fogom elrendelni.
Ehhez képest a pénzügyigazgatóságot a következőkre utasítom.
1.
A pénzügyigazgatóság tartozik ama községek elöljáróságait, a mely községek-
ben szölődőzsmaváltság-tartozáaok állanak fenn, azonnal felhívni, hogy azokat a sző Iflterületeket, a melyek más művelési ágban nem használlatnak és a melyek a filloxera vastatrix rovar által JWfT^fiyéb elemi csapás következtében JWSÍC fijttj ztultak, hogy a szO ődézsm/<M^ág^vtoz\\s azok jövödelméből be nem hajtható és a tartozás behajtása csakis az ingatlanra vezetendő végrehajtás utján vol a lehetséges, a pénzügyigazgafóságnak 1. évi márczius hó végéig mutassák ki akként, hogy a kimutatásból s kérdéses birtokrészlet birto kosának a neve. a birtokrészlet hitéttelek jegyzőkönyvi és helyrajzi száma, térfogata ős kataszteri tiszta jövedelme pontosan ki vehető legyen
A beterjesztett kimutatásokat a pénzügyigazgatóság a földadó nyilvántartási biztosoknak kiadja a végből, hogy a kimutatott területeket a helyszínén kellő azonosítás utján megvlzsgálvá, a mennyiben arról győződnek meg, hogy a kérdéses birtokrészleiek as eml tett mérvben el-pusztultak, azokat az 1891. évi I583|P. M. srámn utasításhoz kiadott D) jegyzőkbe i^.jtyazzők és pedig: a jegyzők 1—6. ruVatait a fej felírásnak megfelelően kitöltik s annak lt. rovatában az elpusztulás mér« vét meghatározzák.
Az ekként Mvett s viszzateijesztett jegyzők az illetékes kir. adóhivatalnak oly
l „Murait h"ürmj&
Lila tante szerelmi bájitala-
Irta: Bóbé.
... Mindenekelölt jöjjünk tisztába a családi viszonyokkal. Édes egy nsgy uradalom liszt-* ariója, Lila lanté pedig szegény megboldogult édea anyám hoppon maradt nénje volt, ki addig válogatott a férfiakban, mig arozán a ránozok nemoaak hosszában, de kereszlbeu is elszaporodtak. tU« tante szerelte különben háztartásunkat nőies gyöngédséggel és aggsttlaea pedanteriával-Gópazerüleg kellett mindennek menni, hogy Lila tanie összecsücseriiett ajkai egy helyeslő sxéc*kát kiboc<áaaanak ; s jaj volt annak, ki zavarólag halott a hási rendre: Lila lanté szigorú xemei kereszttüzébe eseit s elevenen pörkölödőtt meg ebben a lángban.
De hát nem erről akarok én most beszélni, ^gre is egy aggssQs vezelte háztartás akár milyen rendes, nem érdekelhet senkit, mert a pcdanteria unalmas, mint ecy csupa egyenes uioxákból épült város. Egy eselet akarok eibe-aiélni, mely egyrészt kimutatója less annak, hogy a tűzokádó hegy még akkor is veszedelmes, ha már nem lüslölög; máarésat pedig bizonyítja, hogy néha a medikus vioiosek is sikerülnek.
Körűibelül két évre rá, hogy Lila tante vette át a kulcsok feletti uralmai, házunkba jött ho«ánk privát praxisra egy felvidéki birtokos na, kit édes atyja a gyakorlati gazdálkodásban akart előbb fártassá tenni, mielőtt rábisná a birtoka kezelését. Szelid, csendes, kevés beszédit
fiu volt, ki minden rábízott teendőt kötelesség-szabta pontossággal hajtotta végre a ki ba e miatt atyám dioaérő szavát hallá, elpirult mint egy tizenöt évea Bakfl*ch, mikor először hallja: .késit osókolom nagysád <" Lila tanteval a legnagyobb tisztelettel bánt s a mi gyerekes csínyeinkben soha se veit részt, de söt gyukran megtörténi, hogy előre besúgta, mi van készülőben s mi szépen felsültünk előre kiszámított baláau vio^ozUnkkel. Előttünk nem ia volt garasa, de annál inlább kegyébe fogta fci\'a tante, ki egéaz neki pirulva beszélt a Józsi szolid, illedelmes viselkedéséről, gyöngéden ozélosva a mi rakonosáilanságunkra.
S a rokonszenv a két sentlmentálismuísal telitett lélek közölt oda fejlődött, hogy ugy tapasztaltuk, mlnlba Lila tanle bizonyos gyöngédebb érzelmekkel kezdene viseltetni Józsi iránt. ( Megrezzent, ba jött; elpirult, ba kezet obkoli neki; sötét szinü ruhftit (elváltotta „jel«őtt aaísSí ruhákkal; titokban olvasgatta a lapok kis hirdetéseit a gyakran aláhúzva egyik-másik örök-szépség és üdeséget igérö hirdetést. Bátyámmal, ki harmadéves medikus volt, örömmel észleltek • jelenségeket, miképen hozzunk öasaa ebböK valami mulatságosat. A jelek mind a késői szerelem kitörésére vallotok, de pozitiv objektumunk hiányzott ahhoz, hogy valami sikerült dolgot összehozzunk. De hát a véletlen néha kedvelője a tréfa csinálőknak.
Egy nap Lila tanto már kora reggel bekocsizott a városba, bizonyos bevásárlásokat tenni. Tudtuk, hogy oiak este kerül elő a igy a meglepetéstől nem tartva, beaubantunk saflzi szobájába azzal a szándékkal, hogy minden holmiját összcturkáljuk mig valami jelre nem akadunk. Bátyám szerencsésebb kutató volt nálam-
\' nál, mert alig egy negyed órai keresés után a szekrény egy rejtett zugából üveget vont elő, melyre Lila tante pókháló betűivel volt felírva: \' „8zerelrai bájital.* Falrengetö kaozajjal fogadtuk a .leletet" a azonnal összeduktuk fejeinkei, hogy valami osinyt, bolondosat, eszeljünk ki. Gondolkoztunk, proponáltunk, disputáltunk, de nem tudtuk hamarjában megtalálni az eszközt, mig bátyám hirtelen karonragadva, felkiáltott: „meg van I" Egyidejűleg markomba nyomta aa üveget s elrohant. Én ulána bámultam a mérgelődve tünf$»em, -aiért nem elkerült nekem *3y Jő gon« dola kifundálnom.
Alig var perez molva hamis arozozal lép be bátyám, dobozza) kezében. Ctodálkoava nézek rá, mikor ő karonragad a rámutalva a doboz tetejére, halk kacsajjal kanalat vesa elő a tele meritve a porbél, mi a doboaban volt lassan belehuüatja az üvegbe. A dobozra aa volt Írva: „hánytató borkő\' — Sietrs rázogattuk aa üveget, mig a por elolvadt, a kutatásaink minden nyomát eltüntetve osontunk ki a szobából.
Lila tante megérkeztekor a legnagyobb \'iazteletiudáasal segítettünk minden osomag leszedésénél a udvariassággal akartuk a tréfa hatását lompitani.
Ebéd után aiestásni a verendára ttitUnk a szíttak ozigaretteinket, mig Józai jelentését tette édes atyánknak,
De\' egyszerre sápadni kesd egéazaégtöl duzzadt aroza, azédelegve támolyog a verenda széléig a a tengeri betegség vulkánius erével tört ki rajta. Lila tante rémea aikojjal rogy a balaakra, mig mi egyszerre rájőve a kitörés okára, kaozagva dőlünk egymásra s siettünk a Mzegóuy áldozat kinjait egy pohár azódavizzel ényhileni. Barna Kópé.
utasítással adandó ki, hogy a jegyzék 6. és 7. rovatait töltse ki, annak 8 ik rovatába az 1888 — 1890. években esedékessé vált évjárulékokból még tényleg fennálló hátralék összegét, a 9-ik rovatba pedig az 1891 — 1893. években esedékest vált év-járu\'ékokból még tényleg fennálló hátralék összegét jegyezze be akként, hogy a 8-ik és 9 ik íovatba jegyzett számtételek összege az 1893. év végével tényleg fennálló hátra lékot mutassa.
Az így összeállított ^mutatást a pénz. ügyigazgatóságnak a helyszíni vizsgálatot teljesített közege, az elöljáróságnak a vizsgálatnál jelen volt tagjai, a kir. adóhivatal tisztjei aláírják, a pénzügyigazgaló láttamozza és utóbbi azt községenkint kü -lön-külön jelentés kíséretében, esetenkínt azonban egész kerületére nézve legkésőbb . folyó évi június hó végéig hozzám felterjeszteni tartozik- v
Azokyrtrnit^ pénzügyigazgatóságok, a melyedét a jöleh. rendeletemben em litelt területek nnksenek, a tentemli-tett záros határidőig nemleges jelentést tesznek. /
A községi elöljáróságok által beterjesz telt kimutatásba bejegyzett ama területek, melyekre nézve a földadó nyilvántartási biztos a helyszíni vizsgálat so\'án azt. á\'Ia-pitotta meg hogy azok parlagon hevernek s más mivelési ág szerint nem használ hatók (1891. évi I. t.-cz 6. § án«k h) pontja) külön D) jegyzébke veendők fel s ugy a D) jegyzék szerkesztése, mint az összes szőlődézsmaváltság-tartozá« leiráca tekintetében az 1891. évi 1533. P. M. számú utasítás 31. § óban meghatározott eljárás követendő.
2.
i * , V 1 \' /i »\'« , \\ \' », * \' f
Hivatalból veendő folyamatba az eljá rás\\ a más művelési ágba átment szőlőterületeket terhelő szőlődézsmaválts\'gi tartozások aránylagos leszállítása iránt js (1891. évi I. t.-cz. 6. §. c) pont) é* pedig akként, hogy a pénzügyigazgalóság a földadó törzskönyv és a kataszteri alapmunkálatok segit«égé\\el megállapítja hogy melyik községekben érvényesíttettek ilyen természetű mivelési ág változások ezután a kir. adóhivatalok utján meggyőződik arról, hogy a más mivelési ágba átment volt szőlőterületeket terheli-e szőlődézsma-váltság-tartozás, igenlő ereiben a kérdéses esetben a C) jegyzékbe hivatalból felveszi s a szőlődézsmaválteág tartozásnak a kataszteri tiszta jövedelem ará-nyébsn leendő beállítása iránt a már hivatkozott utasítás 80. §-a élteimében intézkedik.
.3
Meghagyom a pénzllgyigazgatóságnak, miszerint a filloxera rovar pusztításai állal érintett községekben a szőlődézamaváltság tartozásoknak kényszer utján való behajtá sát még az esetben is mellőzze, ha az illető községből a filloxera által pusztított szőlőterületeknek biztosított kedvezmények elnyerése iránt bejelentések nem érkeztek, amennyiben pedig a filloxera vastat \'x ro var által pusztított szőlőterü\'eleket terhelő Vált ságtartozás behajlása iránt a végrchnj táai eljárást folyamatba letle volna, azt jelen rendeletem vétele után azonnal szün tesse be.
Budapest, 1894. február hó 24-én.
tytkult.
A magyar árustatisztika felvéte-léiiek módosítása,
A magyar Áruforgalmi slaliszlikftt a póstai csomagokról a posla- és tAvirdahivatalok gyakran igen hiányosan azolgAlták, pedig ezen statisztika a magyar ipar- és kereskedelem fellendüléséi ozélzó rendelkezéseknek szolgAl alapul, u mely célnak lAmogatAsa hazafiúi kötelesség is. Ez okból a magyar Arulorgalmi statistika fel vételére vonatkozó szabAlyokat rovidiáláa alA vettem a az uj felvételi szabályokat azon felhi vással közlöm a posta- és lAvirdahivatalokkal, hogy azoknak a tárgyhoz mél\'ó buzgalommal minden tekintetben megfelelni igyekezzenek.
1. A magyar áruforgalmi statisztika tárgyAt a magyar korona területére behozol! és innen kivitt Aruk minőségének és mennyiségének feltüntetését képezi, a postai osomagókkal tehát:
a) az AusztriAból,) « megszállóit tartományokból a a küllőidről kózbei-ités végett beér kezö éa
b) az ezen orszAgokba czimezve a pósla-hivalalóknál feladott összes osomagok, tekintet nélkül súlyúkra, avagy hivatalos, ulánvételes stb. jellegükre, képezik e statisztika tárgyát.
2. Kzon ocomagok statisztikai adatainak felvételére u) a kézbesítéséi az Ausztriából eredő cíomagokra nézve fehér szinü, a meg-szállott tariomAnyokból h a külföldről jövőkre pedig vilAgos aArga szinti Űrlapok ; b) a feladás-nAl. ugy az AuaztriAba, ,mint a megszAllolt tar-lománvokbií s a külföldre ozimzett csórna*
\' goknAl is kékes szinü .Arunyila\'kozatok" szolgainak.
A) Érkezés,
A kézbesítés végeit érkezeit éa Áruforgalmi statisztika alA eső (Ausztriából, a megazAlloll lartomáoyokból « a küllőidről eredő) csomagoknál a postahivatalok a kövotkezőleg jArnak el.
3. A nem kincstári hivatalok a z Ausztriából eredő csomag, illetve szállítólevélhez a fehér szinü, a meg^.&llott tartomAnyoklól a a külföldről eredő csomagokhoz r a világos aArgi szinü „Árunyilatkozat" czimü űrlapot, az BérleM;é«u kiál.itAsa olőtt töltik ki Ujjy, hogy minden szállítólevél, illetve a szüliitólevél nélkül érkező mtnden ctomag adatait egy kü\'.ön ily űrlapra felveszik és pedig :
a) a raktárkönyv folyó szárnál illetve folyó azAmait, mely alatt a szálli\'ólevél (csomag vagy csomagok) a raktArkőnyvbe van (vannak) bejegyezve. Kz adat mellé a postahivatal hely és kelti bélyegzőjének olvasható lenyomatát alkalmazza ;
h) a fehér s/ii:U Árunyilatkozatba bejegyzi azután, hogy a c*omag, illetve ha több van egy szállítólevélen, a ö-omagok, mely orszAgból erednek. Erre nézve a szállítólevél szint) és felirata kd tájékozlaiAst; oly eaetben, midőn a hivatal az eredő ors/.Agot nom tudja raeghatArozni, irja be ez adat heljeit a felvevő hivatal nevét, mely a szA litólevélen látható bélyegző lenyomatból másolandó le. Ausztriából eredő küldeményeknél a fehér szinü nyilatkozatba ez adatol feljegyezni nem szükséges, minthogy az az űrlap szövegében nyomtatásban jelentkezik ;
(Vége köv.)
Különfélék.
— (ifdrcdus 15 Mének, a nemzet ébredésének emlékünnepét Csáktornyán ia lia zafias lelkesedéaael m-günnepolték. E hó 15-én d. e. az áll. tanítóképző intézet és d u. 2 órakor a polgári iakoln tartott iakolai ünnepélyt. A tanítóképzőbe« megtartott ünnepély programmja volt: 1. Hymnus éne kelte a képezdoi férfikar. 2. Megnyitó beszéd mondotta ALirgitai József igazgató 3. Buosu Iiiegeriől, é >eke)te a képezdei fé fiksr, 4. Márczíu* 15 ének méltatása, felolvasta Kóber Pál IV éves nőve dék. 5. Tavasz elmúlt, Lányitól, énekelte a képezdei férfikar, b) Talpra magyar, Boldia-tói, zongora kísérettel énekelte a képezdei
férfikar. 6 ;> Reszket a bokor, Lányitól/ énekelte a képezdei férfikar. 7. Márczius 16. Ábrányitól, szavalta Trinkl Alajos III. éves növendék 8. Néphangok, Ball lói énekelte a képezdei férfikar. 9 Hunyady-induló, előadta a képezdei zenekar. — A helybei polgári iskolában az ünnepélyt délután 2, órakor tartották rmg. Az ünnepélyt Pálya Mihály igazgató nyitotta meg. A Talpra magyart Reohnitzer A\'fred
III. oa/.t. tanuló szavalta. A nap jelentőségét Zrínyi Károly tanár méltatta, megmagyarázván a tizenkét pontot. Fölolvastak Horváth István V. éa Habermann Károly
IV. oszt. tanulók. A csatadalt B\'au Miksa lí. oszt tanuló szavaltH. Az ünnepélyt a Hymnus nyitotta m*g, a a Szózat fejezte be, mplyet az ifjúság Alszeghy Ala|os tanár vezénylete alatt énekelt e). — Eite városunk értelmisége közül többen a Szeiverth-Vendéglőben jöttek öseie, a hol a zenekar által előadott magyar indulók, népdalok hangjai mellett lelkesedett a közönség. Z egler Kálmán kir közjegyző emelkedett hangú, szép felköjzöntőben emlékezett, meg a nap jelentőségéről. A vas • »aztalnal Molnár lí , Nuzsy M. ó* Prob«zt F. Emlékezlek meg márcz. 15-ikéről, ahol az asztaltársaság rendezett magánkörben sikerült ünnepélyt-
Szépészeti egyesület alakulása érdekéhen értekezlet tartatott e hó li>-ón Csák tor* nyán a közs. népiskola irodájában. Jelen voltak : BencHák Ferenc*, Czvelkovits Anlfl, Jenej íiuszláv, Margitai József, Morandioi Bálint, Nuzsy MátyAs, Neumann Simon, Rosenberg|L.ajos, Todor József, Thordai jAnos, SzeivertlT Antal és Sztrahia KAroly. A szépészeti egyesület alakulása kimondatott. Az ügyek ideiglenes vezetéséi a megjelentek vállalták tragukra. Az egyesület végleges megalakulása a legközelebb egybehívandó közgyűlésen történik. a\\ bizottság elnökévé\\ Jenei Gusztáv, jegyzöjévé\\ Thorday János, as alapszabálykészitő-bizollsAgbaXOzvetkovics Antal, Morandini Bálint, Szeiverth Ab t a 1 éi Sztrahia Károly vAlasztattak meg. Az eWesdlet ozélja a városnak szópilése parkiroüAs, az \\lczák rendezése sat. által. A czél igen üdvös. Vgy a ozélt, mint az egyesü\'otet városunk t. közönségének figyelmébe ajánljuk I
— ^Köszönet ayllrinit<is> \'iVkintetes | Vrancaica Károly főszolgabíró i\\r szíves
volt a hely boli községi elemi néptkolába járó szegény tanulók tanszereire 5 frtot adományozni.
Midőn a fönt nevezett összeget nyug-i iázom, egyúttal erkölcni kötelesség omnek ismerem az intézetünk iránt min lig jó i indulattal viseltető mélyen tisztelt f/szolga-b\'ró umak szívességéért a szegény/k nevé • ben legbensőbb liála és köszönetemet ia kifejezni Csáktornya, 1894. m^czius 12. Jeney Gusztáv népisk. igazgalt
— fáozgbpóita leaz April / tői az Ukk-tapolczai va8ut-vomlon beryídezve, mely a caáktornyai kir. pósta- jg távirda-hivatal főnökének fölügyeletér^Xés vezetésére les^ bízva.
— Öngyilkosság. E hó 10 én délben a CsAklornyAról Budapest felé haladó póstavouaton egy bécsi ékszerész ügynöke Varazsdon vásárolt revolverrel agyonlőtte magát. A III ik kocsiosztály kupéiban utazók a vonat robogása miatt nem hallo>tAk a lövést. A< öngyilkos hoUtelemét a mura királyi állomfnon vették le ét Pdrlakon az izr. temetőben temették el. Az öngyilkossAg oka : zilált anyagi viszonyok.
— firdöeges. Öárje nevll, mihályfalvi tárához taitozó gtófi fenyőerdő e hó 12 én délben va\'ó«zinüleg bosszúból" meggyújtatott a égni kezdett. A 80 holdas táblából 8 hold teljesen leégett Szerencsére az erdő nappal gyulladt ki, a a közel lévő emberek kapákkal a caáklyákkal lokalizálták a tüzet.
tjedna po prvom dkrop\'jenju, jer ie neka na 100 litra vode vseme 8 kile modre galice i 2 kile negaSenog vapna, ar je itebljika i üetje već jakle. Késni krumpir nek ae flkropi i po tretji put, kaj je neobhodno potrébno, ako . je bil meeeo juliul i august uš moker (deftdjeven) Tretji put Skropi ie opet 4 tjeden posije drugog fikrtfpljenja. Za tretje Škropljenje vreme se ista vnožina modre galice i vapna, kak god sa drugo Škropljenje.
Za ikopljenje nek ae upotrebljuju iste Spricalke, kak ae i upotrebjuju sa $kropo-Ijenje trsa.
Nadim gospodarom, veksim i menj-flim, koji ae bave pdvanjem krumpira, gde ae ta) beteg pojavljuje, nemremo sadosta preporučiti, da hasnuju to sredstvo. ötim buau oni ne aamo oslobodili krumpira od , njegove sigurne propasti, nego bude prihod i vnogo vekéi, ar ae büde krumpir dobro rafcvil, ostal budu zdrav i nebude gnjilil.
Gospodarsko delo vu métocu marclušu.
Poljodelstvo. Deteliiča nek ae vlače a branom, zimske aétve vu rahlom , tlu pOvlaCe aa valjkom. Gnoj za okopavine podorava se. Ako ae je tlo itsuiilo, počme aa aejati sob, jara hrž, pSenica i grahorka. 8enoko?e moraju ae čistiti ter gnojiti aa gipiom ili umjetnim gnojem* Detelina i trava se séja.
Voćarstvo. Vodke (sad) ae obre-suju, koje joi nisu obrezane, teru ae odmo-taju, koje an bile čres aimu umotane. Stara kora ae ostruge, divjake Be aade, céplfenje, ae dovršava, ter ae poiéjaju koióice i zrno aa uigoj divljakah.
Povrćarstvo. Zemlja ae pri-redjuje sa ačtvu. Séja se Salata, ipinac, petro-\'e\',, kiaelioa, luk i porluk Jagode i parga okopavaju ae.
"Čmelaratvo Ćmele treba pregledati, ako nemaju hrane, dat* jim hranu, bezmatićnjaoi moraju ae spojiti, ili jim dati jesensku oplodjenu maticu. . *
šuma\'rstvo i v a d a s i j a.
Séja a* žir (žalod), bukvice i kostanj, aéja ae takaj akacije aeme. Vtice se moreju Sonati, ar au haanovite po gospodarstvu. Lov (vadaaija) sevaema preetane.
Officir i i ostali priiedniki sada počmc nekak neveruvano glavami kimati kad začuju ovu neveruvana pripovest, obcrstar modj ulim poSle po t.i turske pepe, koje prije, nego bude odsud Izrečiua zapita: Povedjte mi pod va-ium prisegom, jeli ja onaj pilj svetca Muhameda, kojega imate u diamiji sa zastorom, zaista ĆJdotvoran i j.li 80 pri njem duda ibi.aju ?•
Popi hottéi joi TiSe na glas spravit! svojega Muhameda, oego je do sad bil, od govore » tOv usS svetec je bolje čudotvoran nego i koji na ovoj zemlji i pred njegovim piljom ie svaki dan ćida pripeőaja, kakova ie nigde na svetu j >8 nisu pripedda i kakova j0.5 nigdar nitko nije videl;*
„No onda je mogoče- — veli oberstar — „<1a je Muhamnd ovomu soldata svoj slati lane aa ćudič oski način prikaaal. On li ga onda slobodno sadrži, a and ga svake krivnje n« Sava. — Ja mu ali najatrožije prepovedim, da se nikada vile nep»datapi a nikakovoj cirkvi, niti od nijednoga svete«, bil on turski, pravoslavni, f dovaki ili katolički, ikaj na prikaz prijeti, Jer bi sod ip»k mogel podvojiti o istinitosti njegovog pripovedasja g
\\
KAJ JE NOVOGA?
Kralj i kraljica na rtu tv. Martina.
Car i kralj FeVene* Joief i kraljica Eli-sabeta Šetali so se već ob 7 vuri vu jntro poleg morja. Ob 11 vuii primili su pohod nadvojvode Ljudevita Viktora, koji je doSal iz Niste i šnjimi zajtrekoval. Po poldan od* peljali su Be kralj i kraljica prftk talijanske med je vu Mortola, da ratgledaja ondeSaje vrtove. Mortola leži na Izhodnom rtu zaljeva mentonskog. Engles Hamburg kupil o,v posjed (imanje) od 28 mekote vjhalaćom Orengo za veliku Sumu penez, ter iWagradil novu sjajnu palača i aredil divni perivoj (vrt). Uamburg je ljeta 1867. Btanoval vu Kini, gde je in-duatrialnimi poduzeći stekel silen imeteit. N*d ulazom vu palaču kineskim! je slovi napisana ičč „sreč a". Spomen-tabla vu latinskom jeziKu, usidana vu aténa, Javlja, da je englezka kraljica Viktorija ovdi boravila 26. \'marci ufta 1882.
Mr. Hambury, telegrafičko ubavjelten o pohodu kraljevu, primil je avog visokog gosta na ulaza va perivoj ter ga je najponizneSe, francezki pozdravil. Kralj mu je odgovoril i „Ja sam već vnogo ćul o VsSih vilinskih
vitovih, ter se veselim, da ih moga videti.M
i
Na to je sam gospodar odpelal kralja najprije va palača, koja je nakladjena silnim bngamvom i dragocjenim! predmeti kinezke industri,e i umjetnioah, a napunjena i vno* Sinom starinah Kralj se je öudil vnogim predmetom, pak je pital, gde ih je vlaatnik skup spravil* Zatim su poáli vu vrt, gde jo kralj ostal iznenadjen va obilnosti eksotićnog bilja. Hambury je kralju pokaial na Btotiae vesti (fele) Hanah löJkih palmah iz Kine i Japanu, Hjru Australije, ur akacijah i euca-liptusa vu 120 vrst\'b. Nakon jednu vara boravka kralj se je uz iijtfq najvek$eg sačadjenja zahvalil vlastniku i\' povrnul se nasad va svoje boravište,
O pohoda kraljeve va Monte Karla javljaju naknadno, da je občinstvo pohrlilo iz dvoranah za kraljem ter tak obkolilo njegove kočije, da je komaj pošto za rukom kasinskim poslui iikom, da prekrče pat, kojim je hotel iti.
Prije polaska va Monte Karlo pohodili sa kral) I kraljica cesarica Eagenija, koja stanuje (obitava) vu 12 sobah va istom hotela va prvom kata ^kondignaciji). Cesarica Eagenija dodekala je pohod pri vrati svog salona, a vu nazoöiiosti tajnika Piétria, Boarbakia
in a« fa sreli i vojvodom Karlom bavarskom
i caricom Eugenijom.
O pol lan 8. marciuSa stigla je ii Čari. neaa nadvojvodkinja Marija Jozefa na rt aa. Martina, gde je pohodila kralja i kraljic «Sj
po zajtreka povraula se opet va Oaoae«.
* \\ \\
Kralj je prijel va posebao audieuoija i prefakta Henry a, ter ms ae zahvalil na velikoj as\'ožaostl oblastih i diskreciji občinstva.
čaje w, da bade kralj rta sv. lfartlaa ostal dvanajat danah, a kraljica do 26. marciala.
Jahta (ladja) „Greif* nahadja ae na popravka va Genovi.
Njemaftfea (prajzka) carica vu Opatiji.
Iz Berlina javljajo; Carlea Augusta Viktorija odpotovala je i décom i pratnjom posebnim dvorskim cagom 12: marciuSa vu jutro iz Berlina prök Vratislave va Beč, a odvad j žuum ieljeznicom va Opatija.
( Va Opatiji neima vezda sobe sa nikakva penese, vse je prepanjeno. Za istog namestnika Raldinia-a iz Tista morali sa urediti jedna ćitavuićka jobu. Rinaldini bude pozdravil njemačka eerarica »a dohodka. V u hotela Kvisisans vei aa i iste sobe sa kopanje upotrčbili is stanov« Isto tak je va Veloakoj i
Lovranu. — Prajzki ratni brod „Moltke* na tri jarbola več je prispel pred Opatija, da onde bude na sloiba prajskim carakia gostom. r v

Najkrajša tenltba na svetu.
gospojico minut.
i
Allonville. Pohoi je trajal 20
Prvi kurir iz Đeća dolel je vu Mentono 2. marcinia ob 4 vuri po poldan, ter je do-nesel punu torbu sloibenih spis»h kralja nt réSenje. Kr«»lj se već stane vu pol čitrti vuri vu jutro pak déla do ieste vure. Onda )e prvi sajtrek od malo kaf-i i mrzloga mesa. Pri doručko ob U i obeda ob 6 vuri na vök su naioćai grof Paar i prinez Liechtenstein. Kraljica jede sama, pokehdob jemlje isključivo mrzla hrana. Kraljiiioa pratnja blaguje vu table d\'hote a va hotela. Kraljica ima sobos osem dvorkinjah vie ve črnini. Oaa ustaje ob Sesti vuri, pije mljeko ob 7 vuri, a obeduje na večer ob 7 vari. Hrane sastavlja dvorski kahać iz Beéa.
7j\\ kralja stigli ia va Mentone i dva bečki tolegr-flčki Šinovniki, koji sa va hotela arediii posleni teb\'grafički ared, direktno spojen s Bečom i Parizom.
^ Na povraćka iz Mortole Šetali sa ae kralj i kraljica va perivoja tvog hoteli, ter
Grof Iginio Lambcrti oženil je nezdavnja vu Majlanda komteaa Irena 8praldelli. Na goa> tavanju po vjenCinja (sdava)njs) zaručnica je isnenada stala i otišla, da se preoblóöe, ali ju od časa nlsa mogli najti. Iskali sa Jn^ afi zabada v o. Ista policija nije mogla , pomoči. Grof se je nato va zdvojenju povrnul k/ivo* jernu domu, a kad jo odpri vrata, doAla mu je va sasret njegova mlada žena va dralestnoj opravi i milo ae smijuč. Na sa mali čas predla ja je volja na smöh, ar joj je bs?ea tovaruš izjavil, da se more taki povrnati dimo, ar nije prijatelj takvih iznenadjenah. Nisu pomogle niti suze, niti molbe, mlada je žena odiila\' dimo a vesda ie vodi pravda za rastavu ženitbe.
Najbogate*a lena na tvstu.
s*
Jedne amer kanake novine pišu: Gdo misli, da najbogateia ftena na s<öta stanuje va sjajaoj palači, taj ae jako vkanjuj«. Mrs. Ketty Grteo, posjednica imetka od 60 mili* juaah dolarah, stanuje va ^evsema aavadnoj oátariji va varaSu Brooklynu, koji ae drii Nju Jorka. Ta se krčma nahadja va Pierre pontstreet bro) 89. Mrs. Green palača sa tjedeu 7 dolarov sa stan i hrana, ikrta (skupa) je prök mére, pak se je stoga i raaatala sa svojim tovaruiem, jednim od prvih klabmanah vu NjunJorka. Mrs. Green opravlja se tak siromaški, da bi čovek mislil, da je boglca. Vaa je okrptna, jer nekapaje rado oprava. Jede va kuhoji, hraai se najprostele. Poleg toga je vrlo poboSaa, i pohadja vsaki dan draga clrkvs. Vrlo je nepovjerljiva i neobći s nikim, ar misli, da vsaki ja rad pioeiti sa penese njezine* Mrs* Green ima sina, koji je oženil milijonarka, — ali ova rasme tro* Siti svoje penese. őparavoj starici vesda je 68 Ijet, a imetak potiče od njezinoga otea Robinsona, koji je imal veMki posjed (imetak). Njezina kči Silvija takaj je casljedila silea i metek, — ali ikrta kak i mati-
Kim kralj Martain svoju mater po*llja ?
Jedon oficir, koji je ove dneve » Se« negala stlgel na damšlfo .fltamboolu tu Utr* netile, pripoveda, da "je dabomejaki kralj Behanzln, videči >e ostavljen od vsih prijateljab, pozval k sebi avoja ilira mater ter joj je rekel: .Ja ae moram predati francezkomu kralju, no ja želji ra; da to dobi na manje i moj oteo ölé—ölé. Tvoja je veida stvar, da mu tu poruku odnesel I ti morat iti k njemu !u Kad je dovrM tak svoj govor, dal je Bobanaln svojoj materi udaeči glavu, pak je i sam i pres najmenj eg snamenja ćuti, bil sasočen ceremonije*
Zima vu Siciliji.
Jz Sicilije piteja, da ondl ovoga ljeta lađa takva tim«, kolike se nifdo iiv neamlfl Ijava. Zadnja tri daua bila je tulika anótoa mećava, da je vnogo Ijudih nastradalo. Četiri ieljeioićke itreke sa uaipane, vu provinciji Zafferaui leti auég dva metra visoko, okoliš Etne zevaema je nepriatnpan. Vn Kastigllanu arulile su se 74 bile, tri aa ljudi mrtvi. Pri Viagrande našli au 4 razbojnike zmržujene, a kod Valle, suni je anfg aedem h žah, koji ljudi nemreju is hiže vuu, pri ćem je iest ljudi iigabilo livot.
Zasuto telo.
8a Sicilije javljaju, da ae je velik dél Monté Patti a kod Meaaine odrinál ter zasgl. na podnolju leteće aelo Rizzano. Akoprem je taki dotla pornód, ipak su mogli samo mrtve
IJndi izvleči ispod roflevioah.
* *
. Potret.
. 4\' • . • V
Vn području cílog Semmöringa, naročito vn Mflrsanllago, va Spitala, vn šteiahanau, na baohofu Semering i vu Maria-őuc-u oéatili sa ob 4-ti vari 16 miaut po poldan jako jaki potre« od aaboda na ishod. Najjakla ae je ćatil potre« va b\'iziai fltaclona Seminering — Istoga dana va jutro ob pol deveti vari bil je straflen potres vu Rumunskoj, ter je na vile méstab skvarjeuoyvnogo hifca.
Kuliko te upotrebljuje maMnah za šivanje
na tvetu?
■ \\ \\
Vendfc se rabi poprék do petuaist mili junab malinah u liva tje va svéta Na jedno ljeto proiivadja ih se veada do 1,760.000 komadah. Uporaba ovih malinak) traje komaj 50 ljet. Na londonskoj islotbi ljeta 1861. bile au ialotene tri, na pariškoj lilolbi Ijvta 1866. samO 14 malinah, a ljeta 1861. već ae ib va Londona fabricirali 88 fabrikaoü. Ljeta 1868. napravljeno je vn ajedinjeaib orsagib va Ameriki va vsem 2809 malinah, » Uj broj rsael je počam od toga ljeta ovak i 4469, 6513, 7328, 12 718. 18.689 a ljeta, 1869 b!lo ih je 46 248.
Statistika vtjne tpotobnottl.
Austro.magjaraki aoldaćki ljetopis od ljeta 1892. valuje, da k broj aposobojakah naproti predjaloom ljeta pomeajlal, sa 17 820 aoldatov. Oi 1000 posvanih na atavnju (»i alto) bilo ih je ljeta 1890. jol 292-, ljeta 1890. 228, a ljeta 1892. aamo 206 apoaob uih Glavni zrok nesposobnosti je pomeujkanje propisanog uirsata i slabi telovnirasvoj. Med Poljaki ima jlh najmenje sposobnih (tauglloh), obzirom na veličina: 70 od jezere. Ljudi erédnjeg axraata (158 do 160 (centimetrov) nahadja ae najvüe med Magjari, najmre 804 va jezeri. Ljad\', koji » visoki 160 do 170 centimetrov, ima uajrite va Ceikoj 667 od
jezere, onda dolaze Horvat 274 na jezoro. Vrlo velikih Ijudih, pröW 170 centimetrov ima najviđe med Horvati, onda med Česi, pak Nemci i Rumunji- Jaradi obče telovue s\'aboća bilo ih je poprék 540 nesposobnih (untauglibj od jezere (sa 19 vile nego prveta ljeta). Kaj ae Ude Akolake naobrazbe, opaža ae povaud qapredek.
Példa tlužlnčeta.
Vu Mttoaleru vu Svicarakoj vumrla je evih danah 83 ljet stara alutkinja (dekla), koja je punih 70 ljet slutila vu. jednoj ter istoj familiji.
Dobre tepne i tténe vurs sa fal céae moći dobiti pri Pollak Bornatu vuraru vu Čakovcu (Pijac, Šparkassa). Pri njsm ae uilmljeju vure takaj za popravek za fal-
céuu.
$ekaj za kratek cas.
Nespretan nalog.
Gospodin B. iz Badapeite imal jo jed-11 ga psa, koj je svikam Injim hodil. Jednoć ovak po Pelti okolo hodeči, odaljil seje malo Pe,, a gospodin B. mu pričine fućkati, za d* ga k sebi dozove, ali pes nehoćeti fućkanje 8voga gospodara sluflati, sa-no bieži dalje. Gospodin dozove jeduoga, onde ne daleko stojećega hordara, (slotoika) kakovih ima u svakéin varaiu na svakom uglu vulice dosta, te mu veli: „Nuderte biežite za mojim psom, vidite ga tam, aad bal po sredini vulice biti\'.«
Hordar učini, kak mu je zapovedano i za kratko vrigme i pes i hordar iz oč juh gospodina B. znikuul.
Pod večer se larko povrne domov atak ■a njim ves zatopljeni hordar.
.Ali za Boga miloga I* — veli sad goapodin B. — aPak kaj niste mogli od jutra
pak do sad toga psa vio v iti ?
*
,Na| oproste milostinji gospodin I" -odgovori sada hirdar — Oni bu uieni zapo vodali, da nek |a njihovem psom bietim i ja sem tak sedem vur dugo za njim po cielom varala bežal i nihovu zapoved polteno i pod-puno zvrSaval. Jedna vura po 75 krajcari, č ni ukupno pet forinti i 26 krajcari."
Goapodin B. so jeduo malo kiselo napravi, ali kaj si je hotel ? — Hordar je njegovn zapoved od rieći do rieći podpuno svrdli, ta anda druge pomoći neima, nego platiti, kaj |e i na udaje gospodin včiuil.
Žeti, vezati, mlatiti
Vojvoda wllrtonberiki Karol, bil je osjbito nagel i onda nasilen te je o svojoj nagloati i nasilja vide krat znal sam sada d\'lati i jaj si ga onomu, koj ma je vu takovom alećaju u ruke dospel. AU opet je imal i dragu dobra stran, da mu je najmre dobra do&\'etka i odmah svu srditost poginila.
Evo priemera 1
Za da ae njegovi soldati uepovdaju me. uoati, imal je vojvoda navada u prar.no vrielei late na poljsko dielo komandirati, gde an onda meče i pulke aa lopatami i srpi zamenili. Pri lom ih je doftel ssm nadgledat i jaj ai ga onoma, kojega je onda maogajućega nalel.
Ova nesreća je Jedan krat dostigla jednoga rekruta, koj jod vse oaabujnoati vojvo* d.ne nije poznal. Vojvoda gajenatel, mieato da avjemi pijdalj plenica tenje, pod jednim ne daleko atojičim drevom mirna apati. Na mig vojvodin, oprezali su soldati is plenice jeden snop, soldata gore povalili te mn odsudjenih dvadeset i pet pričeli na sadnji kraj brojiti«
Dok sa taj Posel obavljali, prijme le na anop povaleni rekrut, akoprem na sila amejati. Kad to vojvoda apazi, pristupi vea razjaren njeran, to mu dovikne: bal se j«»dle norca delal iz mene I — kaj se smijel ?*
Rekrut koj se je a svojoj nevolji do* mislil, ksj je ćul od ostalih soldatov pripove-dati, da najme dobra doa\'etka vojvoda odmah na dobru volju spravi odgovori;
„A kak ae nebi smejal, kad jo3 nikada uisam videl ovak na hitro jedno za dragim žeti, vezati i mlatiti«,
Ovom dosietkam je rekrat vojvodu ra-zoruftal od srditosti, on odmah zapove prestati mlatili a rekrutu biti jedan cekin zii čimi: .Na I — To ti je srečno za rukom izülo-\' - Te s Um smejüö otide.
Em. Ko.llay
»The Gresham«
Pr »The Gresiiam» zvanom london-okom društvu (va Ćakovou je upravnićtvo pri Graneru stacunaru), je moći livot osi« gurati. Tojest plati, gdo si hoće Jivot osi-gurati, po leta veklu ili menjlu svota i to-poleg toga, kak je gdo star i kak svota hoče pa dobi, pak ako bi vumrl, herbom imenuto društvo zplati onu svotu, na koju je bil isti, osiguren, ili ako doživi na p. 16—20 letab, njemu daju iatu svotu vn rake. Tak je moči livot ženskah i decah osigurati. Ovo družtvo ima svoje glavno upravnićtvo vu Budapefltu.
Graz 10-ga maroiuta 1894 20 30 ft 59 ftO
Cena zii ka. — Gabona árak
1 m-.mázsa. — 1 m.-cent. frt kr.
Busa Pöenica 6 60
Zab Zob 6 60
Rozs Hrž 6 60
Kukoricza 6 Kuruza atari 4 85
t . üj » noT\'
Árpa Ječmen 6 —
Fehér bab Grah beli 5. -
Sárga * » žuti 4 —
Vegyes » » zmédan 4.-
NYILTTÉR«
Egészselyem, mintázott Foulárdokat
(mintegy 450 kQlflnböaö fajban) méterenként 76 krtól S Irt 65 krig, valamint fekete, fehér éa stinea selyemsaöveteke 45 krtól 11 Irt 65 krlg azAllit — alma, kooakáa, oalkoa, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispoaitié éa 2000 kQlön-bözöazin a árnyalatban) ssállit póalabér^óa vám mentesen a privátmegrendelOk lakására Henneberg Ö. (oa. kir. udvar azállilé) selyemgy&ra Zftrloh-ben.{ Minták pésUíordnlóval kOldelnek. Svájc zba ozlmzett levelekre 10 kros és leve-lezOjapokra 5 k to« bélyen ragasatamló.
♦ E rovat alatt közlőitekért nem válal ie< el Ősséget a Saerk
— M\'ir" htrik- S tt m e g e 11 amerikai azőlőv^eszőtelepet állit föl a gazdakor. — Tapolcaán e hó 29. éa 81-én iogyenea azőlóoltási tanfolyamot rendes Tusa Antal vincaellér iuk- igazgató. — D r. S i n g e r Bernát választatott meg rabbivá Tapo\'czán. — Tihanynakkót oras. vásárt engedélyesett a kereak, miniszter évenkint. — Hidegkuton Iluber Józaefnénak 2 fejU, 4 keztt a 4 lábu gyermeke született, de az első peresben meg halt- A kessthelyi felső leány, iakolát polgári iakolává alakítják át.
— gitüntittsik fii találok ritzért. A philadelphiai „Franklin-intézet" közhírré teasi, hogy a következő érmeket éa pénzjutal makat tűztek ki haaznoa találmányokért:
1. „Elliot Cresson érem-, aranyérem s művészetben vagy tudomáuyban tett valamely fölfedezésért, vagy egy u} haaznoa gép vagy gyártási mód feltalálására, vagy javításáért, avagy anyagoknak gyár-táabeli valamely kombináosiójáért, nem különben kiváló müködéai képesség és a kivitelbeli tökéletességért.
2. „John Scolt Legacy„ jutalomdíj éa érem; 20 font aranybau éa egy bronsérem egy hassnos találmányra.
8. „Edward Longstreth érdemérem eaüst érem egy hassnos talá\'mányért, fontos felfedezésérti vagy a tudomány, vagy as ipar körébe vágó érdemes dolgozatéri.
E jutalomdijjak nem csupán kitünle-ténképen bírnak nagy beososel a pályázókra nézve, hanem azon találmányok valódi értékének elísmeréseül is szolgá\'nak, melyeknek odaítélik azokat. A hazai fel* találóknak is részt kellene venniök e kitüntetésekért való versenyben. A newyorki nemzetközi műszaki iroda (11. Chambers Str.) készséggel erre vonatkozó felvilágo sitást. (Bergl mérnök Budapest)
— rllág Itgnagjobb gú/taitóiát most épiti Wood éa tsa Philadelphiában, az „East Uiver Qasligt Co.u számára készül nz, és átmérője 66 m s 88 m. magas« ság mellett 148 000 kbm. köbtartalommal bir. Az ezután következő legnagyobb gáztartó körülbe\'Ol 116.000 kbm. térfogattal Chicagóban van. (Bergl mérnök Bpest.)
— gđttfp ftltalálója? Helaingforsban a közel múltban érdekes éj rendkívüli ró-giséget találtak. E^y nagy szekrény volt *z, mely komplikált vas-zárral volt ellátva a melynek egész kiviteléből arra lehet következtetni, hogy as a középkor elején készült Az eddig RistfT Miklós, Uelaingers város tanác osának birtokában lévő tzek* rényben egy nagy pargament tekerő« és különféle vaaalkatré zek voltak. A benne foglalt tárgyak egyrészt egy gőzgép részeit mutatják, henger dugattyu stb. kezdetlegesen és modellszerűen előállítva, de régisé-Rök éa roszant állapotuk daczára is, e részek tisztán felismerhetők, mint olyanok, melyek (Maknem egésun hasonló módon az első ismert gőzgépeknél használtattak. Mindegyik darabon e felírás olvasható: .Suger pareua Galliaefecit.- Suger Fran-cziaoraxágnak birodalmi helytartója volt VI. és VII. Lajoa királyok uralkodása alatt Mig VII. Lajos a szent földön járt, mint kormányzó Suger vesette a kormány ügyeket éa Francziaország körül szerzett érdeméiért a királytól a „Pére de la Patrie\' fa haza atyja) nevet kanta. Meghalt 1162 ben. Ha tehát a mondott történelmi leletről azőló hitek megfelelnek a valóságnak, akkor Suger, a 12. száaadbeli szerzetes éa államlérfi, Woroesteroek, 8a. verynek, Newoombnak éa Wattnak elődje, »zaz a gőzgép elaő feltalálója volt.
— &tanoTit* jóisif ur a főváros VI. kerületi kaszinó vendéglőse az általa épített Metropole szállodát aaját kezelésébe vette át. Azon körülmény, hogy Petanovíta Ur azakmáiában uttörönek ismertetik, arra enged következtetni, miszerint a Metropole azálloda a lővá-osba ránduló utazó közön ség találkozó helye less, annál ia inkább, minthogy Petanovits urat as utssó kösön* ség, mint a temesvári kaasino vendéglőse iráut tanúsított szeretetre méltó előzékeny-aégért nagyon kedvelit ezenfelül a Metró pole ifzálloda nag) on elegánsan éa minden igényt kielégítő ^kényelemmel be van rendezve.
CSARNOK.
Szerencsétlen szerelmesek klubja.
Irtat Fehér Dezaő.
Én voltam a negyedik abban a kupában, a melyet ugy látszik szerelmesek számára rendezett be a magyar államvasutak igazgatósága«
Azon gondolkoztam, hogy provokáljam e azt a három urat\' a kik közönyös fásult arczczal bámészkodtak a levegőbe és udvarias köszöntésemre még csak egy hideg ühmgetéssel sem feleltek, vagy át-szálljak egyszerűen egy másik kupéba.
A provokálásból nem lett semmi, mert a kalauz nem akart segédségel vállalni, a másik kápéban pedig a szerzett információk szerint, egy megkötözött őrültet szállítottak a Lipótmezőre, a kinek a társasága kevesebb kellemetességgek kecsegtetett.
Helyet foglaltam a három világi ruhába öltözött karthauzi mellé és vártam, hogy mikor szólnak már legalább annyit, hogy ,mementó mori.*
De ajkuk néma maradt, és szemük pillantása merev, kétségbeejtő. — Észre sem vettek. — Talán a tizedik stácziónál már meggyőződtem arról is, hogy útitársaim nem némák. Az egyik ugyanis fájdalmasan hörögte:
— Oh én boldogtalan 1
A másik mint ha kontrázni akart volna rá :
— Oh én szerencsétlen 1
És végezetül a harmadik is nyögött, hogy a harmónia teljes legyen :
— Uh ón nyomorult I
Ez a trialog annyira megtetszett nekem. hogy kedvem kerekedett negyediknek beállani. Égnek meresztve szemeimet, hajamat kezdtem felborzolni és kétségbeesett hangon kezdtem zokogni:
— Oh én legeslegboldogtalanahb e földön 1

A tisztelt útitársak erre ae elegikus kitörésre mint hogyha föleszméltek volna Egyszerre mind a hárman nagy részvéttel fordultak hozzám.
— Hogyan ön «ia szenved P
— Irtózatosan szenvedek. Leirhatalla-nok az én kínjaim.
— ö nem szereti?
Az őt nagy »ö«-vel mondták éa idé-( zőjelek közt, és igy hamarosan tisztába
jutottam a helyzettel. Eleinte ugy Kaál-Kápolna felé azt hittem, hogy tiszteit útitársaim bárányhimlösek és most kivi • láglolt, hogy szerencsétlen szerelmesek. Kesergő hangon válaszoltam nekik:
— Igen, ö nem szeret Csak ugy mint felebarátját, csak ugy szeret. Másképen nem. Ez pedig még gondolatnak is megőrjítő. -
Jótékonyan halott a vallomás az útitársaimra, mert erre azután valóságos baráti viszony fejlődött ki közöttünk. így tudtam meg hogy az egyik ur V i r á-n y i Tibor hivatásszerüleg könyvvezető, de szabad óráiban poéta. Szerelmes egy bankár leányába, a kinek 50,000 forint hozománya van. Ily körülmények között fölösleges magyarázni, hogy a bankár kisasszony miért nem szereti Virányi urat viszont és hoRy mindezek után miért a legboldogtalanabb individium a föld tekén.
A második ur dr. K o h n Ábrahám jónevü vidéki fiskális, a ki egy református pap leányába szerelmes. Hogy pedig egy református pap leánya miért nem Szerethet viszont egy olyan embert, a kit véletlenül Kohnnak is, Ábrahámnak is hívnak, azt ugyancsak fölösleges tovább magyarázni.
A harmadik ur Nyurga Barnabás diornista egy vidéki törvényszéknéL Szerelmes egy prímadonnába. A primadonnáknak pedig tudvalevőleg ősi erényök, hogy a\'vi-szontszerelmet grófi lénynél alább nem érzik. , .
Uraim l indilványoztam egy tantalusi sóhajjal. Mindenekelőtt állapodjunk meg abban, még mielőtt kiszállunk, hogy e föld kerekségén mi vagyunk a legboldogtalanabb emberek
* Ugy vanl Ugy van! Zengték rá mind a hárman egyetértelmüleg.
Épen ezen kívánságunknál fogva — folytattam éa, — nekünk van kizárólagos joflMük az öt világrészben ahhoz, hogy nwfotfOkítsuk a »Szerencsétlen szerelmesek klubbját«
Az indítványt nagy lelkesedéssel fogadták. A klubb megalakult és mindjárt kidolgoztuk az alapszabályokat ia A klubba csak oly férfiak vehetők fel tagokul, a kik szavahihető tanukkal tudják igazolni, hogy a szivük legalább is repedőfélben van. Minthogy a klubb eszméje tőlem eredt, engem választottak meg elnöknek, nekem adlák ál as aláirt tagsági ivet és engem bizlak meg, hogy az uj klubbnak tagokat gyűjtsek, propagaudát csináljak, hogy az első országos konferenczia mennél impo-zánsabb legyen és uennél nagyobb hatást gyakoroljon a kőszívű ideálokra.
Az orsk&gos konfereocziából azonban nem lett semmi\' mert Virányi ur tudatta, hogy e hó 7-én eljegyezte főnökének Retek Kázmér szép és kedves leányát Boriskát Dr. Kohn Ábrahám Grünbaum Szálival !f.U boldog. Nyurga Barnabás pedig már keresztapának is meginvitált
A »Szerencsétlen szerelmesek klubbja« nem alakult meg. De isten tuctya, hogy ét. mikor lehetek megint valahol »elnök.«
FELELŐS SZERKESZTŐ MARüITAIJÓZSEF
XL teSaj-
Va Čakovcu 1894 18-ga" marciuša.
Broj. ti.
• irodniko* moH J« »rakt Ju govoriti mU 11 1 It tvto«. — Sto potiljkf tlínéo M mmHHUJam« rínak, >«J M pollljoju m l«o ■mfltal Jotah urodmlko ti átkoroo.
Istatoljstvai CaJUum riaohol flliporo kam aa yroJplata I obsniao pošiljam.

l\'ređplatn« ««•• f« s
Na celo leto . , . 4 frt Na pol leta ... S frt Na öetvert leta . . i trt
fojodlal kroji ko*Uj« 10 kt
Obnamo a* polo« *4f»Ao f fld
^ rUtauJm.
mm hervsiake; t t m*g)arskoM Jeslkn lilsxeél đrnžtvenl snnncitvenl 1 povtiéljlvl liti s* puk. j plzlsyasl »Trsűc3,^tl3»d.»3a jadlaiilcrat 1 to: tto. mxralcvi nadlalj-a.
31utbeni glaanik: , .Međimurskoga i>odpomagojuCega činovničkoga druživa\'C „Čakovečke tp.irkaaae", „Medjimurske spnrknaae *. t 1. d
_____ * " ""iS""-"" ■ 1 1 \'."T"""™"■>—>*

Gospodarstvo.
Kak tröba vradti krtHRjMra ód betega ?
\\
Da je krumpir be tegom podvrgnjen, poznato je vsakomu gospodaru, ar vaaki je iolal već priliku videti, kak vu ljetu krumpirova mladioa poćrni, ter počne-gnjiliti, »bog ćeaa se krumpir slabo razvija, rado gnjili i preko time težko se ćuva Znalo se je već prvlje, da toga betega árok uju gljivioe, koje prék aime ostanu na krumpiru, ter se vu ljetu poCnu opet povnožavati, ter fondati posadjeni krumpir. Do zadnjih Ijetah nije se snálo ta nikakvo sredstvo, kojim bi se dal Uj beteg saprććiti ili isvraóiti, ter se je ntto do-lo istom vn novefle v éme, kada ae je spo* dobna gljivioa pojavila i na trsovim listju ter istog fondala. Taj beteg na trsa je vinska medljika (peronospora v ticula), koju srokuje gljivioa, o kojoj smo već lani pisali. Proti tomu betegu poćela se je upotrebljavati modra galioa i to aa najboljšim haskom, s pokehdob se je opasilo, da je gljivica, koja srokuje. beteg na krumpiru, poćeli su se pokusi (próbanja) delati, nebi li se sa istim sredstvom mogel i beteg na krumpiru afondatl, ter Um i krumpira od ikvarjenja osloboditi. Próbanja bila su povoljna, i sredstvo proti betegu krumpira bilo je tim nadjeno.
Prvlje, nego li budemo o vraćenju toga betega govorili, potrébno je, da poznamo samoga betega.
Kak je već povldano, beteg na krum piru srokuju gljivioe nazvane Peronospora Phytopthora infestans.
Ako je ljeto suho, nepojavi se taj beteg toliko, kak vu deždjevnem ljetu, gde se silnom hitHoom od jednog polja do d\'Ugog diri, gdé je sadjen krumpir. Taj beteg nepojavi se tamo na listju krumpira, on okuži takaj vu zemlji gomole (zrnje), ter se dal,e žiri, ter vu pivn\'oi fonda krumpira.
Znamenja toga betega su sljedeća: Od meseca juniufla do meseca augustufla, pri ranom krumpiru prvlje^ pri keaneeem kesneíe, pojave se na listju i stabljiki krumpj\'a pjege (fleki), koje su s početka hrdjave, kesne\'e pak ćrne farbe. Na zadnjoj strani listja nahadja se okolo tih črnih pjegah bóla pljesnivoit, koja se osobito za dežgjevnog vremena jako po« javi. Te gljivice aure veter prenesti aa jedne biline na drugu, iz jednoga polja na drugu, i za kratko vréme pojavi se beteg vu tíőloj Okolici. Zaradi deid a gljivioe padou na zemlju, ter dojdu vu zemlju do krumpira, pak se tak okuti i krumpir (gomolje). Kad se beleg na listju pojavi, listje postaje navök bolje črno, ter poćme gnjiliti« Zaradi pomenjkanja listja nemre ae va gomolju (vu zrnih krumpira) stvarati flkrob, ter takov krumpir pottane prazen i vodeni. Ako beteg dojde do gomolja, počme krumpir črniti, vide puta vu zemlji 1 gojiti, vrlo lehko pak gnjije kea-nese vu pivn ci ili kojem drugom mestu\'
gde se ima prök aime čuvati. Ta kov krumpir pokvari se, ter nevvčden sa hranu, niti valja sa aéme, ar ima vu sebi vei betega. Va očih, kaj se na krumpira nabadjaju, prezimi gljivica, ter se vu protuljetju počne povnažati i Siriti jo stabljiki i lislju, čim krumpir poćme tirati. Meseca juniuda pako,kad počim I je vekia topljina, i ako je k tomu zadosta rose ili deidja, pojavi se na listju VU takovoj vno« žini, da Ustje počne padati, kak smo prvlje napomenuli.
Da se krumpir ćuva i viaći proti lomu betegu, najsigurneše sredstvo proti tomu je modra galica 8a tisi sredstvom mora se krumpir dkropiti, ter se tim more. beteg tak prepržiti, da neškodi krumpiru. Vu 100 litrov vode razstopi ae poldrugi kilogram modre galice i 2 kile nega\'enog vapna. Da se modra galica leže raztopi, nek se na drobno raztuče, ter prvlje ras« topi vu 5 litrov vréle vode. Ta rastonSoa se onda vlije vu 95 litrov mrzle vide, vu kojoj je raztopljeno vapno, Vile od 2 k le modre galioe na 100 litrov vode, nesme se dati, ar bi tim bils tekuć na prejaka, koja bi mog)a listje požgati, pokehdob je listje od krumpira bolje mehko. Za 1 hektar (I Va ral) treba\\e tak pri. redjeoe tekućine 500 litrov.
Vrlo važna je stvar, da se \\krumpir Ikropi vu pravo vreme. Zakesni li+e prvo Škropljenje, nebi vile niti hasnilo.\\ Zato nek se prvi put Ikropi početkom moaeoa juniufla. Drugi put nek ae flkropi četrtoga
ZABAVA.
Prikaz Mubamedov.
Kad je austrijska vojaks Hadfti Lojove buntovnike i ostale (iniargente) a bieg nttirala te Bosna zanze\'a, bili aa austrijski vojniki po c\'eloj Bosni tako poraid elfeni, da aa uviek i a vsako vrieme ave bosanske stanovnike i cielu zemlja pred očima imali i na avako njihovo gibanje akoznu pasku dižati mogli. U Boso! su nastanjeni katoliki, pravoslavni (vlahi) mobamedanel (turei) Í lidovi. — Ima 1 luteranov i kalrinov, ali ovi aa a menjlem broja. — Kak sa rttnovritne viere stanovalki onde, Baravaki je, da moraja i rtsaovrstne elrkve biti.
U jednom asda varolfncn se nabadja to raka cirkva, koja }e ćsdotvorna i k kojoj uviek romari potaja U toj oirki i liti po turski: džamiji, je s*. jednim zastorom is dreva srezani veliki piff,. koj tobol predstavlja samoga Mohameda. Ov Mohamed, oslied pripovedanja turskih popov i dobadjajaóib te odhadjajaćth bodoéaatnikov Sliti romarov, ako ga on, koj od njega pomoft treba, pol teno nadeli, velike ftidaćine dela. Od ovad
aa već mnogi iepavi, posveroa zdravi oti li, ako aa pet do deaet cekinov u Ikrebl\'cu pod Mohamedovimi nogami hitili. — Tak se je najmre pripovedalof — A mnogi opet, koji sa makar dukate u Akreblica hitili, a nisu bili Mohamedove milosti vriedni, akoprem dukate povrnjene nisu dobili, ipak sa onak hromi od onud otifll\', kak au i doflli, — Orak je oajmre n istinu bivalo. <
Jednoć donese nieki bogati turćin velikoga zlatoga lanca te ga vrgne velikomu avetcu okolo vrata t tam molbum, da bi ga od atratooga betega velike nevolje iliti padavice, na kojoj je ov siromak betegnval, zvra-čitl doatojal. Jeli ga je zvračil, ili nije, neznam, ali slati lane je ostal svetca okolo vrata, dok ga jeden od austrijskih soldatov, koji su, kak je prije rečeno, Bosnu dižali zaporednutu, nije spazÜ i jer je valjda bil iz c\'ganake vla*ke familije, aveteo iz vrata po-tajno .potegnu).
Celi varalinec se je zbuni], jer kaj takovoga ae jod nikada nije dogodilo. To nije nitko iz Bosne napravil 1 To je moral nekoj tnatrijski soldat, koj neima niti pojma kak je Muhamed veliki svetec, načiniti. — Takova pogrda prvoga i najveklega svetca se ima smrtjom ksfltigati. — Ovak, i alično tomu te je na daleko u okolici govorilo.
Na jedan krat ae je seznalo, da ga jedan aoldat n vrieme, kad nikoga nije bile n džamiji, potajno svetca iz vrata potegnut.) — Soldata aa odmah priveli 1 pred soldaćkij sad (koj nezna za lalu) postavili. — Na pitanje, zakaj je to včlntl, odgovori on:
, Ja svetca nisam okral, nego jedan krat sam hotel videti taraka složba božja pak \'ser ae odpotil a njihova cirkvo. ^Poslie tluj božje sam postal u prevelika zmožnost r/te mogućega svetca Muhameda na toliko sajlii ljen i zadubljen, da niti nisam apasll/kad fu svi iz cirkva odižli. Na jedan krat začujem za zastorom onde, kak me netko do \\myiu zove ; ja ae atanem i idem tam te porj^tn rokom zaator na stran, — ali aad im/i imal kaj za videti 5 Ü jednoj avetlostffkoja moje oko nije podoalati moglo, stoji ta veliki Mohamed te me tak Ijubezno gledi, da aem ae razplakal i na kolena opal. On nato sdigne ruka, vzeme iz vrata svoga slati lane te mi ga-pruži veleć: .Evo ti prikazujem zlati lane, kojega meni n mojoj svetosti nije treba. Darivam pak te znjim sato, jer kak sem videl, akoprem si pravoslavni, ipak mene, ve* likoga svetca Muhameda postoje* l meal se klanjaS, — sato vzemi evo is mojih rak ov dar i nek ti bude snameule moje dobrovoljnosti.\'
Hirdetmény.
> » v
Alulírott van szerencsém Csáktornya és vidéke n. é közönségének szíves tudomására hozni, hogy több felszólítás folylán Csáktornyán egy
u %
nyitok és ugyanott minden\' hónapban ö napig fogok a n é. közönség szolgálatára állni, megjelenésemet minden elözö héten az ottani hírlapban fogom közzé tétettni, személyes megjelenésemet pedig falragaszokkal fogom hirdetni.
Egyúttal vagyok bátor a n. é. közön ségel tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó végével föltétlenül Csáktornyára érkezem és működésemet ez alkalommal 10 napra fogom kiterjeszteni
994 Ír* 1 mély tisztelettel\'
; Prohászka J. Nándor
gyak. fogspecziálista Zala Egerszegen-
fle^liHáN.
> Van szerencsém a n. é. közönséget rrteghivni a folyó hó 18-és |9-én (vasárnap ós hétfőn) a vásártéren tartandó >
iüvészeti-elöadásra
£
mely alkalommal a legsikerültebb és legújabb érdekes mutatványokat
lesz szerencsém bemutatni. Mi\\él számosabb látogatásért esédez
i
mély tisztelettel
AMANDA k. a.
995 l-l ■» - szalon büvésznö.
Múmiátok d. «i. 3 óráiéi enti H éráig.
Delépti-di|: I-ső helvg20 kr, Ildik hely 10 kr. gyermejegy 5 kr.
OOOOOOGOOtOOOOOOOO
o o
O Egy jó házhói való fíu O
§ TANONCZNAK
o felvétetik Kramari** O
§ Viktor fűszer és cse- ° meg<^ kereskedésében Perlakon. 986 3 - 3 O
IOGOOOOOOIOOOÜOOOO
554. tk. 1894.
Árverési hirdetményi kivonat.
A csáktornyai kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, bog} Plicbta Kázmér és táraii végrehajtatóknak, Guttmann Józsefné szUl. Beit Rozina végrehajtást szenvedett elleni 138 frt 38 kr. tőke-követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (» csáktornyai kir. jbiróság) teiületéo lévé drávaváíáihelyi 2. tk. 151. htes : a ingatlanból én tartozékaiból végrehajtást szenvedett illet0 \'/« rói<z 522 frtban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az
1894. éri miruiut hó 27-én d t. 10 órákor
t t
a diáva-váfár helyi község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól hs eladatni fog.
Árverezni szándékozók tartoznak az in* gatlan becoárának 10*(,-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. § ában jelzett áifoljrimmal számított éa az 1881. évi november bó 1 én 3333. az. a kelt igazság-ögymlniszteri rendelet 8 §.ábau • kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átsaolgáltatnl.
Kir. jbiróság, mint tlkvihatóság. Csáktornyán, 1894. évi február hó 17-én.
991 l-l
A mélyen tisztelt közönség szíves tudomására hozom ezennel, hogy az általam építtetett . \'
M E T R 0 P 0 L E S Z Á L L 0 D Á T
• H\'\'
Budapest, Kerepesi-ut 18.\'sz.
saját kezelésembe vettem át
Ezen I aő rang« szálloda, a legújabb kor igényeinek megfelelő kényelemmel be van rendezve, éa gyönyörű fekvése által Budapeít legélénkebb helyén lünik ki, azonkívül kizosáti futéaaal, felvonć-gč? (L:ft) villamsa világitáa éa fürdőkkel el van látva éa kitanS étterem ót k&vaházzal\'fiir.
ftiaiolgálá* vm vitágttá* nem Mzámiiiatík fel.
Támaszkodva hosszú éveken át szerzett tapasztalataimra, fŐtörekvé\'em lesz minden tekintetben az utazó közönség megelégedését kiérdemelni él kérem az eddig irántam tanúsított biza\'ommal ezen uj vállaltomra átruházni
kitűnő tisztelettel
. ; J PETANOVITS JÓZSEF
\' \' *«áiloda-U»iajdonos.j

993 1-3
V V

sijóiidéktárpi/ak nagff rálanzlfikbni*.

órás és ékszerész ]©J Csáktornyán,
főtér, az uj takarékpénztári épületben.
I\'M.
Ajánlja dúsan felszerelt
»Tá|cxi ZMebéra-.
arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru
raktárát.
/
Ajándéktárgyak nagy választékban
olcsó árakért.
/
Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban/ lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm.
OIchó árak melleit
a
8
A
C.
t
. ö.
m
Hirdetmény.
A zágrábi fdtleitelendő ut. Ssék 6376/98 asámu rendelet« folytán kfabirré tétetik, miként a Mura Oaáuyi hitalapi tványi fára templom a helybeli plébániánál megtekinthető költség terv szerint kijavítva less.
A kijavitáai mnokálatokra előirányoz-tstott 1809 frt 09 kr. mely egynttal a kikiáltási ár ii.
r , , \'
A munka árlejtés utján less kiadva és as árlejtés
1894 éti áptil Mi 12-ím i. I. 10. óiokot
a helybeli plébániánál less megtartva.
A feltételek szinte ott bármikor betekinthették.
Mura-Osány, 1894. irárczios 7-én.
KengyeUd JáHot, <
992 1-2
plébános.
A Borrlea féle nradalmak Igas-gatóeágAnak Mckendorfban (Easak NómetorasAg) tudomására jövén^ hogy eokeadorfi répamag több helyr«l mint ere-deti vagy javított aj inl tátik. S5tele»ségének tagtja tehát asvezett igazgatóig a gAsdnkOaönaég érdekében köztudomásra hozni, hogy
eredeti eckendorfi
takarmányrépa-mag
valódi minőségben
"" "
- Ausztrili-Magyarországban csakis
magkeresked égében Budapesten
kapható, s mennyiben sz eckeadorfi uradalmak mint ez évben, ugy 1809. évig c»ak egyedOi ©sen csegnek fogoaU répamagot asAIIItanl, mely -cxég az trre vonatkozó árjegyzéket kívánatra ingyeh
és bérmsatve megküldi. 989 2 -2
-------
^fT A Riohter-félo Tmet. Oaptiei oomp.
Horgony-Paín-Expeller
olnevesé« alatt igon jó hírnévnek örvend.
-----------legyen ajánlólag_______________
Kzon tinktur« már 25 év it«, Mlat legmegbízhatóbb \' \'azar általánosan kedvelt éa ennélfogva már további ^ánláara nem axoruL
Csekély ár«, ftvegonként 40 kr.. 70 kr. vagy 1 f. 80 kr. vagyontalanoknak ia lehetővé teszi, ezon kitűnő ház is zűrnek bonzorzéeét Bevásárlás alkal-
•llátott fi vegek vaioaiak. lU a valódi Pain-Eipe helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyazortárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török József gyógyazerészhez Budapeaten.
;xxxxxxxxx>ooooocxx^xxxxxxxxxxxx:
PSERHOFE R\'J.-fél e \'
. i eyóe-yazartéir , i h-\'
BÉCSBEN, T. KEK, 8INGEBSTBABBE 1B. 8Z. A, -
„zum goldenen Reiohsapfel." -
Vérllsztitú labdacsok, «,.lítt általános labdaoaok neve atatt; ea utóbbi nevet teljes Joggal msgirdetullk, »aivel csakugyan alig létesik betegség, melybín őzen labdaosok oaodás ha. tásukat ezerszeresen b« nem bizonyították volna. évtizedek ÓU ezen labdaoaok álUláaos elterjedésnek őr-
veadeuek 4« alig van család, m«lyb«u szán kltüuö háalsserből késalet n«m volna Utálható.
Ssánitslsa orvon éltei »sen labdacsok háalaserül ajáultatnak is ajánltattak minden oly bajoknál aialyek* s ross emésstisből éa székrekedésből erednek : mint spe-aavarok, málb^jok, kólika, vértólalások aranyér, bél tétlenség s liaion\'ó betegségeknél. Vértlsatltó tulajdonságuknál fogva kiiünő hstáassl vsnnak vérszegénység s aa abból oredö bsjoknál ia : igy sápkórnál, idegességből sséraiazó fej fáj ásóknál atb. Bsen vértlsatltó labdaosok oly könnyen hatnak, hogy a legosekélyebb fájdalmakat sem okosaik, s ennek folytán ■ég a leggyengébb »gyének, de még gyermekek által is minden aggodalbm nélkül bevehetök.
A ssámtalan hálslratból, melyet.« labdaosok fogyasstói s legkülönbözőbb és legnehezebb betegségek után egéssségOk visssanyerése folytán hosaánk Intéztek, ezen helyen csakis néhányat említünk ason meg|egyzéMol, hogy mladenki, {% ki ezen lsbdacsokat egysaer hassnálts, meg vagyunk győződve, szokat tovább fogja ajánlani,
Köln, 1898. április bó 3 Un. Tisztelt Pserkofer url Legy.ii \'»\'y sxlvee is küldjön néktm Umit 15 t«k«rcs«t as On rolül Múlhatatlan vértUitltó labdacsaiból utánvételül. Fogadja «i uto« is a legmélyebb köiiön«tem«t labdacaai eeodabatáeáért. Maradok telje* llssleletUl PawIUtlk Ke ran-vi, Köln, Liudentbal.
Hra ob«, Plődnlk mellett, 1867. ssept. hó 13 én, \' Tekintetes Úri
Tatén akarata volt, hogy st öu Isbdsessl kezeim kőté k.rfllt.k, melyeknek batását eiann.l megírom : fen gy«r-
mekágyben m«>hQlUm olyannyira, hogy a«mmi munkát sem volUm többi kipe« vigtini ii blxon tak kőit volnik, ba as On eaodAlalra aiil(ó labdacaai *n-
Ont
kipe« vig«im 4« liltonyira mir a bul-illó labdacaai
gem n«m m»uteltek volna mag. A* I.ten *li|Ja m«g < esért eaersiar. Nagy blutlmam van, bogy aa«n labda*«ok
inir
re logitaégül «»ol-KnlAci Terii.
eng«m le tékiUlssen kl fognak gyógyítani, s mint misoktuüt is sgéiiságük viae*any«rMi gálUk.
n«c« ÚJbely, 1887. nov. 9 in.
/ Milyen tisstelt Úr I
A legforróbb kő»iőu«t«met mondom ei«nn«l Önnek 80 éves nagynénim n«vib«n. Aa Illető A éven át «a«nv«d«U gyomorburutban éa viakórságban, már életét la mogunta, ■aelyről egyébként I« I« inond .tt, midőn véletlen «gy dobóit kapott Ön kitűnő vértlaatitó labdacséiból a sióknak állandó hatiuálaU folytán tőkélatesen kigyógyult.
r^-LegíÓbb ll«ztelett«l __ Welnsettel Jos«fs.
Ei.h«ngrab«rsmt, CUObl mellett, 1889. márcs. 17 éo. (\' - Tekintetes ür I
Alulírott lamétalten kér 4 csomagot ss On valóban hitano« 4f kltQuő labdacsaiból. Kl nem mulasitbstom legnagyobb alUmeréaeinet klfajoinl ei.n labdaosok értéke (*■ lett ii aiok, a hol caak alkalmam nyílik, s ss«nvedókn«k legmeleg.ebben fogom ajánlani. Kien hálalratom t«Uiie«ze-rinti hasiuáláaárs Out eienual f.lbatalinsiom.
Tejes tlsatelettel____Hshn lg ács.
Ootsebdorf, Kolbacb meUett, 8sl|é*Ja 188«. ekt. 8 án T, Úri -
VeJkirem, mUierlnt ss ön vértlsitltó lsbd <c.alhól 1 eeomagot 6 doboiial küldeni aiivetkedjék. Ciakl* ai On caodálaU>e labdacsainak kösiőnh«t«m, hogy egy gyomor bajtól. m«ly angem öt éven át gyötört, mag«i*bsdulta-Kien labdaeeok nálam sobssem fognak klfo«ynl, s rolíőn legforróbb köesönettmet kifessem, vagyok tUit«Ut) i.
Zwlckl Anna.
Bsen vértlsstltó Išbdščsok csakis a Pnorho • far J.-féU, ss „anuty birodalmi almiho*"
ob1us>«U Ky*KJ»»«rtArb«tM, ||éea%eM I , Mlu-Kems4rss«MS« 15. mz. su késsittettnek valódi minő-ségben, s egy 15 szem labdacsot tartalmazó doboz ára 81 kr. Kgy csomag, mslyben 0 dobo« Urtslmaa-Utlk, 1 frt 05 krU kerül ; bérmentetlen utánvétel küldésnél l frt 10 kr. Kgy caomsgnál kevesebb nem küldetik el.
As ősszeg elóbbent beküldésénél (mi legjobban posUuUlváuynyal MmkőaőUetik) bérmentes kOldésscl •tyS« i 1 csomsg 1 frt 86 kr., 8 osomag 8 frt 30 kr. I osomag 8 ftt 85 kr., 4 csomsg i frt 40 kr., 6 ceo-aug • frt 20 kr. áa 10 csomsg 9 frt £0 krba körül.
SMT NB. Nagy eltei^dtaégfik következtében •Mn lsMaceok a legkBltmfélébb nevek éa alakok slstt t ntés.mUtcek; sanek követkesUben kéretik e«ftkl«
Pwrbofer J.-íéle vértlsstltó lsbdsosokat kővetelal ér oaakls azok tekinthetők valódiaknak, melyeknek hasa-nálAtl utasítás« « Pserhofer J. névsláirással fekeU sslaben és minden egyes doboa fedele ugyanaaoá aláírással vörös salnben van ellátva.
Amerikai lisiíéllíkaMcs, GT.."^
sser minden köszvényes és csózos bajok. n. m: gerlnca agy-bántalom, tagszaggatás lscklas, migraine ideges fogfájás, főfájás, fülszsggatás stb. stb. ellen 1 foriat 20 kr.
Tannocbinin hgjkenŐCS T^ZXZ
ót* vslsmennyi liajnóvoistő saer között orvosok által a le/jobbnak olisinorve. Kgy elegánsan kiállított nsgy szelencsével 2 forint.
Általános tapasz SíS^JIJíSttJí!:
zott sebekuél, mérges dagsuatoknál, ujjkukses, sebes- vagy gyuladt-mell. vagy más Ily bajokaál, mint kitűnő szer Iőb kipróbálva. 1 tégely 60 kr. Bér-mentve 75 kr.
TCn.o\'vhnlytui.m |,»®rl»of««\' 8ok
ru^yuuizsaill óta a fagyo, tagokrasailuden
idttít sebre, mint legl istossbb szer elismerve. Kgy köcsöggel 40 kr. Bérmontve 65 kr.
T^ít i Pfínnrlír általánosan ismeri kltíaflháal-UbllUIlüUVj SMr hurut, rokedtség, flöroős köhögés stb. ellen, 1 üvegecsko árs 50 krajc. 2 tveg bérmentve 1 frt 60 krajezár.
tfilflt-AiKJFAnPi/in (PrA«,í caöPPök), msgron-rjlül tott gyomor, ros« emásstés
ás mlndenrjemU altosti bajok ollen kitűnő háalszer.
,1 üvegecsko 22 kr. 12 üvog 2 frt.
Altalános tisztító 80 3!.11SÍSÍfiS:
szer a rosa emésztés minden követkesményei, n. m. főfájás, szédülés, gyomorgörcs, gyomorhév, aranyér, dugulás átb. elleu. 1 csomsg ára 1 forint.
Angol csodabalzsam, SjeJK\'*80 Por a lábizzadás ellen. SM\'^T
isssdást s aa azáltal képződő kollemetlen szagot, épen tartja a lábbelit éa mint ártalmsüsn szer vaa kipróbálva. Kgy dobozzal 50 kr. Bérmentve 76 kr.
Goiyva-balzsam, ^"„\',\'.\',"«2
bérmentes küldéssel G6 kr.
IIolsó vagy egészsóg-só kS«.r,
gyomorhurut és minden a rendetlen «méa«WaMÍ származó bajokaál. Kgy csomag 1 frt.
Ezen itt felsorolt készítményeken kívül aa osztrák Ispokban hirdetett összes bel- éa kftlföMl gyógysserésseti ktlönlegességek raktáron Tannak éa s készletben netán nem levők gyorsan és olosón megszerezte taek. — Postai megrendelések a leggyorsabban osskr,zöltelnek. hs « pénzösszeg előre bekflldeük | nsgyobb megrendolések utáuvéttel küldetnek, — Bármentve csakis oly esetben történik « küldés, b* as Öaezeg olőre beérkezik, mely eaetbea a postaköltségek sokkal mérsékeltebbek.
XXXXXXi
Hiomstott Fiscbel Fülöp laptulajdonosnál Otáktornyán.
XI. évfolyam.
Ctaktórnyo, 1894. mrtrcziui* 25-én
1 12. szAm
8a«rk«aat0T*) *rUk«ml l«k*t *la-lump 11 fc IS óra k9»ött — á lap Malinál rioUrt vonatkoa* ■Indta kösUniinjr Xarfltal Jétllf »MlkMmt« MTln I ktldwd«.
Kiadóhivatal t
üwM rtlöp k(hi7Tk»rMk«d4w. Id« klld.ndök a* »löflMtifi dijak ajrlltUrak ia kirdaUatk.
BirMsdi jitíijoai számíttatod.
«v . t
SAMR éi BORYXT RiELVEH MEGJ8LKNÖ TXRSADALHI, ISMERIITKÍUKSZTŐ * SZÍPIRöDüUI HKTILAP. /
_Megjefleulk hetonklut tegyaser; vasárnap.
A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a -Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi
takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. \' ^-yflto^ptíUHr* 10 kr.
*......... \'■ 1 ■ — ■ " £imm \' \\ ■ .i jj—wwro-wi
IQWzeMet iraki
Egéaz évre , • , , 4 (H Fél évre ; . frt Negyedévre . Ilii
Egyea szám 10 kr. ,
ttkmm^tmmm\' ?
• k : }
-Hlrittta* mig aUbf^ateaki Badap«ataai Goldbargar A. V, 4s
Kekatala B, kW. Írod. Jfesbaai Sohal«k H.f Dtkaa M., Oppallk JL, baiba O. Ií. U tiraiail 4a Ha<aJL JBrttnban: H Ura M.
KOSSUTH LAJOS.
i,
Kossuth apánk meghalt 1
E hó 20-án éjjel 10 óra 55 perczkor szóllitotta magához az Ur magyar hazánk nagy szülöttjét. Kossuth nagy alakja immár teljesen a történelemé, melyből megtudhatták sok- sok századok múlva iva« dékaihk, hogy nem volt ezen a földön senki, a ki jobban szerette volna a magyar hazát s jobban rajongott volna nemzetéért mint öl . •»..\'■\'.\'■
Magyarország gyászba borult. A magyar nemzet méltóan kifejezést ad mély gyászának, őszinte kegyeletének a jobbágyság eltörlése ős a jogegyenlőség megalkotása e diadalmas bajnokával szemben.
Emlékezete a nemzeti kegyelet pantheonjában drága ereklye gyanánt örök időkre megőriztetik. Nagy szelleme, klasszikus önzetlensége, hazájának rajongó szeretete által kimagaslik nagyjaink közül A magyar szabadság, a nemzeti állam önálló, szálbadelvtt, demokratikus fejlődése/ a nemzeti öntudat szent tüzének lángra lobbanlása, éles/lése neki köszönik létüket.
Kossuth örök időkre példányképe lesz a magyarnak a hazaszeretetben, • hazafiúi állhalatosságban s elvhez való rpgaszkodás tekintetében I
Nincs e hazában senki, h gy csak egy pillanatig is megfeledkeznék arról a háláról, melylyel Kossuthnak nemzetünk mai szerencsés fejlődéséért adósok vagyunk I
Minden magyar hazafi könyüt ejt a nemzet nagy halottjáért, s minden magyar hálát ád a gondviselés* nek, a ki nekünk Kossuthot adtai - .
Muraközi magyar és horvát ajkú polgártársak 1 ..Ti is ejtselek könyet azért, a ki a szabadságért, egyenlőségért ős testvériségért annyit küzdött s annyit szenvedett 1 Imádkozzatok nagy hazánkfia lelki üdvéért s emlőkét tartsátok meg sziveitekben örökké I Kossuth apánk nincs többé! ...
Az ég áldása porain és a magyar nemzet kegyelete virrasszon emlékén mind örökkön örökké 1

Feltámadunk!
Sejtelmesen ébredő kikeletünknek te legszebb ünnepe, husvél jövel a mi lelkünk nek meg vigasztalására. A kenjérszerzós nehéz napszámának igájában, lelkünk eltompult a szelídebb hangulatok, elmélyedés és lelki harmónia iránt: jövel ünnep nek naptári alkalma, jövel egyházaknak vigaazaágoa normaríhapja, mároziusi megenyhüli lég hajtsd szelíden fÜlUnkbe az egyháznak hangulatra késatő hívó szóza-tát, füatöa gyártelepek vasajtói záródjatok be. piacai vásár ne ül|e el az utakat, hol ünneplő sokaság hálaadó), lelkét megvigasztaló körmenetet jár zsolozsmák között.
Ünnep van ma, a világnak egy olyan Ünnepe, melyen mindenki, kinek lelkére a szkepszis gyógyíthatatlanul lelkére nem rakódott, visszatérhet a lelki megigazulás 4a béke forrásához.
. Mert nem ultramontán, felekezeti sóhajtozás számába megy, — fá.da\'om I egy kevéssé sem — hogy a- lelki meghibba násnak, ennek a szédelgőn morális katzen-jammernek. immáron falukon ia felfedezhető moral inaanitynak leginkább aa atheiz-
mus az oka A humán, a felvilágosodás századában az erkölosök olyan elvadulása következett be, a mit könnyelműség lenne dekadencziának minősíteni* Ne legyünk hypokriták ezen a azép, ezen a nagy ünnepon.
Engedjük át lelkünket as ünnep áhítatának éa ne legyünk annyira századvégiek, hogy meg ae kívánjunk térni, hogy ha lehet.
Egy hatalmas félretővedése ez a kor* szellemnek, egy csodálatos aberráoziója a haladásnak, de mért ne állhatnánk elleut, hogy romboló hatását enyhítsük ? A poaitiv okoskodás, oknyomozás, szóval a tekintélyt biztosító felvilágosodás nevében nevelési rendszerünk gyárilag készíti a szenzitio, ideg rokkant, atheísta-baoillusok ka) kikezelt jövő nemzedéket: de ti imádkozó, hivő édes anyák a szeretet nevében nem álltok-e ellene, hogy a materiális képzéa a gyakorlati életnek Vjtiló nevelés ki ne ölje a kedélyt, a hitet, reményt és szeretetet\' Éa lenne e olyan apa, ki ma, a húsvéti ünneip hangulatában aggódó szeretetével ne gondolna a jövőre, melyben egy általános .felvilágosodás* bombákkal
csinálja az egyenlőséget és aa anarohián<k rémeivel irtja a világot.
Szelídségnek jele: húsvéti bárány, a te ártatlan szinbolumod győzzön ma as Ünneplő családi fészkekben Hints ünnepi hangulatot, legyen csakugvan békeaség ma a földön a Jóakaratú embereknek.
És a lelki békességnek kiváló azép ünnepe van ma A human gondolkozásnak egy szásado* hite ma asimbolizáltatík: az, hogy az emberbfti még aem leaz földi pályájának végeztével por éa hamu, ha* nem föltámadunk! Maga Xeno-phon, kinek böloaelő agyában a keresztény-tan csak tévetegen élhetett, igy ír: Ne gondoljátok, hogy én földi éltemet befejezvén, nem leendek többé. Éa soha* sem tudtam magammal elhitetni, hogy * lélek mi# a halandó testben van, él; midőn peiitf tőle megvál, meghal. Mert azt látom, hogy a lélek ad életet a halandó (estnek, meddig benne tartózkolik. Ha tehát as ogy van a mint én gondolom s ha a lélek elhagyj a telte\', legyetek tisztelettel a lelkem wánt."
Vagy Seneoa, a ki azt mondja: »A halál az életei oaak megszakítja, de eV nem
* r.
ragadja. Jönni fog egy nap, mely iámét világra hot minket," a melyet a kereas tény hangulatban Körner igy fejes ki: As élet éi, a halál a hajnal éa a sírból a halhatatlanság napja kel
Ám hát ne legytlnk olyan fellengzők mint Balzak, a ki azt mondja: sirunk lelkünk bölcsője," ám tegyünk eikepsziara hajló lelkünknek engedményeket t as anyagváltosáa, ke^erődés éa meg nem szűnhető tana között higyjünk a mai nap igéjében, a feltámadásban, oaak higyjünk I
Ne szaporítsuk a lelkükben aivár embereket, a kiknek ünnepük ninci, a kiknek a templom merő anaohroniamus.
Ebben as időben, midőn aa Igasi hu • mán esame, az emberek valláabeli egyenlősége a politikai életben nálunk kikűzde-tik, moat mikor a asabadelvü haladás ellenségei azt vetik ellen, hogy a hitnélkü-liség kultusza még bőssebben fogja szedni áldozatait: moat kétszeres kötelesség demonstrálni, hogy a korszellem de fakto nem ellensége a hithez való hűségnek éa a hitélet fel fog virágozni még jó emberek ünnepi hangulatai folytán. Vigaszt, enyhet ad halálban éa halál előtt hitünk, hogy az, a mit ma egyhásak hirdetnek, bekövetkezik: feltámadunkl
kötelessége — ha a szállítólevél a réasben adatot nem szolgáltatott — az áiut pontosan megnevelni és az árunyilatkozatot, annak jeléül, hogy az áru megnevezése a osomag tartalmával meg-egvea, aláírni és pedig aláirni még as esetben is, midőn a tartalom rovatot a poatahivatal tölthette ki a szállítólevél nyomán.
5. Ha többféle áru foglaltalik a csomagban, .* ^zlmzett kötelessége az árunyilatkozat e ozélra fentartott rovató* részében az egyes árukat, mennyiségük arányában auly azerint megközelitő-Ieg réssleteani ugy, hogy az egyes árukra esö suly-adatok összege megadja a csomagon feljegyzett a a nyilatkosatba is bejegyzett össz súlyt. Nem szükséges, hogy a czimzett e ozélra as egyea árukat megmérlegelje, hanem o«ak s«em-mértók szerint, természetesen a valóságot lehetőleg megközelítve, adja meg a súlyadatokat. . .
6. Midőn a fél az árunyilatkozattal Összekapcsolt „értesllés"-sel a postahivatalnál a oso-mag átvétele végeit jelentkezik, a postamester a osomag kiadása előtt nézze meg a visszahozott árunyilatkozatot, hogy azon as áru és az anyag, a melyből az áru készült, pontosan meg van-e nevezve, a súlyadat, esetleg a részletezés ki van-e töltve és a nyilatkozatot a czimzett aláirta-e? Az esetleges hiányok pótlására a postahivatal szólítsa fel a ozimzettet és addig a csomagot ne adja kl, mig csak as árunyilatkozat szabályszerűen kiállítva oínoen.
7. Kincstári\'hivataloknál az árunyilatkozatokat a leadó tiszt vagy megbízottja állitja ki, még mielőtt a osomagokat a szállító levelekkel összeegyezteti. A kiállítást illetőleg a fentadott
szabályok irányadók. As árunyilatkozatot a
szállítólevélhez érczkapowcsal erősítve a levél-
hordó kézbesili a ozlmzettnek, figyelmeztet ve Öt,
hogy az árunyilatkozatot írja alá és hogy esetleg adja meg as áru ponton megnevezését, s ha
több áru van a osomagban, töltse ki a részletezést is. A mikor a fél osomagjáért a raktárban
jelentkezik, a szolga mindenekelőtt as árunyilat-
kozatot vizsgálja meg.^hogy alá van-e irva s a tartalom és suly tekintetében pontosan van-e kitöltve ; a csomagot csak az esetleges hiányok pótlása után adja ki a félnek. Este a leadó tisztviselő megvizsgálja, hogy az árunyilatkozatok száma megegyez-e a begyült osztrák, bosnyák s külföldi eredetű azá>Htólevelek számával, a nyilatkozatot\'a helyes kiállítás szempontjából felül-vizsgálja, as esetleg mutatkozó hiányokat pótoltatja. á nyilatkozatot azután lebelüzteii és a napot jelző ozédulával összeköti. A hó végével a begyült egész anyagot a fent leirt módon b.kUldi az orss statisztikai hivatalhoz.
8. Csomagokat kéabesilő hivataloknál a levélhordó a kézbesítésnél íratja alá az árunyilatkozatot és gondoskodik, hogy a czimzelt az áru megnevezés« és súlya tekintetében netán hiányzó adatokat pótolja.
9. A hivatalok as olt helyben levő vámhivataloknál átveendő szállítólevelekhez is állit-
árut a nyilatkozatban pontosan s részletesen\' sák ki a nyilatkozatot é* tűzzák azt a szállító-meg kell jelölni, ugy a mint azt akkor teszik, levélhez. A nyilatkozat helyességét a vámhivatal mikor a kereskedésben as arat megveszik; meg fosja ellenőrizni, midőn a osompgot a léinek kell továbbá nevezni az anyagot is, melyből az kiszolgáltatja i a nála begyült ily árunyilatkozatra készült. így ha a szállítólevélen as áli. hogy | tokát pedig a hó végével átadó könyvvel a pos-„ruhanemű", a postahivatal ezt nem Írhatja át a tahivatalnak adja át. nyilatkozatba, hanem meg kell kérdezni ily\' esetben a czimzettet, hogy miféle ruhanemű foglaltatik a osomagban s az aaily anyagból
nyilatkozatot a hivatal érozkapooaoaal osatofja s szállítólevélhez, külföldre menő csomagoknál * vámnyilatkozattal s ennek a közös árastalisztika ezé íjára szolgáló másolatával együtt. A kék árunyilatkozatot a feladó félnek nem kell aláírnia de a hivatal a nyilatkozatot a osomag ragszáma.\' val betűző lennyomattal látja el.
(Vége.)
Különfélék.
A magyar árustatisztika felvételének módosítása,
A) Érkezés.
c) megnevezni tovább á nyilatkozatban a küldemények tartalmát a szállítólevél e részbeni adata szerint, ba ez adat a tartalmat pontosan megjelöli ugy, a mint ez alább a 4. pontban meg van irva. lla azonban a tartalom a szállítólevélen az áru pontos nevével megadva nincsen, vagy ha ez adat a szállítólevélre a postahivatal elölt ismeretlen nyelves van feljegyezve, ezen tétel kitöltését a czimzettől kéri;
d) bejegyzi a nyilatkozatba az áru súlyát ugy a mint ez adat a szállítólevélen van feljegyezve. Ha többféle ára foglaltatik a csornaiban, a csomag egész súlyán kívül áruk szerint részletezett suly kimutatást is kell adni. mire nézve I. aa 6. pontot.
4. A osomagban foglalt árunak megnevezése tekintetében azonban a poatahivatal nem írhatja be a nyilatkozatba mindig pusztán azon elnevezést, a melyet a szállítólevélen talál, mert az
készült pl. »női derék selyemből«, vagy „férfi öltözet posztéból", „porköpenyeg vászonból s\'b. E szerint oly általános elnevezéseket, mint: rövidáruk, kézmüáruk, fehérneműek stb. kell szabad a nyilatkozatba felvenni, hanem megnem pontosan nevezni azon tárgyakat, a melyek i csomagban vannak. E kifejezés helyett pl. agyar ma táruk« a nyilatkozatba be kell irni, hogy cinkor, vagy oyera kávé, vagy bora éa gyömbér stb. a e kiíejeüÓHök helyeit: érezek, gabona, italok, meg kell nevezni, hogy miféle éroz (ezüst, ólom, stb.), gabona, (busa, rozs stb.) vagy ital (fehér, vörösbor stb.) foglaltatik a csomagban.
Az ára megnevezésére „árulajstromot", mint a melyet a hivatalok helveaen használni nem tudtak nem adok többé, de szigorúan megkívánom, hogy az árut a nyilatkozatban részletesen, a kösnspi életben hassnáit rendes nevén Jelöljenek meg ugy, hogy as elnevezésből az anyag is kitűnjék, a melyből az áru készült (pl. nem „gombok", hanem rézgombok, aczélgombok, osontgombok atb.) Ha a azállitólevéi az árunyilatkozat ezen adatát ily részletesen kitölteni nem lehet, a hiányt a ozlmsettnek kell pótolnia. A postahivatal mindenesetre "az árunyilatkozatot rézkapocsosal a szállítólevélhez csatolja s ily módon eszközölteti a kézbesítést; a osimaettnek
B) F e 1 a d á s.
10. A feladásnál asontul minden csomag, mely Ausztriába, a megszállott tartományokba, vagy a külföldre szól. az alábbi minta szerint kék színű árunyilatkozattal szerelendő (el, melyet a hivatal érczkapocscsal csatol tartósan a szállítólevélhez. Minden szállítólevélhez külön árunyilatkozatot kell kiállítani. Ha több csomag van egy azállitölevélen, ezen csomagok szintén egy nyilatkozaton foglaltatnak össze. Nem képeznek ezen saabály alól kivételt sem a nem kereskedő magáníetek állal feladott, sem az 1 kgnál kisebb sulyu csomagok.
11. Az ily osomagokat rendszeresen feladó kereskedő stb. czégeknek a hivatalok azontúl is adjanak ki bavonkint készletet a kékszínű árunyilatkozatból, ügyelvén arra, hogy a nyomlat. vány más caélra fel ne használtassák, az egyéb feleknek a csomag feladásakor adják ki as árunyilatkozatot kitöltés végeit, esetleg ha a feladó nem képes azt helyesen kitölteni, a felvevő postaközeg töltse ast ki, ügyelvén arra, hogy az adat a valóságnak megfeleljeu. Nagyobb hivataloknál, hol ezen eljárás torlódásra adna alkalmat* rendesen maga a hivatal tölti ki a nyilatkozatot, de a felvételnél ügyel arra, hogy a csomag tartalma a szállítólevélen a fent klíejezett értelemben részletesen és pontosan meg legyen adva, esetleg, hogy ezan adat kiegészíttessék. Az áru-
t Kossuth Lajos elhunytának hirét a táviró városunkba e hó 21-én reggel fél 8 órakor hozta meg. A városházára, a keresk. kaszinóra, tanintézetekre, izr. hitközség házára, a tűzoltók Őrtornyára a Csáktornyai takarékpénst&rra aat. közért több magáuépületre gyáaslobogó tű zetett. A vendéglőkben Kossuth arozképe gyászfátyollal vonatott be. A kereskedelmi fiatalság önk. egylete réazfétét kifejezendő, Turinba sürgönyt menesztett. Megbeszélés tárgyát képeste, ha Kossuth tetemeit Csáktornyán át asálli-tanák hasa, vájjon a közönség mily módon adjon kegyelétének kifejezéat — tekintettel arra,\'\' hogy Kossuth tetemét ho4Ó venat városunkban lép a Magyar haza földjére. A részvét vároaunknak ugy a magyar, mint máa nyelvű, haza« fiasan érző polgárai részéről mély éa általános. Nagy hazánk fiának elhalálo* zása alkalmából Csáktornya város kép viselő testülete tegnap délután 4 órakor közgyűlést tartott, melynél határozatát lapunk külön kiadásban
nok hs i. köifelL
Kérelem. Kérjük t. eBfiz^öinket szíveskedjenek a második negyed\\jkal-mával előfizetéseiket megújítani hátralékokat beküldeni 1
§oldog inatpikit kívánunk a husvé alkalmából lapunk t olvasóinak s munkatársainknak 1
— ganltórdlaiMÜs. Vugriuoaica Ferenos vashegyi áll. iskolai tanitót HorváuBóka toronUlmegyei község kántortanitójává választotta.
— 4 ktrukidtlml ifjak önk. egylete f hó 4 én Gráner Miksa ur elnöklete alatt, rendes évi közgyűlését tartotta. Hirsoh-mann Henrik egyl. titkár a választmány éa pénztárnoknak a lefolyt évre vonatkozó jelentését olvasU fel, mely tudomásul véte -tett. Minthogy az egylet tagjainak ssáma csekély vala, Hirsohmann Henrik, Heinrioh Bernát és Zrínyi urakból álló bizottság u tagok gyűjtése ozéljából küldetett ki, működéséről ezen bizottság a f. hó 1 egybehívott rendkivüli közgyűlésnek/ason örvendetea jelentést tette, hogy 80 uj r. tagot gyűjtött, minek következtében el* határoztatott, hogy az egylet réesére uj helyiség béreltetik. Megejtetett a válaeatáa, megválasztattak: Elnökké Benedikt Béla, alelnökké: Bachrach Győző, titkárrá: Lőbl Rezső, háznagygyá: Neuman Mósea ; h. háznagygyá: Zrinyi Győző, vál. tagokká: Pulai Henrik, Heínrich Bernát, Ssilágyi Alajos és Neu Dezső. Póttagokká: Dorner József éa Sohlesinger Henrik. As a) vá lasztmány már ia gondoakodott uj helyiségről, mely legközelebb ünnepélyesen fog megnyittatni. Igazán örvendetes hir, hogjr esen egylet, mely rövid tennálláes óta ia oaéljainak már oly szépen megfelelt, mtl-ködését iámét megkesdi, éa hogy működése
exantül is áldásos leend arra, a« újonnan, megválasztott vezetők Bzemélye elégséges garanciiát nyújt. Az egylet, jelenleg 39 rendes és 22 pártoló tagot számlál.
@aláloxds. Balogh Ferenoz szfane-tineozi áll, iskolai tanító neje, mait vasárnap éjjel elhalálozott. Áldás porain l
— Qöpülöiés goirátoTsságban• Ismeretes dolog, houy igen távol vidékről a köznép a varasd-topliczai fürdót köptllözés végett szereti felkeresni. A horvát kormány f. hó lí.ikl rendeletével - a mint illetékes helyrő\' értesítenek bennünket - a varasd-topliczai fürdőben végkép betiltotta a köpülözéat.
ginciUkola. Sefcslk Józef szombathelyi okleveles táncz és illemtanitó. ki nemcsak Szombathelyen, hanem egész Vasmegye területén mint legjobbnak elismert tanítás és bánásmódjával a szülők és ifjúság teljes bizalmát és megelégedését vivta ki s buda* pesti útjáról visszatérve, az ottani első magyar ballet iskolából uj modern tánczokat hozott magával- Csáktornyán öpril 1-éa tanfolyamot fog nyitni, a melyet a t cz szülök figyelmébe ajánlunk-
— £ ttltkkönyri bitéUurkiutcsl munkálatok az ország legtöbb vármegyéjében már folyamatban vannak, míg vármegyénk ben ez ideig; ez irányban még semmi intézkedés sem történt, azért a közigazgatási bizottság fe\'iratilag megkeresi az igaz-ságügyminisztert, hogy vármegyénkben a telekkönyvi betétszerkeaztési munkálatok megkezdését mielőbb elrendelui szíveskedjék.
— 4 drirastt -roiháljri (mihovláni) át járóra nézve Skublica István közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt a helyszíni szemle a közigazgatási bizottságtól elrendeltetett- £
I — ganügy. A kir tanfelügyelő a közigazgatási bizottsági ü\'ésen havi jelen tésében előadja, hogy a rácz-kanizsai áll. elemi iskola épületeinek a hozzátartozó 8 hold teleknek megvétele s a régi épület anyagának felbecsü\'ésa s a jelenlegi épületnek ezélszerü\'iskola épületté átalakítási ügyében, az intézkedéseket a miniszter elrendelte- — Perlak képvinelőtestülete kisdedóvodájának épületére 17 én tartott ►ülésében 9460 frtot szavazott meg. — Deckertné szül. Hock Ilona csáktornyai kisdedóvónőt állásában a közigazgatási bi zottság végleg megerősítette.
— <|ftgytl hlrtk. Zalamegyében febr. hóban adó és illeték czlmén 245,468 frt folyt be; az • idén még 3.661,511 frt fisetendő be. — A balatoni halász társulat tisztviselőiül megválasztalak : elnökké gr Széchenyi Imre, alelnökké Pap Sándor, igazgatóvá H\'-nnel Károly s 12 választmányi tag 1893-ban a Balatonból 2601 m. mázsa halat halásztak ki, - A b o t o r n y a i körjegyzőséghez tartozó községek Bottomyán községi takarékpénz tárt alapítanak. — A 1 s Ó-H a h ó t o n éa Lenti-Kápolnán óriási tűzvész pusztított; Hahóton 34, Kápolnán 40 ház égett le melléképületeivel együtt. — A keszthelyi tanintézetek költségeibe* az állam 11,806 frt, a város pedig 6671 frttal járul évenként.
— $axai hlrtk. A régi koronázó vá fosnak, Pozsonynak népszerű főherozege, Frigyre fŐherozeg gyalogsági felügyelővé neveztetik ki ; az egész város sajnálatára Bécsbe költözik. — Budapestre egy 86 - 40 tagból áló lapp-karaván érkezett a laikvidékről. — Az ország több pontján, ezek közt Fiúméban ía földrengés volt a napokban. — Nagy* $ o m | ó a o n egy 11 évi %yhá?at \' üH fogoly azzal kezdte meg a szabadságát, bogy le akart lőni egy gazdát, másuap
már újra bekerült. — Mezőherény mellett Ran M. ásóval széthasította az apja fejét ; a halottat nyitott kocsin vitte be a városba útközben a nép Csaknem agyon verte a gyilkost. — Bocs áron az adóvégrehajtó bizottságra a foglalás alatt a gazdasszony rájárta az ajtót s csak egyezkedés után nyitották azt fel piiíig ha sokba nem kerül az egyezség, v
Irodalom.
napilap. Nincs nem áll sem
— agyaromig politikai lekötve senkivel szemben, egyeseknek, sem osztályoknak, sem érdek köröknek szolgálatában. A „Magyarosság" mindig és mindenkvel szemben tárg^lagoa és elfogulatlan. Egy mértéket ismer: az igazság mértékét, a melytől aoba semmi körülmények közt el nem tér. A „Magyarország" LzerkesztŐségének és kiadóhivatalának megfeszített munkája folytán az ösz-szea orazágos és külföldi eseményeket leg-e\'őszőr hozza az olvasóközönség tudomására A „Magyarorszá"-got reggel már az ország távoleső részeiben is olvasni lehet. Hozza az az napi országgyűlést teljeson kimerítő szövegben, az az napi összes eseményeket ugy a fővárosból, mint a vidékről és a külföldről. Hozza a bel- és külföldi teljea tőzsdei jegyzéket és árfolya mokat. Naponként közül tárczát, regényt és más érdékes közleményeket. A ki a „Magyarország\' Qt olvassa az az üzleti, társadalmi és politikai eseményekről sok helyen egy egész nappal értesül, mint más lapokból. A „Magyarország" már Is 80.000 példányban forog az olvasóközönség kezé ben s így rövid idő alatt , elérte a támogatásnak azt a mértékét, a melyíyel magyar lap még eddig nem diosekedketett. A közönség ezen támogatását a szerkesztőség a lapnak folytonos fejlesztésére és tökéletesítésére fordítja A »Magyarország* előfizetési ára. Április hóra 1 frt 20 kt, (április -junius) negyedévre 3 frt 50 kr, \' Április — deozember hónapokra 10 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a kiadóhivatalba > Budapest, Ro-dély-utcza 2. küldendők,
jövőjéről nem gondoskodunk, a mesei mánkénak, a földmivelésnek a költségeit nem is a kézi napszám fogja ezután megdrágítani, hanem ax igáa állat beszerzéséuek tetemes költségei, melyeket az igavonó értékének hullámzásai és szapora elhullása vagy betegedése megkövetel. 4 v
Hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdáink egy rásxe est e körülményt még ezídeig nem igen értette meg vagy reá nem is gondolt, ez a körülmény a gazda^gi talajiuivelö eezkó-zökben rohamos fejlődésben találja magyarázatát, mely ssás is száa százaléknyi erö és munkaraeg-akaritás segítségével jött szolgálatára a földet munkáló népeknek; \'
A mi tógazdaság, a talajaemesités körében kétségkívül korszakot alkotó fordulatot idéztek elö a fóldmivelés czéljait szolgáló mezőgazdasági gépek és eszközök terén mutatkozó találmányok sorozata és a gépek szerkezetébe beállott újítások és javil ások.
A gazda ma kevesebb nyera erö alkalmasása melleit tőbb munkát produkálhat, mint azelőtt kétennyivel. Azelőtt a drága angol gépek nagyobb befektetéseket igényellek, mert úgyszólván ki volt tárva a konkurrenczin ; tt mióta azonban hazánkban a gazdasági gépek gyártása olyan lendítetek nyert, hogy ezen gépipar ma már első helyre küadölte föl magái s az ipar ezen fellendülésének hatása alatt a külfö\'di gyártmányok kiszorítása melleit a gazda azt az előnyt is élvezheti, hogy a magyar plaozra került magyar gépeket közvetlen forrásból, baját igényeinek megfelelően szerezheti be, olyant például mint az „Első magyar gasda-sági gépgyár« {produkál, mely olcsóbb is és szerkezetében a bazai gazdasági viszonyoknak legjobban megfelel, azóla a gazda helyzete, de főleg eme gyáriparunk is, azáltal, hogy az „Első magyar gazdasági gépgyár ^résxvénytársulat" ol-• csóbb és minőségileg is előnyösebb gyártmányaival a külföldi drágább portékákat kiszorította, tetemesen javult. ■ . .
Hogy as agrikultura állapota a mai gaidá* nak tetemes előnyöket biztosíthat, csak rá kel\' mutatnunk a koloasvári gazdasági egyesület titkár1 hivatala által kiállított ama bizonyítványra, bogy as emiitett magyar gazdasági gépgyár legújabb szerkezetű pótszalraarásóval ellátott otéplőgépeivel megejtett próbscséplés eredményekép kitűnt, hogy á kicipelt kalászokban szem egyáltalán nem marad a a gabona teljesen pieozképes.
A mezőgazdaságban a gépek a gazda nélktt-lözhetlen munkatársainak tekintendők és minél Jobb fsjla gépekkel rendelkesik a gazda, munkája annál o\'csóbbá válik s e szerint annál) több hasznot produkálhat. Az állattenyésztés vagy as állat megbecsülése a gazdaságban a termés fiuk« tuáoziójában mutatkozó különbségnek kiegyenlítő eszköze.
A gazdának a gazdaságában levő állatok biztonságának és egészségének megőrzését fontos köteles>.égtudásnak kell tartania, a minthogy fontos kötelessége minden jó gazdának, gazdaságát a modern teohnika gazdasági gépeível föl*xerelni, mert egészséges jó gazdálkodás e két tényező nélkül nem képzelhető. K. A.
Állatbiztosítás és mezőgazdaság.
Aa állatbiztosítás rég nélkülözött szükége a magyar mezőgasdsságnak. Ezelőtt bnsz esztendővel „Orion" elnevezés alalt külön biztosító részvénytársaság alakult az állatbiztosítás oiéljaira s bár e társaság minden erejét megfeszítette, hogy létezését biztosítsa, alig pár év elteltével mégis megbukott a magyar közöny következtében.
Mert még abban az időben a mezőgazdák nem sokat törődtek a marhaállományaikkal ; de ne nem aokat törődlek a mezőgazdasági kultura egyéb eszközeivel sem. Az idő intő szavának kellett beleszólni a rozoga gazdálkodásukra, a tapasztalat eme nagy mesterének, a mely nem tűrhette immár lovább, hogy a magyar anyaföldnek ős termo ereje vékápen meglazuljon, elsül* lődjék a magyarság és a magyar állam legnagyobb vesztére, hátrányára és kárára.
Az impulzust ax állatbiztosításra vonatkozó törvényjavaslat megalkotására ez adta meg s azért a földmivelési miniszternek ax állatbiztosU tásra vonatkozó törvényjavaslatát nemcsak nemzetgazdasági, de hazafias szempontból is örömmi I üdvözölheti minden földmivelő mezőgazda, a kinek a saját érdekén felül a nagy magyar érdeke is a szivén fekszik.
Odáig jutottunk, hogy ha nem gondoskodunk marhaállományunk köteles biztonságáról, a trexei gazdálkodás legfőbb tényezője vész ki, vagy legalább annak száma annyira meg fo* fogyni, hogy munkához való hathatós segítségükhöz csak nagy nehezen julhatunk majd, vagy igen drága pénzért és áldozatok árán. Mert ha ^marhaállományunk
CSAR N OK.
Hazavágyom.
Visszanézek múlt időbe, Gondolatom ábrándokkal Teleszőve. — S a lelkemre vágyra kél a Gyermek ft\'om Hazavágyom
Előttem a régi hajlók, — Fülembe cseng belőle a Dajka-dal még.
S mint valaha — száll siememre Édes
álom . . . Hazavágyom,
Fölébredek ... s a szememben —
Ott tündöklik egy-egy fkjó
Égő csepben:
H«gy az a vágy elérhetlen
Üres álom,
Hogy én azt a régi házat
Soha többé —« goh se látom*.
• • í.......• ■\'< . í\'
- Tóth József.
XI tečaj-
• »»đaiko* »o«i Ja »raki du göTorltl mai 11 i lt rwm, — St« potiljk« tttaéa aa aađrS^aM* rljuk, mJ m po*llJ«J» m Um la«|IM JcfeAa inülU n óakavaa. V
. •»
Ta čakovcn 1894« 25-ga márciusa.
Broj. 12.
Predjplslns ceaaa J« s
Na celo leto ... 4 frt Na pol leta ... I frt Na fletvert leta . . t (rt
M^lml broji kaltaj« 10 k*
flottan VtMhal fülpara ka« aa ..........^ Hmm sa palac HnáW I kl
ynJpltte I ahaaaa« potiljka. ---^»Tvr ■ . *» \\\\ ^ rathu^a.
m hamtakon 1 Majrjarskoai Jeslka lilaieél (trnitrenl znanstveni 1 povnélfivl Mit um pnb.# fclxilaxl svaidJ«dL*xlkxat 1 to: vu svaku n.ed.®l3u..
_______* • W i\' i .i „■ __———, _ , u - _____-i i, i i ---t ■ i ■ i ni ■_--—-hmmii-IVI-T«! i—,......■MMiuuiiiLiiamj.ji.iiim-.-^^.—^eMWMa*
31ulbenl glasnik: „Medjimurakogn podpomagsjućega Činovničkoga drultva C .Čakovečke Iparkasae", „Medjimurske aparkaMe". i t d.
"JF OU.UJ\'
■--rrrrrtr-:—■——
iviiš*;\'*
mU:
!t
KOSSUTH LAJOS.
Kossuth Lajos je 20*ga o. m. tu Torinu (Talianska zemlja) vumrl. Cöli Magyaraki orsag je vu žalosti.
Gdo je bij\'Kossuth Lajos? 1 kaj je vćinil? — me pitate — da se cöli orsag za njega tuguje Povem vam I —
*On je naš otec bil, pravi istinski otec, koj je sa slobodu naroda delal vu oélim svojem življenju. \' Kossuth je robot sa svojom pukoljobavjom uniátil. Pitajte vaáe starce, kaj znamenuje to : robot, pak budete snali, kaj je sa vas Kossuth vćinil. Da smo svi vu orsagu: grofi, gospoda, mefltri, poljodelci jednaki; da smo svi slobodni; da živimi svi vu bratinstvu, to moremo samo njemu zahvaliti.
Gospodin Bog je k sebi vsel 92 letah staroga Kossutha, nafle Magjarske zemlje najdifioešega sina. .i On je vre mrtev) ali njegovo ime budu posnali i pofltuvali, dok nad orsag oreag bude. .
Naflega orsaga povest nemre pokasati niti jednoga, koj bi bolje ljubil domovinu i puk, kak je
on |jubil.
On svim nam kakti svesda svetli vu domoljubavju.
Svakomu domorodcu suze tećeju sa velikoga naiega mrtveoa i svaki slobodouman domorodec hvalu daje gospodinu Bogu, da je nam Kossuth Lajosa dal I
Medjimurski domorodoi, koji makar magjarski ali horvatski govorite t t \'
I vi s oélim narodom i orsagbm skupa pustite is vsših oCih jednu kaplicu suze sa onoga, koj se je sa vata slobodu toliko trudil i toliko je trpel!
- Molite gospodina Svemogućega, da mu bude poćinek lehek, a njegovo ime i njegov spomenek si
zadržite vu srcih vaSih na sve véke! .
LABAVA
Takvoga kajgod
»
more se samo meni dogoditi f
. 4-
v*
Nisam sahman noćas lenjsl, da sam se kuluval sa egžekntorom; a poleg knjige sen jarice kolutati se sa egftekatoross snsme* nnje: »serditost-. N
I imei sam hvala Boga tega denes dosta.
Vn sna tak iám máhsl i rokami desno 1 l|evor da stm svoju žepnn vara smili dolji sa noćnog ormara. Na to sem se prebadil, stanem se 1 vidim, da ta prokleta stvar leži potrta na zemlji, glaft va sto falatov, a caj« gerl obedva previjeni. Da je bar ostala vura kak druga poštena vura, kad se rasbije, ae, ova nije, iftla je nesrećna, a ipak nije mika tala kutfko je vnr.
Takvoga kajgod samo m meni more dogoditi I
Obiéke! sem se i otiflel sem va nred, n kiticu ostavil san mojo) posložUeljici. Dojdem
va arod, slóéem novi kaput i oblééem si start kaput, kojega sam imel vn kancelariji sa pisanje. Ns jenkrat došel je podvornik, i poćme odpirati obloke i vrata.
Ja se oglednem na njega a iuduim pogledom a on ni mene.
— Kaj je to? zapitam ga.
— O gospone, vi hoćete i denes delati ? zapita on.
— Zakaj Ji nebi deoei delal ? zapiti! sam ja« 1
— Ar Je denes vnzmeni nedelja 1 rekel mi je i podel is smejiti na glas Na to sam se jako razljuti!, hotel sam ga pljosouti i njega 1 sebe, ali ipak nisem dlral ui njega ni tteb«, nego sem natnkel ikerlaka ua oči i béli dimo. Medtimtoga poslužiteljica pospravila soba i, kak navadno, zakljenula vrata i kljuöa sebom odnesla. Eto U I
Takvoga kajgod more se samo meni dogoditi I
A ja sam moral ni svski mćin ili va hita, sr sam kabelara s peueii ostavil na stola, a Đisam imel pii sebi niti prebitoga krajoara.
Nedelja je, vosem je, a )a prez krajcara 1
Strahovito. Kij sem čineći?
Poslal sam po flpoljars,
A taj tepec porućil mi je po slogi, ds on vu nedelja nedéls niksj niti za milijun forinti, ali sko mu poáljen napró 6 forinti, onda bu doflel;
Kaj ? Ja njemu 5 forinti napré ? B«| nedam 1 Vadi U sam s nogom va vrata, i od« prla sa se.
^ Kabelara s penesi négs ga va ormira, négs ga nigdi. Iikijnć kabelara, ssstivil sam se pred zercalom, ali jaj i na opak I Opazil sam, da imam starogs pisaćega kaputa na sebi, kibelar naravski bil je va novem ka« putu, a novi pako kaput va kancalariji.... To je straino I
Ali takvoga kajgod more se urno meni
dogoditi!
Tak sím nekik vriU privezal I prsta
porezil.
Malo me prst bolel, ali sito nisem niksj maral, vteknal sim ga vu vusti, pak sam m»lo krvi izcecal i letel sam kak nóri va kancalariju po novoga kaputi, Iduć Cres glavnu vulica, gde nijvile svéta, stil je pred me nekikov fikiu s falsćecom cigare vn vus* tih 1 tik rekuć sahtéval je, da ma ja din ognja«
KAJ JE NOVOGA?
— Prosimo nale pjotuvane predplat nike. na) nam vu novim fertalju ljota pred platne saoetatke čim predi pošleju i predplate ponoviju!
— Svim našim čitateljem srečne i dobre vnimene svetke telimo I
Njemačka (prajzka) cesarska familija vu Opatiji.
• \' • .•■">.:»■•
Dvorski eog i njemačkom caricom đoiel je ob 2 vari aa átaoion Matalje. Banhof bil je Ijepo okinčen. Prvi tu isiéit iz vagona dvorski maršal barun Lyncker i vrhovni nadvornik baran Mirbach. Kod prvog najavil se je po kraljeva naloga namjestaik vitez Kinaldiai. Malo satim izalla je vaa carica va jasnoj opravi ter si je dala predstaviti namjeitnika, koji ja je kratko pozdravil, a ona ga odli* kovala s nekoliko rčćih. Za tim je predatavljen komandant prajske ladje „Moltke".
Za tim aa visoki patoiki seli ie va ko^ čije, i to va prve namjestnik i kotarsk1 poglavar, aa tim va odprte kočije cesarica i vrhovna nadvorkinja grofica Brockdorf, i vu uprtih kočijah deca i pratnja. Silno ljudstvo pozdravljalo je potem cesarico.
Velevojvoda i velevojvodklnja toskanska očekivali sa pred svojom vilom (palačom) vu Voloskoj carica. Oarioa ae je sa«tarila pred villom ter je pozdravila velevojdski par.
Vu Opatiji čekali sa vsi gosti carica. Čim sa prve kočije st\'gle vn Opatiju, izhičen (sprožen) je s ratne ladje „Moltke" 21 áus iz kanonab. Okolo 20.000 Ijudil sletilo se va Matalje, Voloska i Opatija.
Vrčme je bilo oblačno i dosta nepovoljno\' Takt za dolazkom telegrafirano je bilo cesaru Vilimu.
Mali prinei več sa par var za tim veselo skakali po perivoja (vrtu); carica je izjavila ravnateljatvu avoje primanje na ljepom nredjenja villah. Na večer je opet opal deždj, ali va jutro je prestal.
Za Sirje je občinstvo zaprta samo terasa s perivojem pred villom „Angíolina." Na
alaza is postavljenje table i nadpisom „Ulaz
prepovedan" va njemačkom, talijanakom, hor-vatakom i francezkom jezika.
Carica je drogi dan Vu jutro rano la-illa na polje, ter je i decem na južnoj obali áetala do majora fmarofa).
I
Papinski ksnzistorij.
i " *. t
„Pol Oorr." javlja iz Rima, da je vezda definitivno ustanovljeno, da se bade bližnji konzietorij obdriaval polovine meseca aprila. Papa ba va tom kooziitorija imenoval pat do šest novih kardinalah, ter popuniti* vile izpraznjenih nadbiikupakih i biskupskih ito-Icah-
Eduárd Paulai.
Va Badimpeiti vamrl je 12. raarciuša po poldan direktor magjarskog narodnog teatra Edaard Paulay 58 Ijet star. Bll je 80 Ijet kotrig narodnog teatra, a 16 ijet njegov direktor, — ter je toli kakti glamae i reda-teli, kakti direktor i prevodilac stekel velikih zaslugah. Va privatnom divota bil je čeden i tih öovök*
Prizor iz tabora od ljeta 1866,
Nadvojvoda Jolef, vezdašnjl komandant magjarskih honvédab, pripovedal je va jednom drnitva ovo: Mi smo se utaborili i vojska ae dala na počinek. Jedini ja skoznaval sam va svom stana va maikoj niži, ar sam ima! da vredim neke poslove* Okolo pol noči začujem glas straie : „Stoji 1 Gdo si ?" Odmah iza toga javi mi moj adjntant, da je Tani jeden cigan, koji leli, da govori zmenom va četiri oka. Oigan — bil je soldat — doiel je va hiža i ja sam ostil\' žojim na lamo. „Kaj želU?" zapital sam ga. — „Sim se pribljižuje neprijatelj, on nas ba iznenadit."
— „Predstraže nisu do vezda čadnovitoga razebrali," — ,Ar je neprijatelj jako daleko."
— .A. odkud ti to znal?\' — „Nek izvoli vaia visost iti do obloka, pak videti vuoa one silne vtiče, kak kretaju iz lame proti jugu." — »Je, ja vidim vtice, pak kaj zato ?*
— Kaj zato? Kaj vtice nespija kak i ljudi? One za stalno nebi bludile po zraku da imaja, mira va gumi Neprijatelj dolari črez Sumu
a vtice in prestrašene.* — „Dobro, vezda morei otiti. —• Odmah iza toga razgovora izdal sam zapoved, da se pojakšaja predstraže i da vojska, bude na opreza (na pazljivost*). Zt jednn vuru keaueše započelo je kreševo izmedja predstraže i neprijatelja. Ali mi smo bili prepravni, ter smo ga junački dočekali i su zbili. Da nije bilo onoga ag?ua, bil bi nag protivnik zatekel nepripravne.
Mužki I žensko. ~
Jeden poznavalec možkarcah i ženah véli ovo t Mužkarec je stvor željeznih nava. dah, a žena ae prilagodjnje odnoštjem. Muž\' kareo nepróba zabiti čavla, ako li aema hámra; a žena bu taki vzela kl6šć<<, svoj cipeli!, kefa, pak ba zabijala. — Muž treba Stoplcigera, da more Itopllna izvaditi, a iena ba to pokušala noiem, ákarjami ili ščim spodobnim, pak ako nemre štoplin, a on mora va fijša nnter. Covök trčba britve za pod-brivanje, a iena s britvom Spiči plajbaaa, rófte karje oči, a to večkrat na možev raftnn. On se ljuti kad nejma fluapapira z t sušenje; a ona odpule tinta ustima ili ga pohže, s papiro n maša p > zraka ili ga dene ober svčče, dok nepočoe goreti. Žena pri knjigi najprvlje preőteje konec, a muž čita po reda. Čovjek zvrfiava i podpisom, a žena sa »posškriptu-mom".
- -\'J * : - f • )\', - \' " «. • \' • J
Jubileum svona.
Vezda je toma 1500 Ijet, kaj je zazvonil prvi zvon vn diku Zvelič.telja avčta. Prvi krščeniki nisu imali zvona Položni ivét dozivan je va prvom početka krčanatva na molitva vudaranjem po gladkoj deski, ili drvenim batom po vrati. 1500 Ijet je mlnalo, kaj je zazvonil prvi zvon va deneénjoj (ormi,. i to na cirkvi vu Noli va Kampaniji, a vpeljal je zvone vrlo tučeni i pobožni biskup Paulinus. Ljepa je prípovest o tom, kak je taj bišknp zoaiel zvona. Sunce se približavalo zahoda — tak nam pripovéda pripo vest — kad jo pobožni biskup i»el pomalo zamišljen p>ék senokoie. Okolo na okolo Udal je blaženi mir, H jfi Paulinus uehotice sklopit roka ter usklik*^ :- .Budi hvaljen i od\'čen stvoritelj neba i zemlje, o da) mi znamenje, da si vezda poleg mene i da ostane* do konca moga živ« ta." I vn taj čas
Straiuo t Zakaj prav ja ? Sto i sto ljadih ide po volići, fl on baš od mene potrebuje ognja, koj niti ne pofiim.
Takvoga kajgod samo se meni more dogoditi 1
Več niti neznana, kaj sara ma odgovoril, ali mislim, da baš oije nije bilo laskavo, pokehdob je aa menom viknal: „Dajte si krv pustiti 1"
Ja se nisem njega ni ogledal, samo sam bežil vu kancelariju. Dospel sam tamo; vse je bilo mirno kak va grobu. Na moja nesreću op.zim, da sa vsa vrata zakljeojena.
Strašno.
Oči sa ml izkoéile od gUda, penez néga, poštenog kaputa néga, a nedelja jel
Ali takvoga kajgod samo ae meni more dogoditi t
Otiftel sam vu kavana, gde sam imel jednoga pozoanoga kelnera i posadil sam od njega jeden črni kaput i 10 forinti — dal ni je.
„ Tak sam se malo vmiril i počne:n premišljevati, kaj bum denes delal ? Sloboden sam cčli dan, vrčme je Ijepo, hajde da se malo razveselim I
Najprvlje hočem pohoditi svoja teca.
Sirota stara dobra moja teca 1 Jako me je rada imela, jo« od detinstva, nije niti jeden
dan [rešel, da me nije zbuhala bar jenkrat 8amo njoj morem zahvaliti, da sam tak dobro odhranjen.
Anda došel sam ja k teci, koia me jako veselo dočekala i ponudila da si sedem poleg nje na divan.
A i za Boga miloga 1 Cisto sam sabora-v(l na njezinoga „Crnoga kosa." Brrr 1 Nisam mogel terpeti toga vtiča l Od jutra do mraka je foökal jednu ter istu popčvku, i to samo jeden komad iz opere „Zrinski" :
„Nek Tutčin zoa, kak vmiramo mi
To je Itrašool A ja nesrečen moram poslušati, kak je ta gadna vtica jedno ter isto popčvala.
— Kak a\', sinko? Žakaj me već n;si tak dogo pohodil ?
(Nek Turčin ma, kak vmiramo mi).
— Hvala ljepa teca, zdrav sam, ali ie pano Sjatim «r.»*
(Nek Turčin zna, kak vmiramo mi).
— Čuješ sinko, aakaj nejdeš nlgdar vn cirkvn ?
(Nek Turčin zns, kak vmiramo mi)/
— Teca za Boga, aakaj neaagutite toga* f tlča ?
(Nek Turčin zua, kak vmiramo ml).
—■ Ka«? D« aagutlm Pubta? Zakaj?
(Nek Tarćia ina, kak vmiramo mi).»
— Sbogom, teca, Ja n mrem već poslušati 1
— Zakaj odhadjag tak hitro ?
(Nek Turčin zua, kak vmiramo mi).
Ostavil sam tecu, vtiču i cčll turski narod i bežal sam na friški zrak,
Ali takvoga kajgod samo ae meni more dogoditi 1...
A kaj bum ve začel?
Domislil sam se, da imam izvan varaša jednoga dobroga prijatelja, koji me je već vile pat pohodil a nije a£gdar domaj našel, ve idem, da ma pofeod p »vrnem.
Dojdem tam, pak mi je službenica rekla, da je gospon akup s familijom otiáel va va* ral va pobed.
To je stradao I Hotel sam plakati od |ada.
Kupil sam si vu \' trafiki jedne noviae ; kad sam izilel iz š&*una, prav je mimo Mel omuibus proti varaiu ; skočim natra i počaem čitati. Zvan mene sedeli sa još nutri dva maikaroi i dvč žen«. Možkarci sa se jako glasno razgovarjali o v8enici, zobi i koruzi.
A kaj me briga za kuruza i zob?
Ostavim čitanje i počaem poslušati, mia* leč, da budemo od česa dragoga se leže raz« govarjali. Ali moje pomašanje nije njim nikaj smetalo.
Na te sam ja r«kel: — Molim vas
utalt se tihi, trlo tih« zvonjava, »pobožat biikap opati, kak m modri cvétki — sto* njelice Dihale svoje gltvice va vefiernjem vetreka. Nt spomenek bltlenogt toga Čast dal je biikap »lejiti velikost tvont va formi zvonjeliee (Glocken.Blume), koji je ntvčk odsvtajal ta molitve pobožae občine, t to je bilo i prvi zvon, koji se ogltsil oa dika krSćtnsts. \'
Beteg bugarske kneginje.
Doktori sa o betega bagarski kneginje izdali nt većer 18. mtrciait va Sofiji sljedede IzvjeSče: „Kneginjt je 80. januara zevsema normalno rodila sdrtvog princa, koji se od ondt zevsemt dobro rtzvijt. Prvih čest dtnah po poroda, bilo je a visoke rodilje stanje normalno. Sedmog je dneva dobila simien nsljed lokalne zapale, — ali se je shodnlm Tratenjem nakon daljnjih Sest danah izgubila. Od 10. do 14. ferbruara nije bilo zimice. Medtemtogn se je pokatal otok nt slezenu, ter je temperttart vse do 22. febrotrt radia. Vučenjiki, koji su kneginja prevjsiteruvtli, konstituvali su lokalnu vožganje i malarija infekcija. Pokehdob je važganje bilo lehko, očekivalo se, da se bade malarija kininom odstranilt ; — i to polučeno. Pet dnevov bilo je dobro, ali 28. februara pokazali su se novi siptomti. zimict i jake boli vu desnoj nogi, koja je počela otecaii. Došlo je onda do vužganja venah, a sbog toga pogordala se je i lokalno vužganje I VezdtSaji doktorski postupak (baratanje) obraća se va tom, da se ovo važganje odstrani"
Smrt dvéh kardinalov.
Telegram nam je jtvil va inbota smrt dvQh kardinalov. Va Roaema je v umrl 9. mirciuSa ondeSnjl kirdinil-nidbtfkap Leon Benedict Thomas, rodjen 24. majaSa 1826. lifta va Para/ le-Moniilo, od 1867. biikap vu Li Rochella, od ljeta 1884. ntdbtfkup va Eoaena, a od 16. januara 1898. kardi« na|. — Istoga dana vamrl je va Rima
kardicai: Francescó \' R\'cci Paracclani, rodjen 8. juniu a 1880- vO Rimu, kardinalom ime novan 18. decembra 1780, a pregiaien 27. marclufla 1882. Prije toga bU je Riocl pspio major domus.
Do vezda je aa Leonova pontlfikata vnmrlo 90 kardinalov, a imenovaao 98. Vezdu je broj kardinalah spal na 69, od kojih su 31 Talijani i 28 i nozemci. Starefli od pape su kardinali Mnrtel, Desprec i Oannosa.
Glasom ntJnoveSega izvjeflča ima katoii. danska cirkva 12B4 DadbiSkupije i biikupije. od kojih su ov čas 94 prazae.
\\
s Zahvalnica.
tVumrla divojčica! Za dugem i tel teguvanjem(u 18-tom letu dobe dne 19 e Mart. na večer je Novak Juliflka iz Benkoveo oči svoje divojaike na veliku tngu i žalost roditelov sa navek zaperla. —-Dne 21-ga pred \'poldan ob 10-i vuri Školska mladež, sobočke občine ognjagasoi i veliki broj pučanstva sperodiU su ju do hladnoga groba, gd* ju je pokrila, ka ju želno čuva. černa mati zemlja, vu kojoj počiva. — Vsim onim prijateljom, koji sit nezaboravnoj nafli kćerki do hladnoga groba svoj trud prikazali, želimo izraziti iz tu« robnog se\'rca najtopljeSu zahvalnost. — Novak Izidor i tovaruáica, raztuežni rodi-telji. » .
---:----
S v K> \'■* \' % 1 ,
Dobre žepne f< eténe vure za fal céoe moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru va
» » I« . » »• . M* . • »
Čakovca (Pijte,-. Spirkassa).: Pri njem se utlmljeju vure takaj za popravek za fal-
céuu.
gospoda, spomiaajte se malo glasneie, ar ja nikaj nečojem I
A oni obedva sa va jeden glas\'Viknaü t — Nije ni potrebno* da éujete !•••
- — Pak onda nemojte tak vikati, ar ja vse čajem!
Nato su se počeli vsi sladko imejati, i kočijaS, pak mortl i konji.
Dojdem dimo, opazim na vratih jedoa karta prikeljena i odmah sam poznal rokopis svoga prijatelja, kojega ve prav Idem.
Nt karti bilo je ovo napisano:
nĆojel prijatelj i Denes Ćetirinajstl pat pohadfam tebe skupa sa familijom; pokehdob sam previde!, da ti mene iabegaviž, od denei počemši nismo vl|e prijatelji; videl me bades onda, kad ivoja ledja ta \' Eto ti l
Ali takvoga kajgod samo se meni more dogoditi I
Zajtrek ml nije iiel va tek, počela me glava boleti i vse. Odprem obloka, da malo dojde frižki luft anater, ali mesto frižkoga lufta doleti nater jedoa osa tak velika, kak moj palec, i po me as okolo meue zevsema po domaći ponašati i okolo mojega vuha zujiti.
Oh Bože moj I Vsi obloki sa odprti na volići a ova bezobraznica prav k meui je morali dojti, dt mi dostdjaje ili dt me abode 1
Ttkvogt ktjgod samo se meni more do. goditi 1
Vzel sam stolnjaka i vabil sam ja, a dt joj nedojde koj par na pokop, saprl stm obloki i odprl vrata, ali. ta isti C«s start
ieptvt kuharici sasedovt posadje perač poóoe st svojim kokoljim glasom popérati: Prez tebe dngi ljubljen\', nemoga živit !••• 0 vrag te odnesel 1 Skočim j zaprem vrata, pik opet odprem obloka, rajflf sam da mi devet osa dojde va hižu, nego stobom živeti. Naslonim se na oblok i gledal sem na vuliou. Na jenkrat opazim, da IdeHeden čovčk i nosi na raki maloga psa. Pdklarakam sam već zdavnja imel željo, da knpini maloga peseka, viknem mu : čujete 1 vi I mlž«k 1 Jeli hoćete prodati to pseto? Hcću gospone 1 Dojdite noter 1 Izletim pred njega Uoli vganjk. gledlm desno i Ijevo, ali nema ga nigder, Poóoem vikati; Hej 1 knmek 1 Gde ste sa psotom ? Nato ja ztviknul odzogora iz tretjo kondinacjje: Evo me gospooe 1 Dok stm ja oa glavne Itenjge leUl dolji, on je na, zadnje Itenjge iiel gori. Vezda sam ja bež^l na zadnje itenjge gori, i do el sire čisto gori, gledim, iičem, njegi négi. Pogledam doli, a on stoji na sredini ganjka. Oj vrazi sadite dali! Pokehdob sara več bil trodeo, nisem hotel već doli bežati vičem ma, da oek ide gori, a on bogme je počel lirmiti, dt zakaj ja njegi drfim za norca i otiflel je psujuć, dt me bude tožil pri sada. Na njegova vika izleteli su vsi domirl, ji pik od vse svoje nesreće sera va krčma, nipil sam se i os vse sim zaboravU.
Ali verujte mi gospoda, di tikvogi kijgod simo se meni more dogoditi 1
j ■ Priredi:
; ... fo GlAd Fereno«.
r» • - \\ f- ■ ... . i
Nekaj za kratek cos.
Peter i debeli mesar. . , .
Mesar, jako debel i trbuSast, vumrl
je, pak kada je doiel do nebeskih vratih,s
da se pridruži drugim, koji budu v nebo iflli, rekel mu je Peter :
„Pst, Ti bul ostal roni !a
i • ,
Debeli se mesar nato jako es razljntil, pak si je počel od toga razmiSljavati, kaj, je čineći, nego nije se znal nićemn domisliti. Ćekal je anda, dok nedojdu novi pokojni, da se žnjimi onda nuter potegne Zmiáljeno, v činjeno,
Nu Peter ga je opet vlovil, pak mu je rekel :
>
„Stoj t nazad ! Tebe nemrem tu potrebuvati 1 To bi bila nova moda — angeli zvelikim terbuhom ; toga nema tu I — Anda vun |t
I aaistinu, siromak mesar moral je ostati pred vrati, gde se morti jod i vezda nahadja,
Gospon: »Jeli mi moreS dati malo ognja ?•
Óoötaraki inaš ; Ognja ? Oh je ; nego da su ine zaprosili za cigaru, onda bi bil. vu najvekáoj nepriliki."
Prispodoba*
3 \' \'
Gospon : A zakaj se Ti plaćes \\ku-
mek ?u \\
MuX : „Vuála mi je koza moja. . pak ju nemrem najti. Morti su ju oni goapon vidli, ima prav tak ćerlenkastu i dugu bradu kak oni.a
Vraćtvo.
Doktor (pr^dajuč reoepta betežniku) t „To si daj skuhati va apotéki, pak ispi polovicu o poldan, a poloviou na večer.*
Muž : „ Dobro gospon doktor, bum vre/ — A kad je iziftel muž iz hite dok--torove, zmrmljal je : „Nisam ja takov bedak, da bi dal tu . cedulicu vu apoteki za drage peneze kuhat, bum ja sam domaj skuhal i popil,"
Ostre pameti.
Plebanoi (k dijaku) „Cujes Bőitek jako bi doSel gospon Sirolnik, reći mu, da nisem domaj,"
Dijcaec: ,A kai bi ma rekel ako ne
dojde ?„
>
Mladost,
Veseli se brate* Dok si mlad i živ 1 Da si na tom sveta, To bar nisi ktlv l
Slolil:
G]Ad Ferenoas. \'
. Mrtvo lölo Kossuth Lajosa, kak nam je včera popoldan na znanje dano, budu ?ex Čakovec dimo dopeljall 1 to: vu četertek jutro.
O iom vu izvanrednom izdanju
nadih novin.
v.\'ÍM.
■MM
n
-i—

»The Gresham«

Pr »The Gresham* zvanom londonskom druitvu (vn Čakovcu je upravnićtvo pri Granern stacunaru), je moći iivot osigurati. Tojest plati, gdo si hoće >ivot oai gurati, pO letu veklu ili menjáu svotu i to-poleg togik kak je gdo star i kak svota hoče pa dobi, pik ako bi vumrl, herbom imenuto drofttvo zpliti onu ivoto, ni kojn je bil isti osigureo, ili ako d olivi ni p. 16—20 letab, ujema dajd iatu svotu vn ruke. Tak je mooi livot ienskah i decah odgurati. Ovo drnžtvo ina aroje glavno upravnićtvo va BndapeStu.
Cena ziika. — Gabona árak
I
1 m-.mázsa. — 1 m.-cent.
Buza Zab Rozs Kukoricza 6
Árpa
Febér bab Sárga * Vegyes »
PSenica Zob Hrž \'
Kuruza stari h novi Ječmen c> Grah beli » žuti a nnéfian
Buda 17-ga maroiula 1894 3 12 80 2& Al
NYILTTÉR*
VASÚTI MENETREND
CSÁKTOKNY/tuV,
/
1" Gyors -
Indiai tfapsuka 5 £ pósta- és v6fy«iTon»t
Kanina f elé Reggel 4 ü gyorsv.
» Délben 11 39 a
» fcj)«l 10 07 poatav.
» Reggel 6 10 vegyeav.
Pragerhof felé Reggel 0 22 » •
» Délután 4 16 n
• Éjjel 1 17 gyorsv.
Zágráb felé Reggel 8 60 vegyeav.
> Délután 4 20 ■
Varazsdig Este 10 17 »
■ Délben 11 44 a
Egerszeg (elé : Reggel 6 05 •
» Délután 4 80 »
Érhailk ■ •
Kanizsa felöl Reggel 6 14 poatav.
m Délután 4 01 a
fw M Éjjel 1 14 |yoravv
t Este 9 41 fegyeav.
Pragerhof felöl Reggel 4 821 291 postav.
» Délben 11
• Éjjel 9 6B •
Bágráb fe|ö Reggel 4 81 vegyeav.
» DélelOtt U 17 •
■ Délután 8 69 ■
n g Este 9 80 •
Egersaeg felöl Délelőtt 9 80 a
• Este 9 40 a

Hennebei\'g O. (ca. kir. udvarlazállitö) se-lyemgyArft Zürichben, a privátooegren delOk laklalra köavetlenOl szállít fskete.fehér éa ssinea selyemszöveteket; tnéterenkint krtól 11 írt 65 krig poatubér éa vamme* tesen, aima, csikós, kooskliott éa mioHaot takat, damasztot atb. (mintegy 240 kűönböiö minőség éa 2000 kölönböiö síin éa árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek. 8vájoxba ozimiett levelekre 10 kroa éa levelezőlapokra 5 kroa bélyeg ragaaatandé.
—r-
4
♦) E rovat alatt közlőitekért nem vállal te-elö»»éget a Saerk.
ODGOVORNI UREDNIK MARQITAI JÓZSEF
Glavni aurednik
GLÁD FERENCZ
Hirdetések.
V

1
A Hiohtor-félo TmcL Oaptiei <xmp.
\\ Horgony-Paln-Expeller
elnevezi« alatt igen jó hirnévnok örvend.
Ezen fájdalomcsillapító bedőrzsölée valamennyi köszvény, <wúz ée tagsiaggatásban szenvedő egyé-neknok ez uton legyen »jánlólag omlókezotbe hoiva. Ezen tinktura már 26 év 6U, Mlat leMWflbbfcitóbb ■szer általánosan kedvelt és ennélfogva már további ajánlásra nem szoruL .
Csekély ára, üvegenként 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehetővé teszi, ezen kitűnő háziszornek beszerzéséi Bevásárlás alkalmával a „Horgony*1 vé4jegyre ügyolendő, nehogy utánzatot adjanak mert csak a vörös Horgony nyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-BxpeUer helyben nem volna kapható, akkor íeldűljünk a gyártók gyógyszertárához: Riohter gyógyszertára „a* arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török József gyógyszerészhez (■ Hudaposton.
A mélyen tisstelt közönség ssives tudomására hozom ezennel, hogy as általam építtetett ^ {
METROPOLE SZÁLLODÁT
Budapest, Kerepesi-ut 18. s.
Y
saját kezelésembe vettem £t. N V
Ezen I hő rangu saálloda. a legújabb kor igényeinek megfelelő kényelemmel be van rendezve, és uryönyörtl fekvéso által Budapest legélénkebb helyén lünjk ki, azonkivtt\' központi fűtéssel, felvonó g69 (Lift) villamos világítás és fürdővel el van látva és kitünS étterem él kávéházzal bir.
• Kiszolgálás és rürigilás nem siámiiialik fei,
Támaszkodva*hosszú éveken át izerscjít tapasztalataimra, fótörekvéjem less minden tekintetben az utazó közönség megelégedését kiérdemelni és kérem as eddig irántam tanusitott bizalommal ezen uj vállaltomra átruházni
m 2-8
kitűnő tisztelettel
PETANOVITS JÖZSEF
asllloda-tulajdonos.
Kossuth Lajos
Elete es Működése.
Irta : Gracza G örgy; Cserépy, Homicsko, Kis Markt, Nemes és Szem lér rajzaival gazdagon illusztrálva
Ára a 282 oldalra terjedő kötetnek 1 frt 20 kr. Diszkiadásban velin-papíron fűzve 2 frt, diszes vászonkötésben 8 frt.
• I f t
könyomatu kivitelben 70 cm. magas 66 cm széles. Ára a rendkívüli képnek 1 írt 20 kr. II«! - \'
1DP1 mintázta Róna József hírneves szobrász Turinban
1890-ben.
Ára Terrakottában. 9* frt. Diszitve 4 frt Csomagolásért 50 kr. külön számíttatik.
ftffl 0 { m csengö sárgaszínű fémből, mely a nagy hazafi igen sike-WttéVtt HÉWÉM rüU arczképévei van ellátva- Egy drb ára 20 kr.
Kapható:
Flftdiel Pe könyvkereskedésében Csáktornyán.
Hirdetmény.
IXXXXKKXXXKXXXXKiOK*^*******;
Ajándéktárgyak nagy vtUatztékban.
1
y
A zágrábi főtisztelendő szt. Szék 6876/98. száma reudelete folytán közbirré tétetik, miként a Mura Oaáoyi hitalapi trányi tár* templom a helybeli plébániánál megtekinthető költbég terv szerint kijavítva less.
\'A kijavítási mankálatokra előirányoz4 Utott 1809 frt 09 kr. mely egyúttal a ki kiáltási ár is.
A munka árlejtés utján lesz kiadta és az árlejtés
Í894. éri ipiü hA 12-én d. i. 10. órakoi
a helybeli plébániánál lesz megtartva.
A feltételek szinte ott bármikor bete-kinthetők.
Mura-Osány, 1894. márciios 7-én.
Kengyellc* Jánon,
i
992 2-2
órás és ékszerész Csáktornyán,
»tér, ax uj takarékpénztári épületben.
>ee»aca
Ajánlja dúsan felszerelt
svéjcii zsebóra-,
arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru
raktárát.
Ajándéktárgyak nagy választókban . :
olcsó árakért.
Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm«
Olctó árak mellett
ft
3
a
t
a. *
kérjen csak „ZACHEHL1NT-4
mert ei a leggyorsabban és legblatosabbnu raűkOdó ezer mlndeiiuemA férgek klpaezfltáeára.
Semmi nem bizonyíthatja jobban elérhetetlen erejét és jóságát, mint óriási elterjedésének sikere mely szeret nem létezik egy második sser, melynek forgalmát, a
11
legalább néhány tuczat* szor felül ftem múlná.
Kérjen azonban mindenkor lepecsételt üveget és csakis
N »Zacberlln*
névvel ellátottat mtrt minden más értéktelen hamisítvány 11
Csáktornyán:
Slrahia Testvérek Graner Testvérek Heinrich Miksa özv. Göncz L gyógysz.
Alsó-Leadva:
< \' ,
Fuss Nándor gyógysz. Freyer Fülöp Graner Testvérek.
Perlak:
Kramarits Viktor, Sosterics Pál.
Folitrau :
Msx Robiö .
. (i, Az üvegek ára! 15 kr, 30 kr., 50 kr., 1 és 2 frt; a Zacherlin-pórszóró-készüték darábja 30 krajedtr. . 996 1 -7


Nyomatott Fiachel Fúlöp laptulajdonosnál Csáktornyán.


» #
uraköz" külön kiadása.
t
Csáktornya, 1894. márcz. 25.
Határszéli városunknak jutott a nemzet gyászában osztályrészül ama hazafias feladat, hogy hazánk s nemzetünk nagy fiának Kossuth Lajosnak s hozzátartozóinak porhüvelyeit először fogadhatja a haza szent határain belül 1 — Csáktornyán veszi át a nemzet Kossuth Lajos drága hamvait 1
Az átvétel alkalmából rendezendő gyászünnepélyről a a kővetkezőket hozzuk lapunk külön kiadásában a közönség tudomására:
Tegnap délben érkezett a sürgöny Budapestről, hogy a turini gyászvonat csütörtökön reggel érkezik Csáktornyára. A nagy magyar holttetemeinek átvétele czéljából alakult küldöttség sürgönyében felhívta Csáktornya város elöljáróságát, hogy gondoskodjék a halárnál a csütörtökön tartandó ünnepélyes fogadtatásról. Egyúttal értesítette, hogy a budapesti küldöttség az átvétel czéljából már kedden éjjel Csáktornyára érkezik.
A Kossuth-gyász miatt Tmár különben ia tegnap egybehívott városi képviselőtestületi gyűlés - az átvétel gyászünnepélyének rendezésére vonatkozólag hazafias készséggel a következőleg intézkedett:
1. Turinba táviratilag részvétnyilatkozatot köldött.
2. Az alispáni hivatalt a gyászünnepély rendezéséről értesítette.
S
8. A Déli vasúttársaság igazgatóságát az indóház feldíszítése végett megkeresi
4. Perlak és Alsó-Lendva szomszéd városokat sat községeket a gyászünnepély idejéről értesiti.
6. Díszes koszorút rendel, melyet a városbíró a holt* test átvételekor tesz a koporsóra.
6. A város közönségét felhívja, hogy gyászlobogókat t Űzzön ki.
\\
7. A képviselő-testület az átvétel ünnepélyénél testületileg feketében jelenik meg.
8. Az áll. tanítóképezde, polgári- és elemi iskola igazgatóságát felhívja, hogy a gyászünnepélynél, növendékeikkel jelenjenek meg.
9. A tűzoltó parancsnokságot felkéri, hogy a tűzoltó-ság testületileg jelenjen meg s a rend fenntartásáról gon«A doskodjék.
10 A plébánia felhivatik, hogy a gyászvonat megérkezésétől elmeneteléig az összes harangokkal harangoz-tasson a város költségéra
11. A főváros küldöttségét 8 tagu küldöttség által fogadja.
Izvanredno izdanje „Medjimurja."
Vu Čakovcu, 1894 25-ga marciuša.
Kossuth Lajosovo, njegve lene i kčeri mrtvo télo budu iz Turina vu četertek jutro vu Ćakoveo po íe-Ijeznioi dopelali, gde bude mrtva tela narod, kakti na meji Magjarskoga orsaga s velikom pradom prekvzel. Zbog ove žalostne svečanosti bude vre vu tork vifle ablegatov i drugih gospodah kakti komisija vu Ćakoveo doálo.
Ćakoveo varaš je véera odvečer spravifiće držalo i dokonCalo :

1, Telegraflčno je izjavilo svoju žalost vu Turin.
2. Podžupanijskomu uredu se je prijavila svećanoet.
8. Ravnateljstvo južne željeznice se je zaprosilo, da naj s örninom okinći čakovečki kolodvor.
4. Na sveéanost pozvali budu varaáe Preloka i Lendavu, i druge bližje občine.
6 Lépi včnec bude varaflki birov vu ime varafia
Čakovca, na raku Kossutha del.
.\' t —
6 Stanovniki Čakovca budu zarofljeni,- da na hiže svoje Orne zastave deneju. ^
7. labor varafia bude vu četertek pri kolodvoru vu Črnoj opravi dočekalo mrtvo télo Kossutha.
8. Kr. preparandije, gradjanske Í pučke Ikole ravnateljstvo bude se zaprosilo, da budu te flkole sa učeniki k kolodvoru d ogli.
<\'
9. Ognjogasno družtvo budo se zaprosilo* da pri
sveóanosti na kolodvoru na red pasi.

10. Plebanijski ure£ bfcda prosiH, naj sa iflmi svoni zazvoniju, kada vlak vn Čakovec dojde i dok is Čakovca odide.
v
11. Komifiiju, koja i« Budapeflta dojde, B člani budu dočekali pri željeznici*
Ovu lépu, »fciostnu svečanost svaki slobodoo po*
gledne pri kolodvoru v letertek jutro okolo 7— 8 vur. Lčpo bi bilo, ako bi bližnjih občinah puk sa črnimi zastavami dofiel, d* pokale svoju žalost p ram a onomu, koj jih je sloboducfca vćinil.
* _


tzt^ \' v*-— • ■
\'--v :
mim až >. i£J j r .ti. iU*
. ;.. « V. ■ . « - . -

"V" » ••• :r • \'.iT •
\\
f , C,
\' f
.
^fMiiiii::;\'
. v ..
.
vi
?
h *|IT iT\' :. \' ^ j ;
*
• >.(1 . ■ \' tv


• j
■■ Aí\'t;-.>ÍJ /. • :.) \' ; ,
i. •.
tíí\' rí.!\' • C
i
; •i
1
; líiiiya jiir i.) ; oti > j
ia/J\'. i\'i \' S


. .....................# • ■• >•
* , . .
\' •\' gg • í:\' C .!•\'■/\' yr.-- . .wqo
fe ^ir/Wlf l^TJ) l> \' ■ i
■Ij ah\' !\' •» ílTivi •„ \' : ,
^ ;wűfipaó t> ctíto" i>[.-p. fi !\'.>«; r f. 1-r-. \'» :
O


t ■
" I i
k.
(
.;


i .•
< \'iS .
\'V" ..i r* •
I